Esti Hírlap, 1975. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
TANÁCSKOZÁS AZ IGAZSÁGÜGY FELADATAIRÓL Új törvények készülnek Az állami és személyi tulajdon hatásosabb védelme A XI. kongresszus — mint az Igazságügyi Minisztérium beszámolója rögzíti — a fejlett szocialista társadalom építésében fontos feladatokat rótt az igazságszolgáltatásra is. A társadalmi fejlődést gátló körülmények megszüntetését — a politikai, a gazdasági intézkedéseken túl — a jogalkotással, a jogalkalmazással is segíteni kell. Az igazságszolgáltatásnak az eddiginél hatásosabban kell gondoskodnia a szocialista törvényesség érvényesítéséről: fel kell lépnie minden társadalomellenes magatartás ellen, s meg kell védenie a törvénytisztelő állampolgárok biztonságát, jogait. A következő években nagyobb lesz a jog, s a jogalkotás jelentősége, különösen a központi irányítás hatékonyabbá tételében, a szocialista demokrácia fejlesztésében, s a jogrendszer megszilárdításában. Ezért fejleszteni kell a jogszabály-előkészítő munkát. Egységes, áttekinthető, ellentmondásoktól mentes jogrendszerre, egyszerű, közérthető szabályokra van szükség. A túlszabályozás azonban kerülendő. A központi irányítás hatékonysága nem a törvények mennyiségétől, hanem minőségétől, s a végrehajtás következetességétől függ. A XI. kongresszus figyelmeztetett rá, az állampolgárokat ezentúl jobban be kell vonni a jogalkotásba, a törvények előkészítésébe. Az eddigi társadalmi viták hasznosak voltak. Fontos, hogy a lakosság a következő években is véleményt mondjon a készülő törvényekről ; javaslatait, észrevételeit figyelembe kell venni. Társadalmi, gazdasági, politikai viszonyaink fejlesztéséhez több új szabályt kell alkotnunk. Az állami tulajdon hatásosabb védelmét szolgálja majd a vállalati törvény, a személyi tulajdonét pedig a társasházakról, s a lakásszövetkezetekről szóló jogszabály. Felülvizsgálják az ingatlanok kisajátításának szabályait. Hatásosabban kell fellépni a harácsolás ellen, meg kell akadályozni, hogy az egyéni és a csoportérdek a társadalmi érdek rovására érvényesüljön, új szabályt kell alkotni az ellenőrzésről. Az állampolgároknak a közügyekben való részvételét segíti majd a panaszokról, s a közérdekű bejelentésekről, valamint a társadalmi bíróságokról megalkotandó jogszabály. A társadalom változó igényei szerint módosítják a Büntetés a Polgári Törvénykönyvet. Jogszabály készül a közművelődésről és az emberi környezet védelméről. Az Igazságügyi Minisztérium beszámolója részletesen elemzi a jogalkalmazást, az igazságszolgáltatást is. Az országgyűlés — állapítja meg — a múlt években sok új törvényt alkotott. A legfontosabb feladat, hogy ezeket helyesen alkalmazzák. A polgári bíróságoknak a legkülönfélébb életviszonyokról kell dönteniük: sok és sokféle a per. A peren kívüli, s a közjegyzői ügyek száma pedig már a milliót is eléri évente. A bíróságok jó munkát végeztek, de a fejlődés nem kielégítő. Sok a visszatérő hiba: olykor lassú az ügyintézés, a felkészülés hiánya miatt gyakori a tárgyalás elnapolása. Máskor az ügyvédek taktikáznak, húzzák a pert. Követelmény, hogy ez megszűnjék, hisz a törvények lehetővé teszik — sőt megkövetelik —, hogy a rászoruló gyors jogvédelmet kapjon; a törvényeket következetesebben kell alkalmazni. (Lapzártakor az igazságügy feladatairól szóló tanácskozás tart.) (k. a.) AUTÓT ÍGÉRTEK ÉRTE Csilingelő gyűjtemény Van Debrecenben egy ház, ahol