Esti Kurir, 1928. augusztus (6. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
A . ...in f"....."'""""iiiii1""-' ■ ■ ..c..c.^1 ^0^ 1 |p........* *...■. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P., NEGYEDÉVRE FŐSZERKE$ZTfi SZERKESZDŐSÉG: VI., ARADI UCCA 87.20 P. EGYES SZÁM ÁRA: 10 F. CSEHSZLOVÁK TELEFONSZÁM: 261—41, 261—42, 261—42, 268—28 RIÁBAN Kb. 1.20. JUGOSZLÁVIÁBAN 21. DINÁR, DAGGGY IITÁD HTV KIADÓHIVATAL, VI., TERÉZ-KÖRÚT 241. LEM. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI________________________________________________________________TELEFONSZÁMOK: 122-88 És 254-05 VI. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1928 AUGUSZTUS SZERDA ♦ 173. SZÁM AZ A BIZONYOS TEMPÓKÜLÖNBSÉG Gömbös Gyula — így szól a hír -feloszlatja, talán fel is oszlatta már a vezetése alatt álló fajvédőpártot. . Maga az egységes kormányzó csoporthoz fog csatlakozni s ebben a csatlakozásban követi őt, de csak egyedül, Ulain Ferenc. Híveinek másik csoportja, melybe odatartozott Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre , megmarad intranzigensen fajvédő álláspontja mellett és nyilván új politikai csoportot fog alakítani. Ez a részletkérdés azonban — valljuk be — nem is túlságosan érdekes. Gömbös Gyula bevonulása a kormánypártba semmi egyebet nem jelent, mint hogy az egységes párt újra felveszi zászlójának színei közé az antiszemitizmus rikoltó árnyalatát. Azt jelenti, hogy amit eddig próbáltak homályba burkolni, próbáltak elkenni, vagy amiről minden esetben próbáltak hallgatni, az a jövőben nem nyílt titok lesz, hanem bevallott és hivatalos program. , S ha ez fordulatot nem is jelent a magyar politikában, mindenesetre jelenti a ködök tisztulását. A magyarázat marad a régi. (Igazán felesleges fényűzés volna minden ilyen fordulat alkalmával új magyarázatokat keresni és fogalmazni.) Gömbös bevonulhat nyugodtan a kormánypártba, mert hiszen az ő taktikai felfogása és a kormány programja között csak tempókülönbség van. Lényegi eltérés nincsen. Nem tagadhatjuk meg magunktól azt az udvarias gesztust, hogy ebből az ünnepies alkalomból ne üdvözöljük az egységes párt nagy belülről dolgozóit: Ugron Gábort, Bárczy Istvánt, Dési Gézát s a többieket, akik szabadelvű fúróval kezükben szálltak nagy orkánok, viharok, hajótörések után az egységespárt biztos és nyugodalmas fedélzetére azzal a szándékkal, hogy liberális szerszámukat a reakciós kamrák megfúrására fogják használni. Mikor átosontak, mikor átmentették magukat s látták, miként csapkod a közvélemény felháborodása feléjük, malasztos és kenetteljes fogadkozások vízhatlan köpönyegét terítették magukra. Mondván, hogy míg az ellenzéki padokban meddő minden küzdelem s kilátástalan minden eredmény, addig a hatalom hajóján egyszerre nyílik ki a lehetőségek csodaajtaja. Mondván, hogy várjon türelemmel a liberális polgárság ítéletével, ameddig ők eredményeket nem produkálnak. Mert eredményeket fognak produkálni. A kormányzat olyan nagy súlyt vetett szerény személyükre, a kormányzatnak annyira fontos, hogy élvezze támogatásukat és szövetségüket, hogy kedvükért szívesen fordítja balra némiképpen a kormány kereket, kedvükért majd így tesz, majd úgy tesz, de mindenképpen jól tesz. ‘Eredmény? Gömbös a kormánypártban. Gömbös az ő tempójával, Bethlen is az ő tempójával. A politika Gömbösé. A világnézet Gömbösé. A liberalizmus — egyedül Désiéké. * Marad a kérdés, hogy miben