Esti Hírlap, 1983. április (28. évfolyam, 78-102. szám)

1983-04-01 / 78. szám

Дго: 1,40 Ft Koszorúzások Hazánk felszabadulá­sának­ 38. évfordulója alkalmából m­a délelőtt koszorúzási ünnepsége­ket rendeztek a hazánk szabadságáért életüket áldozó külföldi katonák síremlékeinél. Rákosli­geten a román, Solymá­ron az angol, a Budaör­si úton­ az amerikai ka­tonákra emlékeztek. SZAKÉRTŐK SAJTÓTÁJÉKOZTA­TÓJA Nicaragua ellen külföldről támogatott agresszió folyik Managua, április 1. Mi, Nicaraguában dolgo­zó külföldi szakértők, élő tanúi vagyunk annak, hogy nem polgárháborútól, ha­nem külföldről irányított és támogatott agressziótól szenved a közép-amerikai ország — hangoztatták teg­napi, managuai sajtótájé­koztatójukon kilenc nyu­gat-európai országból, va­lamint az Egyesült Álla­mokból és Kanadából érke­zett önkéntes szakértők. A 37 szervezet képviseletében nyilatkozó szakemberek hangsúlyozták, hogy az ellenforradalmárok fegyveres provokációi kö­zepette Nicaraguának ma minden korábbinál na­gyobb szüksége van a se­gítségre, és a nemzetközi szolidari­tásra, függetlenségének és szuverenitásának megvé­dése érdekében. Újságírók kérdésére vá­laszolva az önkéntes­­ szak­értők durva, tendenciózus túlzásnak minősítették né­mely nyugati hírügynökség jelentését Nicaragua belső helyzetéről és biztonságá­ról. Az MTI kiküldött tu­dósítójának arra a kérdésé­re válaszolva, hogy a fran­cia orvos halála után a ni­­caraguai kormány részéről milyen intézkedések szület­tek a külföldi szakértők személyes biztonságának megóvása érdekében, a szakemberek elmondták: Pierre Gros­jean meg­gyilkolása egyedi eset volt, s az semmi esetre sem jel­lemzi munkafeltételeiket. Feladataikat csakúgy, mint korábban, nyugodt körül­mények között, a helyi la­kosokkal együttműködve teljesítik, rendkívüli biz­tonsági intézkedéseket nem igényelnek, arra nincs szükségük. A 11 nyugati­ or­szágot képviselő szakértők mindegyike hangsúlyozta, hogy továbbra is Nicaraguá­ban akar maradni, és minden segítséget sze­retnének megadni az­ or­szág gazdasági terveinek megvalósításához. Gázon István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti. Az Egyesült Államok had­üzenet nélküli háborút foly­tat Nicaragua ellen — je­lentette ki tegnap Mana­­guában Miguel d’Escoto ni­­caraguai külügyminiszter, aki Humberto Ortega nem­zetvédelmi miniszterrel együtt nemzetközi sajtótá­jékoztatót tartott az ország jelenlegi helyzetéről. — A Nicaragua elleni katonai agresszió folytatása azzal a veszéllyel járhat, hogy nagyarányú fegyveres konf­liktus robban ki Közép- Amerikában — mondta a nicaraguai diplomácia ve­zetője. Miguel d’Escoto emlékez­tetett arra, hogy Nicaragua már az év ele­jén felhívta a világ fi­gyelmét az ellene készülő invázióra. Hiába mondják az amerikai politikusok, hogy nem lehet háború az Egyesült Államok és Nicaragua között,az ame­rikai kongresszus jóváha­gyása nélkül. Már az ame­rikai sajtó is nyíltan arról ír, hogy a Reagan-kormány­­zat hadüzenet nélküli hábo­rút indított a kis közép­amerikai ország ellen. Ünnepség V­árosházán halmi életében szerzett ki­magasló szakmai és hiva­tásbeli érdemek elismerése­ként. (A kitüntetettek név­sorát lapunk 3. oldalán kö­zöljük.) Délelőtt Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács el­nöke fővárosi, valamint ke­rületi főtanácsosi és taná­csosi címeket adományo­zott. Fővárosi főtanácsosi címben részesült dr. Ko­vács Ilona, az ingatlanke­zelési és -építési főigaz­gatóság osztályvezetője és Fűzfa Imre, a vég­rehajtó bizottság titkár­ságának osztályvezetője. Fővárosi