Esti Kurir, 1926. október (4. évfolyam, 223-250. szám)

1926-10-01 / 223. szám

2. oldal Meghosszabbítják az új válasz­tói névjegyzék ellen szóló pana­szok benyújtásának határidejét Bethlen István gróf miniszterelnök ma dél­ben háromnegyed kettőkor fejezte be tanács­kozását­­ Kószó István belügyi államtitkárral, aki ezután a követke­zőket mondotta az Esti Kurír munkatársának. -­ A belügyi kérdésekről referáltam a mi­niszterelnök úrnak és ezek közül egy kérdés érdekelheti a nyilvánosságot, mégpedig az új választói névjegyzék ügye. Ez ellen ugyanis annyi panasz merült fel, hogy szükségesnek látszott a panaszok benyújtásának ma lejáró ha­táridejét egy hónappal, vagyis október 31-ig meghosszabbítani. A miniszterelnök úr eh­hez hozzájátnt, úgy, hog­y az új választói névjegyzék ellen október 31-ig lehet még panaszokat benyújt­ani. ss ss­­s ss rsss ss ss Vázsonyiné rágalmazójának büntetését felemelte a debreceni Tábla Debrecen, szept. 30. (A­ Esti Kurír tud­ósítójának távirata.) A Magyar Jövő cim­ű miskolci kurzuslap 1924 december 13-i számában a következő címmel cikk jelent meg: «4 zsidó csak nemzeti kisebbség leh­et. — A magyar asszonyok fel­háborodással utasították vissza Vázsonyi—­­Weiszfeldné szemérmetlen támadását. — Göm­bös Gyula, Eckhardt Tibor és Zsirkay János beszédei az iparos-munkásság előtt. » A cikk, amely a gyűlés lefolyásáról számol be, többek között Zsirkay beszédét is közli, amelyben Zsirkay állítólag ezeket mondotta: A miskolci zsidóság­­ lehozatta ide Fábián- Feyermaimt, Vázsonyi-Weiszfeldet, a Szilágyi Lajosokat, de ez nem elég, le kellett hozatni még Vázsonyi-Weiszfeld­né­t is, hogy megrágalmazhassa szemérmetlenül, aljas módon a mag­yar asszonyokat és magyar anyákat. Mit mondott Váz­son­yiné? Azt mondotta, hogy a magyar anyák, mint rossz utcai hiszté­­rikák vergődnek a huszáratilla előtt. Vázsonyi Vilmosné megindította az eljárást rágalmazás miatt a miskolci törvényszéken a lap ellen. A múlt nyáron tartották meg ebben az ügyben a tárgyalást és Hu­bay Kálmánt, a Magyar Jövő szer-ijesztőjét, aki a cikkért a sajtójogi fele­lősséget vállalta, 1.200.000 korona pénz­büntetésre ítélte. A bíróság indokolásában kimondta, hogy azért mérte ezt a büntetést a vádlottra, mert nem Hubay írta a cikket, ő arra csupán uta­sítást adott és a kihallgatott tanúk, valamint a gyorsírói jegyzetek bizonyítják,­­hogy Zsir­kay tényleg használta az inkriminált kifejezé­seket. Fellebbezés folytán az ügy a debreceni íté­lőtábla elé került, amelynek büntetőtanácsa Oláh Miklós kúriai bíró tanácselnök elnöklé­sével csütörtökön délelőtt tárgyalta ezt az ügyet. A főmagánválló képviseletében dr. Fálk Leó ügyvéd jelent meg, a vádlottat pedig dr. Nagy István képviselte. A bíróság a miskolczi törvényszék ítéletét lényegében helybenhagy­ta, de a vádlott terhére azt súlyosbító körül­ménynek vette, hogy n­agy m­agy­a­r­­­rsz.