Esti Kurir, 1930. április (8. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN 1.50 KM., JUGOSZLÁVIÁBAN 20* DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ­ UTCA 11 TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-28 KIADÓHIVATAL, V/, TERÉZ-KÖRÚT 241­. L­EM. TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 41 254-05 VII­. ÉVFOLYAM. ♦ BUDAPEST, 1930 ÁPRILIS 1 KEDD ♦ 74. SZÁM ^ mimiirom "Wl" ' TM WwiiBini Ma kezdődik új cikksorozatunk az Ochrana és az orosz forradalmárok élet-halál harcáról „VÁRATLAN SEGÍTSÉG" A szociáldemokraták hivatalos lapja a Társadalombiztosító válságáról írt vezető cikkében támadást intéz a Nemzeti Sza­badelvű Párt vezére, vagy mondjuk ta­lán rövidebben: Rassay Károly ellen, mert a pénzügyi bizottság legutóbbi ülé­sén az egyensúly helyreállítása és a rend megteremtése érdekében szükségesnek tartotta a biztosítási szolgáltatásoknak a termelés tényleges teherbíró képességével való összhangba hozását és ennek meg­teremtésére pártatlan és szakértő kor­mánybiztos kiküldetését. A szociálde­mokraták lapja szerint ebben az állás­pontban a népjóléti miniszter úr váratlan segítséget kapott az ellenzéki oldalról. Nincs sok értelme, hogy a támadást túlságosan komolyan vegyük. Egyben azonban biztosak lehetnek: nem enged­jük­ a kérdés lényegét elhomályosítani. Nekünk a Társadalombiztosító Intézet és annak válsága nem agitációs terület. Nagy szociális érdekek követelik ennek az intézménynek a megmentését. De ugyanakkor nem vagyunk hajlandók egy pillanatra sem szem elől téveszteni a ter­melés érdekeit. Követeljük az egyensúly helyreállítását a munkások és munka­adók érdekében egyaránt. Ezt azonban valóban nem lehet megteremteni olyan komolytalan kijelentésekkel, hogy „a Társadalombiztosítónál mindig csak a munkások azok, akik áldoznak, de sem­mit sem kapnak". Nem fordulhatunk ah­hoz az egyszerű formulához sem, ame­lyet a szociáldemokrata párt képviselői ajánlanak, akik a jelenlegi deficitet és nyilvánvalóan a mai rendszer mellett a jövőben is elkerülhetetlen hiányokat egy­szerűen az állam jelenlegi hozzájárulásá­nak felemelésével akarják fedezni. A po­litikai felelősségről vallott felfogásunkkal valóban nehezen volna összeegyeztethető, hogy egyfelől padot verdesve követeljük a költségvetés leszállítását és ugyanakkor könnyed gesztussal népszerűségi szem­pontokból az állami költségvetést újabb milliós kiadási tételekkel terheljük meg. A Társadalombiztosító adminisztrációja és az önkormányzat életbeléptetésének mesterséges kitolása ellen állandóan fel­emeltük szavunkat. Álláspontunk most sem változott. Követeljük az adminisztrá­ció szigorú felülvizsgálását, a szükséges egyszerűsítések keresztülvitelét és a veze­tésnek megfelelő szakemberek kezébe való letételét. Furcsa logika van azon­ban abban az álláspontban amely egy­felől vitatja a jelenlegi vezetőség teljes tehetetlenségét és ugyanakkor tiltakozik e megállapítás egyetlen lehető konzek­venciájának levonása ellen. A mi vélemé­nyünk szerint a dolgok előzetes rendbe­hozása nélkül az autonómia teljesen te­hetetlen volna az intézetre szakadt vál­sággal. A kormány kötelessége a vizsgá­lat haladéktalan befejezésével és eredmé­nyének nyilvánoságrahozatalával a való helyzetet feltárni. A további lépés a jelen­legi helyzetért felelős vezetők helyébe ki­nevezett kormánybiztosnak a működése, amely a törvényhozás és a nyilvánosság ellenőrzése mellett helyreállítja a Társa­dalombiztosító Intézet egyensúlyát. Az­után jöjjön az autonómia. Aki a Társadalombiztosító Intézet meg­mentését és az ország termelő köreiben ellene napról-napra erősbödő ellenérzés­nek kivédését tekinti feladatának, az logikátlan, felelőtlen és éppen ezért ve­szedelmes útra nem tévedhet. Ma az egész világon erősödik a hangulat a ter­melést bénító szociális terhek háború utáni gyors emelkedése ellen. Mi ezt a hangulatot veszedelmesnek tartjuk. En­nek a veszedelemnek az elhárítása azon­ban semmiesetre sem lehet az a sekélyes demagógia, amelyet a józan meggondolás­sal és a komoly szanálási kísérletekkel szemben hangoztatnak. KOMPLIKÁLÓDOTT A NÉMET BELPOLITIKAI HELYZET Azonnal feloszlatják a birodalmi gyűlést, ha a Brüning-kormány nem kap többséget Hugenberg magatartásától függ az új német kormány sorsa . A szociáldemokraták bizal­matlansági indítványt nyújtanak be, amely Hugenberg támogatása nélkül többséget kap Berlin, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Az új Brüning kormány hétfőn átvette az államügyek vezetését. Az első minisztertanácsot délután 5 órára hívták össze. Ezen a minisztertanácson vég­legesen megszövegezik a kormánynyilatkoza­tot, amely — beavatott körök értesülése