Esti Kurir, 1925. augusztus (3. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

k­ I FLOTTAVERSENY (b. i.) A bizarr, de mindig finom és ötletes mélyen szántó Galsworthíj írja egyik leg­újabb regényében : Korunk egyik jelszava az individuális szabadság. És mit látunk erősödni? A katolikus egyházat és a szocia­lista szervezeteket. Korunk másik jelszava: a művészet. És mit látunk fejlődni? A mozit. Korunk harmadik jelszava: a világbéke. És minden ország katonái, tudósai azon törik a fejüket, hogy mi­képpen lehet gázt és bacillust és halálsugarat felfedezni, amivel minél tökéletesebben és minél nagyobb tömegben gyilkolhatjuk le egymást. Talán elégtételül fogadhatja most az angol Galsworthy megállapításának erősítéséül az angol alsóház flotta­vitáját. A vita nem volt nagyon szenvedelmes, mindössze a munkás­párt vezére, MacDonald és a szabadelvű pol­gári ellenzék vezére, Lloyd George emelt szót a tervbe vett flottaépítkezés ellen. Ám az admiralitás első lordja, Bridgeman, rövid néhány szóval elintézte az ellenzéki okvetet- lenkedést és megszavaztatta az építkezési programot. Bridgeman száraz és minden szónoki sallangtól ment beszédében egysze­rűen rámutatott arra, hogy Japán ebben az esztendőben 21, Amerika 18 és Franciaor­szág 9 cirkálót épít. Angliának tehát, ha nem akarja elveszíteni tengeri hegemóniáját, lé­pést kell tartani szövetségeseivel különben nagyon hamar fölébe kerekednek. E pillanatban — mondotta az admiralitás első lordja — nincs ugyan háborús veszede­lem, de ki tudja, mi történhet tíz-tizenkét év alatt és felkészülve lenni sohasem árt. Ezt a régi és jó közmondásairól híres latinok úgy fejezték ki, hogy: ha békét akarsz, akkor ké­szülj a háborúra. Régi és jól bevált mondás és Európa nagyhatalmai a háború előtt tartották is magukat hozzá. Sajnos azonban nincs olyan bölcs közmondás, amelynek ne volna meg ugyan­olyan bölcs e­llenközmondása, vagy legalább is ellentétele. A háború alatt ezt kezdtük mind sűrűbben hallani. A hábo­rúnak ki kellett törnie, mert különben a nagyhatalmak nem bírták volna a fegyver­kezési versenyt és polgárságuk a folyton növekvő terhek alatt összeroppant volna. A fegyverkezési versengés törvényszerűen hábo­rúba torkollik, mert saját erőfeszítése saját magát veszélyezteti. . Két tétel és — sajnos — eddig mind a kettő bevált. Aki békét akart (legalább teó­riában), az eddig mindig háborúra készült és aki háborúra készült, azt a háború nem is kerülte el. Korunknak — mint Galsworthy mondja — nagy jelszava a világbéke és ko­runk úgy látszik kizárólag a világbéke érde­kében világháborúra készülődik. Mert hiszen, éppen a nagy szövetségeseknek nem volna szükségük e tüntető versengésre. Ott van, megalkották a Nemzetek Szövetségét, amely­ben teljes súllyal dominálnak. És azt min­­den gyermek tudja Európában, hogy a Nem­zetek Szövetségének egyetlen célja és fel­adata a béke megóvása és biztosítása, a fegy­verek szavának felcserélése az igazság és mél­tányosság szavával. Ez tehát önmagában ele­gendő ok volna arra, hogy a volt antant le­szedje hadihajóiról az ágyukat, gépfegyvere­ket és sétafedélzettel lássa el a kiránduló urak és hölgyek számára. De másik oka is volna arra, hogy polgárait ezentúl ne terhelje a flottaépítés súlyos adójával. Hiszen az ellen­séges flotta teljesen és alaposan megszűnt, r­észben átvették, részben elsülyesztették, rész­ben átalakították. Nincs már ellenség, nincs már ellenfél. Csak ők vannak, szövetségesek és a Népszövetség , és lám mégis : flottaver­­sengés és lázas építkezés. 48 csatahajó fog elkészülni idén azokon a cirkálókon kívül, amelyeket Anglia épített, 48 acélvára a rombolásnak, harcnak, halál­nak. És ezek a hajók valóban nem a német veszedelem ellen épülnek már. Ezeket a hajó­kat Amerika Japán ellen, Japán Anglia ellen és Anglia Franciaország ellen építi, hogy meg­kezdjék megint az őrületes és szédítő ver­senyt, amely nem végződhet másban, mint háborúban. Az ágyúk türelmetlenek. Sötét torkuk üres és hangtalan, az ágyú pedig arra van építve, hogy bömböljön és tüzet hány­jon. És a néma acélkutyák merev csendjé­ben mindig van valami követelő akarás, min­dig van valami szívós, hallgatag nekikészü­­lés, az ágyúk zavarja mohón várja a golyót és a golyó a raktárban csillogó türelmetlen­séggel lesi a percet, amikor süvöltő útjára indulhat. A tárgyak talán nem is olyan élettelenek, mint amilyennek mi gondoljuk őket. Vigyáz­nunk kellene velük és nem gyűjteni őket nagy tömegbe, mert szuggesztív hatásuk nyomasz­tóvá nőhet. Korunk nagy jelszava: a világ­béke. És a világbéke ott sülyed el fájdalma­san a dokkokban, ahol a nagy acéltesteket ácsolják össze a vízen. ....VV'11 jjg/// JS5»B3je^/ ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA ÉVRE 120.000 KEGYES SZÁM ÁRA: 2000 K HÉTFŐN ua^1.HAJÓSZ.I U: TELEFON SZÁMOK: 196-19, 92-70, 98-70, 23-45, 122-82. 3000 K JUGOSZLÁVIÁBAN 4 DINÁR, HÉTFŐN S O A C­C AV KURAIV KIADÓHIVATAL: VII. KER. KERTÉSZ UCCA 24—28 DINÁR AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA I\ÍJ­JUAI ****** ****** TELEFON­SZÁM: JÓZSEF 15 6-20 HÍ. ÉVFOLYAM,­­ BUDAPEST, 1925 SZOMBAT AUGUSZTUS 1 . 171. SZÁM ./ ..,v­v­j /V VASS JÓZSEF MINISZTER NYILATKO­ZATA A MAI MINISZTERTANÁCSRÓL A játékbank ügyében a kormány csak a beérkezett ajánlatok pontos áttanulmányo­zása után, későbbi időpontban fog dönteni —tm/jyl/tfr-A minisztertanács elhalasztotta a döntést a játékbank ügyében — A legrövidebb időn belül kiírja a kormány a közmunkákat . A városok beruházási kölcsönét 7-étől kezdve folyósítják Az egész közvélemény nagy érdeklődéssel tekintett a kormány tagjainak ma déli ta­nácskozása elé, mert általában úgy tudják, hogy a mai minisztertanácson végleges dön­tés történik a játékbank felállításáról. A tanácskozási idő legnagyobb részét csakugyan a játékkaszinó kérdésének megvitatása foglalta le. Irakovszky Iván belügyminiszter közigazga­tási­ és rendészeti szempontból fejtette ki ag­godalmait, a gazdasági miniszter viszont a játékbank engedélyezésének anyagi előnyei­re mutatott rá, végleges döntése azonban éppen az ügy fontosságára való tekintettel ma még nem került a sor. A mai minisztertanácson egyébként Vas József elnöklésével a következők vettek részt : Rakovszky Iván belügyminiszter, Bod János pénzügyminiszter és Mayer János földm­­velésügyi miniszter, továbbá Prónay György báró miniszterelnökségi, Algya Papp Sándor honvédelmi, Szász­­ Béla igazság­ügyi, báró Wimmersberg Frigyes kereske­delmi és Tóth Lajos közoktatásügyi állam­titkár, végül Kánya Kálmán meghatalmazott miniszter a külügyi tárca képviseletében. A délelőtt 10 órakor kezdődő tanácskozás szokatlanul korán, már néhány perccel 12 óra után befejeződött és ekkor Vass József helyettes miniszterelnök a­ következőkben informálta az Esti Kurír munkatársát a mi­nisztertanács eredményéről: — A játékbeink ügyében még mindig nincs döntés. Folyton érkeznek be ugyanis ajánla­tok, amelyek nyomban a pénzügyminisztérium illetékes osztálya elé kerülnek szakvélemé­nyezés céljából. Tekintettel arra, hogy az egész kérdésnek fontos gazdasági, sőt politikai vonatkozásai is vannak, a minisztertanács a a miniszterek nagy részének távollétében még elvi döntést sem kíván hozni. Az elvi­ kérdés eldöntésére is nagy befolyással lehet ugyanis az árajánlatok pontos ismerete. Éppen azért a minisztertanács úgy határozott, hogy a pénz­ügyminiszter a régi és az új ajánlatokat szak-, szerűen átdolgozva és pénzügyi szempontból véleménnyel ellátva minden egyes miniszter­nek küldje meg. A helyettesítéssel megbízott államtitkárok pedig gondoskodni fognak arról, hogy minisztereik véleményét megtudakolják ebben az ügyben.