Esti Kurir, 1925. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

2. oldal Szerda, 1925 április 1 ísnKSm A miniszterelnök válaszol Szilágyinak 'Bethlen István gróf miniszterelnök: Nagyon örülök, hogy a helyzetet újból tisztázhatom Szilágyi Lajos képviselő úr fejtegetéseivel szem­ben. A képviselő úr azt állítja, hogy én olyas­valamit mondtam volna, vagy beszédem tar­talma arra enged következtetni, mintha a mi törekvésünk — akár mint kormánynak, akár mint pártnak — a politikai hatalom megtar­tása volna. Erről szó sem volt. Arra mutattam rá, hogy igenis, bizonyos társadalmi osztályok hatalomra igyekeznek jutni és rámutattam ar­ra, hogy a szociáldcmokratapárt osztálybarcot hir­det és osztályuralomra törekszik. Ezzel a törekvéssel szemben szükséges, hogy Magyarországon az összes osztályok részesülje, nék a polgári hatalomban, kell, hogy a polgári társadalom vezetősze­repét megőrizzük. Itt lehát nem politikai pártokról van szó és ha a tisztelt képviselő úr így akarja magyarázni, akkor ez ellen a leghatározottabban tiltako­zom, mert szavaimnak ilyen értelme nem volt és nem is lehetett. De hát én hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a tisztelt képviselő úr gyak­ran félreérti szavaimat és olyan messzemenő következtetésekre jut belőlük, amelyek az előz­ményekből egyáltalán le nem vonhatók. Igenis, tiszta helyzettel állunk szemben és én ezt nem engedem elhomályosítani. Az igazság az, hogy a szociáldemokratapárt Magyarországon és min­denütt is osztályharcot hirdet és osztályura­lomra törekszik (Helyeslés.) Ezt mégegyszer leszögezem a tisztelt képviselő úrral és a szociál­demokratapárttal szemben, félremagyarázással, vagy félrevezetéssel ezt az állítást elhomályosí­tani nem engedem és így azok a következteté­sek, amelyeket a tiszteit képviselő úr a saját premisszájából levont, de amelyek nem állnak meg, az én beszédem folytán elesnek. (Helyes­lés.) Káliay Tibor elnök ezután szavazásra telte fel a kérdést és a törvényjavaslatot változatla­nul elfogadaták. Következett az első fejezet, amely a választói jogosultságról szóL Szilágyi Lajos az első felszólaló. Kijelenti, hogy öt nem érdekelték azok a fejtegetések, amelyek a háborúelötti választójogi törvény­javaslatokra vagy törvényekre vonatkoztak. így nem érdekelte Vázsonyi Vilmos 1917-es tör­vényjavaslata sem, mert azóta sok minden tör­tént. A tárgyalás alatt lévő választójogi javas­latot a Friedricli-féle választójogi rendelettel, valamint Bethlen 1922-es választójogával hason­lítja össze. A javaslat és a rendeletek megegyez­nek egymással abban, hogy a választójogi jo­gosultság korhatára a betöltött 24 év. Ezt he­lyesli, de nem ért egyet az állampolgárság idő­tartamának meghatározásával. Nem ért egyet az állandó lakhely vagy la­kás kikötésével sem, mert ez visszaesést jelent. Tagadja, hogy a négy elemi osztály elvégzése ítélőképességet jelentene, tagadja azt is, hogy a négy elemi iskola elvégzésének bizonyítása könnyű volna. Ebben a tekintetben az ellenzék már 1922-ben szükségesnek tartotta, hogy a miniszterelnökhöz forduljon. Készleteket olvas fel abból a levélből, amelyet annakidején a miniszterelnök hozzá intézett, amelyben tu­datja, hogy a kormány engedményekre hajlan­dó ebben a tekintetben. Akkor szívesen tett engedményeket, ma szóba sem áll az ellenzék­kel. Ez azt bizonyítja, hogy a miniszterelnököt személyi szempontok vezették, amidőn a választójogi javaslatot pártközi konferencia elé vinni nem volt hajlandó. A javaslat indokolása arra hivatkozik, hogy Magyarországon voltaképpen a hat elemit min­A Magyar Nemzeti Bank mai hivatalos devizaárfolyamai: Amsterdam ‘28739—26915 hollandi frt 2S 739—28715 Belgrád 1158—1100 difiár 1138—1160 Bukarest, let 338—350 Brüsszel 3755—3761 belga frank 3715—3751 