Esti Kurir, 1925. április (3. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
2. oldal Szerda, 1925 április 1 isnKSm A miniszterelnök válaszol Szilágyinak Bethlen István gróf miniszterelnök: Nagyon örülök, hogy a helyzetet újból tisztázhatom Szilágyi Lajos képviselő úr fejtegetéseivel szemben. A képviselő úr azt állítja, hogy én olyasvalamit mondtam volna, vagy beszédem tartalma arra enged következtetni, mintha a mi törekvésünk — akár mint kormánynak, akár mint pártnak — a politikai hatalom megtartása volna. Erről szó sem volt. Arra mutattam rá, hogy igenis, bizonyos társadalmi osztályok hatalomra igyekeznek jutni és rámutattam arra, hogy a szociáldemokrata párt osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezzel a törekvéssel szemben szükséges, hogy Magyarországon az összes osztályok részesüljenek a polgári hatalomban, kell, hogy a polgári társadalom vezető szerepét megőrizzük. Itt tehát nem politikai pártokról van szó és ha a tisztelt képviselő úr így akarja magyarázni, akkor ez ellen a leghatározottabban tiltakozom, mert szavaimnak ilyen értelme nem volt és nem is lehetett. De hát én hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a tisztelt képviselő úr gyakran félreérti szavaimat és olyan messzemenő következtetésekre jut belőlük, amelyek az előzményekből egyáltalán le nem vonhatók. Igenis, tiszta helyzettel állunk szemben és én ezt nem engedem elhomályosítani. Az igazság az, hogy a szociáldemokrata párt Magyarországon és mindenütt is osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik (Helyeslés.) Ezt még egyszer leszögezem a tisztelt képviselő úrral és a szociáldemokrata párttal szemben, félremagyarázással, vagy félrevezetéssel ezt az állítást elhomályosítani nem engedem és így azok a következtetések, amelyeket a tisztelt képviselő úr a saját premisszájából levont, de amelyek nem állnak meg, az én beszédem folytán elesnek. (Helyeslés.) Kállay Tibor elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést és a törvényjavaslatot változatlanul elfogadták. Következett az első fejezet, amely a választói jogosultságról szól Szilágyi Lajos az első felszólaló. Kijelenti, hogy őt nem érdekelték azok a fejtegetések, amelyek a háború előtti választójogi törvényjavaslatokra vagy törvényekre vonatkoztak, így nem érdekelte Vázsonyi Vilmos 1917-es törvényjavaslata sem, mert azóta sok minden történt. A tárgyalás alatt lévő választójogi javaslatot a Friedrich-féle választójogi rendelettel, valamint Bethlen 1922-es választójogával hasonlítja össze. A javaslat és a rendeletek megegyeznek egymással abban, hogy a választójogi jogosultság korhatára a betöltött 24 év. Ezt helyesli, de nem ért egyet az állampolgárság időtartamának meghatározásával. Nem ért egyet az állandó lakhely vagy lakás kikötésével sem, mert ez visszaesést jelent. Tagadja, hogy a négy elemi osztály elvégzése ítélőképességet jelentene, tagadja azt is, hogy a négy elemi iskola elvégzésének bizonyítása könnyű volna. Ebben a tekintetben az ellenzék már 1922-ben szükségesnek tartotta, hogy a miniszterelnökhöz forduljon. Részleteket olvas fel abból a levélből, amelyet annak idején a miniszterelnök hozzá intézett, amelyben tudatja, hogy a kormány engedményekre hajlandó ebben a tekintetben. Akkor szívesen tett engedményeket, ma szóba sem áll az ellenzékkel. Ez azt bizonyítja, hogy a miniszterelnököt személyi szempontok vezették, amidőn a választójogi javaslatot pártközi konferencia elé vinni nem volt hajlandó. A javaslat indokolása arra hivatkozik, hogy Magyarországon voltaképpen a hat elemit mindenkinek el kellene végeznie. Ez igazságtalan eljárás, mert hiszen ha a lakosság nem végzi el a hat elemit Magyarországon, emiatt csak a hatóságok hibázhatók és