Esti Kurir, 1925. április (3. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
•| l \ j\.....................mi...................... ...*.................. \ ....... ii \m m..... | p|||| jN*. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 40.000 K, NEGYED FŐ(\ZFRKF(\ZTf)• SZERKESZTŐSÉG: VI ARADI UCCA 8. TV. EM. ÉVRE 120.000 KEGYES SZÁM ÁRA: 2000 K, HÉTFŐN TELEFONSZÁMOK: 196-19, 92-70, 98-70, 23-45, 122-82, 3000 K. JUGOSZLÁVIÁBAN 4 DINÁR, HÉTFŐN 5 DACC AVIA RII I . KIADÓHIVATAL , VIL KER., KERTÉSZ UCCA 24-28 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA J. R. S. TELEPI EFT. ÉVFOLYAM » BUDAPEST, 1925 SZERDA ÁPRILIS 1974. SZÁM. HAMIS PRÓFÉTÁK ALKONYA ’(b. i.) Egy kicsit, lám meghökkentette az lírákat a német elnökválasztás eredménye. Mert, néhány napja még, csak úgy harsogták a fajvédelmi politika előretörését Germániában, csak néhány napja, hogy újra ésújra kilökték elkábított tömegeik közé aszélsőséges politikai irányok egyedülvaló jogosultságának tanát. Hát most megkapták ráa választ Németországban, ott, ahol a fajvédelmi gondolat bölcsője ringott, ott, ahonnan fajvédőink legnagyobb része elveit ésvilágnézetét, módszereit és teóriáit kölcsönkérte. A szélsőséges irányok a német elnökválasztáson összesen kétmillió és kétszázezerszavazatot kaptak. Huszonhét millióból.Szélsőséges irány alatt értjük azt a politikát, amelyet Ludendorff tábornok, a fajvédőjelölt és Thaelmann szállítómunkás, a kommunista párt kandidátusa képviselnek [Nem malicia és nem rabulisztikus számvetés [együvé fogni a votumokat, amelyek Ludensdorff tábornokra estek azokkal, amelyeket Moszkva rajongói Thaelmann Ernőre adtak .]e. Mert ez a két párt képviseli Németországában a felforgatás eszméjét és e közös, nagy célen kívül a módszerek, eszközök és eszméinek azonossága is természetes szövetségesekké avatja őket. " Nevetséges bukása ez a szélsőségeknek ésga a szélsőségek által elnyert szavazatok tömegét nézzük, azt is konstatálnunk kell,hogy még mindig Thaelmann Ernő volt az,aki mögé majd kétmillió választó felsorakozott és Ludendorff tábornok, a nagy Ludendorff, a generális, akinek katonásan ropogós politikája oly kiválóan hasonlít hadvezéri teljesítményeihez, e germán Napóleon-önjelölt összesen háromszázegynéhány ezer hívetmondhat magáénak az egész birodalomban. Tehát háromszázezer ember tett hitet a faji védelmi politika mellett egy nagy birodalomharminc millió szavazója közül. Ez a nagy időrenyomulás, ez a fényes diadal, ez az Iszme Terjedése,, ez a Világnézet Fölénye, amelyet oly hatalmas önbizalommal hirdetőnek nálunk a Ludendorffnál kétségtelenül tehetségtelenebb fióknapóleonok. Ezzel szemben hétmillió nyolcszázezer szavazat esett a szociáldemokrata jelöltre ésti emit millió a polgáriakra. Mert nüanszkülönbségek lehetnek ugyan az egyes jelöltek között, de a szavazók mégis három nagy táborra oszlottak Németországban: bolsevista fajvédőkre, szociáldemokratákra és polgáriakra. A polgáriak egytől-egyig, kezdve ajobboldali nacionalista-konzervatív jelölttől egészen a demokrata párt jelöltjéig, miint hőmérséklet, a komoly és alkotó politika elveit )képviselik. Az árnyalati különbségek, amelyek őket egymástól elválasztják, vonatkozh Ihatnak a parciális belpolitikai problémákra,a külpolitika taktikájára vagy egyéb részleti kérdésekre, de kétségtelen, hogy mindnyájan az erősen polgári érzésű politikusok közé tartoznak, akik élesen szembennállnak a Ludendorff—Thaelmann-féle puszttítás politikájával, másfelől azonban, ha sem is hirdetnek harcot, de, éles határvonalat húznak polgárság és szociáldemokrácia közé.. A tanulságot mindenki levonhatja a maga "szája íze szerint. Levonhatja a hivatásos antiszemitizmus hivatalos reggeli lapja olyanformán, hogy a Vezér bukása nem jelent semmit, hiszen a Vezér egyenesen azért lépettfel, hogy elbukjék. .Ha győzni akart volna, akkor győzött volna is. Hagyjuk meg e