Esti Kurir, 1928. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
2. oldal vényszéken pedig nemzetgyalázás bűntette miatt van ellene, bár ez idő szerint felfüggesztve, eljárás folyamatban. Lovászy most nem hivatkozott a közigazgatási bíróságnak megfellebbezhetetlen ítéletére, hanem ehelyett beadvánnyal fordult a kormányhoz és azt írta, hogy ne legyenek az ő ügyei függőben, ő oda kíván állani a bíróság elé. Erre a beadványra semmi válasit nem kapott. , Lehet-e már most ezt a játékot tovább folytatni? Egyfelől nem folyósították a nyugdíját, másfelől ügyeit továbbra is függőben tartották. Ez mindenesetre egyoldalú, sőt kegyetlen eljárás. Némává tették őt, anélkül, hogy lehetővé tették volna számára ügyeinek elintézését. Reverzálist venni valakitől, ez magában véve is erkölcstelen valami. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy a bűnösök hozzátartozói ne érezzék a humanizmus kárára a büntetést, amit a törvény a tettesekkel szemben megállapít. Azt kérdem most már a pénzügyminiszter úr és a külügyminiszter úr azonosítják-e magukat a kormányelnök úr humanizmusával? Most egy özvegy járja a fórumokat, kérve és könyörögve, ahelyett, hogy bepreelné a kormányt a közigazgatási bíróság ítélete alapján. Nem teheti ezt, mert nincs megélhetése, mert nem tudja kivárni az ítéletet. Tudjon ez az állam megbocsátani is, lássa be végre az állam, hogy nem az üldözés gyógyítja a sebeket, hanem a megbocsátás. (Ellentmondások a jobboldalon.) De ha nem is fogadják el ezt az álláspontot, az özveggyel szemben félre kell tenni Valósággal Shylock-szerű írást venni valakitől és, igy jóelőre betömnie a száját, ahelyett hogyha később büntetendő cselekményt követ el, emiatt állítsák bíróság elé. Rohensteai Mór: Nem egyetlen eset nem egy reverzálist tettek! Gál Jenő: A nyugdíjtörvény kimondja, hogy a nyugdíj jár az özvegynek, ha férje nyugdíjas volt. Akár fel volt függesztve Lovászt Márton nyugdíja, akár nem, kétségtelen, hogy ezt két kormány, a Friedrich-korrmány és a Simonyi-Sciundam -kormány folyósította számára. Úgy tudom, hogy mások, akiknek ez a két kormány folyósított nyugdíjat, élvezik azt, miért éppen Lovassy Mártonnál hivatkoznak törvénybe ütköző magatartásra? It a törvénybe ütközött Lovászy Márton magatartása, a halál expiálta azt minden politikát és néhai Lovászy Márton özvegyéről az államnak gondoskodnia kell. Lovászy Márton följegyzéseiben sok vallomás van, olyanokról, akik most jólétben élnek és akik egykor osztályostársai voltak az ő politikájának. Nem sorolom fel ezeket a följegyzéseket, mert nem akarok bántani senkit. . Csak arra kérem a képviselőházat és a miniszter urakat, ne járjanak ebben a kérdésben paragrafustáncot. A bíró, aki a miniszter fölött is áll, közeípezte a kormányt, hogy ne tagadja meg a nyugdíjat. Ha mással szemben nem, de egy magára hagyott öreg özvegyasszonnyal szemben nincsen olyan magyarázat, amelyet el lehetne fogadni a nyugdíj megtagadására. ■) A közigazgatási bíróság ítéletének rendelkező részeién nem az van, amit a miniszter mondott. Az van az ítéletben, hogy a közszolgálatban mutatkozó megszakítás ellenére jár a nyugdíj. A közigazgatási bíróság utasítja a minisztert, hogy hozzon új határozatot. A kormány ennek ellenére nem hozott határozatot, hanem levelezett. Azt mondja levelezésében, hogy eljárások vannak Lovászy ellen, ez idő szerint ezért nem hozhat új határozatot. Akinek a kormány nyugdíjat ad, annak nyugdíját ilyen okból megtiltani nem lehet. 