Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
2. cV^? fdSMa- watt-akYrtM»«SBa&tBa .famassa A szedi fenyérsapkások párossággal vádolják az egész magyar rendőrséget Még a múlt évvilisában történt, hogy Cári Capek Ispierl R. u- 11 ■ című darabjának szegedi bemutatója kizalmával, az ottani ébredő fiatalság heves tüntetést rendezett. Majd amikor a rendőrség feloszlatta a tüntetőket, az ébredő lapban nyilatkozatot tettek közzé, amelyben azzal vádolják meg a rendőrséget, hogy: az „pohasysm olyan buzgó a karddal, ha a túloldalról nemzetelkines tüntetést rendeznek s csak ha az egyetemi ifjúságról van szó, akkor egy.kettőre kint van a kard.'* . E nyilatkozat miatt felhatalmazásra üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás címén indult meg az eljárás. A inkriminált kifejezésért Varga Zsigmond orvosban hallgató, a tátyérsapkások egyik vezére vállalta a felelősséget. Ebbeli az ügyben mest tartotta meg a fő tárgyalást a szegedi törvényszék Rókai-tnvácsa. Az ügyész kifejtette, hogyha azok a testyek valók lennének, amelyeket a kurzi lap is illított, fegyelmi eljárást kellene, indítani a retdőrség ellen. Varga Zsigmond vádlott előadta, hogy szerinte az ifjúság elkeseredése jogos volt a rendőrség ellen. Az ifjúság, mondotta , még sokkal messzebbmenő és súlyosabb lépéseket akart tenni a rendőrség ellen, mint amilyen ti nyilatkozat közlése. Az elnök megkérdezte a vádlottól, hogy mi volt a darabban nemzetellenes ? Varga Zsigmond erre azt felelte, hogy a darabban nem volt nemzetellenes tendencia, de az háborította, fel őket, hogy cseh író írta. Fölemlítette, hogy a képviselőválaszátsok idején, „amikor a tányérsapkások a magus mócija szerint korteskedtek Teleki Pál érdekében Bárczy István ellen", a rendőrségakkor is szétoszlatta őket. Dr. Széchenyi István védő kérte a bizonyítás elrendelését, noha ezzel elkésett, mert a törvényben megállapított határidőig nem terjesztette elő bizonyítékait. Bizonyítani kívánja, hogy a rendőrség nem egyformán bánik a tányérsapkásokkal és a munkásokkal. Végül kijelentette a védő, hogy a cikk az egész magyar rendőrség ellen irányult és nem kizárólag a szegedi rendőrség ellen. A bíróság hosszas tanácskozás után elrendelte a bizonyítást azzal, az indokolással, hogy".. közérdek annak megállapítása, váljon a rendőrség a különböző tüntetőkkel különbözőképpen jár-e el. Ezért a bíróság nem vette figyelembe, hogy a sajtótörvény szerint a bizonyítási indítvány elkésett. A határozat után a tárgyalást elnapolták. A tárgyalás alatt a teremben mintegy száz főnyi fiatalember volt jelen, akik fokosokkal és botokkal jelentek meg. Ezek a fiatalemberek a szünetben hangosan vitatkoztak és a határozat után élénk tüntetéssel távoztak a törvényszékről.. Megkezdődött a nagyi flupig-és csiplevásir | BOSNSTEÍN | kézimunkaházában ifj Baross ucca 86. szám. g| Függönyök filébetette! és csipkével,ízléses kivitelben csak 239.090 kor. Sg Klepit csipkék ........ 1500 koritól |-|-| 150 cm Etamin........ 56,000 kor. §| A címet kérem jól megfigyelni! ||| t VreGeiShífM.iHI íchiium, ragián $ mérték után a «Si»l2 r q cavíttoers finom Hz.öveteimből kéfiat?Hifii y lo /-'rk 856.OQO koronáért. Hozott keletéből fazont olcsón vállalok. — Verselj'szabóság, VII.. Rottenbiller ucca 4 a. |Tk®B' F fiz ®3If ~ | I MOSEBS | • ETTEIfcME | | | VI, Vilstaos császár itt 33 \ f! -y---------------- [ | JETÍLAJP fi iíklA HENVESTI MEjStf | L ! Szombaton viliin- tOíliií) Tégyanaz lílíjfífl ) £ \ reggeli, i p. sörrel tfcUOU iüslötthussal tUUiíu ; k .v.u’ovr v vÁiAOZAvas éti,ai» j | CULOiKI ÁIÍ.1KKAL || Küllidl utániról megérte ezte ai kérem legújabb modeljeim megtekíntését KACIÍISKKE la'. ííiK3$a?ti tiP 2, ü! 28-WApSI'A'Í£tÍk“! , elsőrangú munkaerőkkel szobánként 1.200,OCa a koronáért . JÉ. HassiBaela és WesBiamek | IV. Aranykéz u. 4. Tel. 78-68. Tapéták nagy választékban.*•§ / Vasárnap, 1925 március 1 MA JÁRT LE AZ ADÓBEVALLÁSOK HATÁRIDEJE ..............—in/l/2/in*' ■..........— Óriási népcsődület volt ma az összes budapesti adóhivataloknál Órák hosszat kell ücsörögni, hogy az ember ez adóbevallási ívet benyújthassa — A kereskedők panaszkodnak, hogy nagyon rövid a határidő — „Rendetlen a közönség és punktum", mondja az egyik adóhivatal vezetője Ma volt az utolsó nap, hogy az ember általános kereseti adó és jövedelmi adóbevallási íveit benyújthassa. Ha valaki nevelődött ma bármelyik elöljáróság épületébe, legalább is a választások jutottak eszébe, ha Ugyan nem valami még nagyobb politikai eseményre gondolt. A legtöbb híven alig lehet belépni a kapun, de ha már az ember bejutott, a lépcső alján meg kell állania. A lépcső el van lepve emberekkel, a folyosók is zsúfolva, ember ember hátán. Mindegyiknek a kezében adóbevallási iv. Az oszlopokon emberek lógnak, az ablakfülkékben emberek itnek. Siok már túlesett azok benyújtásán, ezeknek azonban a nyugták kiadá kell várniok. Meg kell hosszabbítani a határidőt Mondani sem kell, hogy az adóhivatal mairól ezek az emberek nem nyilatkoznak túl barátságosan. Mindenfelé csak panaszokat hallani. Különösen a kereskedők zúgolódnak. — Február 1 -től február 28-ig tűzik ki a benyújtás határidejét —■ dühöng az egyik testes sír hangosan —, ugyan mikor csináljunk leltárt és mikor készítsünk mérleget? Azért is jöttem személyesen, hogy megmondjam nekik a véleményemet. Ez aligha fog a dühös úrnak sikerülni. Szrakit sem eresztenek be, az ajtóban szolga vevi el az íveket, ők viszik be az irodaszobokba. - -M’első két óra, amíg valaki a benyújtott ívről nyugtát kap. Két szolga olvassa a folyosó másik végében a neveket s nyújtja oda fejeken és kalapokon át a jelentkezőnek a nyugtát. Egy szikár, evikkeres ember — szintén kereskedő kiálsejü — végre megunja: — Én bizony nem várok tovább. Dánom is én. Ha megbüntetnek, visszaperelem a büntetést a kincstártól. Tanukkal fogom igazolni, hogy órákhosszat álltam itt és a legjobb akarattal sem tudtam beadni a vallomást. — Mért nem tetszett régebben jönni? — kockáztatjuk meg óvatosan a kérdést. Valóban, felettébb ingerülten válaszol. — Azt hiszi — kiabál —, hogy most valami komoly bevallással jövök. Halogattam, halogattam a dolgot, hogy majd csak elkészül a mérleg addig. Kila reggel aztán beleírtam valamit az ívekbe, s nem sokat, azt képzelheti. A kereskedők mind így beszélnek. Emlegetik, hogy tavaly is meghosszabbították a benyújtási határidőt s az idén is legalább annyival meg kell hosszabbítani. Az állam kára, ha csökönyösen ragaszkodik a maga bürokratikus szokásaihoz, a kereskedőtől komoly adóbevallásra az év legelején nem lehet számítani. De a legtöbben ezzel a felkiáltással fogadják a nevüket: „Hála Istennek!" Az ember nem szívesen irogat, nincs is ideje hozzá, megaztán nem is érti, hogy mit írjon. Hát azért halogatja, amíg lehet. — Sehol a