Esti Kurir, 1930. március (8. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

2. oldal a városban és megint csak felhangzott minde­nütt a kiáltás: „Pusztuljon a király! Éljen a köztársaság!" A hajnali órádban egy többszáz főnyi tün­tető csoport a királyi palota elé akart vonulni. A lovasrendőrök szétszórták őket, mire a tömeg dühében beverte a királyi palota közelében fekvő üzletek és kávéházak ki­rakatüvegeit. Az egyik kávéház ablakából letépték Mária Krisztina anyakirályné képét és nyilvánosan elégették. A kávéház berendezéséi­g szétrombol­ták. A nyugalom csak a reggeli órákban állott helyre. Nagy tüntetések voltak csütörtök este­ Vic­i katalán városkában is, ahol a délutáni csend­­őrsortűz óriási elkeseredést váltott ki a lakos­ság körében. A sortűz halottjainak száma estére há­romra emelkedett, miután a két súlyos sebesült is belehalt sérü­léseibe. A lakosság az esti órákban nagy fel­vonulást rendezett az utcákon és zajosan kö­vetelte a bűnös csendőrök példás megbünteté­sét. A tiltakozás jeléül már délután minden üzletet bezártak. „Nem a tüntetők, hanem az udvaroncok teszik tönkre a monarchiát" Madrid, február 28. (Havas.) Sanchez Guerra szigorú bírálatot mondott beszédében a diktatúráról. A diktatúra kegyetlen volt, de nem követett el véreng­zéseket. Követelni kell a diktatúrában résztvevők felelősségre vonását. A szónok sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a diktatúra következtében a köztársasági mozgalom megerősödött. A monarchiák nem a tüntetők, hanem az udvaroncok cselekményei következtében­­ dőlnek meg. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a küszöbönálló választások őszinték lesznek és oly parlament és alkotmány megalkotásához vezetnek, amely megfelel az ország óhajának és szükségleteinek. Sanchez Guerra beszédét nagy jelzéssel fo­gadták. Véres politikai tüntetés Barcelonában Madrid, február 28. (Havas.) A kormány nem­ adta meg a fel­hatalmazást Alvarez volt képviselőházi elnök­nek és Lerroux köztársasági pártvezérnek, hogy Barcelonában politikai beszédet mondja­nak. Tegnap este Barcelonában többen tüntetni akartak a város belső negyedében A rendőrség közbelépett. Az összetűzések során hat tünte­tőt megsebesítettek, kettőt letartóztattak. Megvizsgálják a vádlott elmeálla­potát, mert nem tudta, hogy milyen vallásfelekezethez tartozik Békessi István sződi napszámos Sződlige­­ten Bíró Bertalanék szőlőjében Kovács Ilona nevű négy és féléves foga­dott gyermekét fejszével fejbevágta. A pestvidéki törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a napszámos tagadta tettét, az­zal védekezett, hogy a gyermek megbotlott és így zuhant bele fejjel a fejsze élébe. A tanú­képpen kihallgatott négy és féléves leányka határozottan megcáfolta a vádlottnak ezt a védekezését, értelmesen és okosan felelt a hozzá intézett kérdésekre és kijelentette, hogy a bácsi ütötte fejbe a fejszével. Azt is elmondotta a gyermek a bírák előtt, hogy Békéssi azért haragudott meg rá, mert megmondta neki, hogy azért van kiint a munkánál, nehogy a bácsi ellopjon valamit. A gyermek vallomását a kihallgatott tanúk mindenben megerősítették és a törvényszéki orvosszakértői vélemény is alátámasztotta. A bíróság ezért Békessi Istvánt súlyos testi sér­tés bűntette miatt egyévi börtönre ítélte. A tábla Kál­lay-tanácsa most tartott felebbviteli főtárgyalást ebben az ügyben. A vádoltt az elnök kérdésére nem tudta megmondani, hogy milyen vallásfelekezethez tartozik, mire védője kérte, hogy a tábla rendelje el elmeálla­potának megvizsgálását A védő a kérelmet egyéb körülményekre tör­tént hivatkozással is megokolta, úgy, hogy a tábla valóban helyt adott az előterjesztés­nek és elrendelte a vádlott elmeállapotának