Esti Kurir, 1930. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

2- oldal tasztikus összegeket emlegetett, amennyiben szerintük az optánsok kielégítésére hiva­tott 240 millió aranykoronás A-kasszá­­ból másfél százalék jut majd az optáns­­pör ügyvédeinek, vagyis egy-egy ügyvéd egymillió aranykoronás tiszteletdíjat fog kapni. Az optánspörben szereplő ügyvédekhez kö­zelálló kormánypárti képviselők ezt az össze­get túlzottnak mondják, amennyiben rámu­tatnak arra, hogy maguk az optánsok sem készpénzt, hanem négyszázalékos kötvényeket fognak kapni, amelyeknek tulajdonképpeni értéke a 60—70 százaléka körül fog mo­zogni. Reámutatnak arra is, hogy az optáns­­pörökben Egri Aurélon és Lakatos Gyulán kívül más ügyvédek is szerepelnek, úgy hogy például Lakatos Gyula az optánsoknak csak a felét képviseli és még­hozzá nem is egye­dül, hanem társával, Császár Károly dr-.ral együtt. Az optánspör ügyvédei egyébként, akiknek honorárium-ügye van délelőtt órá­kon keresztül foglalkoztatta a kormánypárti folyosót, jövő héten a magyar delegációval együtt kiutaznak Párisba a február 5-én kez­dődő Loncheur-féle tárgyalásokra. finkSuR üzemből, 1930 február 1 Rónai Nándorné súlyos idegbeteg­sége miatt ma nem folytathatták bűnügyének főtárgyalását A büntetőtörvényszék Schirilla-tanácsa Ró­nai Nándorné nagyszabású bűnügyében ma reggelre tűzte ki a folytatólagos tárgyalást, de már tíz óra is elmúlt s a tárgyalást nem lehetett megkezdeni, mert Rónainé nem volt jelen. Hamarosan hírek terjedtek el, hogy Rónainé­val valami súlyos baja történt, már tegnap délután, illetve este is azt mondotta védőjé­nek, hogy nem tudja túlélni az eseményeket, öngyilkosságot fog elkövetni. A törvényszék nyomban elrendelte Rónainé elővezetését, azzal, hogy a detektív előbb a törvényszéken jelentkezzék és Ötvös József dr. egészségügyi főtanácsossal, a Markó-utcai fogház orvosá­val együtt menjen el Rónainé lakására. Tizenkét óra tájban jött vissza Eötvös­ Jó­zsef dr. egészségügyi főtanácsos a kiküldött detektívvel együtt. Eötvös dr. előadta, hogy Rónai Nándornét felöltözve, ágyban ta­lálta és látszott rajta, hogy készült eljönni a tárgya­lásra, azonban környezete szerint összeesett és ágyba fektették. Megállapította azt is, hogy Rónainé nagyfokú hisztériás görcsökben szenved és ha elővezetnék is, nem lenne abban a helyzetben, hogy a kérdésekre értelmes vála­szokat adjon. Traeger dr. ügyész javaslatot tett a törvény­széknek, hogy a legközelebb kitűzendő főtárgyal­ást Ró­nainé lakásán tartsák meg. A bíróság a tárgyalást február 11-re napolta el és ha Rónainé megint nem jönne el, úgy ez esetben fognak dönteni az ügyészi indítvány fölött, hogy a helyszínen tartsák-e meg a fő­­tárgyalást. A gróf Wenckheim-hagyaték körüli perben elutasították a Scitovszky Béla elleni keresetet Érdekes és felette bonyolult polgári per ke­rült most Kéry János dr. törvényszéki bíró elé. Gáspár Vilmos földbirtokos, háztulajdonos K­ernolák Nándor dr. ügyvéd útján pert indí­tott *'•■■■ Wenckheim­ Ferencné grófnő örökösei, Forgách Ilona grófnő, Károlyi Lajosné szüle­tett S