í­g volt igazságügy miniszterének feleségét ilyen súlyos kifejezésekkel illette és ezért a büntetést felemelte hárommillió koro­nára. Az­ ítélet ellen úgy a főmagánvádló, mint a vádlott fellebbeztek. at Péntek, 1926 október 1. Ma délben Pálffy-Daun József grófot részletesen kihallgatták, mert a revolvert, amellyel mellbe­lőtte magát, nem találták meg . Pálffy-Daun József gróf öngyilkosságának rendőri aktáit még nem zárta le a budapesti főkapitányság. Az akták átvizsgálásánál ki­derült, hogy az a revolver, mellyel a gróf a Carlton­­y szállóban mellbelőtte magát, nem került­­ ele és a rendőrség nem foglalhatta le bűnjelként. Éppen ezért a rendőrség elrendelte ma dél­előtt a súlyos betegen fekvő gróf kihallgatá­sát. Az­ eddigi nyomozás adatai szerint az ön­­gyilkosság napján délután három óra tájban bevásárlási ürüggyel Pálffy-Daun József gróf elküldötte titkárát a szállóból. Éppen három óra lehetett, amikor a népte­­len folyosóra kiszaladt a gróf és ott a folyo­són lőtte mellb­e magát. Még volt annyi élet­erő benne, hogy hangosan kiáltozni kezdett: segítség, végem van" A szálló alkalmazottai rohantak a segítségére és az erősen vérző gró­fot bevitték a szobájába. Ezután értesítették csak a mentőket. Kiszállóit a rendőri bizottság is, majd a grófot sürgősen a Pájer-szan­atóriumfia szállí­tották, odavitték minden csomagját és ruha­neműjét is. Természetesen a rendőrség, mint minden esetben, azt kutatta, hogy m­ilyen fegyverrel és miképpen követhette, el az öngyilkosságot. Ehhez szükség lett volna a fegyverre. A­ rendőrségen rejtélyesnek és furcsának tűnt fel, hogy a segítségért kiáltó gróf mellett az öngyilkosságot követő pillana­tokban nem találták meg a revolvert. Nemcsak azért, mintha az volna a gyanít, hogy a gróf nem saját maga követte el az ön­­gyilkosságot, hanem azért is, hogy az esetleg készülő pletykák elejét vegyék, mér délelőtt Török László dr. rendőrfogalmazó egy rend­őri bizottság élén a Pajor-szanatóriumba ment, ahol délután két órakor az eddig még sem a revolverre, sem az öngyilkosság bővebb részle­teire vonatkozóan ki nem hallgatott Pálffy grófot, jegyzőkönyvileg kihallgassa. Pálffy gróf ugyanis, mint már tegnap is jelentettük, olyan súlyos állapotban volt, hogy a részle­tekre vonatkozóan, orvosi vélemény szerint, nem lehetett kihallgatni. Ma délelőtt azonban a főkapitányság érte­sítést kapott, hogy Pálffy gróf állapota olyan­nyira javult, hogy ma hosszasabban ki lehet hallgatni. A rendőrség­­ értesülésünk szerint meg is kezdte a gróf kihallgatását és legelsősorban annak a revolvernek sorsa iránt érdeklődött, amellyel az öngyilkosságot elkövette. Kihallgatják természetesen arra vo­natkozóan is, hogy miért lett öngyilkos, azon­ban csak mellékkérdés, mert a rendőrség magántermészeti­, családi dolgokra vonatko­zóan nem kérdezheti ki, az esetben, ha a gróf erre vonatkozóan a választ megtagadná. BÚTORSZÖVETEK sasa­" sssstssa Dixman* tok Szőnyegek velonrot Fotók hmm. hl ÖSSZES KÁRMMELLÉKEK nagyban és kicsinyben ^&.,citkre VÁGÓ ÉS TÁRSA­detf IV, Kamermayer Károly­ utca 3. sz. Központi városháza. ­Titkos Ilona válókeresetet indított Incze Sándor ellen Incze Sándor a margitszigeti szanatóriumba vonult feldúlt idegei helyreállítása céljából . Egy érdekes házasság vége Az elmúlt színházi esztendő derekán nagy szenzációjuk volt azoknak a társaságoknak, amelyek élénk figyelemmel kísérik a színhá­ziak életét és állandóan rajta tartják kezüket a színházak