megvizsgálását. Letartóztattak egy elegáns fiatal leányt, aki lopott ékszerekkel jótékonykodott Nyúlánk, szőke, jólöltözött fiatal leányt kí­sértek be ma reggel a budapesti főkapitány­ságra. Az elegáns ifjú hölgy méltatlankodva panaszkodott az egyik rendőrtisztviselőnek, hogy az utcán megállította egy asszony, aki azzal vádolja, hogy amikor albérletben nála lakott, meglopta. Az asszony rendőrt hívott és bekísértette a főkapitányságra. Csakhamar megállapították azonban, hogy az elegáns kisasszony alaptalanul háboro­dott fel, mert egy régóta keresett tolvaj­nőt fogtak el személyében. Kiderült, hogy Magyari Annának hívják, s az utóbbi időben rengeteg feljelentés érkezett ellene. Magyari Anna előkelő tisztviselő leánya, azonban már tizenhárom éves korától kezdve állandóan kisebb-nagyobb tolvajlásokat kö­vetett el és szülei hiába adták a legszigorúbb nevelőintézetekbe, akárhol fordult meg, min­denütt nagyszabású lopásokat követett el, úgyhogy fiatalkora ellenére már három esztendőt töltött női fegyintézetekben. Magyari Anna decemberben szabadult ki és azóta abból élt, hogy albérleti lakásokat vesz ki és az első alkalommal, hogy a főbér­­lők közül senki sem tartózkodik otthon, min­den összecsomagolható dolgot elvisz: feltöri a szekrényeket és a pénzt és értéktárgyakat magához véve, megszökik. De panaszok ér­keztek ellene személyleírásának pontos meg­jelölésével idősebb urak részéről is, akik elmondották, hogy egy na­gyon jó megjelenésű sudár, szőkehajú nő kacéran viselkedett velük szemben és amikor megismerkedtek vele, szívesen elkísérte őket lakásukra, alig volt azonban ott pár percig, amikor vala­milyen ürüggyel kiment az előszobába és többé nem jelentkezett. A férfiak később észrevették, hogy kabátjuk zsebéből hiányzik a pénztárca. Egész sereg ilyen tolvajlást jelentettek be. A főkapitányságon ma délelőtt megállapí­tották, hogy mindezeket a lopásokat a mél­tatlankodó Magyari Anna követte el Azon­nal detektívek mentek ki új lakására, ahol a rendőrség nagy meglepetésére mindazok­nak a lopott értéktárgyaknak, ékszereknek, szőnyegeknek legnagyobb részét, amelyeket Magyari Anna különböző lakásokból ellopott, megtalálták. Amikor azután Magyari Annát faggatóra fogták, a leány sírva vallotta be, hogy bár a legkitűnőbb nevelésben részesült, gyermekkora óta ellenállhatatlan szenvedélye a tolvajlás. — A legritkább esetben adtam el a lopott holmikat — mondotta. — Nekem ezek nem kellettek. Sőt jól esett, ha egy-egy ruhadarabot, szőnyeget vagy ékszert olyanoknak ajándékoz­hattam el, akik arra rászorultak. A leány ezután fel is sorolta mindazoknak a nevét, akiket a lopott holmikból támogatott. A rendőrség meg is állapította, hogy Magyari Anna valóban igazat mondott: a lopott érték­tárgyakat sohasem értékesítette, hanem jóté­konykodott velük. Amikor aztán kérdőre von­ták, hogy az idősebb urak pénztárcáit miért lopta el, Anna azt mondta, hogy ez is beteges szenvedélyének következménye, de megállapí­tották, hogy a pénztárcákban talált készpénz­ből tartotta fenn magát. Miután így kiderült, hogy Magyari Anna be­teges kleptomániá­ja párhuzamos a haszonszer­zési lopással, a rendőrség a leányt ismét le­tartóztatta. KRITHY PEMETEFŰ­­­ök ORMÁT FÜLE CUKORM KIRJON Szám 30 március I JEsriKuBiR W \\ NT Xv XX \V Ví \V Xv JVC Xv XX XX XX XX Xv/XX XX Xa Aláírták az olasz - román keres­­kedelmi szerződést Madgearu román kereskedelmi miniszter és Mussolini a S’a­­azzo Veneziában aláírták az olasz-román kereskedelmi szerződést. A szerződés érvénye egyelőre három évre szól és gondoskodik a meghosszabbítás lehetősé­géről. A szerződés aláírását nem jelentéktelen gyakorlati akadályok késleltették. Elsősorban Mussolini híres Battaglia del Grano-ja, a