Esti Hírlap, 1982. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

1982-10-01 / 231. szám

Bizottsági ülés a Parlamentben Ma délelőtt a Parla­mentben ülést tartott az országgyűlés honvédel­mi bizottsága. Megvitat­ta a belügyminiszter be­számolóját, amely az őszi ülésszakon várha­tóan a képviselő testü­let plénuma elé kerül majd. (Lapzártakor a tanácskozás tart.) SZÍRIAI BEJELENTÉS New York, október 1. Szíria nem szándékozik csapatait továbbra is Liba­nonban tartani, ha az izra­eli csapatokat is kivonják és a libanoni kormány kéri a szíriai erők távozását — az amerikai külügyminisz­térium közleménye szerint ezt közölte Abdel Halim Khaddam szíriai külügymi­niszter George Shultz ame­rikai külügyminiszterrel. A két politikus csütörtökön találkozott az ENSZ szék­helyén. Palesztin vezető nyilatkozata A Najef Havatmeh vezet­te, magát marxistának ne­vező „Demokratikus front Palesztina felszabadításá­ért” szervezet, a PFSZ tag­­szervezete a palesztin par­lament egy-két hónapon belül várható legközelebbi ülésén olyan javaslatot ter­jeszt elő, hogy a ,,palesz­tin és az izraeli nép köl­csönösen ismerje el egy­mást". Ezt Havatmeh kö­zölte a Le Monde című pá­rizsi napilapnak adott nyi­latkozatában. Ugyancsak a Le Monde­­nak nyilatkozva Abu Sza­­leh, az El Fatah szervezet egyik vezetője kijelentet­te: a szombati tel-avivi négyszázezres béketünte­tés után „az izraeli népet ártatlannak tartom a nevé­ben elkövetett bűnökben”. OKTÓBER 9-10: Vöröskereszt­kongresszus MA DÉLELŐTTI TÁJÉKOZTATÓ Október 9-én és 10-én tartja VI. kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. A felkészülésről ma délelőtt tájékoztatott dr. Gyűszű Miklós orvos ezredes, a Magyar Vöröskereszt fő­titkárhelyettese. Ismertet­te az előző kongresszus óta eltelt öt év eredményeit, a vöröskeresztes munka fő célkitűzéseit. Az egész országban le­zajlottak a munkahelyi alapszervezetek értékelő taggyűlése­i, végül a me­gyei küldöttértekezletek. A kongresszusra hatszáz kül­dött érkezik majd, ők képviselik a több mint egymillió 200 ezres vörös­­keresztes tagság vélemé­nyét. Az ő megállapításaik, ja­vaslataik alapján készült el a kongresszusi beszámoló és a következő öt év mun­káját kijelölő határozati javaslat. Dr. Gyűszű Miklós, a Magyar Vöröskereszt te­vékenységét ismertetve ki­emelte: jelentős eredmény, hogy nőtt a tagok aktivitá­sa — ez is volt a cél, és nem elsősorban a tagok számának növelése —, a családvédelmi munka és sikerült elérni, hogy Magyarországon a szüksé­ges vért teljes egészében térítésmentes véradók adják. Nagy hangsúlyt kapott — és ez a jövőben sem vál­tozik — a nemzetközi vö­röskeresztes mozgalomban való részvételünk, az, hogy a Magyar Vöröskereszt sa­játos eszközeivel továbbra is harcol a béke megőrzé­séért. A kormányváltozásról Ma szavaz a bonni parlament Bonn, október 1. Follinus Könyves János, az MTI tudósítója jelenti: A Német Szövetségi Köz­társaság parlamentje ma szavaz arról a konstruktív bizalmatlansági indít­ványról, amely javasolja a Bundestag képviselőinek, hogy vonják meg bizalmu­kat Helmut Schmidt szo­ciáldemokrata kancellár­tól és egyúttal Helmut Kohlt, a Keresztényde­mokrata Unió elnökét vá­lasszák meg az NSZK kan­­cellár­jának. A két döntést tehát egyet­len szavazással kell meg­hozniuk a képviselőknek. Az előreláthatólag a déli órákban sorra kerülő sza­vazást megelőzően Schmidt kancellár­ rövid nyilatko­zatot tesz, ezután Rainer Barrel kereszténydemok­rata politikus indokolja meg a CDU-CSU és az FDP közös indítványát. Az indítvány vitájában fel­szólal Herbert Wehner, az SPD és Wolfgang Misch­nick, az FDP parlamenti frakciójának elnöke, vala­mint Heiner Geissler, a CDU főtitkára. A Szabaddemokrata Párt baloldali képviselőinek nevében Uwe Ronnebur­­ger, az FDP elnökhelyet­tese bejelentette: a Schmidt megbuktatását ellenző 18 baloldali FDP- képviselő közös nyilatko­zatban