Esti Kurir, 1929. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN Ke. 1.20, JUGOSZLÁVIÁBAN 2>/s DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: V.. VADÁSZ-UTCA 11 TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268- 28 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/b. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122-88 és 254-05 VII. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1929 OKTÓBER 1 KEDD 222. SZÁM TETTEKET VÁRUNK A közvélemény nyomása alatt Bethlen István gróf miniszterelnök ma terjedelmes nyilatkozatot adott a sajtónak, amelyben kitért az állami élet számos kérdésére. Végre. Ezzel nem azt akarjuk mondani, ez a sok tekintetben általánosságokban mozgó nyilatkozat közelebb vitt volna a mai helyzet megoldásához, de minden­esetre egy lépés a komoly munka meg­indulása felé. Meg kellett éreznie gróf Bethlen Istvánnak is, hogy a nemzet tü­relme a végsőkig feszült. A megoldásra váró feladatok és a megoldás útja tekin­tetében eltérők lehetnek a vélemények. De egyben nem lehet eltérő felfogás: hogy a létért végső erőfeszítéssel küzdő társa­dalom jogosan követeli, hogy sorsának in­tézői törődjenek a bajokkal. Mi a minisz­terelnök nyilatkozatát és azt, hogy terve­zett szabadságának megszakításával a hol­napi napon átveszi hivatalát, az első lépés­nek tekintjük. Itt azonban nem állhatnak meg a dolgok. A miniszterelnök nem elégedhetik meg azzal, hogy a maga részéről is megálla­pítja az ország válságának tüneteit. Hi­szen amit nyilatkozatában a gazdasági helyzetről, a bajok kulforrásáról, a terme­lési nehézségekről, a mezőgazdasági üze­mek átalakításáról, az állami költségvetés kiadásainak csökkentéséről, az adóterhek mérsékléséről, uj produktív beruházások szükségességéről mond, — mind olyan, amit olvasóközönségünk ezen a helyen évek óta olvashatott, majánem ugyan­azokkal a kifejezésekkel is, mint amelye­ket a miniszterelnök nyilatkozatában használt. Sokkal súlyosabbnak látjuk a helyzetet, semhogy most az ellenzéki poli­tika igazolásának kérdésével foglalkoz­zunk. Végre elérkezett a tetteknek ideje. A miniszterelnök azt a felszólítást intézte a kritikusokhoz, hogy tekintet nélkül po­litikai pártállásukra, működjenek együtt ők rs abban a munkában, amely hosszú és nehéz feladat, de amelyet el kell végezni, nem harccal, hanem egyetértésben és sze­retettel az ügy iránt. Ebben a mondatban azonban a hangsúlynak a munkán kell lenni. Az ország sorsának mai állapota nem kis mértékben annak eredménye, hogy a felelős, vezető helyeken levő egyé­nek nem vitték bele azt a munkát, oda adást, törődést és áldozatkészséget az ügyek intézésébe, amely az eredmény el­érésére nélkülözhetetlen. A komoly mun­kában a kormány elnökét és tagjait senki sem akadályozta eddig sem. Ilyen akadá­lyoktól nem kell félniök a jövőben sem A jobboldali sajtó szemünkre vetette a közelmúlt napokban is, hogy az ellenzék csak a hatalmi rendszert és nem a hata­lom birtokosait támadja. Teljesen igaza van. Nekünk nincsenek személyi szem­pontjaink abban a pillanatban, amikor a kormány végre ráeszmélt az ország vál­ságos helyzetére és saját kötelességére. Ha a kormány az állami kiadások csök­kentésével, a közterhek mérséklésével, a pazarlás megszüntetésével, minden elő­teremthető fillérnek a termelés fokozására való fordításával enyhíti a gazdasági vál­ságot, ha a korrupció kiirtásával helyre állítja a közélet tisztaságát, ha a felesleges súrlódási