pulzusán. A szenzációt egy há­zasság, ajándékozta a társaságoknak, az a há­zasság, amelyet mindenki várt, de mégis meg­lepő volt és amelyet Titkos Ilona, a Magyar Színház művésznője és Incze Sándor, a Szín­házi Élet szerkesztője között. Abban az időben mindenütt erről a házas­ságról beszéltek. A házasságot évekig tartó szerelem előzte meg, amolyan igazi titkos sze­relem, hiszen csak azok tudtak erről, akik közvetlenül a színház környezetéhez tartoztak vagy a­­színésznő legbensőbb barátnői voltak. Titkos Ilona még a Belvárosi Színház szí­­nésznője volt akkor, amikor Incze Sándor, a Színházi Élet főszerkesztője mind gyakrabban és gyakrabban felkereste őt öltözőjében s egy­­egy diadalmas premierkor égő piros rózsák kíséretében küldötte üdvözletét a művésznő­nek, aki mosolyogva rázogatta a fejét, mikor egy-egy határozott kérdést intéztek hozzá ebben az ügyben. Később mind bensőbb és bensőbb lett a barátság és a legutolsó esztendőben már az egyik külföldi előkelő fürdőhelyen is együtt lehetett látni a színésznőt és a főszerkesztőt. Mégis bombaként hatott annak idején a hír, amely értesítette a közönséget arról, hogy Titkos Ilona házasságot kötött Incze Sándor­ral. Néhány hónap múlott el csak azóta, a szín­házi intim-pisták élénk figyelemmel kísérték a közszereplő házastársak útját s a bomba most újból berepült, amennyiben ismertté lett, hogy T­itkos Ilona és Incze Sándor boldognak hitt házasságában szakadás állott be. A­ válókeresetet a színésznő indította meg férje ellen. Titkos Ilona néhány nappal ezelőtt megjelent Se hangot Emil dr. ügyvédnek Er­­zsébet-körúti irodájában és elmondotta, hogy válni szeretne férjétől, m­este Sándortól. Az ügyvéd tanácsát kérte arra vonatkozóan, hogy milyen formák között lehetne a válást megindítani. Schöngel dr. jó ismerőse a színházi ügyeknek, hiszen ő az ügyvédje Neumann Dezsőnek, a színház igazgatójának, valamint magának a színház­nak is. Schöngut a polgári perekben járatlan színésznőnek elmagyarázta a házasságok fel­­bontásáról szóló törvényeket és egyszersmind megnyugtatta arról, hogy manapság a válás nem ördögi munka, amennyiben ha férjével megkezdi az úgynevezett különélést, rövide­sen pecsétet tehetnek házasságukra. Csak az kell — és ez a legfontosabb —, hogy mind­két fél egyezzék bele a válásba. Titkos Ilona kijelentette, hogy efelől nyu­godt lehet az ügyvéd, mert férje a válást éppen úgy kívánja, mint ő. —■ Akkor már rendben van a dolog, lefoly­tatjuk a pert, — mondotta az ügyvéd és ke­­zet csókolt a válófélben lévő szép asszony­nak, aki az ügyvédi irodából egyenesen a Magyar Színházba ment a Bubi előadására, de senkinek, még legmeghittebb barátnője­­nek sem árulta el, milyen nagy lépésre hatá­­rozta el magát. Most hát eleget kellett tenni a törvény zord szavainak, amely a válni készülőknek külön­élést rendel elő. Titkos Ilona továbbra is a villájában maradt, Incze Sándor pedig még a hajnali vonattal elutazott a bozótos Romániába, részint hogy feledjen, részint, hogy lapja beviteli engedé­lyét megszerezze. A külföldi út azonban úgy látszik, nem adott sok vigaszt Incze Sándornak, mert uta­a­zását hirtelen megszakította és újból meg­jelent Pesten, ahol