tanácsosi címet kapott Deckner Tibor, a közlekedési főigazgatóság főmunkatársa, és Kopasz Dezső, a pénzügyi főosz­tály főmunkatársa. Kerüle­ti főtanácsosi címben ki­lencen, kerületi tanácsosi címben huszonegyen része­sültek. Hazánk felszabadulásá­nak 38. évfordulója alkal­mából ma ünnepséget ren­deznek a Városházán. Ezen nyújtják át a főváros ki­tüntetéseit Budapest társa- si TŰZ UTÁN Újjáépítik a Zsigmond-tornyot A tűzoltóságot tavaly szeptember 10-én riasztották m­eg a budavári Zsigmond-torony. A gyors oltás ellenére a tetőszerkezet a tűz martaléka lett. A kár ötmillió forint volt. A húsz-huszonöt éve, régi képek alapján rekonstruált déli Nagyrondella középkori eredetű tornyát most a Bu­dai Építőipari Szövetkezet szakmunkásai építik újjá. Le­bontották a kiégett födémet, a szarufákat és az ablakke­reteket. A tetőt és a lepattogzott, gótikus stílusú kőformá­kat eredeti állapotukba állítják helyre. A tető héjazata úgynevezett kolostorfedéssel készül. A munkákat követően, várhatóan május 15-én a­ Zsigmond-torony ismét fogadhatja a látogatókat. (MTI) PRAVDA: Reagan javaslata elfogadhatatlan Moszkva, április 1. Az ismert, és lejáratott ,,nullamegoldáshoz” képest semmi újat nem adó, a Szovjetunió számára elfo­gadhatatlan propagandalé­pésnek minősíti a Pravda New York-i tudósítója a közbülső megoldásra tett amerikai javaslatot, ame­lyet Reagan elnök szerdán jelentett be Washington­ban. Tom­asz Kolesznyi­­csenko szerint ez az indítvány is csupán azt a célt szolgál­ja, hogy az európai közepes ható­­távolságú nukleáris fegy­verek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalá­sokon elejét vegye a megállapodásnak és ürügyet teremtsen az amerikai rakéták Nyugat- Európába telepítéséhez. A rakéták szakaszos te­lepítésére vonatkozó javas­lat elfogadhatatlan, hiszen egyetlen közepes hatótá­volságú amerikai rakéta megjelenése Nyugat-Euró­­pában már a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti hadászati egyensúly megbontását, az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­vének megsértését jelente­né. A nagy hírveréssel be­harangozott új amerikai indítvány is­­ hamarosan arra a sorsra jut, mint az 1981-ben fel­vetett, a „nullamegosz­ás­­ra” vonatkozó javaslat — mutat rá a Pravda tudó­sítója, leszögezve, hogy az Egyesült Államok soha nem veheti rá a Szovjet­uniót egyoldalú engedmé­nyekre. XXVIII. évfolyam, 78. szám 1983. április 1., péntek Ismétlődő esők Kelet-Európában csapa­dékmentes, száraz az idő, a hőmérséklet több mint 10 fokkal magasabb a sokévi átlagnál. Nyugat- és Dél- Európából, valamint Kö­­zép-Európa egy részéből esőket, záporokat jelente­nek. A Skandináv-félsziget északi részén havazások, hózáporok vannak. Közép- Európa, s így hazánk idő­járását is egy Olaszország fölött elhelyezkedő ciklon alakítja. Hatására nedves, enyhe léghullámok érkez­nek dél felől. Ma és holnap is általá­ban erősen felhős lesz az ég, többfelé várható ismét­ é­lődő eső, zápor. A keleti megyékben néhány helyen zivatar is kialakulhat. A hőmérséklet csúcsértéke az ország nagy részén tíz-ti­zenöt fok között alakul. Késő este, országszerte 7 és 12 fok között lesz a hőmér­séklet. ÁTADTÁK AZ ÁLLAMI ÉS A KOSSUTH-DÍJAKAT Kitüntetések a Parlamentben Hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából ma délelőtt a Párisiben a képóracsar­­nokában rendezett ünnepségen átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat valamint a Kiváló és Érdemes Művész címeket. Ugyancsak ma, a Vigadóban, adják át az ez évi művészeti díjakat. (A kitüntetettek névsorát lapunk 