Krasznay Margit, Krasznay Ferencné szü­letett Harrich Mária, Krasznay Ferenc, For­­gách Jónás gróf, lovag Hertens Edéné, gróf Vorgách Eleonóra, gróf Forgách Antal, báró Rosner Ervinné született Forgách Klotild gróf­nő és végül az ügygondnok, Scitovszky Béla ellen. A felperes földbirtokos keresetében úgy adja elő a tényállást, hogy 1918 szeptember 20-án­zerződéses alapon megvette az Étes község ha­tárában fekvő 1100 katasztrális hold ingatlant, amely az alperesnek tulajdona volt, miután Wenckheim Ferencné grófnő, született For­gách Ilona grófnő hagyatékához tartozott. Vé­telár fejében — szól a kereset — 7­2.000 koro­nát fizetett. Az alperesek, illetve megbízottjuk, Scitovszky Béla dr. az adásvételi szerződést az 5200—1919 M. E. számú rendeletre való hivat­kozással Nógrád vármegye közigazgatási bizott­ságához terjesztette, onnan pedig felkerült a földművelésügyi minisztériumhoz és ezzel meg­kezdődtek a bonyodalmak. A földmivelésügyi minisztérium ugyanis nem hagyta jóvá a vételt, sőt a kérdéses birtok vevőjéül a Magyar Föld­hitelintézetek Országos Szövetségét jelölte ki. A felperes Gáspár Vilmos azon az alapon, hogy az 5200-1919 M.E. miniszteri rendelke­zés törvénytelen, pert indított annak megállapí­tása érdekében, hogy a kérdéses miniszteri rendeletnek törvényereje nincsen. A pert a Kú­ria áttette a hatásköri bírósághoz, az ügy éve­ken keresztül húzódott és minthogy ennek foly­tán nem juthat az annak idején megvett ingat­lan tulajdonába, kéri, hogy a törvényszék azokat az összegeket, amelyeket az eladó alpe­resek javára lefizetett, s amely összegeket az alperesek nem voltak hajlandók a fi­zetés időpontjának megfelelő értékben visszatéríteni, s ítélje meg és marasztalja az alpereseket het­venezer pengő tőke és járulékainak megfize­tésére. A keresetet a felperes utóbb kiterjesztette, mint tizenharmadikrendű alperesre, Scitovszky Béla dr.-ra is, mert szerinte Scitovszky Béla, mint ügygond­nok vette át a vételárként lefizetett összegeket, és az összegek átértékeléséért, mint vagyonke­zelő is felelősséggel tartozik. Debreceny Sándor dr., vitéz Péter­ Aladár dr., Szily Dezső dr. és Vietorisz Gyula dr. al­peresi ügyvédek ismételt felszólalása után a törvényszék a Scitovszky Béla dr.-ra vonatkozó kere­setet elkülönítve, erre vonatkozóan eluta­sító ítéletet hozott. Az ítélet érdekes indokolása azt fejtegeti, hogy a tizenharmadrendű­ alperes Scitovszky Bélával szemben a felperes kereseti igénye más, mint a többi alperesekkel szemben, minthogy pedig az igény jogalapja nem egy­séges, a perben eldöntendő kérdés sem egy­séges s ezért a törvényszék megállapítja, hogy a felperesnek ebbe a perbe nem volt joga Sci­tovszky Béla dr.