gyermeteg lelkeket a maguk infantilis játékainál is és mondjuk rá, hogy valóban, ha Ludendorff f győzni akart volna, akkor győzött volna. "Valószínűleg a háborút is azért vesztették el, mert Ludendorff ott sem akart győzni, hiszen egy ilyen kiváló stratégánál az akarat és eredmény már majdnem egyazon fogalmak. És ismerjük el jogosnak az enyhébb jobboldalon leszűrte tanulságot is, hogy a kétségtelenül konzervatív és nacionalista Jorres előnyomulása a jobboldal megerősödését jelenti, mi szemünkben most nem ez fontos, mert hiszen egy ilyen választás tanulságait kiki a maga szája íze szerint formulázhatja meg. Tény ez: a komoly és mérsékelt polgári elem predominálása oly kétségtelen módon nyilvánult meg Németországban, hogy sem a komolyan szervezett szociáldemokrata munkások imponáló ereje, sem a két felforgató párt kacagtató rikoltozása és melldöngetése nem vitathatja el tőle abszolút vezetői jogosultságát. A hamis próféták alkonya elkövetkezett, hamarabb semmint gondolták és onnan alkonyodik rájuk, ahonnan nem számítottak rá. A szélsőségek, a szélsőséges világnézetek harcának egyedüli jogosultsága éppen olyan humbug, mint amilyen humbug volt prófétai ajkaikon a mindenki számára szent érzelmek pergetése, amilyen humbug egyáltalában politikájuk és a sok frázis, amit ők rongyoltak el ebben az országban. A VÁLASZTÓJOGI BIZOTTSÁG MEGKEZDTE A JAVASLAT RÉSZLETES VITÁJÁT Bethlen miniszterelnök éles vitája Szilágyi Lajossal a választójogi bizottság ülésén Szilágyi bejelentette, hogy a választójog tárgyalására feladja passzivitását . A miniszterelnök síkraszállt a polgári társadalom vezető szerepének megőrzése érdekében . „A szociáldemokraták mindenütt osztályuralomra törekszenek”1 A választójogi bizottság Kátay Tibor elnöklete alatt ma délelőtt megkezdte a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. A bizottság ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök és Irakovszky Iván belügyminiszter is jelen volt. A címhez Szilágyi Lajos szólalt fel elsőnek. Azt óhajtotta volna, hogy a kormány a háború és a két forradalom tanulságait vonja le a választójogi törvényjavaslatban. Ez sajnálatára nem történt meg. Elismeri, hogy a miniszterelnök leplezetlen őszinteséggel nyilatkozott álláspontjáról és megállapította, hogy ennél a törvényjavaslatnál politikai hatalomról van szó. A szövetkezeti ellenzék a választójogi törvényjavaslatnál nem tekinti a politikai hatalom kérdését, hanem a választójogot emberi és állampolgári jognak tartja. Ennélfogva áthidalhatatlan az ellentét a kormány és az ellenzék között ; a szövetkezeti ellenzék a hatalmat csak jogi alapon, a nép igazi többségének képviselete jogán akarja gyakorolni. A miniszterelnök úr felszólalásában az általános titkos választójog behozatalával a veszedelmeknek egész sorozatát említette fel és úgy állította be a kérdést, hogy az általános titkos választójog behozatala a munkásság uralmát eredményezné a polgárság felett. Ezzel az állítással kénytelen szembeszállni. A szövetkezett ellenzék kereken tagadja ezt az állítást és a miniszterelnöknek azzal a megállapításával szemben, hogy Magyarországon a munkásság többségben van, hangsúlyozni kívánja, hogy ellenkezőleg, a polgárság van többségben, a munkásság csak kisebbséget alkot. A titkos választójog megszavazása tehát már ebből a szempontból sem veszélyeztetheti a polgári társadalmi rendet. A miniszterelnök beszédében azt is megemlítette, hogy az intelligencia nem foglalkozik eléggé a néppel és ebben ő nagy hibát lát. Mindezekre éppen az ellenzék mutatott rá a legsűrűbben a parlamentben, népgyűléseken, agitációs körutak alkalmával egyaránt. Ezzel szemben az történt, hogy az intelligencia mulasztása miatt most a nép lakok A miniszterelnök szerint az ország elvész, ha a Ház általános, titkos választójogot szavaz meg. Általános, titkos választójog alapján ült össze az első nemzetgyűlés és mégsem