Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

2. cV^? fd­SMa- watt-akYrtM»«SBa&tBa .fama­ssa A sz­edi fenyérsapkások párossággal vádolják az egész magyar rendőrséget Még a múlt év­­­­vilisában történt, hogy Cári Capek Ispierl R. u- 11 ■ című darabjának szegedi bemutatója k­­izalmával, az ottani ébredő fiatalság heves­­ tüntetést rendezett. Majd amikor a rendőrség feloszlatta a tünte­tőket, az ébredő lapban nyilatkozatot tettek közzé, amelyben azzal vádolják meg a rend­őrséget, hogy: az „pohasysm olyan buzgó a karddal, ha a túloldalról nem­zetelkines tün­tetést rendeznek s csak ha az egyetemi ifjú­ságról van szó, akkor egy­.kettőre kint van a kard.'* . E nyilatkozat miatt felhata­lmazásra üldö­zendő sajtó útján elkövetett r­­ágalmazás cí­mén indult meg az eljárás. A inkriminált kifejezésért Varga­ Zsigmond o­rvosban hall­­gató, a tát­yérsapkások egyik vezére vállalta a felelősséget. Ebbeli az ügyben mest tartotta meg a fő tárgyalást a szegedi tör­vényszék Rókai-tnvácsa. Az ügyész kifejtette, hogyha azok a testyek valók lennének, amelyeket a kurzi­ lap is illí­­tott, fegyelmi eljárást kellene, indítani a ret­­d­­őrség ellen. Varga Zsigmond vádlott előadt­a, hogy szerinte az­ ifjúság elkeseredése jogo­s volt a rendőrség ellen. Az ifjúság, mondotta , még sokkal messzebbmenő és súlyosabb lépéseket akart tenni a rendőrség ellen, mint amilyen ti nyilatkozat közlése. Az elnök megkérdezte a vádlottól, hogy mi volt a darabban nemzetellenes ? Varga Zsigmond erre azt felelte, hogy a darabban nem volt nemzetellenes tendencia, de az háborította, fel őket, hogy cseh író írta. Fölemlítette, hogy a képviselőválaszátsok idején, „amikor a tányérsapkások a magus­ mócija szerint korteskedtek Teleki­ Pál érde­kében Bárczy István ellen", a rendőrség­akkor is szétoszlatta őket. Dr. Széchenyi István védő kérte a bizonyítás elrendelését, noha ezzel elkésett, mert a törvényben meg­állapított határidőig nem terjesztette­ elő bizonyítékait. Bizonyítani kívánja, hogy a rendőrség nem­ egyformán bánik a tányér­­sapkásokkal és a munkásokkal. Végül kijelentette a védő, hogy a cikk az egész magyar rendőrség ellen irányult és nem kizárólag a szegedi rendőrség ellen. A bíróság hosszas tanácskozás­ után elrendelte a bizonyítást azzal, az indokolással, hogy".. közérdek annak megállapítása, váljon a rendőrség a különböző tüntetőkkel külön­­bözőképpen jár-e el. Ezért a bíróság nem vette figyelembe, hogy a sajtótörvény szerint a bizonyítási indít­vány elkésett. A határozat után a tárgyalást elnapolták. A tárgyalás alatt a teremben mintegy száz főnyi fiatalember volt jelen, akik fokosokkal és botokkal jelentek meg. Ezek a fiatalemberek a szünetben hangosan vitatkoztak és a határozat után élénk tünte­téssel távoztak a törvényszékről.. Megkezdődött a nagyi flupig-és csiplevásir | BOSNSTEÍN | kézimunkaházában ifj Baross ucca 86. szám. g| Függönyök filébetette! és csipkével,­­ízléses kivitelben csak 239.090 kor. Sg Klepit csipkék ........ 15­00 koritól |-|-| 150 cm Eta­min........ 56,000 kor. §| A címet kérem jól megfigyelni! ||| t VreGeiSh­ífM.iHI íchiium, ragián $ mérték után a «Si»l2 r q cavíttoe­rs finom Hz.