harc a bazáért, amely a román gazdasági körök fel­fogása szerint nagymértékben irányult a föld­művelő Románia ellen. A szerződésben azon­ban végül is Olaszország megfelelő feltételeket biztosí­tott Románia számára a tengeri, zab, ben­zin, fa, haszonállat és gyümölcsexportja tekintetében. Románia a maga részéről kedvező feltételeket biztosított Olaszország számára, nyers és kész ipari produktumai tekintetében. Vass beterjesztette a kormány jelentését az ország 1927. évi közállapotairól A kormány ma terjesztette a parlament elé meglehetősen elkésve a kormánynak 19927. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentését és statisztikai évkönyvét. A jelentés a kormány minden ágazatára terjed ki, beszá­mol a miniszterelnökség működéséről, a tör­vényhozásról. Tájékoztat arról, hogy a takaré­kossági bizottság hogyan dolgozta fel a 14.000 adatot meghaladó munkát. Hogy a takarékosság terén 1927-ben mennyire nem tett semmit, erről termé­szetesen a jelentés nem tesz említést. . Beszámol a jelentés arról, hogy a vitézi rend 1100 egyénit avatott fel vitézzé, akik közül in­gyenes telket kapott öt tiszti és tizenhárom le­génységi vitéz. A közmunkatanácsra nem sok szót veszteget a jelentés, csupán arról számol be, hogy a kiscelli kastély átvétele körül mi­lyen tárgyalásokat folytatott. A külügyminiszter beszámol arról, hogy mi­képpen folytatta a külképviseletek kiépítését. Megemlékezik az utazási és útlevélügyekről és bizonyos vízumkedvezményekről. Azóta sok idő telt el, de a vízumkérdés még mindig nem nyert végleges elintézést, még mindig akadá­lyozza Magyarország idegenforgalmát. A belügyminiszter a központi igazgatásra vonatkozó intézkedésekről számol be. Jelenti, hogy a Budapesti Közlönyt az állam nyomdába vitte át és ott készítteti. Foglalkozik a jelentés­ben a belügyminiszteri rész azzal is, hogy az állampolgárság és illetőség kérdése terén 70.000-re tehető azoknak a visszahonosí­tási ügyeknek a száma, amelyek az 1927. évben tárgyalás alatt állottak. Ugyanezek az ügyek, úgy tudjuk, nagyrészben még most is tárgyalás alatt vannak. A belügyi jelentés azután a községi közigaz­gatásról, az államrendőrség működéséről, épít­kezési és beruházási ügyekről számol be. Az igazgatási rendészettel kapcsolatban beszámol a belügyminiszter arról, hogy ebben az eszten­dőben a prostitúció kérdésének újabb rende­zése során megszüntette az úgynevezett fehér rab­szolgaságot jelképező intézményeket. Ez az intézkedés 1928 május 1-én lépett életbe. Megemlíti a jelentés, hogy az utolsó évtized eseményei, de különösen a külföldről be­szüremlő káros befolyások közerkölcsiségün­­ket is megtámadták és annak színvonalát le­süllyesztették. A közlekedési rendészettel kapcso­latban rá­mutat a jelentés arra, hogy körrendeletet adtak ki a gépjárművek és különösen a motorkerék­párok fülsiketítő motorkattogása és fü­stölge­­tése ellen. Rámutat a jelentés arra, hogy Magyarországon ebben az esztendőben is igen nagy volt a kivándorlási vágy, de csak 3516-an tudtak az Egyesült Álla­mokba kivándorolni. Mások Dél-Amerikába, Kanadába vették útjukat, de az európai álla­mokba is, különösen az ipari munkások igye­keztek elhelyezkedni, de a gazdasági viszo­nyok következtében a nagy ipari államok me­reven elzárkóztak a bevándorlók elől. A kivándorlási alap terhére hazahoztak 273 egyént, a kivándorlási alapból több kül­földi egyesületet segélyeztek, de pontos ki­mutatást a belügyminiszter ezúttal sem ad a kivándorlási alap gazdálkodásáról. A pénzügyminiszter az ismert idejét múlt államháztartási adatokat vonultatja fel, meg­emlékezik az önkormányzati testületek ha­tályosabb ellenőrzésére vonatkozóan kiadott rendelkezésekről. Ebben az évben fejezték be a Wekerle-telep építkezéseit s kezdték meg az óhegyi telep első építkezéseit. Az­­ óhegyi lakótelep kiépítéséről most a kor­­­­mányzói jubileum alkalmából megszavazott­­ törvény intézkedik.