fogja elutasítani az indítványt. Ronneburger közölte, hogy a párt balszárnya a jövő­ben is azért a politikáért küzd, amelyet 1980-ban, a Schmidt-kormány meg­alakításakor határoztak el. Ronneburger cáfolta azo­kat a híreket, hogy le­mond az elnökhelyettesi tisztről. Ez még csak fo­kozná az amúgy is nagy kilépési hullámot — mond­ta. A jobboldali pártveze­tés álta kierőszakolt, a párt­demokráciát súlyosan sértő döntés után, Ronneburger feleslegesnek nevezte az FDP október 16-ra terve­zett, rendkívüli kongresz­­szusát. A november 5-i, rendes kongresszusnak kell dön­tenie az FDP politikai irányvonaláról, s nem pe­dig egyes politikusoknak — szögezte le a baloldali szabaddemokrata politi­kus. Helmut Kohlnak megvá­lasztásához a CDU—CSU 226 szavazatán kívül leg­alább 23 képviselő támo­gatására van szüksége az 53 fős FDP-frakcióból. A keddi titkos próbasza­­vazáson ennél tízzel több, 33 képviselő jelezte, kész megválasztani Kohlt. A CDU elnöke nem szá­míthat viszont annak a há­rom képviselőnek a sza­vazatára, aki korábban az SPD tagja volt. A szavazásban a 215 ta­gú SPD-frakcióból csak 213-an vehetnek részt, mi­vel két képviselő olyan sú­lyos beteg, hogy nem szál­lítható a parlamentbe. Ez azonban nem befolyásolja az eredményt, mert a döntő kérdés az, hogy hány képviselő — még pontosabban: hány sza­baddemokrata — szavazna Kohlra. Az NSZK történetében ez a második k­ancellárbuk­­tatási kísérlet konstruktív bizalmatlansági indítvány révén. 1972-ben a szociál­­liberális koalíció kezdeti korszakában — a szocia­lista országokkal megkötött szerződéseket ellenezve — a CDU—CSU megpróbál­kozott Willy Brandt kan­cellár megbuktatásával. Ak­kor, a mostani indít­vány indoklója, Rainer Barrel a szükségesnél ket­tővel kevesebb szavazatot kapott és kudarcot vallott. Elutazott az ausztrál küldöttség Ma a Ferihegyi repülő­térről elutazott az ausztrál parlamenti küldöttség, amely Jon Louis Robinson­nak, a parlamenti bizott­ságok­ elnökhelyettesének vezetésével, a magyar or­szággyűlés­ meghívására hi­vatalos látogatáson tartóz­kodott hazánkban. (MTI) A magyar—osztrák kormányfői találkozó visszhangja kezdetről, a tv esti híradója pedig helyszíni tudósítást sugárzott. A televízió idéz­te Lázár György szavait ar­ról, hogy megbizonyosod­hatott ausztriai látogatá­sán: mindkét fél érdekének tartja a jószomszédi kap­csolatok továbbfejlesztését. A tudósítás beszámolt a magyar kormányfőnek ar­ról a kijelentéséről is, hogy osztrák vállalatok számít­hatnak újabb magyarorszá­gi megrendelésekre , amenynyiben versenyképes ajánlatokkal jelentkeznek. A mai lapok közül az Ar­beiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt lapja ki­emelte Lázár György meg­állapítását, hogy Ausztria hazánk második legfontosabb tőkés keres­kedelmi partnere, függő pénzügyi problémáink nincsenek, és a gazdasági kapcsolatok továbbfej­lesztése kívánatos. A l­ap idézte a miniszterel­nököt arról, hogy Magyar­­ország támogatja a semle­ges és az el nem kötelezett országok javaslatát a mad­ridi európai biztonsági és együttműködési találkozó sikeres befejezésére, s vé­gül rámutatott: Kreisky kancellár újabb, Magyar­­országra szóló meghívást fogadott el. „Amikor az amerikaiak­nak magyarázom, mi az enyhülési politika (amely szerintük nem is létezett), az osztrák—magyar kap­csolatok példáját szoktam felhozni. E két szomszédos, eltérő társadalmi rendszerű or­szág viszonya az elmúlt 20—25 évben gyökeresen megváltozott, barátságun­kat nem rendítik meg a világpolitika megrázkód­tatásai, sőt a világ más nemzetei­hez fűződő kapcsolatokban is hasznosnak bizonyult” — így jellemezte a két ország kapcsolatait Bruno Kreisky osztrák kancellár, aki a na­pokban nyilatkozott a Lá­zár György miniszterelnök bécsi látogatásáról tudósító magyar újságíróknak. Kreisky véleménye sze­rint az osztrák—magyar gazdasági kapcsolatokban az árucsere