Esti Kurir, 1925. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

HAMIS PRÓFÉTÁK ALKONYA ’(b. i.) Egy kicsit, lám meghökkentette az lírákat a német elnökválasztás eredménye. Mert, néhány napja még, csak úgy harsog­ták a fajvédelmi politika előretörését Germá­njában, csak néhány napja, hogy újra és .újra kilökték elkábítolt tömegeik közé a 'szélsőséges politikai irányok egyedülvaló jo­gosultságának tanát. Hát most megkapták rá ‘a választ Németországban, ott, ahol a faj- védelmi gondolat bölcsője ringott, ott. nhon- inan fajvédőink legnagyobb része elveit és [világnézetét, módszereit és teóriáit kölcsön- 'kéí'te. A szélsőséges irányok a német elnök- választáson összesen kétmillió és kétszázezer \szavazalot kaptak. Huszonhét millióból. ^Szélsőséges irány alatt értjük azt a poltti- íkát, amelyet Ludendorff tábornok, a faj- |védőjelált és Thaelmann szállítómunkás, a f kőmmunistapárt kandidátusa képviselnek [Nem malicia és nem rabulisztikus számvetés [együvé fogni a votumokat. amelyek Luden- jdorff tábornokra estek azokkal, amelyeket Moszkva rajongói Thaelmann Ernőre adtak .]e. Mert ez a két párt képviseli Németország­ában a fclforgalás eszméjét és e közös, nagy leélon kívül a módszerek, eszközök és eszmé­in gek azonossága is természetes szövclsége- \sekké avatja őket. ' Nevetséges bukása ez a szélsőségeknek és íbá a szélsőségek által elnj’ert szavazatok tö­megét nézzük, azt is konstatálnunk kell, :bogy még mindig Thaelmann Ernő volt az, Jaki mögé majd kétmillió választó felsorako­zott és Ludendorff tábornok, a nagy Luden- ölorff, a generális, akinek katonásan ropogó •politikája oly kiválóan hasonlít hadoezéri teljesítményeihez, e germán Napoleon-önjc- lölt összesen háromszázegynéhány ezer hívet imondhat magáénak az egész birodalomban. Tehát háromszázezer ember tett hitet a faj­ivédelmi politika mellett egy nagy birodalom iharminc millió szavazója közül. Ez a nagy rdőrényomulás,. ez a fényes diadal, ez az IEszme Terjedése,, ez a Világnézet Fölénye, amelyet oly hatalmas önbizalommal hirdet­őiek nálunk a Ludendorlfnál kétségtelenül te­hetségtelenebb fióknapoleonok. Ezzel szemben hétmillió nyolcszázezer sza­vazat esett a szociáldemokrata jelöltre és 'ti-emit millió a polgáriakra. Mert nüansz- különbségek lehetnek ugyan az egyes jelöl­tek között, de a szavazók mégis három nagy táborra oszlottak Németországban: bolse­’.vista-fajvédőkre, szociáldemokratákra és pol­gáriakra. A polgáriak egytől-cgyig, kezdve a (jobboldali nacionalista-konzervatív jelölttől egészen a demokratapárt jelöltjéig, miiül ci ímérséklet, a komoly és alkotó politika elveit )képviselik. Az árnyalati különbségek, ame- jlyek őket egymástól elválasztják, vonatkoz- Inatnak a parciális belpolitikai problémákra, !a külpolitika taktikájára vagy egyéb részlet- í kérdésekre, de kétségtelen, hogy mrad- ínyájan az erősen polgári érzésű politiku­sok közé tartoznak, akik élesen szemben- iáúlnak a Ludendorff—Thaelmann-féle pusz- ttítás politikájával, másfelől azo'nban, ha izem is hirdetnek harcot, de, éles határ­vonalat húznak pofgárság cs. szociáldemo­krácia közé.. A tanulságot mindenki levonhatja a maga "szájaíze szerint. Levonhatja a hivatásos an­tiszemitizmus hivatalos reggeli lapja olyan­formán, hogy a Vezér bukása nem jelent semmit, hiszen a Vezér egyenesen azért lépett 'fel, hogy cdbukjék. .Ha győzni akart volna, akkor győzött volna is. Hagyjuk meg e gyer­meteg lelkeket a maguk infantilis játékainál i’és mondjuk rá, hogy valóban: ha Ludendorff fgyőzni akart volna, akkor győzött volna. 