Esti Kurir, 1928. augusztus (6. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

A . ...in f"....."'""""iiiii1""-' ■ ■ .­.c..c.^1 ^0^ 1 |p........* *...■. ELŐF­IZET­ÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P., NEGYEDÉVRE FŐSZERKE$ZTfi­ SZERKESZD­ŐSÉG: VI., ARADI UCCA 8­7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA: 10 F. CSEHSZLOVÁK TELEFONSZÁM: 261—41, 261—42, 261—42, 268—28 RIÁBAN Kb. 1.20. JUGOSZLÁVIÁBAN 21. DINÁR, D­AGG­GY IIT­Á­D HT­V KIADÓHIVATAL, VI., TERÉZ-KÖRÚT 241. L­EM. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI________________________________________________________________TEL­EF­O­N­S­Z­Á­M­O­K: 122-88 És 254-05 VI. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1928 AUGUSZTUS­­ SZERDA ♦ 173. SZÁM AZ A BIZONYOS TEMPÓKÜLÖNBSÉG Gömbös Gyula — így szól a hír -­­feloszlatja, talán fel is oszlatta már a vezetése alatt álló fajvédőpártot. . Maga az egységes kormányzó csoporthoz fog csatlakozni s ebben a csatlakozásban követi őt, de csak egyedül, Ulain Ferenc. Híveinek másik csoportja, melybe oda­tartozott Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre , megmarad intranzigensen faj­védő álláspontja mellett és nyilván új politikai csoportot fog alakítani. Ez a részletkérdés azonban — valljuk be — nem is túlságosan érdekes. Göm­bös Gyula bevonulása a kormánypártba semmi egyebet nem jelent, mint hogy­ az egységes párt újra felveszi zászlójának színei közé az­­ antiszemitizmus rikoltó árnyalatát. Azt jelenti, hogy amit eddig próbáltak homályba burkolni, próbáltak elkenni, vagy amiről minden esetben próbáltak hallgatni, az a jövőben nem nyílt titok lesz, hanem bevallott és hiva­talos program. , S ha ez fordulatot nem is jelent a m­agyar politikában, mindenesetre je­lenti a ködök tisztulását­­. A magyarázat marad a régi. (Igazán felesleges fényűzés volna minden ilyen fordulat alkalmával új magyarázatokat keresni és fogalmazni.) Gömbös bevo­nulhat nyugodtan a kormánypártba, mert hiszen az ő taktikai felfogása és a kormány programja között csak tempó­különbség van. Lényegi eltérés nincsen. Nem tagadhatjuk meg magunktól azt az udvarias gesztust, hogy ebből az ün­­nepies alkalomból ne üdvözöljük az egységes párt nagy belülről dolgozóit: Ugron Gábort, Bárczy Istvánt, Dési Gé­zát s a többieket, akik szabadelvű fúró­val kezükben szálltak nagy orkánok, viharok, hajótörések után az egységes­párt biztos és nyugodalmas fedélzetére azzal a szándékkal, hogy liberális szer­számukat a reakciós kamrák megfúrá­sára fogják használni. Mikor átosontak, mikor átmentették magukat s látták, miként csapkod a köz­vélemény felháborodása feléjük, malasz­­tos és kenetteljes fogadkozások vízhat­lan köpönyegét terítették magukra. Mondván, hogy míg az ellenzéki padok­ban meddő minden küzdelem s kilátás­talan minden eredmény, addig a hata­lom hajóján egyszerre nyílik ki a lehe­tőségek csodaajtaja. Mondván, hogy várjon türelemmel a liberális polgárság ítéletével, ameddig ők eredményeket nem produkálnak. Mert eredményeket fognak produkálni. A kormányzat olyan nagy súlyt vetett szerény személyükre, a kormányzatnak annyira fontos, hogy élvezze támogatásukat és szövetségüket, hogy kedvükért szívesen fordítja balra némiképpen a kormány­ kereket, ked­vükért majd így tesz, majd úgy tesz, de mindenképpen jól tesz. ‘Eredmény? Gömbös a kormánypárt­ban. Gömbös az ő tempójával, Bethlen is az ő tempójával. A politika Gömbösé. A világnézet Gömbösé.­­ A liberalizmus — egyedül Désiéké. * Marad a kérdés, hogy miben nyilvá­nul hát majd meg az a bizonyos tempó­­különbség? Ne legyünk gyerekek. Hagyjunk fel ezekkel az ábrándos mesékkel tempó­­különbségről Üres szó, amely,­ nincs Verem! -jelentősége. Régen nincsen tem­pókülönbség Dési Géza és Gömbös Gyula között, régen megszűnt minden ellentét, mely Bárczy Istvánt Ulain Fe­­renctől elválasztotta. Megszűnt abban a pillanatban, mikor az urak behódoltak a hatalomnak, mikor az urak nyugodal­mas elhelyezkedést keresve, bekopogtak a reakció, az intézményes antiszemitiz­mus ajtaján és magukkal vitték azt a mandátumot, amely jog szerint, morál szerint nem volt az övék. Ha most együtt ülnek majd Gömbös Gyulával, ha egy párton lesznek Ulain Ferenccel, ez csak annyit jelent, hogy néhány, nagyon kevés, maradék jóhisze­műen naiv polgárnak a szeméről is le­hull a hályog. Igazi portréjukhoz csak az hiányzott, hogy karjuk Gömbös Gyuláéba, Ulain Ferencébe legyen fűzve. ■ ■ > Most ez is megvan. Igen jellemző és igen mulatságos esős pártképet csinálhat róluk a politika­ gyorsfényképésze. CHOLNOKY PROFESSZOR ÚJABB NYILATKOZATA A LILLAFÜREDI FÚRÁS ÜGYÉBEN Meg kell védenünk az országot a tudás hiánya miatt bekövetkezett károk ellen, mondja Cholnoky professzor a lésügyi miniszternek adott válaszában •Wlfl/l/v* „Ha a fúrásra költött összegekből kazánokat vásároltak volna, még arra is maradt volna pénz, hogy a kazánokat akár egy évtizeden át fűtsék és mesterségesen állítsák elő a melegvizet” Pápai Vajna Ferenc még legutóbb is indítványt tett a fúrás folytatására . Az egyre bonyolultabb m­elegvízku­tatás ügyében tegnap megszólalt a Lillafüreden tartózkodó földmivelésügyi miniszter és azt a kijelentést tette, hogy a fúrást lankadatlan buzgalommal to­vábbfolytatják, mert véleménye szerint nyolcszáz méter mélységben melegvizet fognak találni. Mayer földmivelésügyi miniszter nem tud­hatta, hogy nyilatkozatával egyidőben egy másik illetékes nyilatkozat is napvilágot látott, amelynek tartalma szembenáll az ő kijelentéseivel. Csak igy történhetett meg, hogy a földmivelésügyi miniszter engedélyt adott a további melegvíz-keresésre s ugyan­akkor a földmivelésügyi minisztérium ke­belébe tartozó Földtani Intézet igazgatósága a következő kijelentést tette: „Nem felel meg a valóságnak, hogy a földmivelésügyi minisztérium hivatalos geo­lógusainak véleménye szerint Lillafüreden melegforrásoknak kell buzogniuk, a való­ságnak azonban megfelel, hogy eme véle­mény más geológusnak nézete, aki azonban nem tartozik a földmivelésügyi miniszté­rium hivatalos geológusai közé.".' ’ A két nemileg ellentétes nyilatkozat után ter­­mészetesen még zavarosabb és titokzatosabb lett a lillafüredi megelgviz-probléma, mert most már­ nemcsak geológusok, karszttu­dósok, barlangkutatók, világhírű külföldi és magyar szakférfiak állanak szemben a melegvíz után kutató kormány állás­ponttal, hanem az illetékes miniszter illetékes geológiai szakértői­ is. Az Esti Kurír munkatársa ma délelőtt újra eljárt az illetékeseknél és megkérdezte, hogy ilyen körülmények után milyen eredmén­-­ nyel végződhet a lillafüredi költséges játék, amelynek milliárdos tétjeit az adófizető pol­gárok verejtékezik ki magukból. A válasz mindenütt ugyanaz volt: — Szégyenteljes blamázs! Lillafüreden legfeljebb akkor lesz melegvíz, ha fel­forralják a vizet. Most ime elérték az 500 métert, de mé­­r­legvízről szó sincs. Persze, minél mélyebbre mennek, annál me­legebb víz fog összegyűlni a kútban. Hatszáz