2—3. ol­dalán közöljük.) NAGYGYŰLÉS, KIÁLLÍTÁSOK, MAGYAR KÖNYVHÉT Megemlékezések Szovjetunióban hazánk felszabadulásáról Moszkva, április, 1. Sok helyen megemlékez­nek ezekben a napokban a Szovjetunióban Magyaror­szág felszabadulásának 38. évfordulójáról. Ma Moszk­vában a Szakszervezetek Házá­ban nagygyűlést tartanak Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. A megemlékezések soroza­ta már március utolsó nap­jaiban országszerte meg­kezdődött és április 5-ig tart. Ünnepségeket rendez­tek, illetve rendeznek Moszkva több nagyüzemé­ben. Megemlékeznek ha­zánk felszabadulásának év­fordulójáról, s a Szovjetunió köztársaságainak főváro­saiban is. Az ünnep tiszteletére a szovjet sajtó is sok anyagot közöl Magyaror­szágról. Mai számában a Szelszkaja Zsizny, az SZKP Központi Bizottságának lapja pél­dául a magyar falu életét bemutató cikksorozatot in­dított. Tegnap két magyar vonatkozású kiállítás is megnyílt Moszkvában. Az Állami Irodalmi Mú­zeumban a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából össze­állított Madách-emlékkiál­­lítás, a Barátság Házában Pjotr Noszovnak, a TASZSZ fotóriporterének és fiának, Igor Noszovnak magyaror­szági riportútjain készített felvételeiből fotókiállítás nyílt. A hagyományoknak meg­felelően mitől kezdődően ismét megrendezik Moszk­vában, Leningrádban és a Szovjetunió több más nagy­városában a magyar könyv­hetet. KÜLKERESKEDELMI BANKMÉRLEG Növekvő hitelek új gyártmányokhoz A Magyar Külkereske­delmi Bank értékelte az el­múlt évi eredményeit. A népgazdaság pénzügyi hely­zete, a nemzetközi pénz­ügyi kapcsolatokban meg­nyilvánuló válságjelenségek erőpróba elé állították a bankot, ennek ellenére a Magyar Külkereskedel­mi Bank kötelezettségei­nek — a partnerek által is elismert pontossággal — mindenkor eleget tett. A bank külföldi hiteltar­tozásainak szerkezete a múlt esztendőben előnyö­sen változott: növekedett a közép- és hosszú lejáratú tartozások aránya. Az im­porthoz kapcsolódó külföl­di hitelszerződések körét tovább szélesítette, s új megállapodásokat hozott létre Ausztriában, Brazíliá­ban, Dániában, Franciaor­szágban, Jugoszláviában, Olaszországban, Svájcban és Svédországban. A bank tavaly 300 millió forinttal növelte alaptőké­jét, amelynek összege je­lenleg 1,3 milliárd forint. Tovább folytatta a konver­tibilis fizetési mérleget ja­vító exportbővítő vállalati fejlesztések finanszírozását. Elsősorban olyan együttműködések­hez nyújtott a bank se­gítséget, amelyek kapcso­lódnak az export növelé­séhez, az energiafelhasz­nálás racionalizálásához, a szabad kapacitások ki­használásához és a kör­nyezetvédelemhez. A pénzintézet szervező és konzultatív­­ ténykedéssel, különféle marketing- és piaci módszerek felhaszná­lásával, távoli országok piacaira segíti bejuttatni a magyar exportőr vállalato­kat. (MTI) FÖLDRENGÉS KOLUMBIÁBAN A helyi idő szerint teg­nap reggeli erős földmoz­gások után, mára virradó­ra újabb földrengés rázta meg a kolumbiai Popayan város körzetét. Az újabb földmozgás emberéletben valószínűleg nem tett kárt, mert a város lakossága a szabad ég alatt töltötte az éjszakát. Az újabb rengés következtében azonban a tegnap reggel megrepede­zett, megrongálódott házak nagy része összeomlott. A mentő­csapatok megfeszített erővel dolgoznak, hogy mentsék a romok között esetleg még életben levő­ket. Eddig 204 személy holttestét ásták ki az om­­lladék alól, de azzal szá­molnak, hogy legkevesebb 350 a halottak és 1500 a sebesültek száma. Becslé­sek szerint a­­város 60 szá­zaléka elpusztult. Több ezer ember vált hajléktalanná.

Next