'Valószínűleg a háborút is azért vesztették el, mert Ludendorff ott sem akart győzni, hiszen egy ilyen kiváló stratégánál az akarat és ered­mény már majdnem egyazon fogalmak. Es ismerjük el jogosnak az enyhébb jobbolda­lon leszűrte tanulságot is, hogy a kétségtele­nül konzervatív és nacionalista Jarres elő­nyomulása a jobboldal megerősödését jelenti, mi szemünkben most nem ez fontos, mert hiszen egy ilyen választás tanulságait kiki a maga szájaíze szerint formulázhatja meg. Tény ez: a komoly és mérsékelt polgári elem predaminátása oly kétségtelen módon nyilvánult meg Németországban, hogy sem a komolyan szervezett szociáldemokrata munkások imponáló ereje, sem a két felfor­gató párt kacagtató rikoltozása és melldön- getése nem vitathatja cl tőle abszolút vezetői jogosultságát. A hamis próféták alkonya elkövetkezett, hamarabb semmint gondolták és onnan al- konyodik rájuk, ahonnan nem számítottak rá. A szélsőségek, a' szélsőséges világnézetek harcának egyedüli jogosultsága éppen olyan humbug, mint amilyen humbug volt próféi tai ajkaikon a mindenki számára szent cr» zelmek pergetése, amilyen humbug egyálta­lában politikájuk és a sok frázis, amit ők! rongyoltak cl ebben az országban. A VÁLASZTÓJOGI BIZOTTSÁG MEGKEZDTE A JAVASLAT RÉSZLETES VITÁJÁT Bethlen miniszterelnök éles vitája Szilágyi Lajossal a választójogi bizottság ülésén Szilágyi bejelentette, hogy a választójog tárgyalására feladja passzivitását — A miniszter- elnök sikraszállt a polgári társadalom vezető szerepének megőrzése érdekében — „A szociáldemokraták mindenütt osztályuralomra törekszenek41 A választójogi bizottság KáUay Tibor el­nöklete alatt ma délelőtt megkezdte a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. A bizottság ülésén Bethlen István gróf mi­niszterelnök és fíakovszky Iván belügymi­niszter is jelen volt. A címhez Szilágyi Lajos szólalt fel elsőnek. Azt óhajtotta volna, hogy a kormány a háború és a két forradalom tanulságait vonja le a választójogi törvényjavaslatban. Ez sajnála­tára nem történt meg. Elismeri, hogy a mi­niszterelnök leplezetlen őszinteséggel nyilat­kozott álláspontjáról és megállapította, hogy ennél a törvényjavaslatnál politikai hatalom­ról van szó. A szövetkezeit ellenzék a vá­lasztójogi törvényjavaslatnál nem tekinti a politikai hatalom kérdését, hanem a válasz­tójogot emberi és állampolgári jognak tartja. Ennélfogva áthidalhatatlan az elleniét a kormány és az ellenzék között ; a szövetke­zett ellenzék a hatalmat csak jogi alapon, a nép igazi többségének képviselete jogán akarja gyakorolni. A miniszterelnök úr felszólalásában az általános titkos választójog behozatalával a veszedelmeknek egész sorozatát említette fel cs úgy állította be a kérdést, hogy az általános titkos választójog behoza­tala a munkásság uralmát eredményez­né a polgárság felett. Ezzel az állítással kénytelen szembeszállni. A szövetkezett ellenzék kereken tagadja ezt az állítást és a miniszterelnöknek azzal a megállapításával szemben, hogy Magyar- országon a munkásság többségben van, hangsúlyozni kívánja, hogy ellenkezőleg, a polgárság vau többségben, a munkás­ság csak kisebbséget alkot. A titkos választójog megszavazása tehát már ebből a szempontból sem veszélyeztet­heti a polgári társadalmi rendet. A' minisz­terelnök beszédében azt is megemlítette, hogy az intelligencia nem foglalkozik eléggé a néppel és ebben ő nagy hibát lát. Mind­ezekre éppen az ellenzék mutatott rá a legsűrűbben a parlamentben, népgyűlése­ken, agitációs körutak alkalmával egyaránt. Ezzel szemben az történt, hogy az intelli­gencia mulasztása miatt most a nép lakok A miniszterelnök szerint az ország el­vész, ha a Ház általános, titkos választójogot szavaz meg. Általános, titkos választójog alapján iilt össze az első nemzetgyűlés és még­sem veszett cl az ország. A miniszterelnök úr állítása szerint az álta­lános, titkos választójog miatt sülyed a par­lament nívója. Ezt ő kereken tagadja. Az el­lenzék kiváncsi arra, hogy a miniszterelnök hogyan bírálja el a két nemzetgyűlés nívó­ját akkor, amidőn az első általános, titkos, a második pedig egy szűkített választójog alapján ült össze. Azt hiszi, hogy nem téved, amidőn a miniszterelnöknek egy olyan fel­fogást tulajdonít, hogy a második nemzet- gyűlés kormánypártját magasabb színvona­lúnak tartja, mint az elsőét, a második nem­zetgyűlés ellenzékét pedig alacsonyabb szín­vonalúnak, mint az