semmiesetre sem azok az állampolgárok, akik anyagi helyzetük miatt gyermekeikkel a hatosztályú iskolát el nem végeztethetik. A régi jogon való választót akceptálja, de kiterjeszteni kívánja azokra is, akiknek a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján választói jogosultságuk volt. Az ellenzéket valósággal megdöbbentette az előadó beszéde. Ha tréfálni volna kedve, azt kellene mondania, hogy az előadó beszéde, akit állandóan jövendőbeli belügyminiszternek szoktak emlegetni, közelebb hozta az ellenzéket a kormányhoz, különösen a belügyminiszterhez. A belügyminiszter álláspontja közelebb áll az ellenzék politikai felfogásához, mint az előadó megállapításaihoz. Ami a vármegyei törvényhatósági bizottságokra való hivatkozását illeti az előadónak, megjegyzi, hogy a jelenlegi törvényhatósági bizottságok csak kormánykegyelemből tengetik életüket. A vármegye közönségétől megbízatásuk nincs és erkölcsi jogosultságuk sincs ahhoz, hogy ilyen kérdésekhez hozzászóljanak. Megállapítja, hogy Gömbös Gyula a programjával ellentétbe került, amikor azt állapította meg erről a javaslatról, hogy túl messze ment a jogkiterjesztés terén. Meskó Zoltánban is csalódott, aipis ő az általános, titkos, községenként és nőkre is kiterjedő választójogot hirdette. Hangsúlyozam továbbá azt is, hogy Meskó azért nem leckéztetheti a kisgazdákat ebben a kérdésben, mer a választójog terjedelme tekintetében kijelentette, hogy az általános választójognak nem híve. Annak bizonyítására, hogy már annak idején is, amikor a nemzeti munkapárt tagja volt, az általános választójog elvi alapján állott, hivatkozik az 1917. évi augusztus 5-i napilapokra, amelyek az ő memorandumát ebben a kérdésben ismertetik. Már akkor azt ajánlotta, hogy minden 21 éves, írni-olvasni adó ember részére meg kell adni a választójogot. A törvényjavaslatban nem jogkiterjesztésről, hanem szűkítésről van szó, márpedig visszafele haladni nem ír be A következő indítványt terjeszti elő : „Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki ételének 21-ik évét betöltötte, két év óta magyar állampolgár, félév óta ugyanabban a községben lakik, vagy ugyanott lakása van." Szilágyi Lajos ezután a választójogi vitában elhangzott felszólalásokat kritizálta. Gömbös Gyula — úgymond ezelőtt úgy állott előttünk, mint aki az álalános, titkos, községenként és nőkre is kiterjedő választójognak intranzigens híve... Gömbös Gyula: Rossz hírszolgálat! (Derültség.) Szilágyi Lajos: ...és úgy tekintettük Gömbös Gyulát, mint aki a kormánnyal élesen szerben áll a választójog kérdésében. Meglepő tehát, hogy Gömbös szerint a törvényjavaslat túlmegy a jogkiterjesztés terén a megengedett határokon. Meskó Zoltán személyes kérdésben szólal fel és hangsúlyozza, hogy ő általános választójogot sohasem hirdetett, sőt a titkosságnak is csak a háború után lett a híve. Gömbös Gyula személyes kérdésben kér szót. Helyteleníti Szilágyi Lajos szövetkezését azokkal az elemekkel, amelyekkel a polgári társadalomnak le kell számolnia. A választójogi kérdést ebből a szempontból nézi. Kiemeli, hogy a konzervatív világrend érdekében és nem egyének hatalmáért kell megcsinálni a választójogot. Rosszul teszik a törvényhatósági bizottságok, hogy ilyen kérdésekről ilyen módon adnak hírt magukról, mert ezzel csak az ellenvéleményt erősítik. Azt az ellenvéleményt, amely ezeknek a törvényhatóságoknak mielőbbi feloszlatását és helyettük új törvényhatósági bizottságok választását követeli. Hangsúlyozza, hogy a tájvédelmi bűre is a konzervtív világnézet érdekében folyik. A haladó konzervatív gondolkodás az a tengely, amely körül haladni vágyó nép csoportosul. Ezt a konzervativizmust támogatja, ellenben támadja azt a konzervativizmust, amelyet a napokban