Esti Kurir, 1927. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
I J"i\ / ~ ~ ^ jj jjj^ ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2 PENGŐ 40 FILLÉR FŐSZERKESZTŐ • SZERKESZTŐSÉG: VI., ARADI UCCA 8 NEGYEDÉVRE 7.20 P, FÉLÉVRE 14.40 P, EGYES / * TELEFONSZÁM: TERÉZ 261-43, 261-41, 268-28 SZÁM ÁRA: 10 F„ JUGOSZLÁVIÁBAN 210 DINÁR, K A 13 (TI ) ) KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRÚT 241K. I. EM. AUSZTRIÁBAN 25 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI RTL.rfc.si UTA-A A fc,/'».,£ fc AJ M. TELEFONSZÁMOK: TERÉZ 122-88 és 254-05 tv. ÉVFOLYAM. ♦ BUDAPEST, 1927 SZEPTEMBER 1 CSÜTÖRTÖK ♦ 197. SZÁM [A VÁLTÓHAMISÍTÓ LOVAG | Egy egészen fiatal ember áll a nyomozó hiatóság előtt. Vállán förtelmes gaztett gyanújával, olyan raffinált, cinikus, elvetemült bűnnek vádjával, mely messze maga mögött hagyja a ponyván lapuló detektívregények szerzőinek fantáziáját. ] Apró hírek szivárognak ki a rendőrségről. A fiatalember emelt fővel áll szemben a rendőrtisztviselővel. Hangja — mikor kérdezik s felel — határozott, önérzetes. Gondosan megfésülködik, borotválkozik most is. Külső-leg megőrzi a tökéletes gavallér fellépését é. ■jellegét. Hadd vonjuk egy kicsit még jobbát félre a vádaknak, gyanúnak, vallomásoknál tragikusan komor kárpitját, hadd világítsuk meg egy kicsit jobban az emelt fejű figurát , amely — egészen a végzetes küszöbig — típusa itt a fiatalemberek egy fajtájának. Ezt az egészen fiatal embert jól ismerte Budapest. Kínosan megborotvált arcát a kínosan jóéiért ~ noklival ott lehetett látni min- Henült Kórházban, vendéglőben, mulató- Bely ' ' ta a módját, hogyan kell kiemel■:edz. a békés polgárok szürke tömegéből. Bho’ megjelent: a csendesen szórakozó emberszek ;dtan iuzné^: közelebb a falhoz. A ■pvn jjpi’^^Réb'sre köszörülve is kivontan villogott a kezében, akár az utcán sé Hált, akár kis kerek asztal bársonyzsöllyéje- Bpen foglalt helyet. A monokli kihívóan csillo■gott, az arc napóleoni redőkbe vonta magát. ■Égy , de tekintet, mely talán nem is reá ■szeg dött, egy félreértett mosoly, egy nem ■tetsző ábrázat: már elegendő volt, hogy a ■fiatalember előkapja kardját, meglobogtassa ■névjegyét és „álljon rendelkezésére" minden■nek és mindenkinek, aki él és lélegzik és merészkedik fáradságos munka után nem törődni Szele, hogy egy levegőt szív a huszadik század legáncs és félelem nélküli lovagjával, fi Néhány tucat verekedési botrány, párbaj. lovagias ügy: ez a fiatalember múltja. Munka: ■sehol. A karddal, a krakélereskedéssel, a polgárok terrorizálásával vágta útját előre, meg Brészen. Ő volt a lovag fogalmának megtestesítője. Becsülete naponta megkívánta a reparációt. Kedve parancsolt, hangulata diktált s jaj volt annak, aki útját, kedvét, hangulatát keresztezte. Ilyen kényes jellemet még nem látott ez a város. Semmiségért, ötletért (de gondolatban bizonyára: karrierért) már röppent a névjegy s már elhangzott az „állok rendelkezésére." ».. Hogy a szörnyű vád alól menekedik-e, vagy sem, ki tudhatja. De a névjegyről már I kiderült, hogy — hamis volt. Hamis volt az I aláírás is, amelyet a lovag egynéhány váltóra rákanyarított és hamis volt a telekkönyvi I kivonat, amelyre nagyon sürgetően akart I pénzt felvenni. Hamis váltók erkölcsi talap-zatáról hősködött és becsületsmokkoskodott , a fiatalember és gavallér hevében hamis név- jegyeket lobogtatott. Ennyit bevallott maga a rendőrségen. S ez volt az az ember, akinek utjából ki kellett térni a fáradt munkásnak, ha estjén nem verekedéssel, botránnyyal akart szóra-kozni. Ez volt az a férfiú, akinek becsülete I mimózánál is érzékenyebb volt. Ez volt az az intaktság, mely vívóterem porondjára in-1 vitatt mindenkit, ha a kiejtett szó nem nyerte I meg lovagi tetszését. Igen, nem magában álló unikum volt ez a fiatalember. Nem a zabolázhatlan vér hajtotta, hanem jól megforolt érvényesülési szándék, mint jó néhányat azoknak a garáz-dálkodó uraknak, akik