első nemzetgyűlés ellen­zékét. .4 miniszterelnök beszéde kimerítette annak a bűncselekménynek a kritériumát amelyet, ha az ellenzék valamelyik tagja követett volna el egy népgyülésen, nemzCt- gyalázásnak nevezhetett volna valamelyik szolgabíró vagy ügyész. Tagadja a miniszterelnöknek azt az állí­tását, hogy az ipari munkásság a maga egészében, tehát általánosságban Mar­xista és a nemzeti ideáloktól teljesen elidegenedett Volna. Tagadja azt is, hogy a mezőgazdasági proletariátus a kultúra annyira alacsony foka alatt állana, hogy nem tudná felismer­ni a valódi nemzeti érdeket és csak helyi szempontokból bírálná el azt A miniszterelnök mindig szélsőségektől fél és a forradalom veszélyére mutat rá. Ezzel szemben a szövetkezett ellenzék álláspontja az, hogy a forradalmat éppen az olyan kor mányzás érleli meg és készíti elő, amelyet a miniszterelnök gyakorol. A miniszterelnök­nek a választójogi bizottságban mondott be­szédét példának okáért a munkásság kesztyű- dobásnak vette és a Népszava valóságos pof gárháborút emleget, amelyet a miniszterei nők kezdett.beszédével. . . A szocialisták kijelentik, hogy felveszik a kesztyűt és végigvívják ezt a harcot. A baloldal ítélete szerint a miniszterelnök vá­lasztójogi beszéde osztályharcot jelent felüt- röl lefelé. (Mozgás és zaj. Felkiáltások: A nii ósztályharcunlc csak defenzív!) A veszedelmek ellen a legjobb óvszer a nemes értelemben vett tiszta demokrá­cia. Preventív törvényhozási munka, gazdasági* szociális cs közszabadsági preventív törvény­hozási intézkedések az egyedül célravezető óvszerek. Ha ilyenekkel jönne a kormány, maya mögött találná pártkülénbség nélkül az egész parlamentet és ezáltal olyan helyzetet teremtene, amelyben gazdasági és szociális érdekekre hivatkozna és ilyen érdekek után a polgári rend azután joggal követelhetné a maga számára a munkásság csatlakozását. A miniszterelnök választójogi beszédéből meg', éltette a baloldali ellenzék, hogy semmi kilá' tása sem lehet arra, hogy akár itt a választó- J jogi bizottság tárgyalásán, akár pedig annak', idején a plenáris tárgyalásnál valami na­gyobb jelentőségű indítvánnyal célt lehetne érni. Megértette minden ellenzék', hogy a mi­niszterelnök álláspontjához mereven ragasz­kodik és még olyan közbeeső indítványtól iS elzárkózik, amilyet Huszár Károly, vagy Vcf- zsonyi Vilmos terjesztettek elő. Ennek ellenére résztveszühk a választójogi bizottság tárgyalásain, sőt mint köztudomású, annak idején majd a demokrácia jegyében szövetkezett pártokba azt az-indítványt fogom enni, hogy a plenáris tárgyaláson is résztvegyüuk, bár indíványaink elfogadását nem reméljük. Számítunk azonban arra, hogy úgy. amint most történt, felszólalásainkkal provokáljuk a tiszta helyzet elötárását. A miniszterelnök úr mostani megnyilatkozásai is tiszta képet nyújtott mindazoknak, akik ezidőszerint a miniszterelnök úr személyével és politikájá­val tisztában nem voltak. .4 miniszterelnök úr beszéde bennünket teljesen igazolt (Derült­ség.) és azt hisszük, hogy ha a miniszterelnök űr a választójog részleteinél ip ilyen leplezet­len őszinteséggel tárja elénk és az ország elé legbensőbb szándékait, akkor ennek a vitának meg lesz az az eredménye, hogy a nemzet fel lesz világosítva. A szabadelvű polgárságnak a tiszta szabadelvűség zászlaja alatt a helye Ara 2000 korona •r l \ j\ .....................mi...................... ...*.................. \ ....... iii \m m..... j p|||j jN*. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 40.000 K, NEGYED FÓ<\7FRKF<\7Tf)• SZERKESZTŐSÉG: VI ARADI UCCA 8. TV. EM. ÉVRE 120.000 KEGYES SZÁM ÁRA: 2000 K, HÉTFŐN TELEFON SZÁMOK: 196-19. 92-70, 98-70, 23-45, 122-82j 3000 K. JUGOSZLÁVIÁBAN 4 DINÁR, HÉTFŐN 5 DACC AV ¥í A R fi I Y KIADÓHIVATAL : VIL KÉR., KERTÉSZ UCCA 24-28 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA J. Rj S. TELEP s E F 1 Tn. ÉVFOLYAM » BUDAPEST, 1 9 2 5 SZERDA ÁPRILIS 1 * 74. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents