Esti Kurir, 1926. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

2. oldal mondta el Beöthy László kegyelmes úr, mint akinek minden szava hitvallás, minden meg­nyilatkozásában a meggyőződés ereje lüktet. A régi politikus rutinjával és világos meglátásával ítélte meg a legkényesebb helyzeteket s a meg­győződés erejével hirdette, hogy a régi és új idők szabadelvű politikusainak közös munkájától vár­­ja úgy a gazdasági, mint a politikai restaurációt. Eddig a beszélgetés inkább elméleti téren mozgott, mert a kegyelmes úr több ízben is hang­súlyozta, hogy a napi politika kérdéseivel nem óhajt foglalkozni. Az a közvetlenség azonban, amellyel több kérdésemet, mely már a napi po­litika határán mozgott, méltányolta, bátorságot adott, hogy nyíltan és egyenesen megkérdezzem: — Mi a véleménye a Kegyelmes úrnak, mint szabadelvű politikusnak, a numerus claususról — A kegyelmes úr azonnal és habozás nélkül válaszolt: — Szívesen veszem, hogy ezt a kérdést felveti, mert sohasem csináltam titkot ab­ból, hogy a numerus clausus törvényét nem tartom se helyesnek, se célraveze­tőnek. A numerus clausus ellenkezik nem­csak a hagyományos magyar szellem­mel, de a magyar törvénytárral is. Magyarország népe és törvényei nem ismernek zsidó nemzeti kisebbséget, csak zsidó vallású magyarokat. Ezt vallottam minden időben és vallom ma is. Elképzelhetetlen, hogy bárhol a vilá­gon különbséget tegyenek a vallás alapján ember és ember közt nemzetiségét illetően. Vallás szerint lehet statisztikát összeállíta­ni az ország lakásairól, de vallás szerint klasszifikálni állampolgárokat merő abszur­dum. És állítom azt is, hogy zsidó vallású polgártársaink minden időben teljesítették kötelességeiket a hazával szemben. — Azt sem tartom helyénvalónak, hogy a numerus clausus törvényére azért van szükség, mert a magyarságnak védelemre van szüksége a zsidósággal szemben. Ez azt jelentené, hogy a magyarság szellemi interiorításban van a zsidósággal szem­ben, ez pedig nemcsak nem igaz, de meg­alázó is volna a magyarságra. Tessék felvenni a versenyt a magyar középosztálynak a zsidósággal szem­ben azokkal a nemes eszközökkel, amelyek nemzeti tradíciónkhoz mél­tók, s meg vagyok győződve, hogy ez a nemes verseny az országnak és a nemzet egyetemének hasznára lesz, s abból a magyar intelligencia a numerus clausus védelme nélkül se kerül ki veszte­sen. .— A magam részéről eddig is mindent megtettem, ami módomban állott s vala­hányszor hozzám fordultak, hogy ennek a törvénynek bántó igazságtalanságait eny­hítsem. A tágas előcsarnokban, ahol a beszélgetés folyt, közelről néhány régi politikus figyelte néhai Tisza István egykori bizalmasának fejte­getéseit és helyeslően bólintgattak. Felálltam. Beöthy búcsúzik: — Meg vagyok győződve, hogy a szabad­­elv­űség kora ismét feltámad és csak ezzel szerezhetjük vissza azt, amit eddig elvesz­tettünk. JUJIl JRaDmk Görgey István válaszol Beöthy Lászlónak , Beöthy Lászlónak, a békeidők egykori ke­reskedelmi miniszterének a liberalizmusról s annak jövőjéről tett nyilatkozatát annyira jelentősnek s a magyar politika szempont­jából csaknem programot adónak tartottuk, hogy alkalmat kerestünk, hogy a kormány­párt egyik számottevő politikusának felfogá­sát is megismerjük. Ebből a célból felkeres­tük Görgey István nemzetgyűlési képviselőt, aki a kormánypárt liberális részének egyik legkiválóbb képviselője­ , Görgey István Beöthy László nyilatkoza­tával kapcsolatban a következőket mondotta nekünk: A melegebben üdvözlöm Beöthy piájának nyilatkozatát a li­nóban az idők je­­kdelvű gondolat Közéle­t minden hégi/ közeli­ék munkáját unk­an­fejlődése, kis a régi m­ásveretű tó vissza,­ásodik felé­­önhette.