1927 júliusában Lovászy Márton — válaszul a kormánytól kapott levélre — új beadvánnyal fordult a kormányhoz. Azt mondotta, hogy nem akarja fenntartani az eddigi állapotot, odaáll a bíróság elé. — Itt a kérvénye a kezemben. Lovászy Márton a bíróság elé akart állani. És a kormány változatlanul fentartotta az azelőtti állapotot. — Fentartották a régi helyzetet, — mondja éles hangon Gál Jenő — és Lovászy Mártonnak el kellett pusztulnia. Miért nem vonták felelősségre? Mostanában látjuk, hogy a kormány nem idegenkedik az emigránsok felelősségre vonásától. Miért nem tette meg ezt Lovászy esetében? Az igazságügyminisztériumban székelő ügyészségnek csak egy telefonjába került volna, hogy Lovászy a bíróság elé álljon. — A miniszter kijelentése nem viseli magán a törvény jóhiszemű magyarázatát. A miniszter azt mondta, csak azért nem folyósít, mert bűnvádi eljárást indított. És ezt a konzekvenciát átviszi most az özvegyére is. Ezt az álláspontot nem lehet összeegyeztetni a komoly és józan törvénymagyarázattal Nem marad más hátra most, mint özvegy Lovászy Mártonnénak a bíróság előtt kell folytatnia a harcot igazságáért. Ezt kell tenni Lovászijáénak, ha ugyan megélheti a bíróság ítéletét. Mert hiszen még ez sem valószínű. Lelke rajta annak, aki egy szegény, nyomorult özvegynek ilyen szomorúságot okozott. Walko külügyminiszter ismételt felszólalásában arra hivatkozik, hogy a törvényes rendelkezéseket betartotta. Abba nem tud beleszólni, hogy Lovászy Márton állt-e a bíróság előtt vagy sem. Ezt nem tudja. Csak azzal foglalkozik, ami az ő reszortjába tartozik. A bírósággal kapcsolatos kérdésekről még felvilágosítást sem tud adni, Gál Jenő viszonválaszában a következőket mondja: — A külügyminiszter úr azt állítja, hogynem ismeri a dolgot, mert nincs kellős tépon tájékoztatva. Akkor vagyok olyan bátor megkérdezni, vajena akkor sem volt híjékozyítva a dolgokról, amikor szó szerint idézte a határozatokat, idézte az ügyészség átiratát és éppen erre való hivatkozással adta meg a nyugdíjfolyósítást. Walko külügyminiszter : Akkor tudtam a dologról. Gál Jenő: Hátha akkor tudott, akkor most is tartozik tudni a dologról és levonni ennek következményeit Olyan miniszternek a válaszát, aki kellő ismeret hiányában tagadja meg a felvilágosítást, már csak emiatt sem vehetem tudomásul. Az elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést és a kormánypárti többség a külügyminiszter válaszát tudomásul veszi. A képviselőház ülése fél három után fejeződött be. , Nem az üldözés gyógyítja a sebeket, hanem a megbocsátás Walkó külügyminiszter válasza Walten Lajos külügyminiszter úgy a maga, mint Bod János pénzügyminiszter nevében válaszol Gál Jenő interpellációjára. A Nyugdíjügyekben másképpen eljárni, mint szigorúan, a kormány rendelkezései szerint, egy kormánynak sem lehet. Néhai Lovászy Márton szerepének pontos tényállása a következő: Néhai Lovászy Márton 1888—1893-ig megyei szolgálatban volt. Huszonöt esztendőn keresztül ezután nem állott szolgálatban, míg 1918 végén, közel két hónapon keresztül kultuszminiszter volt. 1918 december 25-én a minisztertanács úgy határozott, hogy Lovászy Márton számára kivételesen nyugdíjat állapítanak meg és eltekintenek szolgálati idejének huszonötesztendős megszakításától. Utóbb megint két hétig, külügyminisztere volt a Friedrichkormánynak. Ezután a nyugdíjat ismét folyósították számára 1920 végéig. Akkor külföldre távozott, amely esetre a nyugdíj folyósítása beszüntettetik. Öt és fél évi távollét után kérte nyugdíjának folyósítását, amelyet megtagadtak azzal az indokolással, hogy az ő számára a minisztertnács állapította meg a nyugdíjat. Lovászy ezután a közigazgatási bírósághoz fordult, amely új határozatra kötelezte a külügyminisztériumot. Ez nem úgy értelmezendő, mint azt Gál Jenő képviselő úr hangoztatta, Jjujgyo.. a .a külügyminisztérium folyósítsa a nyugdíjat, hanem a közigazgatási bíróság az indokok kiegészítése végett utasította új határozatra a minisztériumot. A törvény rendelkezései úgy szólnak, hogy amennyiben valaki külföldre távozik, az első ,három esztendőre ideiglenesen szüntethető be a nyugdíja, három esztendő után ez a nyugdíjbeszüntetés véglegessé válik, és amennyiben ismét kéri nyugdíjának folyásítását, ez csak akkor történhetik meg, ha egészen rendkívüli körülmények teszik azt indokolttá. Olyan esetben, amikor valaki ellen eljárás van folyamatban, egy miniszter sem vállalhatja a felelősséget, hogy ilyen rendelkezések alapján folyósíthassa a nyugdíjak Időközben Lovászy Márton meghalt és az özvegy kérte a nyugdíjat. A törvény rendelkezése szerint csak a tényleges szolgálatban levők, csak ténylegesen nyugdíjat élvezők özvegyei kaphatnak nyugdíjt. Lovászy nyugdíjának folyósítása azonban megszűnt. Gál Jenő: Tévedés, csak szünetelt! Walko külügyminiszter: A fennálló gyakorlat szerint, nem is lehet kivételes intézkedést tenni ebben az esetben. A kormány a legszabályszerűbben járt el és eljárása az előadott tényállás alapján megfelel a törvénynek. Kéri válaszának tudomásul vételét. Isiabc^ Csütörtök, 1928 március 1 fsao Batraaggaiim^^ Gál Jenő nem veszi tudomásul a miniszter válaszát Gál Jenő reflektál a miniszter válaszára. A miniszter úr a törvényből levont következtetésének éppen az ellenkezője : ' ’ ' Igaz. Éry Márton: Ügyvédi robotisztikával, ne tessék magyarázni az ügyet. (Zaj a kormánypárton.) — A miniszter úr azt mondja, hogy a törvény szerint, 3 év után határozatot kell hozni, amelyben, az ideiglenes félbeszakításról Mély fájdalommal jelentjük, hogy KRAMERIE15MAR rövid szenvedés után életének 59-ik évében elhunyt. Temetése holnap, március 1-én délután 4 órakor lesz a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. Emlékét kegyelettel őrizzük örökké! özv. Klein Andante anyja, Kramer Henrik fivére, Mechlovits Adolfné Kramer Róza nővére, özv. Kramer Hermáinné neje, szül. Fleischimann Szerén, Kramer Imre fia és Kramerné Weininger Fanny, menye, György és István unokái, sógorai és sógornői, döntenek. Mutassa meg a miniszter ezt a törvényt. A kormány nem hozott határozatot, csak reverzálisokkal dolgozott. • teriSiai Mer, szerére apiiliaiiitM • • Keréljé, inoeMpjr is farrgép » • afflPT siilü Miér iróasztal bronzzal * • Panla, mm, líioken és bitoaffutura * A halálraítélt Gröllerné büntetését életfogytiglaniegyházra enyhítette a Kúria Mintegy két évvel ezelőtt, mint emlékezetes, kegyetlen gyilkosság történt