öveteimből ké­fiat?Hifii y lo /-'rk 856.OQO koronáért. Hozott keletéből fazont olcsón vállalok. —­ Verselj'szab­óság, VII.. Rottenbiller ucca 4 a. |Tk®B' F fiz ®3If ~ | I MOSEBS | • ETTEIfcME | | | VI, Vilstaos császá­r itt 33 \ f! -y---------------- [ | JETÍLAJP fi iíklA HENV­­­ESTI MEjStf | L ! Szombaton viliin- tOíliií) Tégyanaz lílíjfífl ) £ \ reggeli, i p. sörrel tfcUOU iüslötthussal tUUiíu ; k .v.u’ovr v vÁiAOZAvas éti,ai» j | CULOiKI ÁIÍ.1KKAL || Küllidl utániról megérte ezte ai kérem legújabb modeljeim megtekíntését KAC­­IÍISKKE la'. ííi­K3$a?ti tiP 2, ü! 28-WApSI'A'Í£tÍk“! , elsőrangú munkaerőkkel szobánként 1.200,OCa a koronáért . JÉ. HassiBaela és WesBiamek­ | IV. Aranykéz u. 4. Tel. 78-68. Tapéták nagy választékban.*•§ / Vasárnap, 1925 március 1 MA JÁRT LE AZ ADÓBEVALLÁSOK HATÁRIDEJE ..............—in/l/2/in*' ■..........— Óriási népcsődület volt ma az összes budapesti adóhivataloknál Órák hosszat kell ücsörögni, hogy az ember ez adóbevallási ívet benyújthassa — A kereskedők panaszkodnak, hogy nagyon rövid a határidő — „Rendetlen a közönség és punktum", mondja az egyik adóhivatal vezetője Ma volt az utolsó nap, hogy az ember általános kereseti adó és jövedelmi adóbeval­lási íveit benyújthassa. Ha valaki nevelő­dött m­a bármelyik elöljáróság épületébe, leg­alább is a vála­sztások jutottak eszébe, ha Ugyan nem v­alami még nagyobb politikai eseményre gondolt. A legtöbb h­íven alig lehet belépni a kapun, de ha már az ember bejutott, a lépcső alján meg kell állania. A lépcső el van lepve emberekkel, a fo­lyosók is zsúfolva, ember ember hátán. Mindegyikn­ek a kezében adóbevallási iv. Az oszlopokon emberek lógnak, az ablakfülkék­ben emberek i­­tnek. Siok már túlesett az­­­ok b­enyújtásán, ezeknek azonban a nyugták kiadá kell várniok. Meg kell hosszabbítani a határidőt Mondani sem kell, hogy az adóhivatal m­airól ezek az emberek nem nyilatkoznak túl barátságosan. Mindenfelé csak panaszo­kat hallani. Különösen a kereskedők zúgo­lódnak. — Február 1 -től február 28-ig tűzik ki a benyújtás határidejét —■ dühöng az egyik testes sír hangosan —, ugyan mikor csinál­junk leltárt és mikor készítsünk mérleget? Azért is jöttem személyesen, hogy megmond­jam nekik a véleményemet. Ez aligha fog a dühös úrnak sikerülni. Szrakit sem eresztenek be, az ajtóban szolga ve­vi el az íveket, ők viszik be­ az iroda­­szob­okba. - -M­’első két óra, amíg valaki a benyújtott­ ívről nyugtát kap. Két szolga olvassa a folyosó másik végében a neveket s nyújtja oda fejeken és kalapokon át a jelent­kezőnek a nyugtát. Egy szikár, evikkeres ember — szintén kereskedő kiálsejü — végre megunja: — Én bizony nem várok tovább. Dánom is én. Ha megbüntetnek, visszaperelem a büntetést a kincstártól. Tanukkal fogom igazolni, hogy órákhosszat álltam­ itt és a legjobb akarattal sem tudtam beadni a vallomást. — Mért nem tetszett régebben jönni? — kockáztatjuk meg óvatosa­­n a kérdést. Valóban, felettébb ingerülten válaszol. — Azt hiszi — kiabál —, hogy most va­lami komoly bevallással jövök. Halogattam, halogattam a dolgot,­ hogy majd csak elké­szül a mérleg addig. Kila reggel aztán bele­írtam valamit az ívekbe, s nem sokat, azt képzelheti. A kereskedők mind így beszélnek. Emle­getik, hogy tavaly is meghosszabbították a benyújtási határidőt s az idén is legalább annyival meg kell hosszabbítani. Az állam kára, ha csökönyösen ragaszkodik a maga bürokratikus szokásaihoz, a keres­kedőtől komoly adóbevallásra az év legelején nem lehet számítani. De a legtöbben ezzel a felkiáltással fogadják a nevüket: „Hála Istennek!" Az ember nem szívesen irogat, nincs is ideje hozzá, meg­­aztán nem is érti, hogy mit ír­jon. Hát azért halogatja, amíg lehet. — Sehol a világon