Esti Hírlap, 1980. július (25. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-01 / 153. szám

Ára: 100 forint XXV. évfolyam, 153. szám 1980. július 1., kedd . Moszkvában ma folytatód! A szovjet nyugatnémet megbeszélések Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: Aligha túlzás azt állíta­ni, hogy Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter moszkvai látogatása min­den más témát „lesöpör” a bonni politikai élet szín­padáról. Ami a nyugatnémet kor­mányküldöttség fogadását illeti, valamennyi kom­mentár kiemeli, hogy an­nak körülményei a Bonn­ban előszeretettel „munka­­jellegűnek” minősített lá­togatást jóval magasabb rangra emelték. A tudósítások azt han­goztatják, hogy „Moszkva megterem­tette a jó tár­gyalási légkör külső fel­tételeit”. Rátérve a megbeszélések­re, azt emelik ki, hogy a szovjet vezetés kész vala­mennyi, Bonnban ,,kényes­nek” minősített kérdés meg­vitatására, kezdve Afga­nisztántól egészen a közép­­hatótávolságú nukleáris ra­kétákig. A tulajdonképpeni „ér­demi” visszhang a vacso­rán elhangzott pohárkö­­szöntőkkel kapcsolatos, és itt már fellelhetők a je­lenlegi nyugatnémet politi­ka jellemző kettősségei. Még a jobboldali lapok is „méltatják” Schm­idtet, aki — mint írják — ,a szov­jet fővárosban bátran szol­gálta a nyugati szövetség érdekeit”. Beszámolnak arról is, hogy Leonyid Brezsnyev a nyu­gati fegyverkezési progra­mok beszüntetésére szólí­tott fel, kezdve a rakéták­tól, a neutronfegyveren át egészen a vegyi fegyvere­kig. Mindamellett felhívják a figyelmet arra, hogy a párbeszéd az álláspon­tok közelítését szolgálja. A nyugatnémet rádió ez­zel összefüggésben Klaus Bölling kormányszóvivőt idézte, aki Moszkvából su­gárzott ma reggeli nyilat­kozatában arra helyezte a hangsúlyt, hogy „a„tárgy­szerű, rendkívül őszinte” légkörben folyó tárgyalások elősegít­ik egymás állás­pontjának jobb megismeré­sét, a nemzetközi válságok megoldási módozatainak közös kutatását.” ★ Moszkva, július 1. Carlo Benedetti telefon­jelentése: Valamennyi ma reggeli szovjet lap első oldalán, fényképekkel illusztrálva számol be Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Genscher alkancellár, kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásainak első napjáról. Ma délelőtt a Kremlben folytatódott az eszmecse­re Leonyid Brezsnyev és a nyugatnémet politiku­sok között. Délben az NSZ­K nagykö­vete rezidenciáján dísz­ebédet ad a küldöttség tiszteletére. A JIK elnökének útja Abu Dhabi, július 1. Szaúd-Arábiában telt háromnapos látogatásá­nak befejeztével az Egyesült Arab Emírsé­gek fővárosába érkezett Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság el­nöke. Szaúdi látogatásá­nak mérlegét megvonva a jemeni politikus Dzsiddában kijelentette: „Az őszinte, testvéri lég­körű tárgyalásokon megállapodtak­ abban, hogy egységesen lépnek fel a Camp David-i szer­ződés aláíróinak össze­esküvései ellen.” Lázár György Konsztantyin Katusevet az Lázár György, a Minisztertanács elnöke. MSZMP Politikai Bizottságának tagja ma a Par­lamentben fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyette­sét, a magyar—­­-szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizott­ság 25. ülésszakán hazánkban tartózkodó szovjet delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti eszmecse­rén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Nemzetközi Élettani Kongresszus Július 13. és 19. között a Budapesti Nemzetközi Vá­sárközpontban rendezik a 78. Nemzetközi Élettani Kongresszust. A kongresz­­szusra 54 országból 6920 kutató jelentette be részvé­telét. Csak az Egyesült Ál­lamokból 1100, Japánból 600 és Angliából 300 kutató jön Budapestre. A tudományos tanácsko­zások 24 szekcióban egy­ időben folynak, amelyen 110 szimpóziumot szer­veznek. A nagy érdeklődés érthető, mivel az orvostudomány­nak ez az ága úgyszólván minden más ágazattal kap­csolatban van, az elméleti kutatásoktól a gyakorlati orvostudományig. A Nemzetközi Élettani Kongresszushoz kapcsoló­dik egy Nemzetközi Orvosi Műszer Kiállítás, Gyógy­szer Kiállítás és egy Nem­zetközi Orvosi Könyvek Ki­állítása. Eddig 14 országból 91 cég jelentkezett a ma­gyarországi bemutatóra legmodernebb orvosi mű­szereivel. Világhírű könyvkiadók pe­dig a legújabb orvosi köte­teiket hozzák el a kiállítás­ra. A kiállításokat a tudomá­nyos tanácskozásokkal együtt a Nemzetközi Vásár­­központban, Kőbányán ren­dezik meg. MA DÉLELŐTT AZ ÚJVÁROSHÁZÁN A Fővárosi Tanács alakuló ülése Tárgyúkszlőtték a Végrehajtó Bizottságot Az Újvárosháza dísztermében ma délelőtt összeült az újonnan megválasztott Fővárosi Tanács. A kétszáz­­egy tanácstagot öt évre választották meg. A legidősebb köztük Lakatos Dezső 75 éves, a legfiatalabb Kovács Erzsébet 20 éves. Az új tanácstagok feladata lesz egye­bek között, hogy megvitassák a főváros hatodik ötéves tervét. A mai ülésen megválasztották a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságát, a tanácsi bizottságokat és a Fő­városi Népi Ellenőrzési Bizottságot. Az alakuló ülést Laka­tos Dezső korelnök nyitot­ta meg. Üdvözölte a meg­jelent közéleti személyisé­geket, köztük Méhes La­jost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkárát, Borbándi János miniszterelnök-helyet­test és Szakall József ál­lamtitkárt, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nökét. A korelnök javaslatára az ülés elnökletével dr.Or­­tutay Zsuzsa tanácstagot bízták meg. Ezután megválasztották az ügyrendi bizottságot, majd a Fővárosi Választá­si Elnökség nevében Végh József­né elnök számolt be a választások lefolytatásá­ról. A beszámoló után az ügyrendi bizottság jelen­tést tett a tanácstagok megválasztásának törvé­nyességéről, majd a ta­nács megállapította a Vég­rehajtó Bizottság tagjai­nak számát és megválasz­totta az új Végrehajtó Bi­zottságot. A Fővárosi Tanács elnö­ke: Szépvölgyi Zoltán. Ál­talános tanácselnök-he­lyettes: Kelemen Lajos. Tanácselnök-helyettesek: dr. Békési László, Csehik Ferencné, Farkasinszky Lajos, Gérnyi Kálmán és Stadinger István. A Végre­hajtó Bizottság titkára: dr. Kiélek József. A Végrehaj-­­­tó Bizottság további tag­jai: dr. Dombrády L­óránd­né általános iskolai igaz­gató, Henz János, a Gam­ma Művek vezérigazgatója, Sloter Miklós építészmér­nök, dr. Molnár Endre, a Budapesti P­ártbizottság titkára, Pataki Béla, a XV. kerületi Tanács elnöke, Péczeli Károlyné, az ÉVIG szakmunkása, dr. Radinszky József, a Dél-pesti Kórház főigazgató-főorvosa, dr. Stark Antal, a Közgazda­ságtudományi Egyetem ta­nára és Tapasztó