egybegyűlt főrendek érvényesíteni akarnak, mert azt veszélyesnek tartja. Megállapítja hogy legutóbbi törvényeinkhez képest a javaslatban foglalt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A korhatárra és az iskolázottságra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja, mert valahol határt kell szabni. Ebben a kérdésben nem a képzettség az egyedüli döntő tényező. A kétéves helybenlakást konzervatív nemzeti szempontból helyesli. Indítványt terjeszt elő, hogy a külföldiek ne tíz, hanem húsz évi magyarországi tartózkodás után nyerhessék el csak a választói jogosultságot. Patacsi Dénes: Egy szélsőséges radikális választójog a nemzet sírját áshatná meg. Nincs igaza Szilágyi Lajosnak, amikor azt mondja, hogy a kisgazdák megtagadták programjukat a választójog titkossága szempontjából. Kerületem negyvenkét községében — mondja Patacsi — kijelentették előttem a kisgazdák, hogy tudni akarják, ki van velük és kik a haza ellenségei. Az első paragrafus első bekezdéséhez a következő kiegészítő indítványt teszi meg: „A Károlyi csapatkeresztesek, vagy a vitézségi érmes volt frontkatonák az iskolai végzettség bizonyítása nélkül is megkapják a szavazati jogot egyszintén a hadseregben altiszli rangot viselt magyar állampolgárok is.“ Szabó József az első paragrafus első pontja helyett a következő szöveget indítványozza: „Országgyűlési képviselői választói joga van minden férfinek és nőnek, aki életének 21. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és írniolvasni ad“. Amennyiben ezt a módosítást nem fogadnák el, a következő szöveget ajánlja helyette: „Országgyűlési képviselői válaszójoga van minden férfinek, aki 21. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és írni olvasni tud“. A miniszterelnök azt mondotta, hogy a Friedrichséle választójog, ha általános volt is, egyes pártokat nem engedett érvényesülni. Ezt az állítást visszautasítja. Hogy egyes pártok nem tudtak érvényesülni, ennek oka a néphangulatban rejlik. Az első nemzetgyűlési választásokon nemcsak a szocialisták nem érvényesülhettek, de a grófok és a munkapárt sem. Bethlen István gróf: Én nem voltam munkapárti! Szabó József: A miniszterelnök úr gróf volt és ma is az! Az intelligenciának biztosítani kell a vezető szerepet, de az értelmiség elött szerezze meg a tömegek bizalmát. Nem tartja helyesnek, hogy az elemi iskola végzését tanúsító bizonyítványok helyett elfogadják a becsületszót. Ezzel sok visszaélés történne. A nőknek vagy adják meg általában a választójogot, vagy egyáltalán ne legyen nekik. Ez inkább igazságos eljárás volna. Vázsonyi Vilmos: Lemond a hosszabb fejtegetésekről, mert úgy látja, hogy ezzel nem sok eredményt érhet el. Azt hiszi, hogy a javaslat sorsa már az általános vitánál eldőlt. Indítványt terjeszt be, amely szerint választójoga van minden férfinek, aki 24. évét betöltötte és 10 év óta magyar állampolgár. A nők általános választójogáról azért nem terjeszt be indítványt, mert ezt Szilágyi Lajos már megtette. Másik indítványa aról szól, hogy az első paragrafusból a domiciliumra vonatkozó részt töröljék. Adatokat sorol fel arra, hogy a régi nagy Magyarországon is éppen a magyar faj volt a legmobilabb. A régi törvény csak féléves domiciliumot követelt. Ha már mindenáron meg akarják hagyni a domicilium kérdését, kéri, hogy a tíz év helyett a félévet fogadják el A domicilium kérdését zaklatásnak tartja. Vázsonyi Vilmos pótlást javasol a szakaszá hoz, a következő szöveggel: „Aki az elemi iskola négy osztályát sikerrel elvégezte, vagy ezzel egyértékű műveltség megszerzését igazolta". Ezt a pótlást azzal indokolja, hogy véleménye szerint bárkinek joga lehet arra, akár város,ban vagy falun, hogy a felnőttek tanfolyamát elvégezze és utólagos vizsgával igazolja, hogy a négy elemi iskolának megfelelő műveltséggel rendelkezik. Különösen fontosnak tartja ezt a női választójog szempontjából, Rassay Károly szólalt fel ezután. Az általános választójog főkellékéül az írói olvasni tudást kívánja megjelölni. Erre vonatkozó, javaslata, amelyet az 1. §. helyébe kíván felvétetni, a következő : . ..Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, tíz éve magyar állampolgár, hat hónap óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van és írni olvasni tud". Javasolja továbbá, hogy az első szakasz 3. bekezdése uán a következő új bekezdés- vetessék fel: „Nem szükséges az évi állampolgárság igazolása annál, aki az 1859 :LVll. tc. alapján honosíttatott". Mokcsay Zoltán azt javasolja, hogy az 1. §. második bekezdése úgy módosuljon, hogy a huszonnegyedik életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki az egyetemek valamelyikén előírt tananyagot lehallgatta. Csizmadia András szólal fel ezután, Neill artja helyesnek, hogy az állampolgárok között különbséget tett a javaslat. Szerinte helyes lenne, ha kimondanák, hogy minden huszonnegyedik életévét betöltött férfinek választójoga legyen. A Magyar Nemzeti Bank mai hivatalos devizaárfolyamai: Amsterdam 1 28739—26915 hollandi frt 28739—28715 Belgrád 1158—1100 difiár 1138—1160 Bukarest, let 338—350 Brüsszel 3755—3761 belga frank 3715—3751 Kopenhága 13228—13308 dán korona 13028—13165 Oslo 11587—11553 norvég korona 11287—11553 London 355—357000 angol font 355—357000 Milánó Ura 3001—3019 New York 72160—72590 dollár 5-töl feljebb 71970—72590 dollár 5-töl lejebb 71870—72590 Párizs 3875—3895 Corneia frank 3875—3895 Prága 2137—2159 cseh korona 2117—2137 Szófia 520—525 jem 515—523 Stockholm 19558—19576 svéd korona 19208—19376 Zürich 13923—15007 svájci frank 13823—13977 Bécs, schilling 101.57—102.57 Berlin 17161—17265 márka 16971—17125 Varsó 13826—13910 zloty 13726—13880 Halló Budapest! Függönyök filé csipkévé’ hihetetlen olcsó árban, csak 148.000 K-ért kapható BORNSTEINV kézimunka házában, VIII., Baross ucca 86. Rakovszky belügyminiszter felszólalása .Rakovszky Iván belügyminiszter reflektált ezután az elhangzott felszólalásokra. Szilágyi Lajosnak azt válaszolja, hogy a Friedrich-féle választójogi rendekhez már csak azért sem lehet visszatérni, mert az átmeneti jog, incidentális választójog volt, amely nem alkalmas következtetések levonására. A végzettség tekintetében hangsúlyozza a belügyminiszter, hogy a négy elemi iskolaosztály elvégzése és az írni-olvasni tudás között lellvségi különbsége van a polgárok intelligencája és neveltsége szempontjából. Az iskolai végzettség valósos, erkölcsös nevelést is jelent, továbbá a fegyelmezettséget is, amely később érezteti hatását. Elismeri, hogy a négy elemi iskola elvégzésének igazolása nehéz Nem tartja helyesnek Vázsonyi Vilmosnak azt a javaslatát, amely az írni-olvasni tudás bizonyítására bizottságok felállítását célozza, mert nehezebb igazságot várni egy bizottságtól, amely tudja azt, hogy választójog megállapításáról van szó, mint teljes objektivitást várni azoktól a tanférfiaktól, akik nem gondolnak a politikára, amikor az elemi iskola bizonyítványt kiállítják. Honorálni kívánja Palacsynak azt az indítványát, hogy a vitézségi érmeseket és a volt altiszteket mentesítsék a négy elemi elvégzésének igazolása alól. A helybenlakás elve mindenütt a világon el van fogadva. Azoknál akik foglalkozásuk miatt rajtuk kívülálló okoból kénytelenek lakóhelyüket változtatni, a javaslat gondoskodik a szavazati jog megadásáról; különösen áll ez a tisztviselőkre. Nem fogadja el Vázsonyinak az elemi iskola elvégzésének igazolására vonatkozóan benyújtott azt az indítványát, hogy külön vizsgálóbizottságot