veszett el az ország. A miniszterelnök úr állítása szerint az általános, titkos választójog miatt sülyed a parlament nívója. Ezt ő kereken tagadja. Az ellenzék kíváncsi arra, hogy a miniszterelnök hogyan bírálja el a két nemzetgyűlés nívóját akkor, amidőn az első általános, titkos, a második pedig egy szűkített választójog alapján ült össze. Azt hiszi, hogy nem téved, amidőn a miniszterelnöknek egy olyan felfogást tulajdonít, hogy a második nemzetgyűlés kormánypártját magasabb színvonalúnak tartja, mint az elsőét, a második nemzetgyűlés ellenzékét pedig alacsonyabb színvonalúnak, mint az első nemzetgyűlés ellenzékét. .A miniszterelnök beszéde kimerítette annak a bűncselekménynek a kritériumát amelyet, ha az ellenzék valamelyik tagja követett volna el egy népgyűlésen, nemzetgyalázásnak nevezhetett volna valamelyik szolgabíró vagy ügyész. Tagadja a miniszterelnöknek azt az állítását, hogy az ipari munkásság a maga egészében, tehát általánosságban Marxista és a nemzeti ideáloktól teljesen elidegenedett volna. Tagadja azt is, hogy a mezőgazdasági proletariátus a kultúra annyira alacsony foka alatt állana, hogy nem tudná felismerni a valódi nemzeti érdeket és csak helyi szempontokból bírálná el azt A miniszterelnök mindig szélsőségektől fél és a forradalom veszélyére mutat rá. Ezzel szemben a szövetkezett ellenzék álláspontja az, hogy a forradalmat éppen az olyan kormányzás érleli meg és készíti elő, amelyet a miniszterelnök gyakorol. A miniszterelnöknek a választójogi bizottságban mondott beszédét példának okáért a munkásság kesztyűdobásnak vette és a Népszava valóságos polgárháborút emleget, amelyet a miniszterelnök kezdett,beszédével. . . A szocialisták kijelentik, hogy felveszik a kesztyűt és végigvívják ezt a harcot. A baloldal ítélete szerint a miniszterelnök választójogi beszéde osztályharcot jelent felülről lefelé. (Mozgás és zaj. Felkiáltások: A mi osztályharcunk csak defenzív!) A veszedelmek ellen a legjobb óvszer a nemes értelemben vett tiszta demokrácia. Preventív törvényhozási munka, gazdasági, szociális és közszabadsági preventív törvényhozási intézkedések az egyedül célravezető óvszerek. Ha ilyenekkel jönne a kormány, maga mögött találná pártkülönbség nélkül az egész parlamentet és ezáltal olyan helyzetet teremtene, amelyben gazdasági és szociális érdekekre hivatkozna és ilyen érdekek után a polgári rend azután joggal követelhetné a maga számára a munkásság csatlakozását. A miniszterelnök választójogi beszédéből megsséltette a baloldali ellenzék, hogy semmi kilátása sem lehet arra, hogy akár itt a választó- jogi bizottság tárgyalásán, akár pedig annak, idején a plenáris tárgyalásnál valami nagyobb jelentőségű indítvánnyal célt lehetne érni. Megértette minden ellenzék, hogy a miniszterelnök álláspontjához mereven ragaszkodik és még olyan közbeeső indítványtól is elzárkózik, amilyet Huszár Károly, vagy Verzsényi Vilmos terjesztettek elő. Ennek ellenére részt veszünk a választójogi bizottság tárgyalásain, sőt mint köztudomású, annak idején majd a demokrácia jegyében szövetkezett pártokba azt az indítványt fogom enni, hogy a plenáris tárgyaláson is részt vegyünk, bár indíványaink elfogadását nem reméljük. Számítunk azonban arra, hogy úgy, amint most történt, felszólalásainkkal provokáljuk a tiszta helyzet elétárását. A miniszterelnök úr mostani megnyilatkozásai is tiszta képet nyújtott mindazoknak, akik ezidőszerint a miniszterelnök úr személyével és politikájával tisztában nem voltak. .A miniszterelnök úr beszéde bennünket teljesen igazolt (Derültség.) és azt hisszük, hogy ha a miniszterelnök úr a választójog részleteinél is ilyen leplezetlen őszinteséggel tárja elénk és az ország elé legbensőbb szándékait, akkor ennek a vitának meg lesz az az eredménye, hogy a nemzet fel lesz világosítva. A szabadelvű polgárságnak a tiszta szabadelvűség zászlaja alatt a helye Ara 2000 korona