méter mélységnél 30 fokos víznek kell elő­törni. Ez azonban nem felszálló víz, ezt szi­vattyúzni nem lehet, ilyen vizet hasz­nálni lehetetlenség. Ha ott a mélységben fölfelé szálló tenden­ciájú melegvíz volna, akkor a repedezett mészkövön át minden fúrás nélkül is fel­törne. Felszálló vizet csak akkor kaphatunk, ha vizet záró réteget bökünk keresztül. Már­pedig semmiféle kőzet sem olyan vízáteresz­tő, mint a mészkő. Ezer és ezer lyuk, üreg, rés hatja át, ezeken keresztül minden fúrás nélkül is özönlenék a melegvíz, ha nyomása volna alulról fölfelé. — És erre sem lehet kilátás? — Erről szó sem lehet. Fölfelé ható nyo­más csak a süllyedt medencék feneke alatt van. Ezért száll föl az Alföldön minden artézi kútban a víz és ezért buggyannak fel a melegforrások mind az Alföld szélén : Pöstyén, Esztergom, Budapest, Eger, Gö­­römböly-Tapolca, Diósgyőr, Szobránc, Püs­pök-fürdő, Buziás és más helyeken. De mindig az Alföld szélén. A hegyek között is csak medencék alól jön melegvíz, így tehát teljesen tudománytalan, igen goromba tévedés geológustól mész­kőhegységben felszálló melegvízre fú­rást telepíteni. Az illető geológus úr a karszt-travertinát melegforrás üledéknek nézte, olyan ez, mintha az orvos a gyomorbajt paralisisnek konstatálja. Ebben a véleményemben minden magyar geológus kivétel nélkül egyetért velem, az összes egyetemi geológia professzorok az egész Földtani Intézet, sőt a külföldről itt­járt karszt­geológusok is. Megemlítettük most Cholnoky professzor­nak, hogy hír szerint a kormány mégis kényszerülve lesz a további futást abba­hagyatni, mert különben valóságos kultúr­­botránnyá fajul a lillafüredi ominózus pro­bléma. Elmondtuk, hogy állítólag Pfeiffer Gyula­ miniszteri tanácsost, Lillafüred kormánybiz- Cholnoky professzor újabb nyilatkozata Újból felkerestük Cholnoky Jenő pro­fesszort, elolvastuk előtte a Földtani Inté­zetnek az Esti Kurír­hoz intézett levelét, majd Mayer miniszter nyilatkozatát ismer­tettük. Az ősz tudós mosolygott, azután ezeket mondta : — A földmivelésügyi miniszter úr nyilat­kozatát teljes miértékben helyeslem az egy futás kérdésén kívül. Lillafüred kitűnően megválasztott gyönyörű hely, lelkesedéssel, örömmel láttam milyen művészi gonddal, tudással, tehetséggel tervezték meg, a hotel­épület gyönyörű és kétségtelen, hogy a für­dőnek igen nagy jövője van. Úgy a minisz­ter úrnak, mint a lillafüredi kormánybiz­tosnak csak gratulálni lehet a gyönyörűen sikerült megoldásért. A kormánybiztosság mindenre gondolt, elsőrangú sétautat vezet­nek Középeurópa legszebb erdőségeiben. A mészkőből álló bükkhegység nagyszerű ter­mészetes látványosságokat rejteget. Ezekhez eddig alig lehetett hozzáférni. Most igazi turistaérzékkel teljesen feltárták, aki Lilla­füredre megy nyaralni, sohasem fogja meg­bánni. — És a melegvízforrás is ilyen grandió­zus ? — kérdeztük a professzortól, így válaszolt: 1 .A fúrás ellen azonnal felemeltem a szavamat, a terv véletlenül jutott tudomá­somra, nyomban levélben kifejtettem véle­ményemet, hogy Lillafüreden melegvizet semmiesetre sem várhatunk. Mintha egy orvos a gyomorbajról azt hiszi, hogy paralizis — A földmivelésügyi miniszter­­— vetet­tük közbe — azt mondja, hogy most'500 méter mélységnél tartának és számítása szerint 800 méternél tör elő a melegvíz. —­­Amikor a munkát megkezdték — v­­­­laszolta Cholnoky Jenő — 500 méterre ter­vezték a fúrást. A fúrást javasoló geológus fogadkozott, hogy IHN­ méteren megjön a m­elegvíz.

Next