Esti Hírlap, 1982. december (27. évfolyam, 283-306. szám)

1982-12-01 / 283. szám

Ma összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bi­zottság javaslatára — az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. (MTI) ENSZ Palesztin-vita, leszerelési határozatok New York, december 1. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán tegnap megkez­dődött a palesztin kérdés vitája. Massambe Sarre, az ENSZ palesztin bizottságá­nak szenegáli elnöke hang­súlyozta, hogy a palesztin kérdés a közel-k­eleti prob­léma lényege. Kijelentette, hogy a Palesztinai Felsza­badí­tási Szervezetet a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elismerni. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának ve­zetője megerősítette, hogy a szervezet kész az ENSZ által elismert elvek alap­ján hozzájárulni a közel­­keleti béke megteremtésé­hez. Kaddami méltatta a válság megoldására vonat­kozó szovjet javaslatot. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy szüntesse be Izrael további támoga­tását, és ismerje el a pa­lesztin nép jogait. A vitában felszólaló egyiptomi képviselő felszólította az arab or­szágokat és a PFSZ-t, va­lamint Izraelt, hogy köl­csönösen ismerjék el egy­mást. Mintegy 60 határozat el­fogadásával befejezte a leszerelési kérdések meg­vitatását a közgyűlés 1. számú bizottsága. Az elfogadott dokumen­tumokból kitűnik, hogy a tagállamok többsége a fegyverkezési hajsza meg­fékezését, a nukleáris katasztrófa elkerülését tekinti a leg­sürgetőbb, megoldásra váró problémának. A Szovjetunió és a többi szocialista ország képvise­lői több fontos javaslatot terjesztettek az ülésszak elé. Ezek az atomháború elkerülését célozzák, és kézzelfogható eredménye­ket sürgetnek a fegyverzet­korlátozási tárgyalásokon. KÖZEL-KELET: EL NEM KÖTELEZETTEK Mubarak elnök Indiában tárgyal Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök tegnap hivatalos látogatásra Új-Delhibe ér­kezett és ugyanaznap este megtartotta első vélemény­­cseréjét Zail Szing indiai ál­lamfővel. Ma Mubarak megkezdte tárgyalását In­dira Gandhi kormányfővel. Az egyiptomi elnök és az indiai vezetők tárgyalásain nagy teret szentelnek a közel-keleti kérdésnek és az el nem kötelezettek mozgalma jövőjének. Megfigyelők szerint Muba­rak várhatóan igyekszik majd megnyerni Új-Delhi támogatását a francia— egyiptomi közel-keleti ren­dezési javaslatnak, amely Izrael és a PFSZ kölcsönös elismerését és független pa­lesztin állam megteremtését szorgalmazza. Az egyiptomi elnök a tiszteletére adott tegnap esti díszvacsorán az izraeli csapatok azonnali visszavo­nását sürgette Libanonból. Ugyanakkor hozzátette, hogy a békét nem lehet megte­remteni a katonai meg­szállás árnyékában. A közel-keleti térségről szólva Mubarak kijelentet­te, hogy a rendezés magja a palesztin probléma meg­oldása. Az el nem kötele­zett országok mozgalmáról szólva az egyiptomi elnök kifejtette, hogy a mozgalom fontos szerepet játszhat az általános biztonság megte­remtésében. f . BRANDT BESZÚRT A fegyverkezés ára. London, december 1. Brandt volt nyugatnémet kancellár arra szólította fel a fejlett tőkés államokat, hogy „mozgósítsák jobban politikai akaratukat” a fej­lődő országok megsegítése érdekében, s elítélte a fegyverkezést. Brandt Londonban az úgynevezett európai—at­lanti csoport előtt tartott beszédében síkraszállt a fegyverkezé­si verseny ellen, amely az idén 650 milliárd dollárjába kerül a világ­nak. A fegyverkezési haj­szát a világgazdaságot „mérgező” egyik fő ténye­zőnek mondotta. A nyugatnémet politikus kívánatosnak tartotta, hogy a fejlett országok