-t, mint vagyonkezelőt be­vonni, de egyébként is megállapítja a tör­vényszék, hogy az átértékelési perek folya­­matbatételének határideje 1929 március 1-én lejárt, a kereset, tehát a törvény által kizárt ke­reset, elutasítandó. Egyéb vonatkozásaiban a per még folyik. A „Zugló" új manuális telefon­központ üzembehelyezése A budapesti m. kir. távíró és távbeszélő igaz­gatóság értesíti a távbeszélőt igénybevevő kö­zönséget, hogy Zuglóban a távbeszélő hálózat fejlesztése céljából addig is, míg az automatizá­lás Zugló területére is kiterjeszthető lesz, egy kisegítő manuális központot létesít. Ez a köz­pont január hó 31-én helyeztetik üzembe. Mindazokat az állomásokat, melyek e központ­hoz fognak tartozni, automatikus előfizetők oly módon hívhatják fel, hogy először a „Zug- 16“ központ sorozatos számát a csillagos Aut. 982—20-at tárcsázzák és a kezelő jelentkezése után a szám bemondásával kérik a kívánt elő­fizetőt. Manuális előfizetők pedig a saját köz­pontjuktól először a „Zugló" központot kérik és azután a „Zugló" központ kezelőjének be­mondják az előfizető számát. Jelenleg csak azokat az állomásokat fogják átkapcsolni e központba, amelynek hívószámai a rendes távbeszélő névsorban még nem szere­pelnek, továbbá az új jelentkező előfizetőkét. A rendőrség nem engedélyezte a szocialisták tattersalli gyűlé­sét a hágai egyezmény ügyében A magyarországi szociáldemokrata párt a napokban a főkapitánysághoz fordult és engedélyt kért arra, hogy vasárnap, feb­ruár 2-án a Tattersallban nagy népgyű­­lést tarthasson, amelynek tárgya a há­gai egyezmény lenne. Bezegh-Iluszágh Miklós főkapitány ma érte­sítette a szociáldemokrata pártot, hogy a népgyűlés megtartását nem engedé­lyezi. A főkapitány véghatározata erről az intézke­désről így szól: A magyarországi szociáldemokrata párt azon bejelentését, hogy 1930 február 2-án délelőtt tiz órakor a Tattersall lovardában (Gyerepesi­ ut 10. szám alatt) v A hágai egyez­mény* napirenddel nyilvános gyűlést kíván tartani, tudomásul nem veszem és­­ nyitvém­* gyűlés megtartását megtiltom. Megokol­ás: így kellett határoznom, mert az utóbbi napokban lefolyt lírai tünteté­sek és rendzavarások következtében attól kell tartanom, hogy a rend felbontására törekvő elemek a nagyszabásúnak ígér­kező gyűlést, de ktt­ensen a szétosztás idejét tüntetések és rendzavarások na­gyobb mérvű megismétlésére fogják fel­használni, miért is a székesfőváros nyugalmának és rend­jének megóvása érdekében a gyűlés megtartá­sát be kell tiltanom. Jelen véghatározatom tizenöt napon belül a m. kir. belügyminiszter úrhoz megfellebbez­hető. Bezegh főkapitány. A szocialista párt a főkapitány döntését meg­fellebbezi a belügyminiszterhez. Ma elfogták a kasszafuró Flehner József két betörőtársát is Tegnap hajnalban, mint ismeretes, az Ár­pád­ utcában tettenérték Flehner József kasz­­szafuró betörőt. A rendőrség huszonnégy óráig nyomozott Flehner elmenekült tettes­társai után és ez a munka ma délelőtt siker­rel járt. Kinyomozták és el is fogták Flehner két tettestársát: az egyik az öccse, Flehner Ferenc, a másik pedig Rigó Sándor, mind a ketten szobafestő segédek. A háromtagú társaság hónapok óta nagy­szabású betöréseket és kassza­utasokat kö­vetett el. A Hold­ utca 10 szám alatt lévő műszaki üzletből lopták a kasszafútásra al­kalmas szerszámokat is­. A rendőrség eddig öt betörésüket nyomozta ki. Flehner Józ­sef és társai követték el nemrég a Vilmos császár­ után a Salgó-féle műszaki kereskedésben történt betörést