Esti Kurir, 1924. november (2. évfolyam, 234-256. szám)
1924-11-05 / 234. szám
2- oldal. iatt Lirdacsokonyán, fáradtan legyintett a kezével: — Azt hiszik, hogy ezzel célt érnek. Pedig az igazság egyszer ki fog derülni. Ha én beszélnék, sokat tudnék mondani. A kételkedők, akik megütközéssel vették tudomásul Nagyatádi egynémely politikai állásfoglalásának megváltoztatását, nem tudták elhinni, hogy nagyatádi Szabó István nem gyűjtött hatalmas vagyont magának. A falu határában 17 holdja volt, földjének egy részét örökölte, a másik részét megvásárolta. Tizenkét holdat vásárolt a korú lóim előtt, apjától örökölte a negyed telket, amelyen a háza épült. Az apósától, amikor az öreg Peti Ferencet a házába vette, tizenhat holdat kapott. Gyönyörű gazdasági berendezéssel szerelte fel kis birtokát. Minisztersége óta egyetlen talpalatnyi földet sem szerzett birtokához. Nem bíztak benne már a faluban Amikor hátrahagyott vagyona után érdeklődtem, különböző gyanakodó szavakat hallottam. Az egyik parasztgazda ezt mondta: — Itt nincs nagyobb vagyona, mint '47 hold. Nem gyarapította, mióta nagyúr lett. De az Alföldön. Ki tudja, mi van az Alföldön? Nem bíztak benne mindannyian. r A faluban, ahol "ismerték gyermekkora óta, ahol, amikor hazaérkezett, olyan baráti és szívélyes volt, mintha csak most is közéjük tartozna, nem hittek abban a hatalomban,amelynek valójában birtokosa volt. .Vem, tudták elhinni, hogy esze és a helyzetek tehetséges, felhasználása emelte magas rangjára. Amikor néha-néha ugyanolyan hangon próbált beszélni a faluban, mint ahogy itt Pesten a minisztériumokban és a parlamentben beszélt, parancsolan, ellenmondást nem tűrőn, méltatlankodva tiltakoztak a falubeliek ellene. A falu bírája, Böczkös András, a legmódosabb gazda, a választások óta nem lépte át nagyatádi Szabó István házának küszöbét. Nagyatádi Szabó István, a falujába hazaérkező miniszter, parancsolni mert neki! — Ha a fejetek tetejére álltok, akkor is Ulaint fogják megválasztani — mondotta Böczköséknek. — Milyen jogon merte ezt mondani nekünk — mondotta nekem Böczkös András bíró. — Ő is csak olyan ember, mint én, meg mint a többiek, ő is csak innen való a faluból, hogy ő lett a miniszter és nem én, azért neki nem lehet parancsolni nekem. Én tudom, hogy ki volt és mi volt azelőtt. Ritkán szerzett magának ellenséget. Ritkán csúsztak ki a szájából az ilyen parancsoló szavak. Leginkább egyszerű és közvetlen volt. Igyekezett senkivel sem éreztetni, hogy miniszter. Domján főjegyző mesélte: megtiltotta a faluban, hogy kegyelmes urnak szólítsák. — Ne csúfoljatok engem — mondogatta ilyenkor — Minden régi barátjával, ismerősével tegeződött a faluban, a barátai továbbra is Csicsa néven becézték. Amikor a községházárajárt, sohasem beszélt az emberekkel másként, mint amikor egyszerű biró volt és néhányadmagával együtt intézte Erdőcsokonya ügyeit. Az özvegy búcsúja És tényleg a kisgazda-képviselők hozták ki a koporsót a halottasszobából az udvarra. Amikor a koporsót a2 udvaron elhelyezték, Bethlen István gróf miniszterelnök és a többi miniszterek és képviselők már elhagyták a gyászházat, ahová csak egy pillanatra tértek be, éppen csak hogy megszorítsák az özvegy és a gyermekek kezét és néhány szóval elmondják részvétüket. A miniszterelnök és kísérete ekkor már a Kossuth térre mentek, ahol elfoglalták a számukra jóelőre fentartott helyeket. Várták, hogy a koporsót, amelyet megbeszélés szerint azonnal ide kellett volna hozni, a ravatalra szállítsák. A koporsót azonban jó ideig nem hozták. A Kossuth téren gyülekező hatalmas tömeg, a miniszterek és a képviselők, már nem tudták, hogy mi történt. A program szerint a koporsónak már régen a ravatalon kellett volna feküdni és a szónokoknak már el kellett volna mondaniok gyászbeszédüket. Percek ámultak. Fél óra múlott el. A Kossuth téren lévő szertartás egyre késett. Az történt ugyanis, hogy az özvegy megkérte Halka Sándor esprest, hogy az udvarban ne csak rövid imát mondjon, ne csak énekeljenek az iskolásgyerekek, a falu énekkara, akiket kirendeltek a temetésre, hanem mondjon néhány szavas búcsúztatót is. Nagyatádi özvegye úgy érezte, hogy ezzel a kis szertartással előbb nekik kell elbúcsúzni halottjuktól. Amikor a koporsót a képviselők letették az udvarra, hárman állottak meg előtte. Középen az özvegy, mellette jobbról és balról az elhunyt két leánya. Karonfogták édesanyjukat, úgy támogatták. Összekulcsolt kézzel, könnytelenül állt a három asszony. Mögöttük az unokák., Felhangzott a gyászdal." Benned bíztunk elejétől... Az özvegy, nagyatádi Szabó István p ....... ................ . Febérleti lakással és minden információt bíró hitelképes egyének szigorúan készpénzárban vásárolhatnak részletfizetésre férfi- és nőb szövetet, mértékszerinti fehérneműt, vásznat, sifont, harisnyát stb. Az árut minden lefizetés nélkül kiszolgáltattuk. Az első részlet lefizetése megállapodás szerint december 1-én is történhet. Pontos címre tessék ügyelni. Hungária Szalon IV., Korendek tere 3. sz. II. em. 4. /jEn&mírb\ 1924. november 5., szerda. Az özvegy jobban örült a parasztok részvétének, mint a nagyurak kézszoritásának Nagyatádi Szabó Istvánnak ez az egyszerűsége volt éppen az oka annak, hogy a faluban nem tudták elhinni, hogy nagy ember volt s valósággal meglepte a falubelieket, amikor a temetésre olyan nagy előkészületek történtek. Még szombaton és vasárnap délelőtt azt hitték, hogy egyszerűen fogják eltemetni nagyatádi Szabó Istvánt, épp úgy, mint amilyen egyszerűen temetik el a lobbi gazdákat, akikért eljött a halál. A családja is egyszerű temetést szeretett volna. Nagyatádi Szabó István özvegye idegenkedéssel fogadta a hírt, hogy a kormány és a megye a maga halottjának tekinti a férjét. Nagyatádi Szabó István özvegye azt szerette volna, ha legalább halálában meghagyják neki azok, akik életében szerinte annyit cibáltak, tépték, sarat és piszkot hánytak rá. Az özvegy látszólag jobban örül a rokonok, a parasztok részvétnyilatkozatainak, azoknak az egyszerű, keresetlen szavaknak, amelyek fel-fel törtek néhány emberből a halottaság láttára, mint azoknak a táviratoknak és kézszorításoknak, amelyeknek őszinteségében kételkedik. Amikor a család látta, hogy a nagy halotti szertartás miatt nem tudja olyan egyszerűen elbúcsúztatni a Halottat, mint ahogy szerette volna, megkérték Ehn Kálmánt, hogy álljanak ki attól a kívánságuktól, hogy a koporsót a kisgazdapárti képviselők, illetve a földnevelésügyi minisztérium tisztikara vigyék a halottasházból a ravatalra. — Ne haragudjanak érte — mondotta Ehn Kálmán —, de a kegyelmes úr a mi halottunk, a párt halottja, mi akarjuk elkísérni utolsó útjára őt, aki bennünket annyi után vezetett már, ná, mély fekete szemét hirtelen könynyek borítják el. Zokogó, csukló sírásban feltör belőle a fájdalom. A koporsóra akar rohanni, rá akarja vetni magát. A leányai tartják vissza. Amikor a búcsúztató után megindult a menet a temető felé, a család mögött a kisgazdapárti képviselők mennek. Közöttük vegyülnek el a fajvédők: Ulain Ferenc és Zsilinszky Endre. A halottaskocsiból is képviselők emelik ki a koporsót. Illáii és Zsilinszky odalépnek és két kisgazda helyett ők akarják vinni a koporsót. Mintha az ő halottjuk volna. A temetőben rövid ideig maradnak a Pestről érkezett vendégek. Háromnegyed öt után pár perccel Bethlen István gróf miniszterelnök a gyászszertartás közepén megfordul és megindul a temető ajtaja felé. A többi miniszterek és képviselők utána. Néhány ellenzéki képviselő, akik beszédet akartak mondani a simán, azzal a veszéllyel mondhatták csak el beszédjüket, hogy lekésnek a különvonatról, amelyet a miniszterelnök semmiképen sem akart későbben indíttatni, ahogy azt Pesten megbeszélték. Sohasem felejtjük el azt az utat, amelyet ő kijelölt1 Amikor a miniszterek eltávoztak a temetőből, utánuk eltávoztak azok a vendégek is, akik Babocsáról, Szülőkről, Nagyatádról és a szomszédos falvakból jöttek. Pár perccel öt óra előtt már csak a család volt a temetőben és azok az erdőcsokonyai gazdák, akik barátjukat veszítették a halott minszterben. Amikor besötétedett, már üres volt a falu, az utcákon nem lehetett látni a fekete fejkendős asszonyokat és gyászoló gazdákat. Az emberek hazasiettek, a cseréptetős házakból füst szállott fel, vacsorát főztek, tovább folyt az élet. A különvonatban már arról beszéltek, hogy ki fogja elfoglalni nagyatádi Szabó István helyét. Tudvalevő, hogy