Esti Hírlap, 1988. július (33. évfolyam, 155-180. szám)

1988-07-01 / 155. szám

Ára: 1/80 Ft xxx,sl­*iofo,.gr^m, 155*száz Szűrös Mátyás beszéde 1988. július 1., péntek . * _ _ , _ a magyar—román kapcsolatokról SZKP értekezlet Nyílt, kritikus eszmecsere Folytatja munkáját az SZKP pártértekezlete a Kreml Kongresszusi Palo­tájában. Ma, a tanácskozás negyedik munkanapján la­punk zártakor még nem tudni, hogy a terveknek megfelelően befejeződik-e a konferencia — ez min­den jel szerint csak az esti órákban derül ki. Ami az SZKP 19. orszá­gos értekezletének tegnapi munkanapját illeti: őszin­teségben, kritikus hangne­mében és a felszólalások számában is túltett az elő­ző két napon. A szovjet te­levízió esti híradója több mint kétórás beszámolót sugárzott a nap legérdeke­sebb felszólalásaiból, emel­lett a délutáni összefogla­ló műsor és a moszkvai körzeti program is bősége­sen taglalta az eseménye­ket. Ugyancsak a nap hírei­hez tartozik, hogy a poli­tikai kiadó gyors munká­jának köszönhetően tegnap kikerült a nyomdából a Mihail Gorbacsov előadói beszédét tartalmazó ki­advány. A főtitkár egyébként teg­nap ismét felszólalt, ezúttal a párttagoknak a tanács­­elnöki posztra való jelölése kapcsán. A tegnapi felszólalásokat jellemző kritikus hangnem, a bíráló megjegyzések nem kímélték az elnökségben helyet foglaló vezetőket sem. Az egyik küldött pél­dául — Gorbacsov főtitkár sürgető kérdésére — név szerint megjelölte azokat, akiknek szerinte ma nincs helyük a pe­resztrojka irányítói kö­zött, mert részük volt a pangás időszakában a politika vég­rehajtásában. A pártérte­kezlet és ország-világ nyil­vánossága előtt — talán még a peresztrojka legme­részebb híveinek is meg­lepetést szerezve — el­mondta : többek között Mi­hail Szolomencevről, And­rej Gromikóról, Viktor Afa­­naszejevről (a Pravda fő­­szerkesztőjéről) és Georgij Arbatovról tartja úgy, hogy múltbeli magatartása ér­demtelenné teszi mai be­osztására. Hasonlóan megkülönböz­tetett figyelem kísérte az Ogonyok című lap „veszte­getési” értesülései körüli vita újabb fejleményeit. Georgij Razumovszkij, a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke közölte a kon­ferenciával, hogy az ügyet megvizsgálták, rendellenességet nem ál­lapítottak meg, de az ügyet a Szovjetunió legfőbb ügyészének adták át további vizsgálatra. (A lapban olyan hír látott napvilágot, hogy a tanács­kozás küldöttei közül töb­ben vesztegetési ügybe ke­veredtek.) Ezek után a küldöttek javaslatára Scserbickij, az ülés elnöke Vitalij Koro­­ticsnak, a lap főszerkesz­tőjének adta meg a szót. Korotics egyetértett a man­dátumvizsgáló bizottság döntésével és az ügyészi vizsgálat elrendelésével, majd kifejtette: az illetők ellen komoly bizonyítékok merültek fel­, ám pártszer­vezetük hozzájárulása nél­kül bírósági eljárás nem indítható ellenük. (Folytatás az 5. oldalon.) ­ Nincs ötös a lottón A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlé­se szerint, a 26. játék­heti lottónyeremények az illeték levonása után a következők: 5 talála­­tos szelvény nem volt. A 4 találatosokra egyenként 205 792 forin­tot, a 3 találatosokra 988, a 2 találatosokra egyenként 35 forintot fizetnek. A közölt ada­tok nem véglegesek, a nyeremények ellenőrzé­se még tart. \ G \ \ I ■ V" V­­­l .4 v /{ \ \ ] ) \ r " r \y \ * Folytatódott az Országgyűlés nyári ülésszaka Az Országgyűlés nyári ülésszaka ma kora délelőtt folytatta munkáját. Az ülésteremben he­lyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt az MSZMP Politikai Bizottságának több tagja, ott voltak a Központi Bizottság titká­rai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a meg­hívottak, közöttük a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Az elnöklő Stadinger István a vendégek közül külön is köszöntötte Raich Howell képviselőt, aki brit parlamenti kül­döttség élén tartózkodik hazánkban. A napirend szerint első­ként Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar­szerkezet átalakításának feladatairól folytatott vitá­ban elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételek­re. Az e témakörben el­hangzott miniszteri beszá­molóhoz tegnap 22-en fűz­ték hozzá véleményüket. Az ipari miniszter vála­szát követően a képviselők jóváhagyólag elfogadták az ipar szerkezetátalakítási feladatairól szóló beszá­molót. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Szűrös Mátyás terjesztette elő a külügyi bizottság ál­lásfoglalási javaslatát a Román Szocialista Köztár­saságban elhatározott tele­pülésrendezés ügyében. — Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetséges ország viszonyában szokat­lan események következ­tek be a magyar—román viszonyban és kapcsolatok­ban — kezdte beszédét Szűrös Mátyás. — Ebben a helyzetben az Országgyű­lésre nagy felelősség hárul, bölcsen és körültekintően kell állást foglalnia. Mi több,­­ választópolgáraink, vala­mennyi honfitársunk ré­széről is felelősségteljes, az ország nemzeti és nemzetközi érdekeit szem előtt tartó, józan maga­tartásra van szükség. A magyar­­közvélemény folyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, el­lenérzéseinek. Számos spontán kezdeményezésre is sor került, amelyek a határainkon kívül élő ma­gyarok, a nemzet egésze iránti nagyfokú felelősség­érzetről tettek tanúbizony­ságot. Nyomatékosan hangsú­lyozni kívánom: a magyar lakosság tiltakozása, néma román nép ellen irányul. Éppen ellenkezőleg, a ro­mánságot is sújtó intézke­dések miatt érzett aggodal­mat és felháborodást feje­zi ki. Minden felelősen gondolkodó magyar állam­polgár tudatában van an­nak, hogy közös jövőnket csak egy­másra utalt népeink meg­értése, barátsága és ösz­­szefogása alapozhatja meg a mában. Elvi politikánk változat­lanul arra irányul, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel normalizál­­juk viszonyunkat és fej­lesszük kapcsolatainkat. E törekvésünket jól tükrözik az 1977-es legfelsőbb szin­tű találkozón és az azóta előterjesztett javaslatok. Legutóbb 1987 júniusában adtunk át konkrét indítvá­nyokat a román félnek. Kezdeményezéseink min­denkor összhangban vol­tak a nemzetközi jog ál­talános, elfogadott normái­val, az emberi jogok egye­temes nyilatkozatával a helsinki záróokmánnyal, a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szer­ződéssel, és a két ország kormánya által aláírt más megállapodásokkal. A párt és a kormány ré­széről, valamint a sajtóban újra és újra hangot adtunk azon készségünknek, hogy a gondok érdemi, építő jel­legű megvitatásában és megoldásában konstruktív partnerek vagyunk. Állás­pontunk lényegéről a két párt között május—június­ban lezajlott levélváltásról közzétett nyilatkozatban is szóltunk. Megerősítettük, hogy a Román Szocialis­ta Köztársaságban élő ma­gyarok jogos igényeinek ki­elégítése elsődlegesen Ro­mánia felelőssége és felada­ta. Számunkra azonban változatlanul fontos kérdés a magyarság sorsának ala­kulása, önazonosságának megőrzése, az anyanyelv védelme, egyéni és kollek­tív jogainak érvényesülése, tevékeny részvétele a ha­zánkkal folytatott együtt­működésben, emberi kap­csolatainak zavartalan ápo­lása. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolatainkban nem sikerült előre lépnünk. Sőt, a helyzet sajnálatos módon tovább romlik. A román fél elutasította javaslatainkat, vagy nem is válaszolt azokra. Ha­sonló kezdeményezéseket a maga részéről nem tett. Propagandája az országok­ban és világszerte magyar­­ellenes indulatokat próbál szítani, rendszeresen rá­galmazza a magyar párt és állam politikáját és ve­zetőit, népünk jogos önbe­csülését sértő állításokat terjeszt. Üzeneteik és nyi­latkozataik elfogadhatat­lan követeléseket, sőt, fe­nyegetőzéseket tartalmaz­nak, hogy egyedüli tárgya­lási alapnak kizárólag a román álláspontot fogad­tassák el. Azonos szövetségi rend­szerhez tartozó országok esetében különösen súlyos­nak minősül az, hogy a ro­mán kormány — amely ed­dig is korlátozta ottani kül­képviseleteink jogszerű te­vékenységét —, felszólított bennünket kolozsvári fő­konzulátusunk bezárására, vezetőjét és munkatársait pedig kiutasította Románia területéről. Csupán zárójel­ben jegyzem meg, tájékoz­­tatásul, hogy a főkonzulá­­tus személyzetének és in­góságainak hazaszállítása június 30-án 16 óráig meg­történt. A jövőben változatlanul határozottságot kell ta­núsítanunk érdekeink védelmében, és kons­­truktivitást a problémák megoldását szolgáló lé­pések együttes