Kopcnhága 13228—13308 dán korona 13028—13165 Oslo 11587—11553 norvég korona 11287—11553 London 355—357000 angol font 355—357000 Milánó Ura 3001—3019 New York 72160—72590 dollár 5-töl feljebb 71970—72590 dollár 5-töl lejebb 71870—72590 Párizs 3875—3895 forneia frank 3875—3895 Prága 2137—2159 cseh korona 2117—2137 Szófia 520—525 lem 515—523 Stockholm 19558—19576 svéd korona 19208—19376 Zürich 13923—15007 svájci frank 13823—13977 Becs, shilling 101.57—102.57 Berlin 17161—17265 márka 16971—17125 Varsó 13826—13910 zloty 13726—13880 denkinck el kellene végeznie. Ez igazságtalan eljárás, mert hiszen ha a lakosság nem végzi cl a hat elemit Magyarországon, emiatt csak a hatóságok hibázhatok és semmiesetre sem azok az állampolgárok, akik anyagi helyzetük miatt gyermekeikkel a hatosztályú iskolát el nem végeztclhetik. A régi jogon való választót akceptálja, de kiterjeszteni kívánja azokra is, akiknek a Friedricb-félc választójogi rendelet alapján választói jogosultságuk volt. Az ellenzéket valósággal megdöbbentette az előadó beszéde. Ha tréfálni volna kedve, azt kellene mondania, hogy az előadó beszéde, akit állandóan jövendőbeli belügyminiszternek szoktak emlegetni, közelebb hozta az ellenzé­ket a kormányhoz, különösen a belügyminisz­terhez. A belügyminiszter álláspontja közelebb áll az ellenzék politikai felfogásához, mint a: előadó megállapításaihoz. Ami a vármegyei törvényhatósági bizottságokra való hivatkozá­sát illeti az előadónak, megjegyzi, hogy a jelenlegi törvényhatósági bizottságok csak kormánykcgyelemből tengetik életü­ket. A vármegye közönségétől megbízatásuk nincs és erkölcsi jogosultságuk sincs ahhoz, hogy ilyen kérdésekhez hozzászóljanak. Megállapítja, hogy Gömbös Gyula a program­jával ellentétbe került, amikor azt állapította meg erről a javaslatról, hogy túlmessze ment a jogkilcrjcszlcs terén. Mcskó Zoltánban is csalódott, uipiT ö az általános, titkos, községenként! és nőkre is kiierjedö választójogot hirdette. Hang- súlyozaz továbbá azt is, hogy Mcskó azért nem leckéztetheti a kisgazdákat ebben a kérdésben, mer a választójog terjedelme tekintetében kije­lentette, hogy az általános választójognak nem híve. Annak bizonyítására, hogy már annakide­jén is, amikor a nemzeti munkapárt tagja volt, az általános választójog elvi alapján állóit, hi­vatkozik az 1917. évi augusztus 5-i napilapokra, amelyek az ő memorandumát ebben a kérdésben ismertetik. Már akkor azf ajánlotta, hogy min­den 2-t éves, irni-olvasni udó ember részire meg kelt adni a választójogot. A törvényjavaslatban nem jogkiterjesz- tésről. hanem szűkítésről van sző, már­pedig visszafele baladni nem írbe A következő indítványt terjeszti elő : „Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki ételének 21-il; évét betöl­tötte, bot év óta magyar állampolgár, félév óla ugyanabban a községben lakik, vagy ugyanott lakása vaué' Szilágyi Lajos ezután g választójogi vitában elhangzott felszólalásokat kritizálta. Gömbös Gyula — úgymond ezelőtt úgy állott előttünk, mint aki az álalános, titkos, községenként! és nőkre is kiterjedő választójognak intranzigens híve... Gömbös Gyula: Rossz hírszolgálat! (Derült­ség.) Szilagyi Lajos: ...és úgy tekintettük Göm­bös Gyulát, mint aki a kormánnyal élesen sz'erabcnáll a választójog kérdésében. Meglepő tehát, hogy Gömbös szerint a törvényjavaslat túlmegy a jogkitcrjcszlés terén a megengedett határokon. Mcskó Zoltán személyes kérdésben szólal fel és hangsúlyozza, hogy ö általános választójogai sohasem hirdetett, sőt a titkosságnak is csak a háború után lett a híve, Gömbös Gyula személyes kérdésben kér szót. Helyteleníti Szilágyi Lajos szövetkezését azok­kal az elemekkel, amelyekkel a polgári társa­dalomnak le kell számolnia. A választójogi kérdést ebből a