­­ A kereskedelmi miniszter Herrmann Miksa vezetésével főként az útépítési tervekkel volt elfoglalva. A vasutaknál nem történt említésre méltó esemény. A telefonnál az automatizálást kerték el. Az ipar terén 35 gyár kapta meg az állami kedvez­ményt. Alakult 949 új cég, megszűnt 682. A földművelésügyi miniszter arról számol be, hogy a Futura milyen üzleteket kapott a gabonaértékesítés terén. Beszámol a Mezőgaz­dasági Termelők Egyesült Szövetkezete alakí­tásáról, amely tudvalévően több bukott szövet­kezet szanálására van hivatva. Nagy esemé­nyek a mezőgazdasággal kapcsolatban nem sz­erepelnek a földművelésügyi miniszter jelen­tésében, a talajjavítás terén 60.413 holdra készültek­ el tervek. A földbirtokpolitika terén az OFB folytatta tevékenységét. Megemlíti a földmivelésügyi miniszter a FAKSz tevékeny­ségét is. A Faluszövetség útján folytatták a traktor-akciót. A nép­jóléti minisztérium főként az egész­ségügyi tevékenységről számol be. Az állami gyermekvédelem kötelékébe 56.000 gyermek tartozott. A társadalombiztosító több telket vásárolt. Ezután a kultuszminiszter, a honvédelmi miniszter és igazságügy miniszter jelentése kö­vetkezik a tárcák keretében folytatott tevé­kenység ismertetésével. § !¡ů v profen­SüÜTím­e­ás csátó 14 fillér ! CXOMDA­­:λy prédacsomagoláa rmtk 14 fillér Hidegebb idő várható A Meteorológiai Intézet jelenti 1930 február 28-án délben 12 órakor. A nagy légnyomás, amelynek magva Dél- Oroszország felett van, nyugat felé terjeszke­dik, de az Atlanti-óceán felől is erősödik a légnyomás Anglia fölött egy északon elvonuló mélyebb depresszió hátsó oldalán beáramló poláris levegő folytán. A Boscayai depresszió ennek következtében egészen leszorult Spa­nyolországra és a Földközi-tenger nyugati részeire. Oroszországban a hideg légtömb vál­tozatlanul megvan. A délnyugati depresszió­nak tulajdonítható, hogy nálunk az Adria felől enyhébb levegő áramlott be borulásokat és kisebb lecsapódásokat okozva. Budapesten a hőmérséklet február 28-án délben plusz 2 fok Celsius. Jóslat: Egyelőre borús idő, kisebb lecsapó­dásokkal, később a felhőzet csökkenése és lehűlés valószínű. A Nemzeti Szabadelvű Párt hírei A ferencvárosi Nemzeti Szabadelvű Párt szerdán, március 5-én este 8 órakor saját he­lyiségeiben (IX., Ráday­ utca 49.) ünnepélyes pártnyitó társasvacsorát rendez. A vacsorán résztvesznek és felszólalnak Rassay Károly, Sándor Pál és Baracs Marcell. A vacsorán való részvételt a vezetőség kéri a párthelyiség telefonján (Aut. 873—68) vasárnap délután 3—7 óra között bejelenteni. A színpad szépei A színház, a mozi nagy varázsereje évről évre foko­zódik. Minden fiatal nő, vagy serdülő fiatalember szí­nésznő és színész szeretne lenni s nemcsak ezek, de a nagyközönség apraja, idősebbje elolvas minden hírt, ami a színpaddal vagy a stúdióval kapcsolatos. A sztárok magánélete manapság nyitott könyv, mert a napi- és hetilapok a kedvencekről mindent megírnak, mert tudják, hogy ezt kedveli az olvasók tömege.­­ Érdekli az, hogy R. G. művésznő mindennap pezsgős Pilavin fenyőfürdővel üdíti bársonyos testét, viszont R. A. művész úr reggeleit lovaglással tölti. K. I. mű­vésznő Dr. Morisson depilátor-krémet kénytelen hasz­nálni, hogy túltengő felesleges szálacskáktól megszaba­duljon. S. N. művésznő idejét saxofonnal tölti. —■ Minden ilyen intimitás jobban ér­dekli a közönségét, mint a politika, de nem is csoda, hiszen elég sok kel­lemetlené­get hoz az élet, a politika nem kevesebbet, kell teh­át egy kis plirtyka, amin nevelni és érdeklődni lehet."

Next