csengővel van kirakva az előszoba. Van itt mindenféle csengő, kicsi, nagyobb, fényes, kopott, szépen szóló, éles hangot adó, sima és díszített. Olyan, amelyikbe belevésték készítőjének a nevét, olyan, amelyiket megemelni is nehéz. Az ember nem győzi nézegetni és csodálni ezt az érdekes gyűjteményt. • • Hogyan jut valakinek eszébe éppen csengőt gyűjteni? Természetesen alkalom kell hozzá, lehetőség, hogy az ember az első darabokat valakitől megkapja. Az első darabokat rendszerint még könnyű megszerezni. Valahol ott hever egy falusi ház istállójában, padlásán. Kell ez magának, bátyám? Dehogy kell, nem kötünk már a ló nyakára csengettyűt — és a „bátyám” meg örül is, hogy a haszontalan lomtól megszabadult. A gyűjtő pedig — ebben az esetben Kertész Zoltán mezőgazdász — hazamegy, megtisztogatja a csengőt, próbálgatja a hangját és elhatározza, hogy ezentúl keresni fogja a csengőket, összegyűjti, rendszerezi, így kezdődött egy szenvedély tíz-tizenkét évvel ezelőtt. S most már sokan adják egymásnak a kilincset, debreceniek, más vidékre valók és külföldiek, hogy megnézzék a muzeális értékeket s alkudjanak is rá — hiába. — Volt, aki Zsigulit ígért a gyűjteményért, ott áll a ház előtt, azonnal adja — így mondta. Hiába ígérte, persze, mert a gyűjtő — ha valóban az — nem értékesít, nem üzletel, nem spekulál. Csak gyűjt. És örömmel mutatja kincseit bárkinek, akit érdekel. • • Van itt minden. A valamikori híres öntőmester csengője, és van itt kunsági csengő is, amelyik nem olyan híres, de ma ritkaság. Van csengő 1828-ból és 1921-ből (utóbbi debreceni civisgazda, Nagy P. Imre lováé volt) és vannak kolompok is, apró csengők, csikók és még apróbbak birkák nyakából és a legnagyobb példány, amelyet csak ökör bírt el. Négyes fogatok érkezését jelezte a csengő. Bátarti gazdák e nélkül el sem tudták képzelni az utat. Most már csak ünnepélyes alkalmakkor kerül ló nyakára csengő. Bemutatókon, lovasnapokon és külföldi turisták kérésére. Az öntőmesterek kihaltak, leszármazottaik nem folytatták a mesterséget. Azaz, vannak néhányan, akik csengőt öntenek, de az már csak souvenir, németek, angolok, olaszok, franciák viszik haza ajándékul rokonaiknak. • Hogy ez a gyűjtemény itt a debreceni házban szaporodik-e? Bizonyosan. Ámbár a falusiak mind nehezebben adják oda pincében, padláson heverő, eddig lomnak hitt értékeiket. Már hallották, hogy az ósdi a divat. S van, aki dédapja kedvenc lovának csengőjével szerez örömet tinédzser unokájának. (bende) Az első darab Kihalt mesterség Ósdi a divat DERŰS, KELLEMES A LAKÁSA, HA FÜGGÖNYE TMTMu.,ra E5 SZŐNYEGPADLÓJA Mindezt megvásárolhatja szeptember 29-e és október 11-e között A BÉTEX TERÉZVÁROSI KISÁRUHÁZ KIÁLLÍTÁSÁN Cím: Budapest VI., Majakovszkij u. 56—58. DÍJTALAN FÜGGÖNYVARRÁS, SZŐNYEGSZEGÉS A budapesti lakosoknak: SZŐNYEGTISZTÍTÁS, SZŐNYEGFEKTETÉS, HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS Egyes függönyök és különféle tűzött szőnyegek 20%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL A kiállítással egybekötött árusításra minden érdeklődőt vár A SOPRONI SZŐNYEGGYÁR ÉS A PASZOMÁNYÁRUGYÁR A függönyöket varrja: az Általános Ruházati Ktsz Budapest A szőnyegeket tisztítja: a Fővárosi Takarító Vállalat 70 MILLIÓ FORINT Aszfaltgyár Évi kétszázezer tonna kapacitású aszfaltgyár épül az ötödik ötéves tervben Székesfehérvárott. A következő esztendőkben ugyanis jelentős útkorszerűsítéseket hajtanak végre Fejér