pontok kiküszöbölésével megte­remti a relatív nemzeti egységet, ha a de mokratikus politika elemi követelményei­nek megvalósításával helyreállítja az or­szág külső megbecsülését és a nagy fel adatok elvégzéséhez szükséges belső egy­séget, — a kormány biztos lehet, hogy minden becsületes ellenzéki politikus, minden személyi érdek és igény nélküi segíteni fogja ebben a munkában. De ismételjük, munkát és tetteket aka­runk. Értse meg a kormány, hogy hiába akarjuk a homokba dugni a fejünket. A külföld megítélésében Magyarország hát­rányos helyzetét, a beállott gazdasági krízist nem egyes emberek nyilatkozatai Ezután a gazdasági hitel kérdésével fog­lalkozott a miniszterelnök, kifejtette, hogy a Pénzintézeti Központnak hatnia kell a vidéki pénzintézetekre, hogy a Nemzeti Bank kamatlába cs az általuk a gazdánál kijegyzett pénz kamatja közti különbsé­get csökkentsék. A Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank derék munkát végeztek a múltban, erőszakos eszközökhöz azonban ezen a téren nyúlni nem lehet. Hosszú lejáratú hitelt kell bizto­sítani a gazdák számára. A párizsi konferenciának nagy fontossá­got tulajdonit a miniszterelnök, mert amig az olt függőben lévő kérdések le­tárgyalva nincsenek, mig a magyar állam va­gyona és jövedelmei az esetleges reparációk részére vannak lekötve, addig nincsen telje­sen szabad kezünk államkölcsönök felvéte­lére. Addig a külföldi (őkének nincs is olyan bizalma, mely egy nagyobb államkölcsön felvételét lehetővé tenné. okozták, hanem az a politika, amelyet évek óta követ éppen a jelenlegi kor­mányzat. Ez a bajok kutforrása. Ennek gyógyítását hiába várja a miniszterelnök ur a szociáldemokrata párttal folytatott tárgyalásoktól, vagy megegyezéstől. Nem az a feladata a miniszterelnöknek, hogy a külföldi kormányok változására való te­kintettel pillanatnyi taktikai könnyebbsé­geket keressen kormányzata számára. Magyarország polgárságának döntő több­sége a haladó polgári gondolat mellett áll. Az fog az ország kormányzatának szi­kezatot tett a helyzetről és terveiről a közvélemény számára. Nyilatkozatának lé­nyeges részét itt adjuk: kentem lehet azt a «spannungot» amely a vi­lágpiaci árak és a belföldi árak között mutat­kozik. Különösen az exporthitel kérdéséi kell, hogy a kor­mány komolyan tanulmányozza. Mindent meg fogunk tenni, hogy a gazdakö­zönség és a kereskedelem rendelkezésére áll­junk. Lehetővé kell tenni a termelésnek ki­vételes konjunktúrák kihasználását a tarifa­politika segitségével. A baj az, hogy a magyar mezőgazda nem rendelkezik azzal a forgótő­kével, amely lehetővé tenné számára, hog yaz egész termést ne egy nap alatt dobja piacra. Addig azonban egy uj beruházási program, amire pedig a magyar államnak és a magyar közgazgaságnak égetően szüksége van, nem vihető keresztül. Nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a párizsi tárgyalások sikeresen fejeződ­jenek be és Magyarország újabb terhek vállalása nél­kül nyerje vissza a maga pénzügyi szuve­renitását. Egyébként újabb terhek vállalására n magyar kor­mány semmi körülmények között nem vállalkozhatnék. Ezután a mezőgazdasági üzemek áialakitá­lárd politikai alapzatot teremteni, aki ezt az igazságot megérti és azt a nagy poli­tikai erőt, amely a polgári gondolatban és a haladás eszméjében van, bátor (kézzel és őszinte akarással életre hívja. ÍEbbeni az irányban követelünk és várunk ja kwrs mánvtól tetteket. Vagy valóra tudj,a /vaD tani