Esti Kurir, 1926. augusztus (4. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-01 / 172. szám

r "ik m^it L pillin­tf.....iijf­ 'ttf ­000.....“"""'.­.................................................................................................................................................................. .. I PÍ J ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 40.000 K. NEGYED- r-Ac’zrdr'Krc 77yÁ SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ­ UTCA 11 ÉVRE 120.000 K, FÉLÉVRE 240.000 K, EGYES SZÁM /USZUK&VÓZIA: TELEFON: L. 996-19, T. 122-82, 122-83, 122-84, 26-10 ÁRA- MINDENNAP 2000 K, JUGOSZLÁVIÁBAN 2'!1 f1 A A V­ADAS­Z KIADÓHIVATAL: V., VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 34 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA IK­JDIJK­ ÜL A TEL.: T. 122-88. HIRDETÉSI OSZTÁLY TEL.: T. 26-10 k­­­­i ..... i KK­­ IV. É­V­F­O­L­Y­A­M_______BUDAPEST, 19­26 VASÁRNAP AUGUSZTUS 1­1­7­2. S­Z­Á­M A VALÓSÁG Aggódva írtuk meg tegnap, hogy a választó­­kerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat körül különös és bizalmatlanságot keltő tüne­teket észlelhet az éles szem. Suttogások kel­nek, hírek szivárognak át a túlsó táborból és mind arról szólnak, hogy a kormány a nyílt­­szavazásos választások rendszerét még azzal is tetőzni akarja, hogy még tovább csökkenti a titkos választókerületeknek amúgy sem túl­ságos nagy számát. Nagyon jól megfontolt, igen elmésen megtervezett választási geo­metriával átszabdalja az ország területét —­ még inkább a maga képmására. A jelek, amelyek erre engednek következ­tetni, igen komolyak. Elkezdhetnék ezer­kilencszázhuszonkettő emlékeivel. A kor­mány és pártjának obstrukciója tette lehe­tetlenné akkor a választási törvény megalko­tását és egy igen ügyes parlamenti taktika, néhány naiv technikai eszköz segítségével módot teremtett a kormány a m­aga számára, hogy rendeleti úton választathasson. A múlt­nak ez a kellemetlen emléke valóban feljo­gosít mindenkit, hogy az elkövetkező idők­ben ne reméljen a kormánytól demokratikus megoldásokat, ne várja, hogy önkéníves mód­szereiből csak egyet is felad. Most az a helyzet, hogyha a felsőházi törvényjavaslat életbe lép anélkül, hogy a kerületek beosztása már törvénybe volna foglalva, akkor a kor­mánynak jogában áll ezt a kérdést törvény hiányában rendeleti úton szabályozni. És már halljuk is az­ illetékes nyilatkozatot, hogy a kormány ősszel sürgősen előveszi a­ felsőházi javaslatot. Tehát nem a választójogi törvény betetőzése, a kerületi beosztás törvényes ren­dezése, hanem a főrendiház reformja a sür­gős. A cél könnyen átlátszó: így lehet bizto­sítani a rendelettel szabályozás jogát. Azután itt vannak a titkos tanácskozások. A kormány és az őt kívülről támogató pártok között hetek, sőt hónapok óta folynak bizonyos beszélgetések, melyek a nyilvánosságra úgy látszik egyáltalában nem tartoznak. A beava­tottak tudni vélik — a reménykedők és vára­kozók nem is titkolják, — hogy itt bizonyos kerületekről esik szóbeszéd, amelyeket hű szolgálatok és jövőbeli támogatások fejében osztogatnak. És végül: egy cáfolat jelent meg ma tegnapi cikkünkre és ez a cáfolat jobban megerősíti feltevéseinket minden logikai okfejtésnél. Azt mondja az illetékes hely cáfolata, hogy a­ bel­ügym­­inisztériumban készült választókerületi törvényjavaslat tervezetéről közölt kombiná­cióink nem egyebek egyszerű kitalálásnál, amelyek a valósághoz még csak nem is hason­lítanak. Ami magyarul azt jelenti, hogy van egy ,,valóság" s ez a valóság más, mint a mi tegnapi hírünk. Illetékes hely nyilatkozata el­ismeri, hogy van már egy tervezet, mert ha nem lenne, akkor ugyan mihez hasonlítaná a mi ,,kombinációinkat", mi lenne az, amihez a mi feltevéseink „még csak nem is hasonlíta­nak"? Van tehát egy valóság: ez a tervezet. S van egy másik valóság: az, hogy ezt a tervezetet, ezeket az elgondolásokat eddig elfelejtették közölni a nagy nyilvánossággal. Elfelejtettek módot adni az ország nagy közvéleményének, hogy maga mondjon ítéletet: hasonnlítanak-e váljon a mi ,,kombinációink" a valósághoz, vagy sem. És van egy harmadik valóság: az, hogy a nyilatkozat a hasonlóság kétségbevo­násán kivül semmit sem cáfol. Nem cáfolhat — úgy