nyilvánul hát majd meg az a bizonyos tempókülönbség? Ne legyünk gyerekek. Hagyjunk fel ezekkel az ábrándos mesékkel tempókülönbségről Üres szó, amely, nincs Verem! -jelentősége. Régen nincsen tempókülönbség Dési Géza és Gömbös Gyula között, régen megszűnt minden ellentét, mely Bárczy Istvánt Ulain Ferenctől elválasztotta. Megszűnt abban a pillanatban, mikor az urak behódoltak a hatalomnak, mikor az urak nyugodalmas elhelyezkedést keresve, bekopogtak a reakció, az intézményes antiszemitizmus ajtaján és magukkal vitték azt a mandátumot, amely jog szerint, morál szerint nem volt az övék. Ha most együtt ülnek majd Gömbös Gyulával, ha egy párton lesznek Ulain Ferenccel, ez csak annyit jelent, hogy néhány, nagyon kevés, maradék jóhiszeműen naiv polgárnak a szeméről is lehull a hályog. Igazi portréjukhoz csak az hiányzott, hogy karjuk Gömbös Gyuláéba, Ulain Ferencébe legyen fűzve. ■ ■ > Most ez is megvan. Igen jellemző és igen mulatságos esős pártképet csinálhat róluk a politika gyorsfényképésze. CHOLNOKY PROFESSZOR ÚJABB NYILATKOZATA A LILLAFÜREDI FÚRÁS ÜGYÉBEN Meg kell védenünk az országot a tudás hiánya miatt bekövetkezett károk ellen, mondja Cholnoky professzor a lésügyi miniszternek adott válaszában •Wlfl/l/v* „Ha a fúrásra költött összegekből kazánokat vásároltak volna, még arra is maradt volna pénz, hogy a kazánokat akár egy évtizeden át fűtsék és mesterségesen állítsák elő a melegvizet” Pápai Vajna Ferenc még legutóbb is indítványt tett a fúrás folytatására . Az egyre bonyolultabb melegvízkutatás ügyében tegnap megszólalt a Lillafüreden tartózkodó földmivelésügyi miniszter és azt a kijelentést tette, hogy a fúrást lankadatlan buzgalommal továbbfolytatják, mert véleménye szerint nyolcszáz méter mélységben melegvizet fognak találni. Mayer földmivelésügyi miniszter nem tudhatta, hogy nyilatkozatával egyidőben egy másik illetékes nyilatkozat is napvilágot látott, amelynek tartalma szembenáll az ő kijelentéseivel. Csak igy történhetett meg, hogy a földmivelésügyi miniszter engedélyt adott a további melegvíz-keresésre s ugyanakkor a földmivelésügyi minisztérium kebelébe tartozó Földtani Intézet igazgatósága a következő kijelentést tette: „Nem felel meg a valóságnak, hogy a földmivelésügyi minisztérium hivatalos geológusainak véleménye szerint Lillafüreden melegforrásoknak kell buzogniuk, a valóságnak azonban megfelel, hogy eme vélemény más geológusnak nézete, aki azonban nem tartozik a földmivelésügyi minisztérium hivatalos geológusai közé.".' ’ A két nemileg ellentétes nyilatkozat után természetesen még zavarosabb és titokzatosabb lett a lillafüredi megelgviz-probléma, mert most már nemcsak geológusok, karszttudósok, barlangkutatók, világhírű külföldi és magyar szakférfiak állanak szemben a melegvíz után kutató kormány állásponttal, hanem az illetékes miniszter illetékes geológiai szakértői is. Az Esti Kurír munkatársa ma délelőtt újra eljárt az illetékeseknél és megkérdezte, hogy ilyen körülmények után milyen eredmén- nyel végződhet a lillafüredi költséges játék, amelynek milliárdos tétjeit az adófizető polgárok verejtékezik ki magukból. A válasz mindenütt ugyanaz volt: — Szégyenteljes blamázs! Lillafüreden legfeljebb akkor lesz melegvíz, ha felforralják a vizet. Most ime elérték az 500 métert, de mérlegvízről szó sincs. Persze, minél mélyebbre mennek, annál melegebb víz fog összegyűlni a kútban. Hatszáz méter mélységnél 