­­ politikusai­­régi politikai velünk való a szempontból gebben és meg­­divatos korszer­­űvéleményt felvilá­­, hogy destrukció, hogy llenkezik a nem­­illattal, pen a szabadelvű gon­­ggyá s emelte Európa Ezeréves történelmünk ■a tapasztaljuk, hogy gérzése, a hagyo­­méayság -és jogszeretek törvénytisztelet, amely ért­ődött ez a sorsüldözött nem­­liberalizmus emlőin fejlődött naggyá és erőssé. Ezeréves nemzeti tradíciónkat hazudtolnák meg, ha szakítani akarnánk a szabadelvűség­­gel, amelyen egész történelmi múltúnk fel­épült. — Nekünk a szabadelvűségben vissza kell állítanunk a jogfolytonosságot s azt a liberá­lis politikát kell folytatnunk — bár változott időkben, változott eszközökkel, amely a­­forradalmakkal megszakadt. Mindezen szempontokból­zükségét a régi politikai repre­­k bekapcsolódásának a jövő politika aktivitásába, ám szükségesnek, hogy kilépjenek sszivításból, amelyet a magam ré­sein tartottam helyénvalónak és­­ életbevaló bekapcsolódásukkal eleinte a liberalizmust, lépést ennek megvalósíthatására megalakulásában látom. A felső­­m­s részint a választott, részint tagok sorában bizonyára helyez­­ni a múlt idők értékes politikusai. Kívánatos volna azonban addig is,­hogy a múlt és jelen politikusai közt, akik az ország jövőjéről egyformán gondolkoz­nak, pártkü­lönbség nélkül az érintkezés gyakoribbá és szorosabbá tétessék. Erre meg­volna a mód és alkalom is a kü­lönböző pártklubokban egyelőre. Ezt azért tartanám szükségesnek, mert ezáltal a leg­kézenfekvőbb mód adódnék a liberális gon­dolat propagálására. És lehetőnek is tar­tom, mert hiszen a szabadelvűség több mint pártprogram, szerintem a liberalizmus világnéz­et, amelyben az önébként különböző poli­tikai párt­ íróban is találkozhatn'-.ví- --- egyébként is­ azt hiszem, hogy politi­kai konszolidáció fokozatos térhódításával rövidesen elérkezik annak is az ideje, hogy a politikai pártok világnéz­etek elvi alapján tagozódjanak, mert csak ez lehet alapja a helyes és céltu­datos­ parlamenti politikának. — Ismétlem, erős a meggyőződésem, hogy Magyarország csak a tiszta és nemes vezetű szabadelvű politikával szerezheti vissza ha­tárait, mely nem a divatos, de rosszul értelmezett tájvédelemben, vagy diktatúrára való oktalan törekvésben akarja kiélni ma­gát, hanem­ az egyenlő jog- és törvény­­tiszteletben találja meg célját és abban, hogy mindenki ebben az ország­ban képessége és munkája szerint boldogul­hasson. A magam részéről csak meghatott­sággal köszöntöm Nagymagyarország libera­lizmusban megedzett harcosait, amikor sok­évi hallgatás után megszólalnak s hirdetik azt az eszmét, amelynek segítségével ők egy­kor az országot naggyá, erőssé, hatalmassá és boldoggá tették. Kún László: A büntetőtörvényszék Terei­p-tanácsa­ ma tovább folytatta Petrichevich-Horváth Emil báró népjóléti államtitkár, továbbá az or­szágos lakásépítészeti miniszteri bizottság sajtópereinek tárgyalását. Ma a másik két ügy kerül tárgyalásra. Az országos lakás­építészeti miniszteri bizottság azért indít ki ugyanis sajtópert Thury Lajos, a Nagy­ság munkatársa ellen, mert azt áll cikkeiben, hogy elmulasztotta a kellő korú ellenőrzést és így törétnt, Technika Rt. sokkal több bérmunk díjáról adott fizetési listát, mint valóban dolgozott. A Technika Rt módon is megkárosította az államot, is elmulasztotta beépíteni a falkötő holott ezeknek ára a költségveté­sepelt. Király Aladár dr. védő ezután bizonyítási indítványát, amelybe l­át­ja, hogy falkötő vasak tényleg a bérlisták hamisan voltak vezet javasolja, hogy tanukat és szakér­­gasson ki a bíróság. Töreky elnök: Mire kéri ön a szakértő­ket? — A Technika rt. bérlistáiból és könyvei­ből megállapítható az eltérés. Ezután általános érdeklődés mellett Baróthy Pál dr. főügyész szólal fel. A maga részéről hozzájárul a valódiság bizonyításá­hoz. Indítványozza, hallgassa ki a bíróság Vasváry Géza miniszteri tanácsost, a lakásépítő mi­niszteri biztosság vezetőjét, aki okiratokat fog becsatolni, amikből ki fog derülni, hogy a támadások alaptalanok. — Mikor — folytatta tovább beszédét a főügyész —, a sajtótámadások és a parla­mentben elhangzott vádak dolgában a nép­jóléti miniszter elrendelte a vizsgálatot. 1925. év december 14.