szempontból nézi. Kiemeli, hogy a konzervatív világrend érdekében és nem egyének hatalmáért kell megcsinálni a vá­lasztójogot. Rosszul teszik a törvényhatósági bizottságok, hogy ilyen kérdésekről ilyenmódon; adnak bírt magukról, mert ezzel csak az ellenvéleményt erősítik. Azt az ellenvéleményt, amely ezeknek a törvényhatóságoknak mi­előbbi feloszlatását cs helyettük új törvény­hatósági bizottságok választását követeli. Hangsúlyozza, hogy u tájvédelmi bűre is a kouzcrvtiv világnézet érdekében folyik. A haladó konzervatív gondolkodás az a ten­gely, amely körül haladniv ágyú nép csoporto­sul. Ezt a konzervativizmust támogatja, ellen­ben támadja azt a konzervativizmust, amelyet a napokban egybegyült főrendek érvényesítem akarnak, mert azt veszélyesnek tartja. Megál­lapítja hogy legutóbbi törvényeinkhez képest a javaslatban foglalt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A korhatárra és az iskolázott­ságra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja, mert valahol halárt kell szabni. Ebben a kér­désben nem a képzettség az egyedüli döntő té­nyező. A kétéves helybcnlaküst konzervatív nemzeti szempontból helyesli. Indtiványt ter­jeszt elő, hogy a külföldiek ne tíz, hanem húsz évi magyarországi tartózkodás után nyerhessék el csak a választói jogosultságot. Patacsi Dénes: Egy szélsőséges radikális vá­lasztójog a nemzet sírját áshatná meg. Nincs igaza Szilágyi Lajosnak, amikor azt mondja, hogy a kisgazdák megtagadták programjukat a választójog titkossága szempontjából. Kerületem negyt enkét községében — mondja Patacsi — kijelentették előttem a kisgazdák, hogy tudni akarják, ki van velük és kik a haza ellenségei. Az első paragrafus első bekezdéséhez a követ­kező kiegészítő indítványt teszi meg: „A Károlyi csapatkereszlcsek, vagy a vilézségi érmes volt Ironlkalonák az iskolai végzettség bizonyítása nélkül is megkapják a szavazati jogot, gyszíntén a' hadseregben altiszli rangot viselt magyar ál­lampolgárok is.“ Szabó József az első paragrafus első pontja helyett a következő szöveget indítványozza: „Országgyűlési képviselői választói joga vau minden férfitek és nőnek, aki életének 21. evét betöltötte, tíz cv óta magyar állampolgár és írni- olvasni ud“. Amennyiben ezt a módosítást nem fogadnák cl, a kövclkczö szöveget ajánlja helyette: „Országgyűlési képviselői válaszójoga van min­den férfinek, aki 2-1. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és írni olvasni tud“. A mi­niszterelnök azt mondotta, hogy a Friedricli- féJe választójog, ha általános volt is, egyes pár­tokat nem engedett érvényesülni. Ezt az állítást visszautasítja. Hogy egyes pártok nem tudlak érvényesülni, ennek oka a néphangulalban rej­lik. Az első nemzetgyűlési választásokon nem­csak a szocialisták nem érvényesülhettek, de a grófok és a munkapárt sem. Bethlen István gróf: En nem voltam munka­párti! Szabó József: A miniszterelnök úr gróf volt és ma is az! Az intelligenciának biztosítani kell a vezető szerepel, de az értelmiség elölt sze­rezze meg a tömegek bizalmát. Nem tartja he­lyesnek, hogy az elciniiskola végzését tanúsító bizonyítványok helyett elfogadják a becsület­szót. Ezzel sok visszaélés történne. A nőknek vagy adják meg általában a választójogot, vagy egyáltalán ne legyen nekik. Ez inkább igazsá­gos eljárás volna. Vázsonyi Vilmos: Lemond a hosszabb fejte­getésekről, mert úgy látja, hogy ezzel nem sok eredményt érhet el. Azt hiszi, hogy a javaslat sorsa már az általános vitánál el­dőlt. Indítványt terjeszt he. amely szerint választó­joga van minden férfinek, aki 24. évét betöl­tötte és 10 év óta magyar állampolgár. A nők általános választójogáról azért nem lerjeszt be indítványt, mert ezt Szilágyi Lajos már meg. tette. Másik Indítványa aról szól, hogy az első pa* ragrafusból