munkapad helyett új párbaj terein próbálnak létrát ácsolni maguk-nak a magasba. Karddal és pisztollyal előre törni. Arroganciával, verekedéssel, pofozkojdússal nevet szerezni, utat csinálni és poziciót kiterrorizálni. I. Ennek az egészen fiatal embernek hirtelen hurkot vetett s elkapta örök támadásra feszülő lábát egy dermesztő vád. S mihelyt a 11 kard kiesett kezéből, lehullott válláról a 1o-1 végi köpeny is. Mely eddig jól takart. Most kiütköznek csúnya, gennyes sebei párbaj- jegyzőkönyvek flastromaival ,szeleragasztott becsületének. A hamis névjegy, a hamis tejmékkönyvi kivonat —■ a hamis váltó. KI BONYOLÓDIK FORGÁCS ANNA TRAGIKUS HALÁLÁNAK ÜGYE A mülstatti rendőrség szerint Erdélyi egyedül volt a szállodai szobában, amikor Forgács Anna meghalt A rendőrségen kihallgatták Forgács Anna barátnőjét, kezelőorvosát és a Grünwald-szanatórium ápolónőit . Súlyosan terhelő vallomások a rendőrségen Erdélyi Béla előéletére vonatkozóan . A rendőrség kiterjesztette a nyomozást Az ügyészség szenzációsan új adatokat kapott telefonon a bécsi rendőrségtől Erdélyi Béla dr. ügyében, akit ma szállítottak át az ügyészségre . A lappangó gyanú, amelyről eddig csak suttogva beszéltek, ma már kegyetlen vádjként áll a nyilvánosság előtt: Erdélyi Béla dr.-t gyanúsítják felesége meggyilkolásával. S A bűncselekmények történetében is példa nélkül álló eset rendkívül nehéz feladat elé állítja a rendőrséget. Pozitív bizonyítékok nélkül, egy külföldi rendőrhatóság egyelőre I hézagos jelentése és a kombinációk sorokozata alapján indult meg a nyomozás, amely l a legsötétebb bűncselekményre van esetleghivatva világosságot deríteni. Hogyan és I milyen körülmények között halt meg Fór- Igács Annie ? Az első jelentés még úgy szólt, hogy egy szakadékba zuhant és belső sérülései következtében halt meg. A második jelentés, amely már bizonyos mértékig a boncolásadataira támaszkodott, úgy szólt, hogy Forgács Annié mérgezési tünetek közötthalt meg és halálát közvetlenül szívbénulás okozta. A harmadik és utolsó verzió szerint, — amely a klagenfurti vizsgálóbíró és a boncolási jegyzőkönyv adatain alapszik — Forgács Anniét megölték, mert a nyakán fojtogatási nyomokat találtak. Az első feltevés csakhamar megdőlt, mert hiszen kiderült, hogy Forgács Annié — férje állítása szerint — a maga erejéből jött fel a szakdékból s mire a mentőexpedició a helyszínre ért, ő már derűs mosollyal fogadta a társaságot. De még felvetődött a kérdés, hogy vájjon egyáltalában megtörtént-e Forgács Annié balesete ? Ha ugyanis a szerencsétlen nő valóban mély szakadékba zuhant, úgy onnan aligha tudott volna saját lábán és különösen olyan rövid idő alatt felkapaszkodni. Ha pedig csak egy kiseb ljtő volt, amelyen a tériszonyban szenvedő nő leszédült, úgy férje is természetesen utánakúszott volna, ahelyett, hogy előbb a hotelbe szalad segítséget hívni s fellármázni a vendégeket. A második exhumálás Ezt a kérdést csak az ismételt helyszíni szemle, a zuhanási jelenet rekonstruálása fogja végleg tisztázni. A klagenfurti törvényszék vizsgálóbírója ugyanis most folytat szakértőbizottsággal a helyszínen kísérleteket annak a megállapítására, hogy az Erdélyi Béla dr. által elmondott szerencsétlenség valóban megtörténhetett-e s ha csakugyan megtörtént, olyan körülmények között történt-e, mint ahogy azt ő előadja. Ez a nyomozásnak az egyik része, amely, sajnos, kiesik a budapesti főkapitányság hatásköreiből s amely teljesen idegen hatóságok kezére van bízva. A vizsgálat másik része a boncolás körül koncentrálódik. Forgács Annie holttestét, mint ismeretes, Millstadtban újra exhumálták és a belső részeket vegyei vizsgálat céljából a grazi egyetemi bonctani intézetbe küldték. Ez az utólagos szakértői vizsgálat fogja megállapítani, hogy vájjon Forgács Anna halálát csakugyan veronálmérgezés okozta-e. Végüül a még mindig útban lévő boncolási jegyzőkönyvek fogják feltárni, hogy mire alapította a