Esti Hírlap, 1995. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

PESTEN A PROGRAMPÁPA Tegnap este a British Air­ways menetrend szerinti járatá­val — egyszerű üzletemberként, személyi testőrök és különleges biztonsági intézkedések mellő­zésével — Budapestre érkezett a programozás fenegyereke, Bill Gates. Ám nálunk nem lehet csak úgy lezserkedni, Ferihegyen kormányerök, államfőknek ki­járó biztonság és egy hatalmas limuzin várta. A reptérre ki­­csődült újságíróknak a leggaz­dagabb amerikai — aki hóna alatt cipelte új „csodafegyve­re”, a Windows ’95 operációs rendszer egyik példányát — csak annyit mondott: optimis­tán érkezett Budapestre, azt remélve, hogy ma gyümölcsöző megállapodásokat írhat alá a magyarokkal. A Microsoft elnöke ma vár­hatóan együttműködési megál­lapodást ír alá Straub Elek Ma­­táv-vezérigazgatóval, találko­zik Horn Gyula miniszterelnök­kel, meglátogatja a pestszentlő­rinci Karinthy Frigyes Kéttan­­nyelvű Gimnáziumot, és közös szándéknyilatkozatot jegyez Fodor Gábor művelődési mi­niszterrel a Microsoftnak a ha­zai oktatás fejlesztésében való részvételéről. (Izgalmas részle­teket az 5. oldalon tudhatnak meg a programpápáról.) L. Cs. ■ Egy nagyon gazdag, zseniális amerikai Ferihegyen Fotó: Beliczay László/Esti Hírlap Jószolgálat Dabas-Sáriért Falbontás után Nem született megállapodás a dabas-sári iskola ügyében az érintett felek között Fodor Gá­bor művelődési miniszter jó­­szolgálati közvetítése révén sem. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium székházában a tárca vezetője az újságíróknak elmondta: indítványára a két oldal két-két képviselőjéből bi­zottságot hoztak létre, amely­nek az lesz a feladata, hogy jö­vő hétfőre kompromisszumos javaslatot dolgozzon ki a da­­bas-sáriban lévő katolikus és önkormányzati általános iskola ügyében. A tárgyalás kapcsán a sajtó képviselőinek tudomására ju­tott, hogy a dabas-sári önkor­mányzati iskolában tanuló gyermekek szülei szeptember 4- étől mindaddig nem engedik is­kolába járni gyermekeiket, míg a létszámarányosság az önkor­mányzati határozat alapján ér­vényre nem jut. A tiltakozás módszere az lenne, hogy az első héten tíz gyermek, és minden további héten újabb további tíz gyermek csatlakozna a távol­maradókhoz. Dolgozók, figyelem! Megváltozik mától a Munka Tör­vénykönyvének több paragrafusa. Módosul a munkaidő számítása. A na­pi nyolcórás munkaidőnek korábban nyolc hét átlagában kellett megfelel­nie a munkahelyi követelményeknek. A változás szerint a kollektív szerződé­sek alapján már négy hónap átlagá­ban is számítható lesz a napi nyolc­órás munkaidő. Amennyiben viszont több munkaadóra kiterjedő kollektív szerződést kötnek a szakszervezetek, akkor abban kiköthetik a felek azt is, hogy hat hónap átlagában tegyen ele­get a munkahely a napi nyolcórás munkaidőnek. A napi munkaidő vi­szont továbbra sem haladhatja meg a korábban is érvényes 12 órát. ÁRA: 18,20 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM B b ■ £ £ 1995­ SZEPTEMBER péntek C Sttttfréd* Embertelen menekültü­gy Három, berlini székhelyű em­berjogi szervezet sajtónyilatko­zatban tiltakozott a Magyar Hel­sinki Bizottságnál a Srí Lanka-i menekültek július 14-ei kataszt­rófáján életben maradtak tagjai­nak kiutasítása, menedékjog iránti kérelmük elutasítása mi­att. Azt is felrótták a magyar ha­tóságoknak — a Magyar Helsinki Bizottságnak írt levelükben —, hogy a külföldiek fogvatartásá­­nak körülményei embertelenek voltak, semmiféle érdeklődést nem tanúsítottak a kitoloncoltak további sorsa iránt. A levél tar­talmát a bizottság lapunkkal is ismertette. Ma reggel a Magyar Helsinki Bizottság tagjától, Kőszeg Ferenc országgyűlési képviselőtől a következőket kér­deztük: elég régen történt a kiu­tasítás, miért augusztus utolsó napján ad ki közleményt a bi­zottság? Miért csak