nem kell annyit fir­kálni, mint itt — káromkodik egyet egy napszámos külsejű öreg. —­ Voltam én Amerikában is, adót is fizettem, de én bizony íveket nem töltöttem ki és nere ácso­­rogtam naphosszat hivatalokban. — Mért hagyták az utolsó napra? - mondjuk megróván. Heves tiltakozás minden oldalról. — Összesen egy hónapot adtak, mi se loptuk az időnket. Ki fizeti meg, ami időt itt eltöltöttünk­? De a tömeg egy része, különösen a fiata­labbak jókedvvel fogják fel az ügyet. Amint a szolgák akadozva olvassák a sorra kerü­lők neveit, viharos derültség fogad minden nyelvbotlást. Az ötletesebbek aztán valami külön egyéni mondással jelentkeznek a nyugtáikért. „Na, éppen ideje!" vagy „Már­ A hivatal rendes, csak a közönség, rendetlen A VII. kerületi adóhivatal még a szokott­nál is elmésebben oldotta meg a nagy for­galmat. Itt egy uccára nyíló bolthelyiségben veszik át az íveket s a tömeget az uccára szorították. Többezer ember tolong az uccán, a sáros kövezeten, a náthalázat terjesztő, nedves levegőben. S a hivatal ablakában az irodai elmésség egy rögtönzése: „Mit ácsorog? Ne töltse az idejét. Küld­je be az adóbevallási íveket postán­.“ Hallom, amint az emberek morognak: — Mintha nem volna mindegy, hol ücsö­rög az ember, itt, vagy a postán ! Némelyek egyenesen dühbe jönnek: — Ki gondol arra, hogy itt így intézik az ember dolgát ? Minden borbély tud szom­baton kisegítőket beállítani az üzletébe, eny­­nyi esze egy adóhivatali főnöknek is lehetne! Erre már kiváncsiak leszünk s bemegyünk a VII. kerületi adóhivatal vezetőjéhez, Vihar Károly főszámtanácsoshoz. A f­őszámitaná­­csos urat szemmel láthatólag boszantja a kér­dés.­­ — Sehol a világon nincs olyan rendetlen közönség, mint Pesten ! — fakad ki türel­metlenül. Máskor tizedrész annyi ember sincs itt, de az utolsó két napon minden évben meg­rohanják a hivatalt. — Hát ha ezt előre tudni méltóztatik, —­ próbálkozunk meg, — talán mégis lehetne valakiit . . . — Egyebet nem mondhatok, — szakit fél­be ridegen a hivatalfőnök, — a közönség rendetlen és punktum. Hát, főszámtanácsos úr, ezután még nem lehet pontot tenni. Mert nem a közönség van a hivatalért és a hivatalfőnökökért, hanem talán megfordítva. És a hivatalfőnöki köteles­sége nem egyszerűen tudomásul venni, hogy a közönség rendetlen, hanem csinálni vala­mit, hogy rend legyen. Mert az is csak Bu­dapesten lehetséges,­­hogyha már ezer éve tudják, hogy a közönség az utolsó három napon jön csak, ezer évig fogadja ezt a tö­meget ugyanaz a három hivatalnok. A hiva­talnoki bölcseség mindent elintéz egy-egy jó mondással. „A közönség rendetlen és punk­tum". a. b. Miért nem siet a pesti ember az adóbevallással? A tolonyok között feltűnően sok az egé­szen szegény ember —­ munkások, kishiva­­talnokok, mosónők, varrólányok. Megkér­dezünk egy párat, hát ők miért hagyták az utolsó napra a bevallást? — Azért — mondja egy kendűs, ba­chent­­szoknyás asszony — mert ma se tudjuk, hogy mihez kezdjünk ezekkel az ívekkel, is!" vagy „Ne mondja!" röpülnek az értet­­len szolgák felé nagy nevetések közepette. A szeretetadományokon szerzett vőlegény Idill a börtönben — Folytatás a bíróság előtt — A bíróság felmentette Braun Soma dr. tanárt, a vőlegényt A kom­mán bukása után a kecskeméti rendőrség letartóztatta Braun Soma dr. középiskolai tanárt, akit később izgatás büntette címén ötévi börtönre ítéltek. A ta­nár a kecskeméti fogházban töltötte bünte­tését, és együtt volt letartóztatva egy fogoly­­lyal, akit nővére, Löwy Sarolta minden hó­napban meglátogatott. A leány a börtönben megismerkedett .Braun doktorral, akit na­gyon megsajnált és ettől fogva most már nemesek fivéré­nek, hanem neki is minden két hétben kijárt a rendes szeretetadommányt tar­talmazó csomag. 