megyében, s ehhez az eddiginél több, csaknem 1 millió tonna aszfaltra lesz szükség. Az aszfaltgyár építése mintegy 70 millió forintba kerül. (MTI) Sikeres próba A KPM közúti főosztályának megbízásából a Szombathelyi Közúti Igazgatóság gépészeti kollektívája új önjáró útburkolatfestő gépet készített. A „Savaria 3” nevet viselő gépet a 86-os számú főút Körmend és Egyházasrádóc között elkészült új szakaszán próbálták ki sikerrel. Eddig magas áron a tőkés piacról vásárolták az útburkolati jeleket felfestő gépeket. A szombathelyi gép ára nem egészen egyötöde a hasonló külföldi gépnek, s teljesítőképessége pedig egyenértékű azzal. Kétfajta műveletet végez: fest és fényvisszaverő gyöngyökkel szórja be az útburkolati jeleket. Kezeléséhez csupán egy, a festést irányító szakember és egy segédmunkás szükséges. SZÁMOK TÜKRÉBEN Van-e lelkük a számoknak? Kifejezhetik-e az anya örömét és aggodalmát, az írni tanuló kisiskolás kezének bukdácsolását a füzet sorai fölött? Érzékeltethetik-e a munkás becsületbeli vállalkozását, jobbat akarását, a városi ember esőt kémlelő tekintetét? S elmondhatják-e a kegyetlen ősszel, romboló vizekkel szembeszállók dacos elszántságát, a szépet tervezők ihletét, a gyógyítás élményét, az új otthonba költözők, a nagy gyárakat először munkának indítók tiszta ünnepét? A számok más nyelven beszélnek. Nem világuk az érzelem, nem különböztetik meg a természetest a különlegestől, az önként vállaltat a kötelezőtől. De mindezt magukban hordozzák, mennyiségekben minőséget is kifejeznek, képesek megfogalmazni egy nép törekvéseit. Ám főképp mérlegelésre alkalmasak, összevetésre, íme, ez volt a terv, s ez a tény, ez a szint, amelyet magunknak kijelöltünk, s eddig — többre vagy kevesebbre — jutottunk. S megbízható eszközként felkínálkoznak rá, hogy belőlük tükröt csiszoljunk, s azt magunk elé emeljük, meglássunk benne jót, rosszat egyaránt, tárgyilagosan, pontosan, úgy, ahogy volt, ahogy történt. Ez a számok fontos rendeltetése. Számokat ismertetett, adatokat említett — a múlt esztendő összegezését tárta a törvényhozók elé az országgyűlés ülésszakán a pénzügyminiszter. S a tételekből következtetéseket vont le, figyelmeztető gondolatokat : mit tehettünk volna jobban, mire kell törekedni a következő időszakban, hogy megszűnjenek gondjaink, hogy csökkenjenek a rontó tényezők kedvezőtlen hatásai. A fő egyenleg, amelyet ezen a módon megvonhatott, bizalmat tápláló s biztató. Az ország a múlt esztendőben teljesítette a népgazdaság fejlesztésének és a lakosság ellátásának tervét, építőmunkánk továbbra is lendületes, s mindez jó reményeket alapozhat meg: az eredmények számottevően hozzájárultak a negyedik ötéves terv törvényben megfogalmazott céljainak eléréséhez. A nemzeti jövedelem az előre számítottnál gyorsabb ütemben, hét százalékkal emelkedett, a szocialista ipar 8,2, a mezőgazdaság pedig 3,7 százalékkal adott több terméket, mint az előző esztendőben. Tovább nőtt a munka termelékenysége, állami erőből és segítséggel összesen 87 800 lakás és lakóház épült fel, 26 ezer otthont felújítottak. Igen jelentős támogatást adott a kormányzat munkáslakások építéséhez, az arra méltók sokféle szociális kedvezményt élvezhettek. Nagy szám, s talán még nagyságánál is figyelemre méltóbb: a tavalyi költségvetés csaknem negyven százaléka társadalmi közkiadás, s ez — egyebek között — magába foglalja a társadalombiztosításra fordított kereken 37 milliárd