Esti Hírlap, 1980. március (25. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-01 / 52. szám
KABULI RIPORT Önkéntes őrségek a város kulcspontjain Moszkva, március 1. Kabulban az élet v visszatér rendes kerékvágásába. Bizonyítják ezt a nagyváros megélénkült utcái, a működő vállalatok és intézmények, a forgalmas bankok és áruházak, a telt mozik és a benépesült mecsetek — állapítja meg az afganisztáni fővárosból keltezett riportjában O. Oparin, a Szovjetszkaja Rosszija tudósítója. Újabb és újabb részletek váltak ismeretessé a meghiúsított ellenforradalmi összeesküvésről. További Pakisztánból származó amerikai, izraeli és kínai eredetű titkos fegyvérkészletekre bukkantak. Nagy mennyiségű robbanószerkezetet és gyújtóanyaggal töltött palackot koboztak el az ellenforradalmároktól. A zsoldosok valamennyi mesterkedése és provokációja azonban a hazafiak ellenállásával találkozik. A forradalmi aktivistákKabul dolgozó népével együtt gyors és megalkuvás nélküli lépéseket tesznek azok ellen, akik megpróbálják szétzülleszteni a főváros és az ország normális életét. Az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt fegyveresei és az önkéntes hazafiak őrzik a vállalatokat az intézményeket, a bankokat és az iskolákat. ■ CSAK LASSAN KÖZELEDIK A TAVASZ Változékony télutó Télies idővel köszöntött be a meteorológiai tavasz. Sok helyről havazást jelentettek. A hó azonban 5 milliméternél sehol sem vont vastagabb leplet. Földrészünk többi részén is változékony az időjárás. A tél Észak-, s Kelet-Európában található. De még Isztambulban is csak plusz kettő fok volt tegnap a legmagasabb hőmérséklet. Az igazán tavaszias meleg időjárás még csak Olaszországba és Spanyolországba köszöntött be: 15 fokos hőmérsékleti csúcsokat mértek. Hazánk időjárását továbbra is az északnyugat felől áramló különböző hőmérsékletű léghullámok alakítják. Ezért változékony marad az időjárás. A felhős, s a derült napszakok gyorsan követik majd egymást. A legmagasabb napi hőmérséklet 3—8 fok között lesz. TMŰKÖDÉS Helsinki, március 1. Helsinkiben befejezte munkáját a szovjet—finn gazdasági együttműködés állandó kormányközi bizottság energetikai munkacsoportjának ülése. Az ülés résztvevői megvitatták a Szovjetunió és Finnország közötti energetikai és gazdasági kérdések egész sorát, ideértve elektromos művek tervezésének és építésének kérdését FOLYTATNI KELL A PÁRBESZÉDET Schmidt kancellár kormánynyilatkozata Bonn. március 1. Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja a Bundestag előtt tartott kormánynyilatkozatában foglalkozott a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdésével. A nyilatkozat a többi között sürgeti a szocialista országokkal kötött szerződések és megállapodások megtartását, főleg gazdasági területen. A kancellár itt megjegyezte, hogy ez nem csupán az erkölcs, hanem a politika követelményeinek is megfelel. Ezeknek a kapcsolatoknak a leépítése, amelyek megteremtéséhez évek kellettek, olyan negatív következményekkel járna, amelyeket az NSZK csak hosszabb távon tudna kompenzálni. Nem szabad megengedni a kapcsolatok megszakadását a kelet-európai államokkal és folytatni kell a párbeszédet velük — mondta egyebek Schmidt kancellár között Meghatározó az ország gazdaságában Tovább fejlődött a fővárosi ipar Beszélgetés Bozsó Lászlóval, a Budapesti Pártbizottság titkárával Budapest ipara az ország gazdaságában meghatározó. Csupán egyetlen példa: hazánk ipari exporttermékeinek fele a főváros üzemeiben, gyáraiban készül. Az értékes eszközök sokasága, az ipari tradíció, a jelentős tudományos háttér, a felkészült szakmunkásgárda olyan kincs, amellyel élni, s amelyet kamatoztatni kötelesség. Bozsó Lászlóval, a Budapesti Pártbizottság titkárával arról beszélgettünk: a múlt években hogyan felelt meg a várakozásnak a főváros ipara; miként igazodik napjainkban a megváltozott gazdasági feltételekhez; előnyös adottságait sikerül-e a legésszerűbben kibontakoztatnia? — Nemcsak a több mint kétszázezer kommunistának, hanem a főváros egész lakosságának életében nagy fontosságú esemény lesz a budapesti pártértekezlet. Ez a tanácskozás a főváros fejlődésének átfogó vizsgálatát végzi majd el. Ebben, bizonyos, jó helyet kap majd a gazdasági tevékenység. Miről lehet számot adni? — A legutóbbi pártértekezlet óta a nehezebb, bonyolultabb gazdasági feltételek között tovább gyarapodott a város, új létesítmények készültek el. Budapest ipari vállalatai és szövetkezetei nagy erőfeszítéseket tettek a termelés bővítésére, a gazdálkodás javítására. Az ötödik ötéves tervidőszak eddigi négy évében 15 százalékkal emelkedett a termelés. Az adatnál fontosabb a tendencia: a múlt években a lehetőségek határai között a budapesti ipar lépést tudott tartani a gazdaságitechnikai fejlődéssel, több ágazatban új technológiákat honosítottak meg, modern berendezések dolgoznak. — A fejlődés egyik jellemző mutatója a termelékenység ... — A termelés bővülésének forrása a múlt években kizárólag a nagyobb termelékenység