­­ " — Sopron városa legutóbb nagyobb küldött­ségben kért meg, hogy a kormány legyen tekin­tettel Sopron különleges helyzetére és azokra a nagy érdekekre, amelyek Sopron talpraállí­­tásához fűződnek és nyújtsunk segédkezet döntésünkkel ahhoz, hogy a város a játék­bank felállítására szóló engedély birtokában fürdő- és idegenforgalom várossá fejlődjék ki. A minisztertanács honorálja Sopron külön­leges helyzetét és úgy határozott, hogy a­mennyiben ilyen irányú döntésre kerül a sor, a játékbank dolgában és Sopront figyelembe­vevő megfelelő ajánlatok is lesznek a kor­­mány birtokában, nem fogunk elzárkózni a város igényei­nek méltánylása elől. Ez nem döntés Sopron javára, mert hiszen egyelőre még abban az alapkérdésben sem történt döntés, hogy ad-e koncessziót a kor­mány játékbank felállításához, vagy sem. Erre a döntésre csak a beérkezett aján­latok pontos áttanulmányozása alapján fog későbbi időben sor kerülni. A helyettes miniszterelnök ezután kijelen­tette, hogy az osztrák-magyar gazdasági tár­gyalások olyan biztatóan folynak, hogy a kormány meggyőződése szerint rövidesen sikerrel fognak befejeződni. — A beruházási program, — folytatta nyi­latkozatát a helyettes miniszterelnök, — nem került sorra a mai minisztertanácson, meg hiszen ez a program már teljes részletesség­gel ki van dolgozva és így már csak az van hátra, hogy a munkálatokat kiírjuk és ez a legrövidebb időn belül meg is fog történni. De nemcsak az állam hanem a városok is hamarosan kiírhatják a közmunkákat, mert a városok beruházási kölcsönét augusztus 7- től kezdődően már folyósítani fogják. Ami végül az ántant katonai ellenőrző bizottságá­nak szombathelyi kalandját illeti, ezt a kér­dést a kormány teljesen elintézettnek te­kinti. Más forrásból úgy értesül az Esti Kurír munkatársa, hogy a kormány a szombathelyi incidenssel kapcsolatban meg fogja sürgetni a katonai ellenőrző­ bizottság visszahívását, mert hiszen az ország annyira le van fegy­verezve, hogy ilyen bizottság működésére semmi szükség sincs.­ ­ Vass megcáfolja Bethlen újabb súlyos megbetegedéséről elterjedt híreket Ma délelőtt újból ellenőrizhetetlen és ag­gasztó hírek terjedtek el a fővárosban Beth­len István gróf miniszterelnök egészségi ál­lapotáról. Az Esti Kurír munkatársa Vass József helyettes miniszterelnököt kérdezte meg ezekről a hírekről és a következő vá­laszt kapta : — A miniszterelnök betegségéről vagy akár gyöngélkedéséről elterjedt hírek telje­sen alaptalanok. Bethlen István gróf éppen ellenkezőleg, nagyszerűen érzi magát, már lovagol és sportol is. Ami azt bizonyítja, hogy a vakbéloperáció utóhatásait teljesen kiheverte. Vakációját egyébként Inke pusz­tai bérletén tölti és egészen bizonyos, hogy szabadságidejének letelte után a régi mun­kakedvvel fog majd hozzá az ország ügyei­nek intézéséhez. A fasiszták terrorja miatt emigrál a Corriere della Sera — —■ •V2/2/V2m,­­ Luganóba menekül, hogy elkerülje a további inzultusokat Basel, július 31. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­tése.) Svájci lapok arról értesülnek, hogy Olaszország legnagyobb napilapja, a Corriere della Sera, amely tudvalévően­ erős fasiszta­ellenes politikát folytat, arra gondol, hogy a fasiszták részéről őt érő állandó inzul­tusok elkerülése végett helyét Svájcba, minden valószínűség szerint Luganóba fogja áthelyezni. Ara 2000 korona

Next