világon nem kell annyit firkálni, mint itt — káromkodik egyet egy napszámos külsejű öreg. — Voltam én Amerikában is, adót is fizettem, de én bizony íveket nem töltöttem ki és nere ácsorogtam naphosszat hivatalokban. — Mért hagyták az utolsó napra? - mondjuk megróván. Heves tiltakozás minden oldalról. — Összesen egy hónapot adtak, mi se loptuk az időnket. Ki fizeti meg, ami időt itt eltöltöttünk? De a tömeg egy része, különösen a fiatalabbak jókedvvel fogják fel az ügyet. Amint a szolgák akadozva olvassák a sorra kerülők neveit, viharos derültség fogad minden nyelvbotlást. Az ötletesebbek aztán valami külön egyéni mondással jelentkeznek a nyugtáikért. „Na, éppen ideje!" vagy „Már A hivatal rendes, csak a közönség, rendetlen A VII. kerületi adóhivatal még a szokottnál is elmésebben oldotta meg a nagy forgalmat. Itt egy uccára nyíló bolthelyiségben veszik át az íveket s a tömeget az uccára szorították. Többezer ember tolong az uccán, a sáros kövezeten, a náthalázat terjesztő, nedves levegőben. S a hivatal ablakában az irodai elmésség egy rögtönzése: „Mit ácsorog? Ne töltse az idejét. Küldje be az adóbevallási íveket postán.“ Hallom, amint az emberek morognak: — Mintha nem volna mindegy, hol ücsörög az ember, itt, vagy a postán ! Némelyek egyenesen dühbe jönnek: — Ki gondol arra, hogy itt így intézik az ember dolgát ? Minden borbély tud szombaton kisegítőket beállítani az üzletébe, enynyi esze egy adóhivatali főnöknek is lehetne! Erre már kiváncsiak leszünk s bemegyünk a VII. kerületi adóhivatal vezetőjéhez, Vihar Károly főszámtanácsoshoz. A főszámitanácsos urat szemmel láthatólag boszantja a kérdés. — Sehol a világon nincs olyan rendetlen közönség, mint Pesten ! — fakad ki türelmetlenül. Máskor tizedrész annyi ember sincs itt, de az utolsó két napon minden évben megrohanják a hivatalt. — Hát ha ezt előre tudni méltóztatik, — próbálkozunk meg, — talán mégis lehetne valakiit . . . — Egyebet nem mondhatok, — szakit félbe ridegen a hivatalfőnök, — a közönség rendetlen és punktum. Hát, főszámtanácsos úr, ezután még nem lehet pontot tenni. Mert nem a közönség van a hivatalért és a hivatalfőnökökért, hanem talán megfordítva. És a hivatalfőnöki kötelessége nem egyszerűen tudomásul venni, hogy a közönség rendetlen, hanem csinálni valamit, hogy rend legyen. Mert az is csak Budapesten lehetséges,hogyha már ezer éve tudják, hogy a közönség az utolsó három napon jön csak, ezer évig fogadja ezt a tömeget ugyanaz a három hivatalnok. A hivatalnoki bölcseség mindent elintéz egy-egy jó mondással. „A közönség rendetlen és punktum". a. b. Miért nem siet a pesti ember az adóbevallással? A tolonyok között feltűnően sok az egészen szegény ember — munkások, kishivatalnokok, mosónők, varrólányok. Megkérdezünk egy párat, hát ők miért hagyták az utolsó napra a bevallást? — Azért — mondja egy kendűs, bachentszoknyás asszony — mert ma se tudjuk, hogy mihez kezdjünk ezekkel az ívekkel, is!" vagy „Ne mondja!" röpülnek az értetlen szolgák felé nagy nevetések közepette. A szeretetadományokon szerzett vőlegény Idill a börtönben — Folytatás a bíróság előtt — A bíróság felmentette Braun Soma dr. tanárt, a vőlegényt A kommán bukása után a kecskeméti rendőrség letartóztatta Braun Soma dr. középiskolai tanárt, akit később izgatás büntette címén ötévi börtönre ítéltek. A tanár a kecskeméti fogházban töltötte büntetését, és együtt volt letartóztatva egy fogolylyal, akit nővére, Löwy Sarolta minden hónapban meglátogatott. A leány a börtönben megismerkedett .Braun doktorral, akit nagyon megsajnált és ettől fogva most már nemesek fivérének, hanem neki is minden két hétben kijárt a rendes szeretetadommányt tartalmazó csomag. 