Pesterzsébeten, ahol Lucska Gusztáv fiatal napszámos, Gröller Mihály szerelőmunkást, akinél albérletben lakott, az asszony felhajtására és Gröllerné szeretőjének, Kovács Istvánnak a támogatásával kegyetlenül megölte. A pestvidéki törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson kiderült, hogy a fiatal Lucska Gusztáv teljesen Gröller Mihályné és Kovács István befolyása alatt állott és az ő felbujtásukra követte el a bűncselekményt. Lucsla Gusztávot gyilkosság büntette, özvegy Grönez Mihálynét és Kovács Istvánt bűnsegédi bűnrészességben mondotta ki bűnösnek és ezért mindhármukat életfogytiglani fegyházra ítélte. A tábla Kállay-tanácsa az elsőfokú ítélet megváltoztatásával Lucska Gusztáv büntetését tizenötévi fegyházbüntetésre szállította le, Gröller Mihálynét viszont gyilkosságra való felbujtás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért kötél általi halálra ítélte, Kovács Istvánt pedig ugyanezen bűncselekmény miatt életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta. Az ítélet ellen a vádlottak semmiségi panaszt jelentettek be s igy került az ügy a kúria Szeőke-tanácsa elé, ahol a periratok ismertetése és a perbeszédek elhangzása után ma hirdették ki az itéletet. A kúria Gröllerné halálbüntetését életfogytiglani fegyházé, változtatta át, Lucska és bűntársa büntetését ellenben jóváhagyta. a*Összedőlt egy vándorcirkusz és a légtornász súlyosan megsebesült Kaposvár, február 29. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Súlyos kellemetlenség érte az Antalek-féle vándorcirkuszt, amely nemrégiben Kaposváron vendégszerepelt és néhány nap óta Németladon játszik. Pénteken este óriási vihar dühöngött Németlad vidékén, éppen akkor, amikor a cirkuszban előadás folyt. A vihar a cirkuszsátort összedörítötte és a nehéz ponyvák és gerendák lezuhanása a közönség soraiban leírhatatlan pánikot okozott. Az egyik légtornász éppen egy produkciót mutatott be a magasban, mikor a sátor összedőlt, a légtornász lezuhant a magas nyújtóról AZ ESTI KURÍR TELEFONSZÁMAI: Teréz 261—41 Teréz 261—42 Teréz 261—43 Teréz 268—2S I MKVHANA*HSS“ HOTEL EXCELSIOR , CKAND HOTEL LAURANA FARKASK , és súlyos gerinctörési és egyéb sérüléseket szenvedett. .A közönség közül senki sem sérült meg. Az életveszélyesen megsérült artistát a szigetvári kórházba szállították. .1 A prágai deviza Prsiga, február 29. Amsterdam 13.58 K, Berlin 806’/%, Zürich 619.60, Milánó 178.72 K J, Párizs 132.80, London 164.64 K, New York 33.75, Brüssel 110 4, Belgrád 59.35, Bukarest 20.72 M, Szófia 24.35, Bécs 475.60, Varsó 378.60, Budapest 590.32 H, Magyar pengő 589K. — A Takarékpénztárak és Bakok Egyesületének tagjait a Magyar Nemzeti Bank meghívta a pénzjegynyomda megtekintésére. A pénzintézetük ügyvezetőségének tagjai dr. Hegedűs Lorántnak, a TÉBE elnökének vezetésével tanulmányozták a bankjegygyártást. A megjelenteket a Magyar Nemzeti Bank részéről dr. Thallmayer Alfréd és Szász Dezső igazgatók fogadták, míg a szakszerű felvilágosításokat Grossmann Pál igazgató és Kőzel Sándor főfelügyelő, a pénzjegynyomda vezetői adták meg. A bemutatás befejeztével a TÉBE nevében dr. Hegedűs Lóránt köszönte meg a kalauzoló uraknak, hogy ezt a minden tekintetben a legmodernebbül berendezett intézményünket a pénz Intézetek vezetői részletesen megtekinthették. „