Esti Hírlap, 1976. május (21. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-03 / 103. szám

XXI. évfolyam, 103. szám 1976. május 3. hétfő Május elsejét köszöntötte ország BÉKE, MUNKA, SZOLIDARITÁS Nagyszabású felvonulás Budapesten és vidéken Ragyogó napsütéses idő­ben ünnepelt a főváros dol­gozó népe. Kora reggel ze­nés ébresztővel kezdődött a nap. Mozgalmi indulók, a májusi nagy ünnepet kö­szöntő dalok hangjai ala­pozták meg a jó hangula­tot. Mozgalmasak, zsúfol­tak lettek a Hősök teréhez, a Dózsa György út felé, a ligethez vezető utak. A tribünön Díszruhát öltött erre a napra a Felvonulási tér: vörös és nemzetiszínű zászlókat vontak a Népköz­­társaság címerével díszített, márvány burkolatú főtri­bünre. A Gorkij fasor be­járatánál Marx, Engels és Lenin portréjával hatalmas transzparensek feszültek. Az Épitők Rózsa Ferenc Székházát és a teret övező többi középületet a nem­zetközi munkásmozgalom vörös lobogóival és a szo­ciálisul országok zászlói­val ékesítették. A tribünökön és a teret övező lelátókon az ünneplők sorában ott voltak a munkásmozgalom veteránjai, kiváló dolgo­zók és társaságukban kap­tak helyet a május 1. al­kalmából Budapestre érke­zett külföldi szakszervezeti küldöttségek is. A díszemelvényen — né­hány perccel tíz óra előtt­­ foglalták el helyüket a párt és a kormány vezetői: Kádár János, az MSZMP Központ­i Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának el­nök­e, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Lenke Valéria, Bisz­­ku Béla, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Huszár István, dr. Maróciy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, továbbá a társadalmi és tö­megszervezetek több veze­tője, a munkásmozgalom veterán harcosai, a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címmel kitüntetett brigádok vezetői, a terme­lésben élenjáró több dolgo­zó. A demonstráció nyitánya­kor vörös nyakkendős úttö­rők serege elevenítette meg a Felvonulási teret. Vörös szegfűcsokrokkal köszön­tötték a párt és a kormány vezetőit, a tribünökön he­lyet foglaló vendégeket. Pontosan tíz órakor meg­indult a felvonulók árada­ta, amely ezúttal a szoká­sosnál is szélesebb nyomsá­von haladt végig a téren. A Világ proletárjai, egye­süljetek! jelszó hangzott föl, amikor a menet élén — a nemzetek zászlóival kö­rülfogott — óriási fül­t­­gömbbel az emberiség kö­zös érdekeit szimbolizálták. Vidáman, derűt árasztóan úttörők sokasága jött, ma­gasba emelve a hatalmas föliratot: Hűség a néphez, hűség a párthoz. Őket KISZ-fiatalok követték, él­tetve az ifjúsági szövetség közelgő kongresszusát. Mö­göttük zászlóerdő alatt, transzparenseket emelve a magasba, maguk készítette — munkájukat szimbolizáló — dekorációkkal jött a fő­városi dolgozók sokasága. Három gondolat domi­nált ezen a májusi sereg­szemlén: a proletár nemzet­köziség erősítése, hazánk­ban az MSZMP vezető sze­repe és népünk együttes cselekvése gazdaságpoliti­kai céljaink eléréséért. 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott és azóta is folytatódó országos szocia­lista munkaverseny kitün­tetettjei lettek. Május elseje n­emzetközi ünnep, természetes tehát, hogy a budapesti fölvonu­­lás is megannyi i­s­krtában demonstrálta népünk szo­cialista internacionalizmu­sát, együvé tartozásunkat a Szovjetunióval, s a szocia­lista országokkal, összefo­gásunkat a békéért és a haladásért küzdő vala­mennyi erővel a világon, cselekvő szolidaritásunkat a függetlenségükért és sza­badságukért küzdő népek­kel. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára és Gáspár Sán­dor, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai találkoz­tak azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik 29 országból és három nemzetközi szakszervezeti szövetség képviseletében részt vettek a budapesti dolgozóív május 1-i ünnep­ségén. Kádár János el­mondta: május 1-e az ide­érkező delegációknak jó al­kalom, hogy közvetlenül ér­zékeljék népünk elhatáro­zottságát a szocialista épí­tésben, a haladás, a nemze­tek függetlensége és a béke ügye mellett. Hangsúlyozta szolidaritásunkat a Szov­jetunióval, a szocializmust építő népekkel, a kapitalis­ta világban harcoló osztály­­testvéreinkkel, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom harcosaival, a szabadságért és nemzeti függetlenségért, harcoló né­pekkel. Megköszönte rész­vételüket a budapesti dol­gozók május 1-i ünnepsé­gén, s tolmácsolta az álta­luk képviselt országok szakszervezeti mozgalmá­nak, dolgozóinak a magyar munkásosztály, a magyar nép üdvözletét. (Folytatás a­ 3. oldalon) Nemzet­köziség Az angyalföldiek a gép­ipart, az újpestiek a