30 fokos víznek kell előtörni. Ez azonban nem felszálló víz, ezt szivattyúzni nem lehet, ilyen vizet használni lehetetlenség. Ha ott a mélységben fölfelé szálló tendenciájú melegvíz volna, akkor a repedezett mészkövön át minden fúrás nélkül is feltörne. Felszálló vizet csak akkor kaphatunk, ha vizet záró réteget bökünk keresztül. Márpedig semmiféle kőzet sem olyan vízáteresztő, mint a mészkő. Ezer és ezer lyuk, üreg, rés hatja át, ezeken keresztül minden fúrás nélkül is özönlenék a melegvíz, ha nyomása volna alulról fölfelé. — És erre sem lehet kilátás? — Erről szó sem lehet. Fölfelé ható nyomás csak a süllyedt medencék feneke alatt van. Ezért száll föl az Alföldön minden artézi kútban a víz és ezért buggyannak fel a melegforrások mind az Alföld szélén : Pöstyén, Esztergom, Budapest, Eger, Görömböly-Tapolca, Diósgyőr, Szobránc, Püspök-fürdő, Buziás és más helyeken. De mindig az Alföld szélén. A hegyek között is csak medencék alól jön melegvíz, így tehát teljesen tudománytalan, igen goromba tévedés geológustól mészkőhegységben felszálló melegvízre fúrást telepíteni. Az illető geológus úr a karszt-travertinát melegforrás üledéknek nézte, olyan ez, mintha az orvos a gyomorbajt paralisisnek konstatálja. Ebben a véleményemben minden magyar geológus kivétel nélkül egyetért velem, az összes egyetemi geológia professzorok az egész Földtani Intézet, sőt a külföldről ittjárt karsztgeológusok is. Megemlítettük most Cholnoky professzornak, hogy hír szerint a kormány mégis kényszerülve lesz a további futást abbahagyatni, mert különben valóságos kultúrbotránnyá fajul a lillafüredi ominózus probléma. Elmondtuk, hogy állítólag Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsost, Lillafüred kormánybiz- Cholnoky professzor újabb nyilatkozata Újból felkerestük Cholnoky Jenő professzort, elolvastuk előtte a Földtani Intézetnek az Esti Kurírhoz intézett levelét, majd Mayer miniszter nyilatkozatát ismertettük. Az ősz tudós mosolygott, azután ezeket mondta : — A földmivelésügyi miniszter úr nyilatkozatát teljes miértékben helyeslem az egy futás kérdésén kívül. Lillafüred kitűnően megválasztott gyönyörű hely, lelkesedéssel, örömmel láttam milyen művészi gonddal, tudással, tehetséggel tervezték meg, a hotelépület gyönyörű és kétségtelen, hogy a fürdőnek igen nagy jövője van. Úgy a miniszter úrnak, mint a lillafüredi kormánybiztosnak csak gratulálni lehet a gyönyörűen sikerült megoldásért. A kormánybiztosság mindenre gondolt, elsőrangú sétautat vezetnek Középeurópa legszebb erdőségeiben. A mészkőből álló bükkhegység nagyszerű természetes látványosságokat rejteget. Ezekhez eddig alig lehetett hozzáférni. Most igazi turistaérzékkel teljesen feltárták, aki Lillafüredre megy nyaralni, sohasem fogja megbánni. — És a melegvízforrás is ilyen grandiózus ? — kérdeztük a professzortól, így válaszolt: 1 .A fúrás ellen azonnal felemeltem a szavamat, a terv véletlenül jutott tudomásomra, nyomban levélben kifejtettem véleményemet, hogy Lillafüreden melegvizet semmiesetre sem várhatunk. Mintha egy orvos a gyomorbajról azt hiszi, hogy paralizis — A földmivelésügyi miniszter— vetettük közbe — azt mondja, hogy most'500 méter mélységnél tartának és számítása szerint 800 méternél tör elő a melegvíz. —Amikor a munkát megkezdték — vlaszolta Cholnoky Jenő — 500 méterre tervezték a fúrást. A fúrást javasoló geológus fogadkozott, hogy IHN méteren megjön a melegvíz.