nyújtsa­nak nagyobb segítséget a harmadik világ mezőgaz­dasági termelésének foko­zásához, egyebek között szakem­berek kiküldésével, gépi berendezések, vala­mint műtrágya szállításá­val. Az élelmiszersegélyek útján történő támogatást Brandt csupán katasztrófa­­helyzetben tartja kívána­tosnak. AMERIKAI LAP SZENZÁCIÓS ÉRTESÜLÉSE KENNEDY NEM INDUL 1984-BEN Washington, december 1. Edward Kennedy nem indul az 1984-es elnökvá­lasztáson — jelentette ma a Boston Globe című ameri­kai lap a szenátorhoz kö­zelálló forrásokra hivatkoz­va. A döntést a lap szerint Kennedy „családja miatti aggodalma” és „a jelenlegi politikai légkör értékelése” alapján hozta. Munkatársai megállapí­tották: elnökké választá­sának esélyei nem bizta­tóak. Edward Kennedy 1980- ban Jimmy Carterrel ver­sengett — sikertelenül — a demokrata párti elnök­jelöltségért. Kudarcában szerepet játszott rendezet­len magánélete: a családos politikus annak idején egy fiatal női munkatársával szórakozott, majd a haza vezető úton gépkocsijával folyóba zuhant. Míg Ken­nedy kimenekült, kísérőnő­jét sorsára hagyta, sőt, az éjszaka folyamán az ügy eltussolásának lehetőségé­ről tanácskozott jogász ba­rátaival. A történtek után azonban Massachussetts ál­lamban (amelynek Kenne­dy szenátora) minden vád­pont alól felmentették. Felesége a történtek után különvált férjétől, majd alkoholista lett. Kennedy ellenfelei gon­doskodtak arról, hogy a több mint egy évtizeddel ezelőtt történtek ne merül­jenek feledésbe. Legalább ilyen fontos lehet azonban a tény, hogy Kennedy a Demokrata Párt liberális szárnyának vezéralakja. Olyan bel- és gazdaságpo­litikai nézeteket képvisel (nagyobb szociális kiadá­sok, a faji kisebbségek tá­mogatása stb.), amelyek a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben mindenképpen népszerűtlenek széles sza­vazói rétegekben, még saját pártján belül is. A Boston Globe értesü­lését megerősíteni látszik, hogy Kennedy ma sajtóér­tekezletet tart. Mélyponton a hajógyártás Változatlanul mélyponton van a világ hajógyártása. A Lloyd, a hajózási regisz­ter adatai szerint az idei év harmadik negyedében ösz­­szesen 30,8 millió bruttó re­gisztertonna kapacitású hajóra voltak a gyártóknál rendelések, ami 1979 óta a legalacsonyabb szint. A második negyedévhez vi­szonyítva a csökkenés 1,9 millió bruttó regiszterton­na. A világ legnagyobb ha­jógyártóinak listáját az idei év harmadik negyedé­ben is Japán vezette 10,1 millió bruttó regiszterton­nával,­ bár ez 1,3 millió bruttó regisztertonnával volt alacsonyabb, mint a második negyedévben. A második helyen Dél-Korea volt 2,9 millió, a harmadik helyen Tajvan és Kína állt 1,9—1,9 millió bruttó re­gisztertonnával. Budapest, Pest megye S­ W , I tanácskozás a lakásépítésről A magánlakás-építés és a telekellátás helyzete a fő­városban és Pest megyé­ben címmel ankétot ren­dez ma az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium Budapest és Pest megye tanácsával közösen Szentendrén. Az ankét résztvevőit Gérnyi Kál­mán, a Fővárosi Tanács valamint Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács el­nökhelyettese köszöntötte. Vitaindító előadást Jant­­ner Antal miniszterhelyet­tes tartott. Beszédének ele­jén kifejtette: Budapest, az ország minden egyes lako­sáé. Ennek megfelelően a főváros lakáshelyzete, a lakásépítés kérdései, an­nak nagyságrendje, lakás­­építési formák szerinti ösz­­szetétele az ország politi­kai és gazdasági kulcskér­déseinek egyike, amely ál­landóan a figyelem közép­pontjában áll. Pest megye pedig a fővárossal tör­vényszerűen szoros kapcso­latain túlmenően kiemel­kedő