a domieiliumra vonatkozó részt tö­röljék. Adatokat sorol fel arra, hogy a régi nagy Magyarországon is éppen a magyar faj volt a Icgmobilabb. A régi törvény csak féléves domiciliumot követelt. Ha már mindenáron még' akarják hagyni a domicilium kérdését, kéri, hogy a tíz év helyett a félévet fogadják eh A domicilium kérdését zaklatásnak tartja. Vázsonyi Vilmos pótlást javasol a szakasza ltoz, a következő szöveggel: „Aki az elemi is. kóla négy osztályát sikerrel elvégezte, vagy ez­zel egyértékü műveltség megszerzését igazolta'. Ezt a pótlást azzal indokolja, hogy véleménye szerint bárkinek joga lehet arra, akár város, bán vagy falun, hogy a felnőttek tanfolyamát elvégezze és utólagos vizsgával igazolja, hogy a négy elemi iskolának megfelelő műveltséggel rendelkezik. Különösen fontosnak tartja ezt a női választójog szempontjából, Rassay Karoly szólalt fel ezután. Az általá­nos választójog főkellékéül az írni olvasnitudást kívánja megjelölni. Errevonatkozó, javaslala, amelyet az 1. §. helyébe kíván felvétetni, a kö­vetkező : : ..Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, tíz éve magyar állampolgár, hat hónap óla ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van cs írni olvasni tud". Javásolja továbbá, hogy az első szakasz 3. be­kezdése uán a következő új bekezdés- vétessék; fel: „Nem szükséges a íz évi állampolgárság iga. tolása annál, aki az 1859 :LVll. te. alapján ho­nosíttatott". Mokcsay Zoltán azt javasolja, hogy az 1. §, második bekezdése úgy módosuljon, hogy a huszonnegyedik életév betöltése bem kívántatik meg attól, aki az egyetemek valamelyikén elő. írt tananyagot lehallgatta. Csizmadia András szólal fel ezután, Neiu art ja helyesnek, hogy az áliampolgá* - rok között különbséget tett a javaslat. Szerinte helyes lenne, ha kimondanák, hogy minden huszonnegyedik életévét betöltött férfi, nek választójoga legyen. Halló Budapest! Függönyök fiié csipkévé’ hihetetlen olcsó árban, csak 148.000 K-órt kapható BORNSTEI1V kézimunka házában, VIII., Baross ucca 86. fíakovszky Iván belügyminiszter reflektált ezután az elhangzóit felszólalásokra. Szilágyi Lajosnak azt válaszolja, hogy a Friedricli-féle választójogi rendekhez már csak azért sem lehet visszatérni, mert az átmeneti jog, inci- dentáris választójog volt, amely nem alkalmas következtetések levonására. A végzettség tekin­tetében hangsúlyozza a belügyminiszter, hogy a négy elemi iskoluosztály elvégzése és az irni-olvasni tudás közölt leiíycégs különbsége van a polgárok intelligenicája és nevellsége szempontjából. Az iskolai végzettség-váUósus, erkölcsös nevelést is jelent, továbbá ■ fegyelme- zeltségct is, amely később érezteti hatását. Elismeri, hogy a négy elemi iskola elvég­zésének igazolása nebéz­Nem tartja helyesnek Vázsonyi Vilmosnak azt a javaslatát, amely az irni-olvasni ludás bizo­nyítására bizottságok felállítását célozza, mert nehezebb igazságot várni egy bizottságtól, amely tudja azt, hogy választójog megállapítá­sáról van szó, mint teljes objektivitást várni azoktól a tanférfiaktói, akik nem gondolnak a politikára, amikor az elemi iskola bizonyít­ványt kiállítják. Honorálni kívánja Palacsynak azt az indít­ványát, hogy a vitézségi érmeseket és a volt altiszteket mentesítsék a négy elemi elvégzésének iga­zolása alól. A helyheulakás elve mindenütt a világon el van fogadva. Azoknál akik foglalkozásuk miatt rajtuk kívülálló okobój kénytelenek lakóhelyü­ket változtatni, a javaslat gondoskodik a sza­vazati. jog megadásáról; különösen áll ez a tisztviselőkre. Nem fogadja el Vázsonyinák az elemi iskola elvégzésének igazolására vonatko­zóan benyújtott azt az indítványát, hogy külön vizsgálóbizottságot szervezzenek. Ezt a felada­tot elvégezhetik maguk a falusi tanítók is. Vi­szont