forintot. Mindez tény, s mindennek alapja a töretlen, országot formáló jó politika, dolgozó népünk egyetakarása, közös törekvése a fejlett szocialista társadalom építésére. Benne megannyi, a párt kongresszusát, felszabadulásunk harmincadik évfordulóját köszöntő munkasiker, a szocialista országokkal minket összekötő mind sokoldalúbb kapcsolatrendszer — benne minden, amit tettünk, amit akartunk és megteremtettünk két kezünk munkájával, alkotó gondolattal a múlt esztendőben. Sikereink értékesek, az eredményeket létrehozók tettei becsesek, de nem táplálhatnak indokolatlan reményeket. A pénzügyminiszter expozéjában, a hozzáfűzött kiegészítésben egyaránt vissza-visszatérő motívum volt a könyörtelen tény: ötéves tervidőszakunk legnehezebb esztendejét zártuk. Eredményeink kétséget kizáróak, de elérésük közben a népgazdaság egyensúlyviszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbek voltak. A tőkés világpiacon a nyers- és az alapanyagok gyorsabban drágultak, mint ahogy mi exporttermékeink árait emelni tudtuk — a közgazdász szavával: romlottak a cserearányok. A mostoha időjárás hatására csak nagy erőfeszítések árán lehetett a termést betakarítani, számottevő volt a veszteség. E különleges feltételek olykor találkoztak a munka fogyatékosságaival, s az együttes itatás kedvezőtlenül felerősödött. S mert a világpiac állapotát tényként kell elfogadnunk, s mert az időjárás következményeitől ezután sem mentesülhetünk, a teendő egyértelmű: saját gyengeségeinkkel kell megbirkóznunk. Minél előbb sikerül ez, annál jobb éveknek nézhetünk majd elébe. A pénzügyminiszter expozéja utalt is a legfőbb tennivalókra. A cél egyértelmű: fokozatosan helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. Sok részletmegoldás, sokféle intézkedés — és sokféle okos tett szolgálhatja ezt. Természetesnek kell lennie például annak, ami magától értetődő. Természetesnek tűnő követelmény, hogy egy-egy fontos beruházás, amelytől a népgazdaság a külpiacon is kitűnően értékesíthető termékeket, jól fizető árukat vár, gyorsan, kifogástalanul elkészüljön. Mégis: ma az a jellemző, hogy e cél eléréséért a kormánynak különleges intézkedéseket kell tennie. Természetesnek látszó az adott helyzetben a gondos anyag- és készletgazdálkodás. Mégis: a készletek egészségtelenül növekedtek, s a takarékosság — egyébként mindenki által és mindig ismételgetett — elvének valóra váltásáért is kormányzati beavatkozás kell. Természetesnek vesszük immár, hogy minden száz forintnyi jövedelemnövekedést 54 forint társadalmi juttatás kísér. Nagy vívmány ez, s az életszínvonal további emelkedésének szerves része. Igen ám, de e szint tartásához korunkban már nem elegendő a termelékenység 7—8 százalékos növelése ... S természetes lenne, hogy a drága importanyagból olyan áru készüljön, amelyet a világpiacon szívesen vásárolnak, ne pedig majd raktárakban porosodó kölönc.V Mindez természetes, annak kell lennie, s törekvéseinket a következő időszakban csak az szabályozhatja, hogy természetes is legyen. A recept, amely a tennivalókat megfogalmazza, bár bonyolult, nagyon sokoldalú, végső soron mégis egyszerűnek mondható. Tenni és megint tenni kell, gondos szervezésben, következetességben, követelményekben, a munka minden tartalmi, minőségi meghatározójában. Ennyi az egész. S ezt nekünk és most kell elvégeznünk, mert nemcsak a máért , az ország holnapjáért is mi vagyunk a felelősek, mi, mai gazdái.