látszik, — mert a „kombinációk" mégis csak megállnak. Tudjuk, hogy alternatív tervek is­­ vannak. Tudjuk, hogy az elgondolás még nem véglet­­es. Lehet, hogy az a felfogás érvényesül, amely Budapestnek a jövőben nem tíz, csak nyolc képviselővel akart kevesebbet adni. Talán a kormánypárt ,,liberális" szárnyának óhaj­tását veszik figyelembe s a főváros kerületei­nek beosztását változtatják majd meg, itt ta­lálnak ki új gruppírozást, mely ügyes és bo­nyolult választási matematika segítségével neki is juttat mandátumot. De az árnyalatok­ban eltérő és különböző tervek között maga­san és élesen emelkedik ki a gondolat: a nem­zeti akarat valódi megnyilvánulása helyett csupán a korm­ányzópárt hatalmi forrásává tenni a választásokat. Ez a valóság. Ezért kell gondosan kizárni a nyilvánosságot, ezért kell titkos konferenciákon tárgyalni kerületekről és mandátumokról. Ezért nem szerezhet a polgárság tudomást arról, hogy mit készülnek dönteni felőle, az ő megkérdezése nélkül. Ám hogy mi hasonlít és mi nem hasonlít a va­lósághoz, azt csak azután lehet eldönteni, mi­után a valóságot meztelenül és őszintén meg­mutatták. Addig csak egyet tudunk, s ez az, hogy egy szóval meg nem cáfolták az új ke­rületi beosztásra való készülődést, meg nem döntötték azt az aggodalmas feltevésünket, hogy amit nyílt választás, közigazgatási be­avatkozás, befolyásolás még meghagyott, azt most a kormány a kerületi beosztás megvál­toztatásával akarja szinte teljesen megsemmi­síteni. Elég hosszú idő választ el bennünket az őszi parlamenti kampány megindulásától. Ezt az időt a szabadelvű ellenzéknek maradékta­lanul ki kell aknáznia. Fel kell rázni a köz­véleményt fásultságából, meg kell mutatni neki a rideg valót. A rideg valóság az, hogy a szabad politikai véleménynyilvánításnak még elmélete fölött is megfordíthatjuk a cí­­merpajzsot, ha a kormány háborítatlanul megcsinálhatja és életbe léptetheti azt az el­gondolást, mely most születik titkos értekez­leteken, zárt ajtók mögött. A magyar parla­ment akkor nem lesz egyéb, mint adományo­zott mandátumlevelek színtelen gyülekezete. Fel kell rázni a közvéleményt és megmutatni neki, hova masírozunk, s az ellenzéknek itt kell megmutatnia harci frontját, itt kell be­mutatkoznia, itt kell porondra lépnie és ere­jének minden megfeszítésével küzdeni ez el­len a „valóság" ellen. A KORMÁNY ÚJ BERUHÁZÁSI PROGRAMJA MEGBÉNÍTJA A KERESKEDELMET -¡Az\5\5M\W'e-Országos tiltakozásra és kereskedelem a kormány mely szerint a beruházások vetkezetek alapítására akarják fordítani • ■ ■ —mxr.'/l/l/la* A szövetkezetek indokolatlan támogatása megbénítja az ipart és a kereskedelmet. — A tilta­kozó gyűlés memorandumot nyújt át a kormánynak.­­— A szakszervezeti tanács sürgeti, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás törvényjavaslata az ősz elején a nemzetgyűlés elé kerüljön A kormányhoz közelálló helyekről már he­tek, sőt,,hónapok óta hirdetik, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és a gazdasági re­szortminiszterek a nemzetgyűlés nyári szü­nete alatt nagyszabású programot fognak ki­dolgozni a magángazdaság talpraállításáról. A kormány, úgy látszik, ezekkel a hírekkel akarja ellensúlyozni azt a nagy elégedetlenséget és kétségbe­esést, amelybe a magángazdasági érde­keltségeket, az ipart és a kereskedelmet, a kormány gazdasági impotenciája ker­gette. Kereskedelmi körökben nagy felháborodás­sal állapítják meg, hogy amíg a kormány egyfelől a magángazdaság szanálásának szük­ségességét hirdeti, addig a kormányzati in­tézkedések éppen az ellenkező eredményre, vagyis a magángazdaság újabb és újabb megter­helésére vezetnek. A helyzet ugyanis az, hogy az újabb beruhá­zásoknak körülbelül 20 százalékát a kormány szövetkezeti célokra, vagyis az iparnak és a kereskedelemnek további megbénítására for­dítja. Az Esti Kurír munkatársa ebben az ügyben az OMKE-hez fordult felvilágosításért, ahol kijelentették, hogy országos értekezletet fognak összehívni a szövetkezetek túlzott állami támogatása ellen való tiltakozás céljából. Ezt az országos értekezletet, amelyen vala­mennyi magángazdasági érdekeltség képvisel­tetni fogja magát, a jövő héten fogják előre­láthatóan augusztus 15-ére összehívni. Az érdekeltségek