jelentősebb nö­velésére már aligha van le­hetőség. Ezért fel kell ku­tatni az együttműködés újabb formáit, többek kö­zött harmadik piacokon. Ez kétségkívül a legnehe­zebb feladat, alapos felmé­résre van szükség, de nagy előnyökkel is kecsegtet. A kancellár megítélése sze­rint egyébként egyes kelet­európai országok adósságai Nyugaton (a többi között Ausztriában) nem jelente­nek politikai kérdést. Ép­p­pen Ausztria és keleti szomszédainak szoros gaz­dasági kapcsolatai állnak fedezetként a helyzet mö­gött, amely így nem rend­kívüli, és nincs is szükség holmi ra­dikális változtatásokra a keleti kereskedelemben — célzott az osztrák kor­mányfő amerikai és nyu­gat-európai véleményekre. A kancellár szólt több külpolitikai kérdésről is-Bécs, október 1. Heltai András, az MTI kiküldött tudósítója jelen­ti: Élénk visszhangot keltett az osztrák sajtóban Lázár György miniszterelnök teg­napi bécsi sajtóértekezlete. Az APA osztrák hírügy­nökség két tudósításban számolt be az elhangzot­takról, kiemelve a kétoldalú magyar—osztrák kapcso­latokról mondottakat, il­letve kormányfőnk kije­lentéseit a KGST-tagálla­­mok tervezett csúcsérte­kezletéről. Az osztrák rádió ismétel­ten hírt adott a sajtóérte- MAI TANÁCSKOZÁS NAPIRENDJÉN Szö­ve­tkeze­ti kereskedelem Ma ülést tartott a Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Megvi­tatta, összegezte a szövet­kezeti kereskedelem idő­szerű feladatait, különös te­kintettel a hatékonyságra. A szövetkezetek és válla­lataik a kereskedelempoli­tikai irányelvekből, a kong­resszusi határozatokból adódó főbb feladataikat a változó körülmények között is eredményesen teljesítet­ték: kiegyensúlyozott, za­vartalan, javuló színvona­lú ellátásról számolhatnak be. Az áfészek tevékenysé­gének meghatározó eleme továbbra is a bolti keres­kedelem és a vendéglátás, amelyek az összes árbevé­tel 87, a nyereség 77 szá­zalékát adják. A szövetke­zetek forgalmának 55 szá­zalékát olyan falvakban könyvelhetik el, ahol az áfészen vagy a szövetkezeti vállalaton kívül más keres­kedelmi szervezet egyálta­lán nincs, vagy minimális a részaránya. Mindezek mellett a szövetkezetek munkája a városokban is erőteljesen növekszik. (Folytatás a 4. oldalon.) WASHINGTON ES PRETORIA MA NŐ VÉRÉIRŐL Havannai vélemények Marton László, az MTI tudósítója jelenti: Az a követelés, hogy An­golából vonják ki a kubai csapatokat és helyüket sok nemzetiségű katonai erő váltsa fel, washingtoni és pretoriai manőver, amely­nek célja Namíbia függet­lenségének további késlel­tetése­i mutatnak rá ille­tékes havannai körökben. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati sajtó egy része, s mindenekelőtt a dél-af­rikai lapok az utóbbi időkben igyekeznek elfer­díteni a 435-ös ENSZ-ha­­tároza­t értelmében létre­hozandó sok nemzetiségű haderő igazi feladatát. E csapatokat ugyanis azzal a céllal hoznák létre, hogy namíbiai területeken állá­sokat foglaljanak el, fel­ügyeljenek a függetlenség­hez vezető folyamatra és ellenőrizzék a dél-afrikai csapatok visszavonását az Orange-folyó túlsó oldalá­ra. Újabban nemzetközi megfigyelők nem kis meg­lepetésére, Washington és Pretoria azt követeli, hogy a létrehozandó nemzetközi haderő ne Namíbia, hanem Angola területét szállja meg. Kubai politikai körökben figyelemre méltónak tart­ják, hogy a sok nemzetiségű had­erővel kapcsolatos talál­gatások éppen akkor kap­tak lábra, amikor Luan­dában amerikai küldött­ség tárgyalt a namíbiai kérdésekről. A dél-afrikai sajtó pedig erőteljes propagandába kezdett, azt állítva, hogy a namíbiai kérdés rendezésé­nek igazi akadálya a kubai katonák angolai jelenléte. Kubai politikai források leszögezték: Havanna és Luanda ál­láspontja egyértelmű. A kubai csapatok Angola kérésére, a nemzetközi jog normáival összhangban kö­tött szerződés értelmében tartózkodnak Angolában, jelenlétüknek semmi köze a namíbiai kérdéshez.

Next