vegy­ipart, a kőbányaiak a híradástechnikai és a mű­szeripart, a VIII. kerületiek a KGST-országok gazdasá­gi együttműködését, a fe­rencvárosiak az élelmiszer­ipar és a mezőgazdaság je­lentőségét, az óbudaiak a textilipart, a VII. kerületiek a közlekedést és a jármű­ipart, az V. kerületiek pe­dig az építőipart szimboli­zálták ötletes dekorációik­kal. Megkülönböztetett tiszte­lettel és szeretettel köszön­tötték a demonstráció szer­vezői a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját el­nyert gyárak és üzemek képviselőit, a Magyar Nép­­köztársaság Kiváló Brigád­ja címmel kitüntetett mun­kahelyi kollektívákat. Együtt vonultak a munkás­­osztály generációi, jól ér­zékeltette a végeláthatatlan ünneplő tömeg a közös ügyért érzett közös fe­lelősséget. Büszkén hoz­ták a nemrég vagy ép­pen most elnyert jutal­mukat azok a gyárak, dolgozói közösségek, ame­lyek a XI. pártkongresszus, hazánk felszabadulásának A tribün előtt MA RÓMÁBAN Véglegesítik a választások időpontját Aldo Moro, az olasz ügy­vezető kormány miniszter­elnöke összehívta kabinet­jét, hogy kitűzzék az egy évvel előbbre hozott álta­lános választások időpont­ját. A választások feltéte­lezett dátuma június 20. Mint ismeretes, Moro ki­sebbségi kereszténydemok­rata kormánya 79 napos működés után pénteken es­te nyújtotta be lemondását, és a következő nap Leone köztársasági elnök rende­letileg feloszlatta a parla­mentet. Az elmúlt évi tartomá­nyi választásokon áll OKP a szavazatok 33 szá­zalékát szerezte meg, s alig maradt el a keresz­ténydemokratáktól. Az el­múlt hónapok súlyos gazda­sági válsága, valamint a ke­reszténydemokrata párt vezetőinek megvesztegeté­séről szóló hírek a KDP további gyengülését vetítik előre. Szekér Gyula Amerikába utazott Dr. Szekér Gyula, a kor­mány elnökhelyette El­liot Richardson ipari és ke­reskedelmi miniszter meg­hívására hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államok­ba utazott, azt követően a kanadai kormány meghívá­sára hivatalos látogatásra Kanadába utazik, Washing­tonban Richardson ipari és kereskedelmi miniszter­rel és az amerikai kor­mány más tagjaival, Ottawában Donald Ja­mieson ipari és kereskede­lemügyi miniszterrel és a kanadai kormány más tag­jaival folytat megbeszélést a magyar—amerikai, illetve a magyar—kanadai kap­csolatokról, a gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Kísére­tében utazik Nagy János külügyminiszter-helyettes is. (MTI) MA DÉLELŐTT Megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése Ma délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia díszter­mében megkezdődött az Akadémia idei tisztújító és tag­­yala­­z­ó közgyűlése. Tudományos életünknek ezen a jelentés eseményén meg­jelentek: Lázár György, a Mi­­nisztertanács elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­­lyette­s, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Erdey-Grúz Tibor, az Aka­démia el­nöke, Márta Ferenc, az Akadémia főtitkára, Boln­ár Géza, Szabó Imre, Szentágothai János, az Aka­­d­ém­ia alelnöke­, Köpeczi Béla és Láng István, az Aka­démia fő­nkár-helyettesei. Nagy számban voltak jelen az Akadémia tagjai, az intézetek vezetői, kutatói és a tudományos élet ismert személyiségei. Az elnökség beszámoló­ját Erdey-Grúz Tibor aka­démikus, az MTA elnöke ismertette. Kiemelte: a fej­lett szocialista társadalom építése a tudomány iránt is nagy igényeket támaszt Társadalmunk az Akadé­miától azt várja, hogy a sa­ját intézményeiben végzett kutatásokkal, a tudományos kutatások országos irányí­tásában való részvételével segítse elő a természet és társadalom mozgástörvé­nyeinek megismerését, a ezek felhasználásával járuljon hozzá a szocia­lizmus anyagi, kulturális feltételeinek megvalósu­lásához, mindezzel az em­berek életének jobbá és szebbé tételéhez. Bár az Akadémia eredeti hivatása a társadalom ha­ladásának, tudományos megismerésének alapkuta­tása és a tudományos vív­mányok elősegítése, ma már kissé elavultnak látszik az úgynevezett alap- és alkal­mazott kutatások megkü­lönböztetése, mert alig van olyan gyakorlati alkotó te­vékenység, amely ne kíván­na alapkutatást. Az Akadé­miának fontos tudomány­­politikai hivatása a külön­féle kutatások fő irányainak és a ráfordítások arányai­nak legkedvezőbb formá­lása. Ápolni kell a tudomány­ban, a kutatásban is a nemzetközi kapcsolato­kat, bővítve a külföldi eredmények átvételét és továbbfejlesztését, a ku­tatásokban való aktív együttműködést. Hatékonyan kell felhasznál­ni a KGST-országok ered­ményeit és nagyobb arány­ban kell beszerezni a kor­szerű technológiákra vonat­kozó külföldi licenciákat. (Folytatás a 4. oldalon )

Next