-én egy szakértő bizottság vizsgálta megy ezeket a váda­t , s az ellenőrző bizottság lapította, hogy az épületben mintegy három méter hosszú­ságban nem alkalmazták a falkötő vasat. Erre a bizottság kötelezte az építő-vállalko­zókat, hogy bontsák le a falakat és helyez­zék el a szükséges kötővasat. A munkát csakugyan beszüntették és ellenőrzés mellett pótolták a hiányzó vasalkatrészeket. A lakásépítő miniszteri biztosság vezetőjének vallomása A bíróság ezután kihallgatja a jelenlevő Vasváry Gézát, aki kijelenti a maga részé­ről is, hogy hozzájárul a teljes bizonyítás­hoz. Ami a Technika rt.-et illeti, kijelenti a főügyész, hogy a Technika nem is szere­pelt vállalkozóképen, mert hisz nyilvános versenytárgyaláson tizenhét építészt bíztak meg, s a Technika r­-t. csak később csatlakozott két jobbnevű vállalkozóhoz. Király Aladár dr. védő vitába száll a fő­ügyésszel a tekintetben, hogy a vádlott nem akarta senkinek sem a vállát veregetni. Ellenzi, hogy a miniszteri házivizsgálat jegyzőkönyvét becsatolják és itt fel­Ezután Thury Lajos harmadik ügye k vetkezett, amelyet ugyancsak Petrichevic Horváth Emil báró indított. Thury a M­gyarság múlt évi augusztus 18.-i számán ugyancsak sértő módon foglalkozott államtitkár személyével, mikor is azt állí­totta, hogy egy galíciai zsidó, hízelgésből díszalbumot nyújtott át neki. Továbbá, hogy a báró az Andrássy-párt tagja volt, de ezt ott hagyta és Bethlenhez csatlakozott, a forradalom alatt tagja volt a kolozsvári nemzeti tanácsnak és mint ilyen, részt vett Marosvásárhelyen az oláhokkal folytatott tárgyaláson. Thury kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, azért írta a cikket, mert a panaszost politikailag nem tekinti magasabb értéknek. Azelőtt konzervatív, majd' forrratjalmár, ké­­­sőbb kereszténypártis lett. És m­iután polit­­ikai meggyőződését több ízben változtatta, őt nem tartja megbízható politikusnak. A bíróság elrendeli a bizonyítást Majd a védő terjeszti elő a bizonyítás iránti indítványát. Bizonyítani akarja, hogy, Petrichevich horvát báró részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek Erdély feladásá­val végződtek. Ennek bizonyítására Batthyány Tivadar és több más tanú kihallgatását kéri. Bizonyítani akarja, hogy Petrichevich, —­ mint azt a vádlott írja — egy héber bank vezérigazgatója vot. Ő volt a Duna Bank korlátlan vezére és a Menekültügyi hivatal minden ügyét a Duna Bankkal bonyolíttatta le. Ennek bizonyítására bejelenti a Duna Bank összes igazgatósági tagjait. Az ügyész ezért nyilatkozattételre szólítja fel Petriche­vich Horváth Emil bárót, aki kijelenti, hogy hozzájárul a bizonyítás elrendeléséhez. Kéri azonban, hogy a külföldi tanuk helyett lehet, főleg Magyarországon élő tanukat hallgasson ki a bíróság. Hozzájárulok — mondotta Baróthy fő­ügyész — a védelem által felajánlott bizo­nyítás felvételéhez. Az erdélyi eseményekről szólva Petrichevich Horváth Emil báró az oláhokkal Marosvásárhelyen semmiféle tár­gyalást nem folytatott. Ennek bizonyítására kérem kihallgatni Kratoch­vill Károly altábornagyot, továbbá Fényes László hírlapírót, akik a szóbanforgó tárgya­lásokon közfunkcion­áriusi minőségben vettek részt és mindenről felvilágosítást tudnak adni. Petrichevich nem volt Duna-Bank vezérigaz­gatója, annak bizonyítására elrendelni kéri Miklós Arnold kihallgatását. A többi tanú k­ihallgatását sem ellenzi. A bíróság ezután elrendeli az összes be­jelentett bizonyítékok felvételét és vala­mennyi tanú kihallgatását. Nagy Szilveszter-est AEQUATOR kávéház- és éttermében Wesselényi ucca 19 Ingyen tomtoolaljáték! neggel •S nyítfa Gy­őri Tóth Pasta H­int zenekara muzsikál Holnap, pénteken és szombaton reggel 5 óráig nyílva • A Petríchevich-sajtó tá­gyalására bejelentettét már megtartották a A vádlott védője szerint a falt kilopták a Bethlen-udvar falaiból vonalon elrendelte a bizonyítást és^ használjál kár­pótolt fájával Ugatását is. ellen, hogy a ^ Sértők meghallgatását Truiszt jelent be. Magyarság további ^tópereinek tárgyalása | Szenzációs | szilveszteri mulatság | Ma | világító üvegparkett reggel is^ óráig | JAZZ-BANK | Mérsékelt árak nyitva!! |

Next