sze­rint — igen rövid lesz és csak nagy vonalak­ban ismerteti az új kormány, programmját. Politikai körökben egyébként kétségtelennek tartják, hogy ha a Brünning kormány nem kap több­séget a birodalmi gyűlésben, vagy pedig ha a parlament megszavazza a szociál­demokrata és kommunista részről vár­ható bizalmatlansági indítványt, azonnal bekövetkezik a birodalmi gyűlés felosz­latása. A kormánynyilatkozatot Brüning kancellár a parlament keddi ülésén olvassa fel. A vita csak szerdán kezdődik, hogy legyen idejük a frakcióknak állásfoglalásuk leszögezésére. A döntő szavazás szerdán este vagy csütörtök délután lesz. Minden a német nemzeti párttól függ, mert ha a párt a Brüning kormány ellen szavaz, a kormány kisebbségben marad. Ebben az esetben a szavazás eredményének kihirdetése után azonnal felolvassák a par­lament feloszlatásáról szóló elnöki dekrétu­mot. Schiele közélelmezési miniszter lemondott mandátumáról Berlin, március 31. f.-t. Esti Kurír tudósítójának távirata.) Schiele dr. közélelmezési miniszter, általános meglepetésre lemondott képviselői mandátumáról. Schiele hétfőn délelőtt levelet intézett Loebe szociáldemokrata képviselőhöz, a birodalmi gyűlés elnökéhez és bejelentette a mandátum­ról való lemondását. Párlament­i körökben Schiele lépését azzal magyarázzák, hogy az új miniszter, aki mandátumát a német nemzeti párt programjával szerezte, nem tartja össze­egyeztethetőnek, hogy megtartsa a képviselősé­get akkor, mikor a német nemzeti párt parla­menti frakciója kimondotta, hogy Schiele nem vállalhat tárcát az új kormányban. A kabinet végleges névsora: Berlin, március 30. Hindenburg birodalmi köztársasági elnök vasárnap délelőtt aláírta a Brüning-kormány kinevezéséről szóló kéziratokat. A Brüning­­kormány végleges összetétele eszerint a kö­vetkező: Birodalmi kancellár: Brüning dr. (centrum­­párt). Külü­gy: Curtius dr. (német néppárt). Belügy: Wirth dr. (centrum). Pénzügy: Moldenhauer dr. (német néppárt). Gazdaságügy: Dietrich (demokrata). Igazságügy: Bredht dr. (gazdasági párt). Munkaügy: Stegerwald dr. (centrum). Közélelmezésügy: Schiele dr. (pártonkivüli). Hadügy: Groener tábornok (pártonkívüli]. Közlekedésügy: Guerard dr. (centrum). Postaügy: Schaetzl dr. (bajor néppárt). Megszállott területek minisztere: Trevira­­nus (keresztény nemzeti munkaközösség). Kormány — Hugenberg kegyelméből Berlin, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Az egész né­met közvélemény a legnagyobb aggodalommal tekint a Brüning-kormány bemutatkozása elé. Csaknem bizonyosra veszik, hogy a centrumpárti Brüning dr. kormánya nem fogja megkapni a szükséges többsé­get és így sor kerül a birodalmi gyűlés felosztásá­ra, amely a mai amúgy is kritikus helyzetben beláthatatlan következményeket vonhat maga után. A német állam amúgy sem tud a zava­ros belpolitikai helyzet miatt megfelelő hosz­­szúlejáratú kölcsönhöz jutni s ez a legújabb belpolitikai válság még csak fokozza a német pénzügyi körük nyugta­lanságát. A szerdai ülésen a szociáldemokraták bi­zalmatlansági indítványt nyújtanak be a Brü­ning-kormány ellen és a német politikai kö­rök becslése szerint, a birodalmi gyűlés több­sége meg fogja szavazni a bizalmatlansági in­dítványt. A szociáldemokraták és a kommu­nisták 210 szavazatra számítanak s miután a horogkeresztes nemzeti szocialista párt is fel­tétlenül a mérsékelten jobboldali Brüning el­len szavaz, a bizalmatlansági indítványra előrelátha­tóan több mint 220 szavazt esik. Ez­el szemben, ha a német nacionalisták nem szavaznak az új kormányra, hanem tartóz­kodnak a szavazástól, a új kormány az összes középpárti cso­portok szavazataival sem tud 193 szava­zatnál többre szert tenni. Nem kevésbé kritikus a helyzet akkor sem, ha a német nemzeti párt mégis a szociáldemo­krata bizalmatlansági indítvány ellen szavaz­nak, akkor a német baloldali körök egybe­hangzó véleménye szerint. Brüning kabinetje Hugenberg kegyétől függő kormány volna, amelynek minden lépését a német­ nemzeti párt taktikázása irányítaná. A baloldali po­litikai körök szerint egy Hugenberg kegyétől függő kormány nem volna alkalmas hosszúle­járatú államkölcsön felvételére, mert hiszen éppen Hugenberg volt az, aki a Young­­egyezm­ények ellen népszavazást rendez­­tetett és a hágai egyezmények ratifikálása ellen minden propagatórikus eszközzel küzdött. A német­ nemzetiek magatartására azonban következtetni lehet abból is, hogy a német­nemzeti Schiele miniszter, akit német­ na­cionalista programmal választottak képvise­lővé, ma kénytelen volt lemondani képviselői mandátumáról, mivel a Hugenberg-párt ellenezte Schilléne­k a mérsékelten jobboldali kormányban való részvételét.

Next