102. január 11-én a kibocsátott amnesztiarendelet alapján feltételesen szabadlábra helyezték a tanárt, de miután megkegyelmezése körül bajok merültek fel, újból letartanák és csak 1921 december 29-én szabadult ki végleg. Löv-y Sári előadása szerint amikor a tanár Budapestre érkezett, első dolga volt, hogy meglátogassa jótevő angyalát és megkérje kezét. Abban állapodtak meg, hogy amint Braun dr. álláshoz jut, megtartják az esküvőt. Csakhamar egy bécsi bankintézet budapesti telepénél ideiglenes alkalmazást kapott Braun dr., azonban úgy el volt foglalva hivatalában, hogy késő estig kellett dolgoznia. A mennyasszony nagyon rossz néven vette, hogy vőlegénye ilyenformán elhanyagolja őt és így egy elkeseredett pillanatában házassági ígéret megszegésével fondorlatosan elkövetett házasságszédelgés címén büntető feljelentést tett ellene. A tanárt beidézték a rendőrségre, ahol megjelent a mennyasszony is. Braun dr. tagadta, hogy ő házasságot ígért volna. A nő azonban fentartotta vádját, elmondotta, hogy amikor szemrehányást tett Braun dívnak, azt felelte neki: — Hamindenáron akarod, elveszlek, de felhozom a lakásba szeretőimet, pofozni és rugdosni foglak. Löwy Sári végül összes kárát 1921-es koronaértékben 297.000 koronában számította fel. A csalási ügyet ma tárgyalta ,Cukor József dr. büntetőjárásbíró, aki előtt avőlegény és mennyasszony szenvedélyesen vitatkoztak egymással. Végül is a bíró felmentette Braun Soma dr.-t azzal a megokolással, hogy nem követett el büntetendő cselekményt. k BÚTORSZÖVETEK Sslycim-lpstek FuggöiaylsieSmék Brokátok: NS.atracesiintYar.ok SSamassatok Kaímyegek Vektirok Futók ÁTVETŐH, AZ ÖSSZES KÁRPITOSHELLEKEH nagyban és Kicsinyben. K^dí,kre VÁ&é ÉS TÁRSA IV.? Karinemayer Károly utca 3. sz. Központi városháza. 7-rs^^-trz^.rrv3ww-imsma^r%if.mrTs-r^aazrvcrgryrzarnyT? v-■•-»^^--ennrrvm.T'^^vwn^»^wiTO3acaBJr-'Tii-nMrTs»ri»«i ,n ji Hitler újra vezérséget vállalt Az alvezérek hűségiiadalma München, február 27. A Bürgerbrau pincéjében Hitler ma e..s. tartotta első nyilvános gyűlését 1920 november óta. Hitler vázolta azokat az okokat, amelyek annak idején a német nemzeti szocalista munkáspárt megteremtésére vezettek és hangsúlyozta, hogy az újjáéledt párt céljai ugyanazok maradtak. A fajvédő tábor belső viszálykodásainak fejtegetése közben kijelentette, hogy őneki az a célja, hogy mint vezér a székházókat összeterelje. A mozgalom érdekeinek képviseletét bízza- őrá ő viseli a felelősséget. Dr. érsek birodalmi gyűlési képviselő és Beder mérnök, továbbá dr. Dinter, dr. Buttmann, Streicher és Esser fajvédő vezér lézadással feltétlen hűséget fogadtak Hitlernek. Buttmann és Esser rövid beszédben bejelentették különítményeik feloszlatását. Dr. Dintér rendelkezésére bocsátotta Hitlernek a harminchat thüringiai kerületi csapatot és lemondott ezeknek a helyi csapatoknak vezéri állásáról. | DR. MARTIN-FÉLE | flEP13TEAj | jyftija: Dr. Marimoyss^ZMBsrí|fr Gnskonen Bürg, 1 | Magyarország! |Graktár: B* 1 Török .Ji&Eser r.-t. gyógyszertára a Ilurtapest, VI., Király k. | Kapható laanHoliin gyógyszertár iratai! |