gróf Bethlen István egy uj korm^nys zati rendszerrel ezt a nemzeti szükségess séget, vagy további szerepe megszült ér« ték lenni a nemzet életében. Tetteket várunk. sáriak szükségéről, a helyes útügyi politikáról, a kisvasutak kérdéséről nyilatkozott ar minisz­terelnök, ami azonban szerinte mind össze­függ a nagy beruházási pofitikával, melynek lehetőségét a párizsi tárgyalások sikeres befe­jeződésének *kell megelőznie. Majd így folytatja a miniszterelnök: — Ezzel csak felelni akartam azokra a kriti­kákra, amelyek á kormány közgazdasági po­litikájával s-emben a közelmúltban is kiadós mértékben elhangzottak. Mi minden termé­keny kritikát örömmel fogadunk, hiszen nem tartjuk magunkat csalhatatlanok­nak, különösen minden gyakorlati javaslatot ai kormány a legkomolyabban mérlegel. Ámde az a kritika, amelyet csak politikai szempont­ból gyakorolnak, amely csak általánosság te­rén mozog, amely nem jelöl meg egyes kon­krét hibákat, vagy nem tesz konkrét javasló- tokát, — nézetem szerint túl lő a célon, illetve káros is lehet, mert károsan befolyásolja a közhangulatot, csüggedést kelt a termelők kö­rében anélkül, hogy a javulás processzusát, vagy annak eszközeit, a javítás módjait meg­jelölné, vagy ahhoz a maga részéről hozzá­járulna. — Kérem mindazokat, — folytatja —, akik komolyan lelkükün és szivükön vi­selik az ország gazdasági éleiének javu­lását, akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon állanak, a maguk feladatát úgy fogiák fel, hogy karöltve azokkal a fénye­zőkkel, akik hivatva vannak szaktudá­sukkal, vagy áfásuknál fogva közgazda­ság! politikánk helyes irányba terelésére, működjenek együtt ők is abban a munká­ban, amely egy hosszú és nehéz feladat, de amelyet cl kell végeznünk. Ezt a munkát nem végezhetjük el harcban, csak egyetértésben és szeretettel az ügy iránt. „A revízió a helyes foelpfd'tika segitségével érhető el“ t Ezulán az adópolitikára tért át a miniszter '■'ők. Kijelentette, hogy i a kormány kötelezettséget vállalt a költ­ségvetés kiadásainak csökkentésére és ezt nagyon komolyan veszi. A pénzügymi­niszter az egész költségvetést revízió alá vette, viszont amíg egy nagy állami kölcsön fel nem BETHLEN ISTVÁN GRÓF NYILATKOZATA A HELYZETRŐL ÉS TERVEIRŐL —► ■■■■ ■i.i» .......— ~ A közgazdasági helyzetről, a bajok okai- * ról, a kormány adópolitikájáról és kül­politikai helyzetünkről nyilatkozik Bethlen miniszterelnök, aki holnap átveszi hivatalát ..... ■ ■ ■ ■ -VUt/l/Vs» ........ A kivételes hatalmat fokozatosan le kell építeni — A titkos választójog kiterjesztése csak fokozatos lehet — A szociáldemokratákkal folytatott megbeszélések eredménye rövidesen köztudomású lesz Hosszas hallgatás után, nyilván a közvéle­mény érezhető izgalmának és a demokratikus rétegek mozgalmának hatására Bethlen István gróf végre részletes nyilat­Bethlen miniszterelnök nyilatkozata A bajok kutforrását különfére tényezőkben lehet megtalálni. Egyfelől a mezőgazdasági termények árának hanyatlásában, másfelől a hitelkérdés nehézségeiben, harmadszor az állami terhekben. A mezőgazdasági termények árhanyatlása okozza, hogy a mezőgazdaság ma nem olyan rentábilis, mint volt azelőtt. Én ezt egy abnormis, kivételes és átmeneti helyzetnek tattom. Ám az áralakulásra nekünk a legkeve­sebb befolyásunk lehet, mert nem ml diktáljuk az árakat. Az export alátámasztásával azonban csök­A párizsi jóvátételt konferencia döntő fontossága \

Next

/
Thumbnails
Contents