a földmivelésügyi miniszteri állást fenntartották a számára. Schandl Károly államtitkárt, akit nemrégiben megbíztak a földmivelésügyi minisztérium vezetésével, jelölték egyesek a miniszteri állásra. Schandl Károly azonban tiltakozott ellene. Semmiesetre sem fogadja el a miniszterséget, mert ez — szerinte — Mayer Jánost illeti meg. Bethlen István gróf szalonkocsijában sokáig tanácskozott Mayer Jánossal és Schandl Károllyal. A miniszterelnököt szalonkocsijában felkereste Sárközy György dr. kaposvári főispán is, akivel a miniszterelnök hosszasabban tanácskozott. A képviselők körében röviddel ezen tanácskozás után az a hír terjedt el, hogy a kormánypárt hivatalos jelöltje Nagyatádi kerületében Sárközy György dr. lesz. Nagyatádi hívei megütközéssel vették tudomásul a hírt. — Lehetetlen — mondották egymásnak —, hogy a miniszterelnök ezt tegye. Hiszen ez arculcsapása volna annak a halottnak akit pár órával ezelőtt megindult szavakkal búcsúztatott el. Nagyatádi Szabó mindig tiltakozott az ellen, hogy főispánoknak juttassanak kisgazda-kerületekben képviselői mandátumot. Világosan tudta, hogy ebből a társadalmi, osztályból kikerülő emberek a nagybirtoknak az érdekeit szolgálják és így elgáncsolják az ő törekvéseit. A hír azonban mindinkább bizonyosabbá vált, bár megerősítést hivatalos helyről nem kapott. A méltatlankodó kifakadások után a kisgazdaképviselők ismét nagy halottjukból kezdtek beszélni. — Sohasem fogjuk elfelejteni, — mondották — sohasem fogunk letérni azokról az utakról, amelyeket ő kijelölt a számunkra Ez az út a magyar népnek, a föld népének az útja, Nadányi Pál. A Ház mai gyászüléseír ai .A £emzügyül£s mai ülését, amely teljesen nagyatádi Szabó István emlékének volt szentelve, tizenkét óra előtt néhány perccel nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A képviselők, akik a gyász jeléül javarészt sötét ruhában jelentek meg az ülésen, felállva hallgatták meg az elnök kegyeletes szavait, amelyekkel nagyatádi Szabó Istvánt elparentálta. — Mély fájdalommal teljesítem — mondotta az elnök — azt a szomorú kötelességet, hogy erről a helyről bejelentsem újabb nagy veszteségünket. Szabó István nemzetgyűlési képviselő, volt földmivelésügyi miniszter elhunytat. Váratlanul ragadta ki a halál családja köréből, melyben a munkától és izgalmaktól fáradt lelkének rövid pihenőt keresett. Fényes karrierjében megindító, de egészében véve harmonikus, szép és tanulságos életpálya áll elöttünk, a föld egyszerű gyermekéé, aki tisztán önerejéből emelkedik egy agrárállam földmivelésügyi miniszterének állásába és a közélet legjelentékenyebb vezértényezői közé. Államférfiai kvalitásaiból kettőt kívánok kiemelni: egyik az, hogy a föld népéből kiinduló és a föld népéért való szociális munkának szentelt közéleti tevékenysége a maga egyenes útján mindig ellenszenvvel fordult el a népszenvedélyekre való appellálás utszéli fegyvereitől s pályájának hatalmas lendületét, váratlan népszerűségét tisztán ideális eszközökkel tudta elérni, pillanatra sem szakadva el attól a hazai talajtól, amelyben egyénisége és politikája gyökeredzett. Ez az államférfiúi mérséklet irányította mindig elhatározását, békés munkában és heves 'harcokban egyaránt"ereje fogytáig. Hazájának, nemzetének és népének hű fia és szolgája maradt közéleti működésének minden fázisában, elenzéken és kormányon egyaránt. Megmaradt a nép egyszerű, igénytelen fiának, nem szédült meg sem a népszerűség vereményében, sem a hatalom magaslatán, amelynek útja az ő számára sem vett tövistelen. A temetés alkalmából tett intézkedéseket a nemzetgyűlés helyesséé. sel fogadta, nagyatádi Szabó István emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg és hozzájárult az elnök napirendi indítványához, amely szerint a mai ülés a gyásznak marad szentelve, s a mára kitűzött napirend a holnapi ülésen lesz érvényben. Az ülés 12 óra 10 perckor végződött. in Mrd! Bérelhetők azonnal! Erzsébbet-horntlla. (volt Gamboinus helyiségében megnyíló Fővárosi nagy árucsarnokban.* November hó 1-től 1925. évi február hó 1-ig szóló időtartamra minden szakma részére. — Bővebbet: FREUD IRODA, VII., Miksautca 13. (Telefon: József 72—63.), vagy a helyszínén. Megnyílik november 5-én.