honorálja Vázsonyinák azt a kívánságát, hogy a négy elrmi osztálynak megfelelő képzett­ség is elegendő legyen a választójognál az iskolavégzettség követelményének. Ez a tanonciskolákra és tanfolyamokra stb. vonatkozik. Nem fogadja el Gömbös Gyula in­dítványát, hogy tíz évi állampolgárság kellékét emeljük fel húsz esztendőre. A tíz esztendő ná­lunk már tradíció. Szabó József kifogásolta, hogy a választó­jogi törvénnyel akarjuk a intelligencia vezető- szerepét visszahódtiani. Ebben igaza van. Valóban az intelligenciának kell visszahódítania ezt a szerepet, mert hiszen nincs nemesebb fel­adat mint a falu bizalmát visszaszerezni. Elfelejti Szabó József, hogy az intelligenciának ezt az igyekezetét az agitátorok igen erősen ellensúlyozzák. Ezért aura kell törekedni, hogy olyan választójog alkotassék meg, amely csak azoknak ad választójogot, akik a maguk ítéle­tén és nem mások izgatása nyomán szavaznak. A nők választójogára vonatkozó indítványt nem fogadhatja el. Tényleg igaz az, hogy a nőknek korlátoltabb választójogot kell adni, mint a férfiaknak, mert a nők az alkotmányos küzdelmekbe csak a legutóbbi időkben kap­csolódtak be és így számuknál fogva túlságos súlyt jelentenének a régi politikai érzékkel bíró férfiakkal szemben. Rassay Károly szóválette a királyi oklevéllel honosítottak választójogát. Honorálja Rassay felszólalását, mert a királyi oklevéllel való, honosítás érde­mek jutalmaként szokott örténní és ezért az. ilyenek megérdemlik, hagy legalább aktív vás lasztójoggal bírjanak. Csizmadia Andrást meg. ,v&&e*«í#P ifjak­nak az az előnye, hogy nem kefl igázolniok n 24. életév betöltését, nem- jelent túlságos előnyt, Szilfigyi-l-ajusu iv.Zl .kérje, Jiogy ..rfiffi jqgo.n országgyűlési képvisetöválaszUj legyen ' min­denki. aki a Friedricli-féle javaslat alapján már választójogot gyakorolt. Ezt nem fogad­hatja cl. Kéri a szakasznak eredeti szövegé­ben való elfogadását. A benyújtott módosító indítványok közül csapán Vázsunyi Vilmos utolsónak beadott indítványát kéri elfogadni. I’uky Endre előadó felszólalása után Káliay Tibor elnök a vitát befejezettnek nyilvánítja, mire következett a szavazsá. A három kiegészítő javaslat közül, — mivel Rassay Károly és Patacsy Dénes kiegészítő ja, vaslaluikut visszavonták. —, csak Vázsonyiö maradt lenn. Az elnök feltette a kérdést az első paragrafus első bekezdésére. A bizottság az eredeti szöveget fogadta cl. Szabó József indítványára vonatkozóan, ki-: sebbségi, illetőleg különvéleményt jelentett be. A bizottság ezután \ ázsouyi Vilmosnak az első paragrafus első bekezdéséhez szóló kiegészítő javasig tát elfogadta. Amásodik bekezdést a bizottság az credeli sző. végben fogadta el, szemben Csizmadia András és Gömbös Gyula javaslataival. A harmadik be. kezdés nem volt megtámadva. Ezzel az első paragrafus tárgyalása befejeződött, Bethlen István gróf miniszterelnök Szabó Jó­zsef kisebbségi, illetőleg különvéleményére vo. natkozan kijelentette, hogy Szabó javaslata egyszerű indítvány, amely a szavazásnál elinté­zést nyert. Ha Szabó az indítványt meg akarja ismételni, ezt a plénumban megteheti, de akkor már a házszabáylok értelmében újból indít­ványképen kell megtenie. Ezután az elnök tekintettel arra, hogy hol­nap a plénum a mezőgazdasági hiteljavaslatot tárgyalja, javasolja, hogy a bizottság legközelebbi ülését csülörtököu délelőtt 10 órakor tartsa, A bizottság ehhez hozzájárult. Az ülés két óra után végződött. isziüamaio \m mellel betéteket elfogadok, pénzét azonnal lemezei Forduljon pénzügyben vállalatomhoz teljes bizalommal FRFTTn Ingatlan Árübizománji és X l Lü U Kereskedelmi Vállalata VB., Miksa ucca 16. Telefon József 72-63 Rakovszky belügyminiszter felszólalása Tőkéjét áss?£3 Hitelt nyújt László Bank

Next

/
Thumbnails
Contents