szerepet tölt be a ma­gánlakás-építésben. A töb­bi megyéhez viszonyítva ugyanis ezekből itt épül a legtöbb — tovább növelve ezzel a megyei tanács, és a budapesti agglomeráció­ban érintett települések mindennapi gondjait. (Lapzártakor Jantner An­tal beszédét mondja. A fő­város és a megye magán­lakás-építési tevékenysé­géről szóló cikkünk a 4. oldalon.) Arafat nyilatkozata Amman, december 1. Husszein királlyal a jor­­dániai—palesztin kapcsola­tokról, a konföderáció lehe­tőségéről tárgyaltunk — nyilatkozta tegnap Amman­­ban Jasszer Arafat, a Pa­lesztinai Felszabadí­tási Szervezet VB-elnöke. Ara­fat első ízben jelentette ki nyilvánosan, hogy ammani tárgyalásain a jordániai— palesztin államszövetségről volt szó. A palesztin vezető közölte az újságírókkal azt is, hogy megállapodásuk szerint „folytatódnak a jor­dániai—palesztin meg­beszé­­lések erről a témáról”. Ifjúsági találkozó a Sportcsarnokban Ifjúsági találkozót rendez december 19-én a Buda­pest Sportcsarnokban a KISZ,­­illetve a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Délelőtt 10 órától este 9 óráig zajlanak majd a politikai, kulturális, illetve sportprog­ramok — tájékoztatta erről ma délelőtt a sajtó képvise­lőit Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára. A rendezők nem­csak a fiatalokra számítanak, hanem a felnőttekre és a legkisebbekre is. Azt szeretnék, ha mindenki megtalálná a számára legvonzóbb programot. Az ünnepélyes megnyitásra délelőtt 11 órakor került sor. A nap folyamán ismert szovjet szakemberek vála­szolnak a Szovjetunió kül-, illetve belpolitikájával kap­csolatos kérdésekre, működik politikai kaszinó, s közzé­­tesznek egy felhívást, amely a Hatvan szó a békéért cí­met viseli. Működik majd Interkozmosz-klub, ahol szov­jet, illetve magyar űrhajósokkal találkozhatnak az ér­deklődők. Kiállítják azokat a műszereket, amelyek fent jártak az űrben. Több helyen magyar, illetve szovjet mű­vészeti csoportok lépnek fel. (­kas) PÁRIZS- ÚJDELHI ESZMÉNYI PARTNEREK Elszalasztott alkalmak és kihasználatlan lehetőségek — így jellemezte még egy évvel ezelőtt is a Le Monde a francia—indiai kapcsolatokat. A dolgok ál­lása a politikusok és az üz­letemberek sűrű ide-oda utazgatása ellen­ére sem igen változott egészen a legutóbbi napokig, vagyis Mitterrand most záruló lá­togatásáig. A francia vállalatoknak nehéz dolguk van az in­­diai piacon. Azért Párizsnak is van­nak ütőkártyái, és — mint a volt elnök, Giscard d’Estaing 1980-as látogatá­sa óta megélénkült fran­cia aktivitás mutatja — nem is szándékozik talon­ban tartani őket. Az egyik ilyen ütőkártya Franciaországnak Wa­shingtonnal szembeni, még De Gaulle-i ihletésű függetlensége; a másik az azóta hatalomra került szocialisták hangsúlyo­zott érdeklődése a fejlő­dő világ iránt. Mindez eszményi „ügyfél­lé” teszi Párizst India szá­mára, amely az el nem kö­telezett országok jövő már­ciusi, új-delhi csúcsérte­kezletén (egy nyugati új­ság szavaival élve) „a moz­galom koronája után nyúl”. Indira Gandhi, aki felte­hetően átveszi az államcso­­port soros elnöki tisztjét, Mitterrand-ban olyan part­nert talált, akit az el nem kötelezettek közül csak ke­vesen kifogásolnak. Ro­nald Reagan vagy Marga­ret Thatcher a maguk szél­sőségesen agresszív, az el nem kötelezettekkel több ponton nyíltan szem­benálló politikájuk miatt ugyanis „szalonképtelen­nek” számítanak a moz­galom jelentős részének szemében. Másfelől viszont az állam­csoport konzervatív, nyu­gatbarát országai Új-Del­­hinek a Szovjetunióval fönntartott, szerintük „túl­ságosan is szoros” kapcso­latait nehezményezhetik.

Next