Gábor, a Ganz-Mávag műszerésze. A Végrehajtó Bizottság tagjai letették az esküt, majd az ülés Szépvölgyi Zoltán elnökletével folyta­tódott. Ezután Méhes Lajos kért szót. Gépeltérítés Tegnap éjszaka egy fegyveres férfi Argentínában hatalmá­ba kerítette az argentin légitársaság egyik Boeing 737-es re­pülőgépét, fedélzetén 45 utassal és a személyzettel. A 25 éves férfi nem sokkal a felszállás után „vette át” a Mar del Pláik­ból Buenos Airesbe tartó belföldi járatot. A géprabló — mi­után leszálltak Buenos Airesben — 166 ezer dollárt és a Mexikó­­ba való repülésre elegendő üzemanyagot követelt. A repülőtér egyik sarkában elkülönített gépet körülvették a hatóságok kü­lönleges alakulatai. Tárgyalások kezdődtek a géprablóval, aki csakhamar sz­abadon engedett 41 utast. Nem sokkal később a különleges alakulatok könnygázgránátokat dobtak a gép bel­sejébe, mire kiszabadult a gépen maradt négy utas és a sze­­mélyzet is. A géprabló végül is feltétel nélkül megadta magát. Méhes Lajos felszólalása — Mindig és mindenütt városunk szeretete hassa át a tanács­i munkát — mondta a Budapesti Párt­bizottság első titkára. A vá­ros és lakóinak szeretete nyilvánuljon meg az építé­szetben, a környezetvéde­lemben, a város rendjében, értékeink megőrzésében, a felújításban, abban, aho­gyan törődünk a gyerekek­kel és az idősekkel, aho­gyan ápoljuk az emberi kapcsolatok őszinteségét és melegségét. A legutóbbi öt év a fővá­ros történelmének leg­eredményesebb szakasza volt. Minden korábbinál gyor­sabb volt a fejlődés. Pár­tunk Központi Bizottsága és a kormány — mint eddig tette — a következőkben is kiemelt feladatnak tekinti Budapest fejlesztését, s eh­hez megadja a szükséges támogatást. Nagyok az előttünk álló feladatok. Sok család vár jobb, nagyobb lakásra, zsú­foltság van a gyermek­intéz­ményekben, kórházakban, s van mit javítani a kereske­delemben és a szolgáltatá­sokban. Mindehhez több anyagi lehetőségre, az ed­diginél jobb gazdálkodásra van szükség. A budapesti dolgozók munkája jelentő­sen befolyásolja, hogyan nő a nemzeti jövedelem, és hogyan telik újabb fejlesz­tésre. Mindig többet és többet kell adni. De a sorrend: előbb van a munka, és azután jöhet csak a megtermelt javak elosztása. A gazdasági lehetőségek jobb kihasználását biztosít­ja a rangsor megállapítása a tennivalók között. A Bu­dapesti Pártbizottság véle­ménye szerint: a nagymér­vű lakásépítésnek továbbra is első helyet kell adni, az új lakásokkal együtt ará­nyosan kell fejleszteni a gazdálkodás többi ágát; gyarapítani kell a gyer­mekintézmények számát; fejleszteni kell a tömegköz­lekedést és folytatni a föld­alatti vasút építését; bőví­teni kell az egészségügyi hálózatot. Ehhez a tervezés­től a kivitelezésig ésszerű takarékosságra van szük­ség. Egyebek között csök­kenteni kell a bontási arányt, meg kell vizsgálni az olcsóbb építkezés lehe­tőségeit. A megvalósításban — mondta felszólalása végén Méhes Lajos — a tanácsok az egész vá­rosért érzett felelősséggel, a gazda tudatával vegye­nek részt. Lapzárta után kerül sor a tanácsi bizottságok, a Fő­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság népi ülnökeinek megválasztására. Ezután a tanácselnök bemutatja a tanácstagoknak a szakigaz-Profát 31 VPZP Int-C

Next