is. • Teljes bírm­a­jstromukat most igyekszik megállapí­tani a rendőrség. Az albertfalvi kertváros lakóinak pana­szait memorandumban nyújtják át Vass nép­jóléti miniszternek és Dréhl államtitkárnak A Társadalombiztosító Intézet­ rokkantalap­­jából felépített albertfalvi kertváros lakói tegnap este nagygyűlést tartottak az albertfalvi Csizmadia-vendéglőben. A­­gyű­­lésen szóvátették a villany- és vízszolgáltatás, valamint a közlekedés terén mutatkozó sérelmeket és panaszokat amelyeknek orvoslását, — a nagygyűlés hatá­rozata szerint — a lakók memorandumba fog­lalva nyújtják át Vass népjóléti miniszternek, Dréhr népjóléti államtitkárnak, illetve Huszár Károlynál, a Társadalombiztosító Intézet elnö­kének. A memorandumot bizottság juttatja el, amelynek tagjai dr. Nyireő Sándor, Sípos Béla, Lovasy Gyula, Steiner Vilmos és Stras­­ser Rezső. A nagygyűlésen, amelyen dr. Nyireő Sándor elnökölt és amelyen Forgó Henrik főjegyző és Brüller Henrik főbíró, valamint a község elöl­járósága is megjelentek, hangsúlyozták, hogy a Kertváros lakóinak a lakások ellen semmi kifogásuk nincsen, csupán a villany- és vízszolgáltatás és a köz­lekedés hiányossága azok, amiknek orvoslá­sára szükség van. Dr. Nyireő Sándor köszönetet mondott a népjóléti kormánynak, illetőleg a Társada­lombiztosító elnökének a kertváros felépíté­séért, majd Steiner Vilmos, a gyűlés előadója ismertette a jelenlevők zajos helyezése köze­pette a kertváros lakóinak panaszait. A viz­­éti villanyóra, Tatamu­d a vizdij és a villany világítás­ára igen magas. A leg­fontosabb panasz, hogy a helyiérdekű villamos úgynevezett «kitérő állomása» . Igen messze van a kertvárostól és ezért kérik, hogy az állomást helyezzék a lakótelephez közelebb. A lakók kérik továbbá, hogy a hatóságok tegyék lehetővé az utazás olcsóbbá tételét, kérik a kertváros utcáinak erősebb világítá­­sát és azt, hogy a kertváros területén állítson fel a Társa­dalombiztosító Intézet orvosi rendelőt. A nagygyűlés tagjai egyhangúan hozzájár­­ultak ahhoz, hogy ezeket a kéréseket me­morandumba foglalva átnyújtsák az illetéke­seknek. unwixk­? KÁVÉHÁZ Bura Károly teljes zene­karával hangversenye* 1930 február 1-től Vaságyat, összecsukéságyat, legeresőbbm PrifcAndkagrát száll*. T­. Orrtt Zichy Sma­stea 48, fiókok: Zalgnonc­atna 12 és Üncí­nt­­. Mtumtiadt A legjobb fekvésű 50 teljesen berendezett szobával, a legjobb közönségtől látogatva eladó avagy bérbeadó Leveleket: „ABBÁZIA" jeligére a tulajdon©# as JustiL Kurír* kiadóhivatalába kér. BÚTOR 20 HAVI Kisipari DÉKZI FTDF Kénpénz­késü­temény m WwE/Arbas CORVIN BÚTORCSARNOK Debisy-itcs Jig Közalkalmazottak szállítója Kiadó lakások! Mmbó-vtea 1—3—8. ag. (Szemben a Statisztikai Hivatallal) cov-tOY 3, 4 és 5 szabás, haiti!, Margit-körút 43. sx. a körútra, vagy a Statisztika-kertre néző 3 és 4 szabás lakássá indiai valamint sfig garszMiaká* Elegáns kiviteli Olesé érék! Bővebbet a helyszínen, vagy Automata 298-38 Nagyobb tömeg paplant kiselejteztünk, Jó mínűséget adunk már P­ie.Sö­tu­l kezdve Propaganda 1 4 pengős írtán PLD­MA PAPLANGYÁR PLUHA PAPLANGYÁR

Next