klagenfurti ügyészség a gyilkosság gyanúját s hogy vájjon a Forgács Anna nyakán talált horzsolások és gyanús foltok valóban a fojtogatásból eredtek-e. Erdélyi Béla körül tagadhatatlanul mindjobban szorul a gyanú öve anélkül, hogy a boncolási jegyzőkönyvek hiányában pozitív bizonyíték állana a hatóságok rendelkezésére. A körülmények Erdélyi és Forgács Annie magánélete, a tanúk sorozatos vallomása, a főkapitányságra beérkező levelek azonban mind olyan adatokkal szolgálnak, amelyekből a rendőrségen arra következtetnek, hogy Millstadt am See-ben bűncselekmény történt. Hogy a bűncselekményért kit terhel a felelősség, azt a további nyomozás és vizsgálat van hivatva eldönteni. Bizonyos az, hogy Forgács Annie házassága közelről semvolt olyan harmonikus és boldog, mint azt sokan hitték. A gyenge idegzetű, exaltáltságra hajló, túlzottan érzékeny leány fokozottan reagált minden sérelemre, támadásra, vagy kihívásra. , Forgács Annie öngyilkossága Ezzel magyarázható a színpadon ért csalódása is, amely mondhatni kivétel nélkül majdnem minden fiatal színésznővel megesik, de Forgács Anniénál súlyos lelki válságot idézett elő. Viszont éppen kiegyensúlyozatlan és rapszódikus érzelmi életét magyarázza az, hogy e csalódások után is még mindig viszszavágyott a színpadhoz és vélt mellőzése, csalódások ellenére is számított és szomjazott a siker után. Forgács Anniészerette az életet s ha néha melankolikus pillanataiban panaszkodott is bizalmas barátainak, a refrén mindig az volt, hogy szeretem az életet, nem akarok meghalni és vágyom a színpad után.a így terelődött a rendőrség gyanúja Forgács Annié sorozatos öngyilkossági kísérletei felé is. Megmagyarázhatalannak látszott, hogy miért akar a fiatal, csupa ambíció és életvidám nő megválni az élettől. Erre vonatkozóan rendkívül érdekes és új adatok derültek ki a kihallgatások során. Mikor ugyanis Forgács Anniét ez év májusában utoljára a Grünwald-szanatóriumba szállították, Budapesten elterjedt a híre, hogy a fiatal színésznő megint öngyilkossági kísérletet követett el. Bár Erdélyi Béla dr. a maga módján a legerélyesebb eszközökkel igyekezett ezt a hírt megcáfolni, a szanatóriumban nem lehetett eltitkolni, hogy mi történt. A család maga is a legnagyobb megdöbbenéssel állott a betegágy körül s mikor végre Forgács Annié kétnapi eszméletlen állapot után magához tért, a kérdések őzé árasztották el. Forgács Annié akkor -máskor is, ha férje nem volt a beszélgetéseknél jelen, könnyezve és látható súlyos belső harcokat viva, így válaszolt: — Én nem akartam öngyilkos lenni. Ti tudjátok legjobban, hogy szeretek élni, hogy szeretem a színpadot. Csak azt vettem be, amit Béla adott. Bármennyire is különös volt Forgács Anniénak ez a kijelentése, senki sem gyanakodott konkrét formában, mert tudták, hogy Forgács Annié álmatlanság és idegesség ellen különböző méregtartalmú és csillapító gyógyszereket szed. Úgy gondolták, hogy talán véletlenül nagyobb adagot vett be és Annié szavai arra czéloznak, hogy ezt a nagyobb adagot esetleg férje kínálta fel neki. Forgács Annie ugyanilyen értelmű vallomást tett a szanatórium akkori főorvosa, Szász Zoltán dr. előtt is, aki a fiatalasszonyt még leánykorából ismerte. Ez öngyilkossági kísérletet megelőzően ugyanis páz hónappal vakbéloperációt hajtottak végre Forgács Annién ugyancsak a Grünwald-szanatóriumban. Mikor azután májusban a házasság után a Britannia-szállodában megmérgezte magát Erdélyiné, ismételten Szászt hívták hozzá. Érdekes azonban, hogy a mérgezés reggel történt és Szász Zoltán mégis csak a déli órákban került a beteghez, amikor azután a mentők segítségével a Grünwald-szanatóriumba szállították. Erdélyi Béla dr. ugyanis, mielőtt a mentőket értesítette volna, előbb Forgács Annie édessanyját hívta el a beteghez. Ezek a körülmények már akkor feltűntek a szanatórium személyzetének, de senki sem mert arra gondolni, hogy a kisebb mulasztások tudatosan történtek volna.