európaiakat fogadunk be? Mint Kőszeg Ferenc lapunk­nak elmondta, a bizottság tegnap kapta meg az emberjogi szerve­zetek tiltakozó nyilatkozatát, ezért nem reagálhattak koráb­ban észrevételükre. A genfi me­nekültügyi egyezmény idejétmúlt területi korlátozásának — ame­lyet az 1989-es csatlakozás során külön záradékban három másik országgal együtt hazánk is kikö­tött — mielőbbi feloldását a ma­gyar kormánynál nemcsak a Ma­gyar Helsinki Bizottság, hanem elég régóta már az MDF-es kor­mánynál is az ENSZ menekültü­gyi főbiztossága szorgalmazta. A záradék feloldásának előké­születei hosszabb idő óta tartanak — ahogy Kőszeg Ferenc megje­gyezte. De addig is a bizottság úgy véli: ha a magyar hatóságok a migránsokat olyan országokba toloncolják ki, amelyekben az emberi jogokat törvényesen nem védik — további sorsukért Ma­gyarország is felelős. Ezért várha­tó el a magyar hatóságoktól: ha életük vagy szabadságuk veszély­ben forog, tegyenek meg mindent védelmükért. V. E. ■ Hesszelés, dübbenés, menekülés Betörésből rablógyilkosság A tegnapi szolgálata azzal kezdődött Csepregi Tibornak, hogy belelépett egy jó adag ku­tyagumiba. „Na, fiúk, ma a sze­rencse is mellénk szegődik, hogy megtaláljuk a zuglói rablógyil­kosság utolsó gyanúsítottját is!” Ő sem gondolta volna: óra múl­tán a IX. kerületi kollégák tá­masztották alá víg rikkantását — elfogták S. Józsefet. Igaz, egy másik bűncselekmény miatt vol­tak rá kíváncsiak, de azért más dolgokról is elbeszélgettek vele, ha már horogra akadt, mert ahogy lenni szokott, ilyenkor többnyire egyéb történetek tágít­ják a kört, fényesítik az össze­függéseket. S jön, Pesti István al­osztályvezető tekintete hamaro­san fölragyogott. Szóval, Zugló, Korong utca, „Szakács”, vagyis R. Sándor...?! És L. Jenő meg B. János — folytatta a speciális névsort Chilkó Ferenc, illetve Viczkó István a BRFK-n. Innentől fog­va a Deák téri Derickek játszot­ták a főszerepet. Hogy miben és miként? Erről olvashatnak a 4. oldalon. Kolesz a város szélén Mint már tegnapi számunk­ban hírül adtuk, közel hatszáz, Budapesten tanuló határon tú­li magyar diáknak kellett teg­nap — egyik napról a másikra — kollégiumot váltania. Azt történt ugyanis, hogy a Már­ton Áron Kollégium épület­bérleti szerződése — melyet az Eravis Rt.-vel kötött — tegnap éjfélkor lejárt, ezért a diákok­nak ki kellett költözniük. A Művelődési Minisztérium által e célra 55 millió forintért megvásárolt másik épület fel­­újíításával még nem végeztek, ráadásul az utóbbi csak a diá­kok felét tudja befogadni. Az üggyel kapcsolatban felhív­tuk a Művelődési Minisztérium határon túli magyarokkal foglal­kozó főosztályát, ahol elmondták: a tárca pár nappal ezelőtti ülésén már kellett volna dönteni a diák­szálló ügyében, ám a költségve­téssel kapcsolatos viták elhúzódá­sa miatt nem maradt idő a kérdés megtárgyalására. Az Eravis Rt. illetékeseitől azt is megtudtuk, hogy ők szí­vesen meghosszabították vol­na a bérleti szerződést, de erre a bérlők részéről nem volt semmiféle igény, így természe­tesnek tartják, hogy holnaptól ők rendelkezzenek az épület fölött. (Folytatás az 5. oldalon) Kinn a bárány, benn a farkas Fotó: Dudás Dénes/Esti Hírlap Rázósár A kormány döntése ér­telmében mától nyolc százalékkal többet fize­tünk a villanyáramért és földgázért. Csínján kell hát bánnunk az energiá­val, mert ha nem, annak kárát a zsebünk látja — megrázó élményben le­het részünk. Az új díjsza­bás alapján a villanyfo­gyasztás nappali tarifája az évi 600 kilowattig 7 forint, plusz 12 százalé­kos á­fa, tehát 7 forint 84 fillér kilowattóránként. Éves szinten a 600 és 3600 kilowattóra közötti fogyasztás esetén áfával együtt 10 forint 30 fillér egy kilowatt ára. S aki­nek a fogyasztása éves szinten az említett határ­érték fölé emelkedik, az 12 forint 66 fillért fizet a villanyáramért.

Next