azonban eddig a művész­, nővel nem tudott beszélni, mert Titkos Ilona minden percét elfoglalják a Magyar Színház próbái és előadásai. Így hát a válni készülő férj feldúlt idegállapotának gyógykezelésére a margitszigeti szanatóriumba vonult. A társaságokban most élénk figyelemmel kísérik a szenzációs válóper végét, amely a művésznőt újból teljesen visszaadja első szel­leimének, a színháznak, (k.). A hadbíró rágalmazási pert indított egy pesti szépasszony ellen, aki azt állította róla, hogy kihallgatás közben meg akarta csókolni Csinos, elegáns úriasszony állt ma vádlott­ként a Schadl-tanács előtt. Kapolffy Józsefijét felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágal­mazás vétségével vádolja az ügyészség. A vád­irat szerint ugyanis Kapolffyné, akit egy kém­kedési üggyel kapcsolatban Donovitz Tibor hadbiró őrnagy kihallgatott, 1924 november elején­ vőlegénye, Schwartz György tü­zévszáza­­dos előtt a következő kijelentést tette: ..Dono­vitz őrnagy-hadbiró engem beidézett a lakására egy délután és ott ahelyett — mint reméltem ■— hogy hivatalosan tárgyalt volna velem, megfogta a kezem és kijelentette, hogy sajnálja, hogy menyasszony vagyok. Egy más alkalommal meg akart csókol­ni.» Nem ér­zem­ magam bűnösnek — védekezett Kapotsfyné a mai tárgyaláson — én ilyen ki­jelentést sohasem tettem. A vőlegényemnek, aki nagyon féltékeny természetű ember, mondtam egyetmást, amit azonban a vádirat terhemre ír, sohasem mondtam. G­repka Mária házm­esterleány pletyká­­zott mindenfélét a vőlegényem­ előtt, aki lovaglás útra akarta terelni az ügyet és végül ellenem indítottak rágalmazás miatt eljárást. Kapolsfyné védője, Vécsey Marcell dr. bizo­nyítást ajánlott fel arra vonatkozóan, hogy az inkriminált kijelentéseket Csrepka Mária tette meg Schwarcz tüzérszázados előtt. Többek között tanúként kérte kihallgatni Sztupka ezredes-had­bírót arra, hogy Gsrepka Mária az ezre­­des-hadbíró előtt olyan kijelenést tett, hogy Donovitz őrnagynak nem ez az első csele. A törvényszék a védő indítványát, mint feles­­legest elutasította. A perbeszédek elhangzása után a bíróság már hirdette is az ítéletet, amellyel Kapotsfynét az ellene emelt vád alól fel­mentette, azzal az indokolással, hogy semmivel sincs bizonyítva, hogy az inkriminált kijelentést a vádlott tényleg megtette volna. Az ügyész a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be.­­ Horthy kormányzó és a kormány tagjai ma meglátogatták az állami pénzverőt. Horthy Miklós és a kormány tagjai ma délelőtt láto­­gatást tettek az állami pénzverő üllői úti épü­letében. A kormányzó és kísérete mindenek­­előtt az olvasztómedencékhez indult és a tér­,­mek számtalan során végighaladva elérkeztek oda, ahol a teljesen kész pengőket szortíroz­zák. A húszfilléresek és az egypengősök hatal­mas tor­nyokban várják a forgalombahozatal pillanatát. A pénzverő március óta teljes, üzemmel dolgozik, hogy a kitűzött időre meg­felelő mennyiségű kész­pengő álljon a nagy­közönség rendelkezésére. Ma először! A FEKETE LAKÁL Helyárak: 8—22.000 koronáig. Előadások: 5, negyed 8, fél 10 órakor AZ ÓRIÁSOK CLUBJA 2 részben, kizárólag a TIVOLIBAN (Nagymezi­ utca 8)

Next