kimunká­lásában. Ebben a szellemben to­vábbra is készek vagyunk külügyminisztereink és a két párt központi bizottsá­gi titkárainak találkozójá­ra, a tavasszal közösen el­határozott miniszterelnöki megbeszélések megfelelő előkészítésére. Az elmúlt hetekben, na­pokban számos képviselő­­társunk azzal a javaslattal fordult az Országgyűlés elnökéhez, hogy törvény­hozó testületünk foglaljon állást a román vezetés jog­sértő, antihumánus intéz­kedéseivel, különösen a te­lepülésrendezésre vonatko­zó tervével kapcsolatban. A külügyi bizottság foglal­kozott a kialakult helyzet­tel, és felelősségteljes mér­legelés után arra a követ­keztetésre jutott, hogy a magyar népszuverenitást megtestesítő Országgyűlés foglalkozzék e kérdéssel, és álláspontját dokumentum­ban is rögzítse. A külügyi bizottság elké­szítette az állásfoglalás tervezetét, és azt az Or­szággyűlés elé terjeszti. Azon néhány kisebb kor­rekciót talán célszerű még eszközölni, amelyek azon­ban tartalmát nem érinte­nék. Kérem önöket, az indít­ványt vitassák meg, fo­gadják el, és döntsenek amellett, hogy azt hivata­losan eljuttassuk a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének. Szűrös Mátyásnak, a külügyi bizottság elnöké­nek előterjesztése után há­rom felszólalás hangzott el — Boldizsár Iván, Schö­ner Alfréd és Barcs Sán­dor kért szót —, majd a törvényhozó testület, egy tartózkodással, elfogadta a magyar Országgyűlés ál­lásfoglalását a romániai „településfejlesztési prog­ramról”. Orvosok, gyógyszerészek kitü­ntetése Ma délelőtt Semmel­weis Ignác születésének 170. évfordulója tiszte­letére emlékülést ren­deztek a SOTE Nagy­várad téri elméleti tömbjének dísztermé­ben. Csehák Judit szo­ciális és egészségügyi miniszter a szociálpoli­tika és az egészségügy területén elért kimagas­ló eredményeikért 39 Kiváló Orvos, 6 Kivá­ló Gyógyszerész és 50 Kiváló Munkáért kitün­tetést adott át. (Írásunk a 4. oldalon.) QU­EEN ELIZABETH II. Fogadás Cherbou­rgban A Bartók Béla hamvait szállító Queen Elizabeth II. óceánjáró — amely az ang­liai Southamptonból indult — ma délután átszeli a La Manche csatornát, és hor­gonyt vet a franciaországi Cherbourg kikötőjében. Franciaország itt tiszteleg a magyar nép nagy fiának földi maradványai előtt. A kikötőben Olivier Stirn idegenforgalmi miniszter, Louis Gautier, a kulturális miniszter zenei főtanács­adója és a cherbourgi pol­gármester fogadja a Bartók hamvait tartalmazó acéllá­dát. (Folytatás a 2. oldalon.) SZAKVASARZARAS Díjak magyar­ ja bezárja kapuit a hu­szadik Indieba, a vegyipari cikkek pozsonyi nemzetkö­zi szakvására. Az üzletkö­tések összegzése ugyan még hátra van, de annyi már bizonyos: számos magyar újdonság a szigorú nemzet­közi szakzsűri tetszését is elnyerte. Vásárdíjas lett a Chinoin Cyklodextrin elnevezésű — a gyógyszer-,, az élelmiszer­­iparban, a fotokémiában és a biotechnológiában hasz­nálható — korszerű vegy­ipari alapanyaga. Arany In­cheba díjat kapott a KGST-tagállamok, vala­mint Finnország közös koz­metikai bemutatóján a He­­lia—a Tokaji aszú maszk­készítménye, a Fabulissimo kozmetikumcsalád borotva­habja, valamint a Caola Panatta lábfrissítő sprayje, Pódium parfümje és hajtó­gáz nélküli BIP légfrissítő­je. S amivel igazán kevés kiállításszervező dicseked­het: 26 ország között el­nyertük a mindössze há­romnak kijáró „legszebb nemzeti kiállítás’’ díját is. vállalatoknak A BUDAPESTI KISZ-BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Pályakezdés foglalkozta­tás Ma délelőtt ülést tartott a KISZ Budapesti Bizott­sága; többek között az if­júság pályakezdésének és foglalkoztatási feltételeinek javításával foglalkoztak. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a főváros­ban működő diák-sport­­egyesületek és -körök te­vékenységéről, majd aján­lást dolgoztak ki a diák­sportban érdekelt testneve­lők­ és intézmények érde­keltségi rendszerének átér­tékelésére, valamint javas­latot tettek a jelenlegi helyzet jobbítására. Az ülé­sen napirendi pontként sze­repelt még a KISZ-szerve­­zetek részvételi lehetősé­geinek vizsgálata a diákok világnézeti nevelésében, to­vábbá az a jelentés, amely a dolgozó fiatalok 1987—88. évi ifjúsági parlamentjei­nek tapasztalatairól szólt

Next