volt. Több éves kedvező folyamatról van szó: bár lassúbb a termelés emelkedésének üteme, az egy foglalkoztatottra jutó érték évente 4,5—5 százalékkal emelkedett. — Mérhető-e már a termékszerkezet változása? — A budapesti ipar termelési ágazati és termékszerkezeti változását meghatározták a központi fejlesztési programok. Ebben jó eredményekről számolhatunk be. Egyenetlen viszont a fejlődés a vállalatok kezdeményezéséből eredő korszerűsítésben, a termékválaszték gazdaságos szűkítésében, a jó minőségű, versenyképes áruk arányának növelésében. "Kevés ma még az olyan termékcsoport, amely műszakilag, gazdaságilag egyaránt korszerű, összegezve: a szerkezet korszerűsítése elkezdődött, de még nem kapott olyan helyet az irányító szervezetek, s a gyárak munkájában, mint ahogy azt a népgazdaság követelménye indokolná. — Hasonlóan sokszor emlegetett fogalom a minőség. — Változatlanul nemcsak gyakran beszélünk róla, hanem sok gondot is okoz. Például: a könynyűipari gyárainkban a gyenge minőségből származó veszteségek aránya a múlt években meghaladta a tíz százalékot. A veszteségek oka az alapanyagok változó minősége, a technológia alacsony színvonala, esetenként a gyenge szakmai munka. Kevesebb a hiba a gépiparban és a vegyiparban. Az ismert fogyatékosságok az exportra is hatnak; sok gépipari termék kivitelének bővítését például a javító- és a szervizhálózat hiánya korlátozza. — Az exportot említette: hogyan értékelhető a budapesti gyárak külkereskedelmi munkája? — Előnyös, hogy az önálló külkereskedelmi jogú üzemekben fejlődtek azok a módszerek, amelyek hosszabb távra is megalapozzák a forgalom bővítését. Dolgozik már jó néhány közös vállalat, mind többen kötnek fővállalkozási szerződést, komplett rendszereket, berendezéseket szállítanak. A legtöbb gyárban készítettek rövidebb és hosszabb távra szóló külkereskedelmi tervet. Vannak azonban kedvezőtlen tapasztalataink is: még mindig nem kellő az összhang a külkereskedelmi és a termelő vállalatok között, lassú az információcsere, nem tökéletes az ármunka. (Folytatás a 3. oldalon) Palota a Sugár úton Látványosan megcsinosodott a Balettintézet Népköztársaság útjai épülete, szemben az Operaházzal. „Ő a Drechsler-palota, bár palotás itt Drecisler sose volt” — írja egyik régi méltatója, így igaz: 1881-ben az Államvasutak Nyugdíjintézetétől kapott megbízást tervezésére Lechner Ödön. (Talány, valószínűleg örökre, hogy miért nem az ő neve szerepel a benyújtott terveken.) A palotát elkészültekor az Operaház méltó párjának nevezték. A Sugár út egységes tervezői szemléletéhez alkalmazkodott Lechner — mégis eltérőt alkotott: a többiek tervei az olasz reneszánsz szellemébenformálódtak — ő, aki korábban párizsi irodában dolgozott, s műemlékek rekonstrukciójával foglalkozott, a francia reneszánszból vett át részleteket. Mellékutcái, kapualjai, belső udvarai valamennyi betérő számára fenséges látványt nyújtottak, ám tetőszerkezetének modelljét is őrzik még valahol a Műegyetemen. Ki volt Drechsler? A földszinten, félemeleten és az alagsorban nyílt pazar vendéglő első tulajdonosa. A Sugár út közönségét sörcsarnokkal, különtermekkel, játékteremmel, női szalonnal és — hitetlenkedve olvassa a szakkönyvben a kései szemlélő — tekepályával fogadta. Itt, valahol a hatalmas üvegablakok mögött tanyázott az énekesekből, képzőművészekből, hírlapírókból szövődött Muskátli Asztaltársaság. A krónika feljegyezte: járt itt Ibsen, Leoncavallo, Mascagni, Puccini egyaránt, s magyar vendéglátói körében, szokásaikhoz alkalmazkodva, Goldmark és Mahler is maga őrölte feketéjéhez a kávét. (H ősi) (Fényes Tamás felv.) Könnyűzenészek tanácskozása A könnyűzenészek első tanácskozása — a Budapesti KISZ Bizottság rendezésében — ma délelőtt kezdődött a Budapesti Művelődési Központban. Az ifjúság életmódjával összefüggő művelődéspolitikai kérdésekről, valamint a könnyűzene szerepéről az ifjúság művelődésében Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára tartott előadást. Ezután Pásztor György titkár ismertette a KISZ Budapesti Bizottságának állásfoglalását a fiatalok könnyűzenei szórakoztatásáról, majd Szigeti Ferenc, a könnyűzenészek KISZ-szervezetének titkára tartott korreferátumot. A tanácskozás lapzártakor vitával és hozzászólásokkal folytatódik. Tizenhárom nagykövet a bogotai túszok közt A Kolumbiai Köztársaság kormánya kész tárgyalásokat kezdeni az M-19 elnevezésű gerillaszervezettel, amelynek egyik osztaga szerda óta több tucat túszt tart fogva a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségén. Ezt ma közleményben jelentette be a Kolumbiai Köztársaság elnöki palotája. A tárgyalásokat a napok óta börtönül szolgáló diplomáciai képviselet előtt parkoló kisteherautóban fogják lebonyolítani. További foglyok tegnap esti szabadon bocsátása után a túszok között van még mindig a következő 13 ország nagykövete: Egyesült Államok, Izrael, Dominikai Köztársaság, Brazília, Venezuela, Mexikó, Uruguay, Ausztria, Egyiptom, Guatemala, Haiti, Svájc és Vatikán.