szervezzenek. Ezt a feladatot elvégezhetik maguk a falusi tanítók is. Viszont honorálja Vázsonyinak azt a kívánságát, hogy a négy elemi osztálynak megfelelő képzettség is elegendő legyen a választójognál az iskolavégzettség követelményének. Ez a tanonciskolákra és tanfolyamokra stb. vonatkozik. Nem fogadja el Gömbös Gyula indítványát, hogy tíz évi állampolgárság kellékét emeljük fel húsz esztendőre. A tíz esztendő nálunk már tradíció. Szabó József kifogásolta, hogy a választójogi törvénnyel akarjuk a intelligencia vezetőszerepét visszahódítani. Ebben igaza van. Valóban az intelligenciának kell visszahódítania ezt a szerepet, mert hiszen nincs nemesebb feladat mint a falu bizalmát visszaszerezni. Elfelejti Szabó József, hogy az intelligenciának ezt az igyekezetét az agitátorok igen erősen ellensúlyozzák. Ezért arra kell törekedni, hogy olyan választójog alkotassék meg, amely csak azoknak ad választójogot, akik a maguk ítéletén és nem mások izgatása nyomán szavaznak. A nők választójogára vonatkozó indítványt nem fogadhatja el. Tényleg igaz az, hogy a nőknek korlátoltabb választójogot kell adni, mint a férfiaknak, mert a nők az alkotmányos küzdelmekbe csak a legutóbbi időkben kapcsolódtak be és így számuknál fogva túlságos súlyt jelentenének a régi politikai érzékkel bíró férfiakkal szemben. Rassay Károly szóvátette a királyi oklevéllel honosítottak választójogát. Honorálja Rassay felszólalását, mert a királyi oklevéllel való, honosítás érdemek jutalmaként szokottörténni és ezért az ilyenek megérdemlik, hogy legalább aktív választójoggal bírjanak. Csizmadia Andrást meg. ,v&&e*«í#P ifjaknak az az előnye, hogy nem kell igazolniok a 24. életév betöltését, nem jelent túlságos előnyt. Szilfigyi-lajosu iv.Zs .kérje, hiogy ..rfiffi jggon országgyűlési képviselő válaszUs legyen mindenki, aki a Friedrich-féle javaslat alapján már választójogot gyakorolt. Ezt nem fogadhatja el. Kéri a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását. A benyújtott módosító indítványok közül csupán Vázsonyi Vilmos utolsónak beadott indítványát kéri elfogadni. Isuky Endre előadó felszólalása után Kállay Tibor elnök a vitát befejezettnek nyilvánítja, mire következett a szavaza. A három kiegészítő javaslat közül, — mivel Rassay Károly és Patacsy Dénes kiegészítő javaslataikat visszavonták —, csak Vázsonyié maradt fenn. Az elnök feltette a kérdést az első paragrafus első bekezdésére. A bizottság az eredeti szöveget fogadta el. Szabó József indítványára vonatkozóan, kisebbségi, illetőleg különvéleményt jelentett be. A bizottság ezután Vázsonyi Vilmosnak az első paragrafus első bekezdéséhez szóló kiegészítő javaslatát elfogadta. A második bekezdést a bizottság az eredeti szövegben fogadta el, szemben Csizmadia András és Gömbös Gyula javaslataival. A harmadik bekezdés nem volt megtámadva. Ezzel az első paragrafus tárgyalása befejeződött, Bethlen István gróf miniszterelnök Szabó József kisebbségi, illetőleg különvéleményére vonatkozón kijelentette, hogy Szabó javaslata egyszerű indítvány, amely a szavazásnál elintézést nyert. Ha Szabó az indítványt meg akarja ismételni, ezt a plénumban megteheti, de akkor már a házszabáyok értelmében újból indítványképen kell megtenie. Ezután az elnök tekintettel arra, hogy holnap a plénum a mezőgazdasági hiteljavaslatot tárgyalja, javasolja, hogy a bizottság legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa. A bizottság ehhez hozzájárult. Az ülés két óra után végződött. iszivamajom mellel betéteket elfogadok, pénzét azonnal lemezei Forduljon pénzügyben vállalatomhoz teljes bizalommal FRFT, Ingatlan Árubizományi és XLüx Kereskedelmi Vállalata VB., Miksa ucca 16. Telefon József 72-63 Tőkéjét áss?13 Hitelt nyújt László Bank