102. január 11-én a kibocsátott amnesztia­­rendelet alapján feltételesen szabadlábra he­lyezték a tanárt, de miután megkegyelme­­zése körül bajok merültek fel, újból letar­tanák és csak 1921 december 29-én szaba­dult ki végleg. Löv­-y Sári előadása szerint amikor a ta­nár Budapestre érkezett, első dolga volt, hogy meglátogassa jótevő angyalát és meg­kérje kezét. Abban állapodtak meg, hogy amint Braun dr. álláshoz jut, megtartják az esküvőt. Csakhamar egy bécsi bankintézet budapesti telepénél ideiglenes alkalmazást kapott Braun dr., azonban úgy el volt fog­lalva hivatalában, hogy késő estig kellett dolgoznia. A mennyasszony nagyon rossz néven vette, hogy vőlegénye ilyenformán el­hanyagolja őt és így egy elkeseredett pilla­natában házassági ígéret megszegésével fondor­latosan elkövetett házasságszédelgés címén büntető feljelentést tett ellene. A tanárt beidézték a rendőrségre, ahol megjelent a mennyasszony is. Braun dr. tagadta, hogy ő házasságot ígért volna. A nő azonban fentartotta vádját, elmondotta, hogy amikor szemrehányást tett Braun dív­nak, azt felelte neki:­ — Ha­­mindenáron akarod, elveszlek, de felhozom a lakásba szeretőimet, pofozni és rugdosni foglak. Löwy Sári végül összes kárát 1921-es koronaértékben 297.000 koronában számí­­totta fel. A csalási ügyet ma tárgyalta ,Cukor Jó­­zsef dr. bü­ntetőjárásbíró, aki előtt a­­vő­legény és mennyasszony szenvedélyesen vitatkoztak egymással. Végül is a bíró fel­mentette Braun Soma dr.-t azzal a meg­­okolással, hogy nem követett el büntetendő cselekményt. k BÚTORSZÖVETEK Sslycim-lpstek Fu­ggöiaylsieSmék Brokátok: NS.atracesiintYar.ok SSamassatok Kaímyegek Vek­tirok Futók ÁTVETŐH, AZ ÖSSZES KÁRPITOSHELLEKEH nagyban és Kicsinyben. K^dí,kre VÁ&é ÉS TÁRSA IV.? Karinemayer Károly utca 3. sz. Központi városháza. 7-rs^^-trz^.rrv3ww-imsma^r%if.mrTs-r^aazrvcrgryrz­arnyT? v-■•-»^^--ennrrvm.T'^^vwn^»^wiTO3acaBJr-'Tii-nMrTs»ri»«i ,n ji Hitler újra vezérséget vállalt Az alvezérek hűségiiadalma München, február 27. A Bürgerbrau pincéjében Hitler ma e..­s. tartotta első nyilvános gyűlését 1920 novem­ber óta. Hitler vázolta azokat az okokat, amelyek annak idején a német nemzeti szoc­­alista munkáspárt megteremtésére vezettek és hangsúlyozta, hogy az újjáéledt párt céljai ugyanazok maradtak. A fajvédő tábor belső viszálykodásainak fejtegetése közben kijelen­tette, h­ogy őneki az a célja, hogy mint vezér a székházókat összeterelje. A mozgalom ér­dekeinek képviseletét bízza­- őrá ő viseli a felelősséget. Dr. érsek birodalmi gyűlési képviselő és Beder mérnök, továbbá dr. Dinter, dr. Butt­­mann, Streicher és Esser fajvédő vezér l­éz­­adással feltétlen hűséget fogadtak Hitlernek. Buttmann és Esser rövid beszédben bejelen­tették különítményeik feloszlatását. Dr.­ Din­­tér rendelkezésére bocsátotta Hitlernek a harminchat thüringiai kerületi csapatot és lemondott ezeknek a helyi csapatoknak ve­­zéri állásáról. | DR. MARTIN-FÉLE | flEP13TEAj | jyftija: Dr. Marim­­­oyss^ZMBsrí|fr Gnsk­onen Bürg, 1 | Magyarország! |Graktár: B* 1 Török­ .Ji&Eser r.-t. gyógyszertára a Ilurtapest, VI., Király k­. | Kapható laanHoliin gyógyszertár iratai­! |

Next