felfogása szerint ugyanis immár elérkezett­ a tizenkettedik órája annak, hogy a kormány szakítson eddigi gazdasági politi­kájával és a szövetkezeteknek teljesen­­indo­kolatlan és a magángazdaságot megbénító támogatásával. A helyzet ugyanis az, hogy a termés előmozdítása érdekében nemcsak hogy támogatni akarja a most működő szö­vetkezeteket, hanem újabb szövetkezetek alakítására is támo­gatást kíván nyújtani. Kereskedelmi körökben érthetetlennek tart­ják, hogy amikor Bod János pénzügy­minisz­ter legutóbb is kijelentette, hogy a kereskede­lem szanálását attól teszi függővé, hogy a ke­reskedőknek a szükséglettel arányban nem ál­ló számát miképpen fogják visszafejleszteni, akkor éppen a kormány az, amely újabb keres­kedőket termel a szövetkezetek támogatá­sával és új szövetkezetek alapításával. A magángazdasági érdekeltségek elhatároz­ták, hogy a gazdasági életnek ilyenfajta „sza­náláson ellen a legenergikusabban fognak til­takozni, s az iparnak és a kereskedelemnek tönkretételét minden eszközzel megakadályoz­zák. Ebből a célból nagy energiával fognak az augusztus 10-iki országos értekezleten felsora­kozni a kormány gazdasági politikájával szemben és az értekezlet határozatát monstre küldöttség fogja Vass József helyettes minisz­terelnök elé terjeszteni. Milyen szociális törvényjavas­latokat készít elő őszre a népjó­léti minisztérium A nemzetgyűlés őszi ülésszakában Vass Jó­zsef népjóléti miniszter egész sor fontos, szociálpolitikai törvényjavaslatot készül a par­lament elé terjeszteni. Az Esti Kurír munka­társának ma délelőtt alkalma volt ezekről a készülő törvényjavaslatokról Papp Géza ál­lamtitkárral, a népjóléti minisztérium­­ tör­vényelőkészítő osztályának főnökével beszél­nie, aki a következőket jelentette ki: — A népjóléti minisztériumban már elkészült a bányamunkások nyugdíj­biztosításáról szóló rendelet tervezete, ugyannyira, hogy ebben az ügyben legköze­lebb már értekezletre fogjuk meghívni a kü­lönböző érdekképviseleteket. A megoldásnál arról van szó, hogy a nyugdíjbiztosításról tő­kefedezet megteremtésével gondoskodjunk-e, vagy pedig évi költség kirovásával. Minden valószínűség amellett szól, hogy ezt az utóbbi megoldást fogjuk választani, mert az érde­keltségekre ez jelenti a legkisebb megterhelte­­tést.­­ Törvényjavaslat készül az anya- és csecsemő­védelemről. A javaslat lényege az, hogy a nőket közvetle­nül szülés előtt és után a munkától megkímél­jük és megfelelően segélyezzük. Ebben a tör­vényjavaslatban rendezzük a dajkaság kérdé­sét is és gondoskodunk az anya- és csecsemő­­védő intézetek kiépítéséről.­­ Előrehaladott stádiumban van már a fü­rdőtörvényjavaslat előkészítése is, amelynél az a szempont vezeti a népjóléti minisztériumot, hogy a fürdők és az ásvány­­víztelepek a közérdeknek megfelelően kezel­tessenek. Éppen ezért a törvényjavaslat felha­talmazást fog adni a kormánynak arra, hogy azokat a fürdőket és ásványvíztelepeket, ame­lyeket nem megfelelően kezelnek, kisajátít­hassa és a maga kezelésébe vehesse.­­ Előkészítés alatt áll a kórházi ápolási költségek viseléséről szóló törvényjavaslat is. Eddig ugyanis csak az volt megállapítva, hogy a költségeknek milyen részét fedezzük az ál­lam általános bevételeiből és milyen részét a pótadókból. Most azután azt is meg kell álla­pítani, hogy a magánérdekeltek milyen mér­tékben viseljék majd a kórházi ápolási költsé­geket. Vasárnap Esztergom díszpolgárrá választja Bethlen gróf és Vass minisztereket Ugyancsak e helyen említjük meg, hogy Vass József miniszterelnök-helyettes holnap reggel több kormánypárti képviselő társasá­gában Esztergomba utazik, ahol a katolikus legényegylet kultúrpalotájának házszentelési ünnepélyén vesz részt. Társaságában Petri­­chevich-Horváth Emil báró államtitkár, Dréhl Imre, Bozsik Pál, Hailer István és Bartos János nemzetgyűlési képviselők utaznak Esz­­tergomba. A legényegylet új kultúrházát Cser­­noch János hercegprímás fogja felszentelni, az ünnepi közgyűlésen pedig Vass József mond beszédet. Vasárnap délután Esztergom városa tart díszközgyűlést, amelyen az Esti Kurír munka­társának értesülése szerint, Bethlen István gróf miniszterelnököt és Vass József népjóléti minisztert a város díszpolgáraivá választják.

Next