Esti Kurir, 1931. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

H' ' hj/j ELŐFIZETÉSI DÍJi EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN 1.50 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 2Vt DINÁR. AUSZTRIÁBAN 20 GR.. ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: V.. VADÁSZ-UTCA 11 TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-28 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/b. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122-88 4» 254-0$ IX. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1931 FEBRUÁR 1 VASARNAP 26. SZÁM •• GOMBOS ÉS A KÖZÜZEMEK ILLETÉKES NYILATKOZATOK AZ INFLUENZMEGBETEGEDÉSEKRÖL Gömbös Gyula tegnapi beszéde mellett nem mehetünk el észrevétlenül, mert olyan kérdésekre is kiterjeszkedett, ame­lyek élénken érdeklik a magyar dolgozó társadalmat. A honvédelmi miniszter ur beszédét két részre lehet osztani. Az egyik része tiszta líra, a másik reális gazdaság- politika. A lírai résszel nem kívánunk fog­lalkozni. Annál jobban érdekel azonban az, amit uj gazdaságpolitikusi minőségé­ben elmondott. A miniszter ur beszéde egy állami üzem munkásai és vezetői előtt hangzott el, ami azonban nem változtat a helyzeten és a lényegen, mert aligha be folyásolta őt az a körülmény bizonyos kérdések megvilágításában, hogy egy köz­üzem alkalmazotlai rendeztek ünnepséget a miniszter ur tiszteletére. Ezek után pedig lássuk, mit is mondott a honvédelmi mi­niszter ur? Azt mondotta, hogy „Ilivé ugyan az egyéni vállalkozásnak, már csak ágért is, mert önálló egzisztenciákat te remtve, öntudatos polgársághoz vezet, vi­szont bizonyos feladatok teljesítésére a magántőke nem tud vállalkozni, másrészt magasabb szempontok is vannak, ámelvek azt kívánják, hogy az álkun tartsa rajta a kezéhezen üzemek munkáján“. A minisz­ter ur az állami üzemek létjogosultságát akceptálja és legfeljebb azt a kikötést kockáztatja, hogy „legyen az üzem rentá­bilis, ne legyen bürokratikus és ne tartsák állami szervek fogva, mert akkor nem en­gedik az élet szabályait érvényesülni. Ahol az önzetlenségen és nem a mammul- fizetéseken van a hangsúly, ahol kellő üzemi politikával támasztják alá, ahol modernizálják és modern berendezéssel látják el az üzemet, ott az állami üzemek is prosperálnak. S ha ezek az üzemek más közgazdasági szerepet, mint az árnivellá- lás szerepét nem töltik be, már akkor is megfelelnek hivatásuknak.“ A miniszter ur kétségkívül otthonosab­ban érezte és szerencsésebben fejezte ki magát beszédének lírai részében, mint ott, ahol a közüzemek létjogosultságát igyek­szik demonstrálni. Mert ez a demonstráció nagyon gyengén sikerült. A miniszter ur aligha győzött meg valakit arról, hogy az állami üzemekre és általában a közüze­mekre olyan nagy szükség van. A minisz­ter urnák aligha fogják elhinni, hogy szük­ség van arra, hogy'' az állam bizonyos üze­mekre, bizonyos termelési szervekre rá­tegye a kezét és azt rajta is tartsa. Ismer­tünk korszakokat, amikor kitünően pros­peráltak a gazdasági élet összes szervei és nem volt szükség közüzemekre, nem volt szükség látszólagos árnivellálásokra, amik tulajdonképen nincsenek és nem volt szük­ség arra, hogy a közüzemek rendszerét az állami élet minden vonatkozásában egyre jobban kiterejsszék. Amikor csupán arról volt szó, hogy közüzemek lássák el a leg­szükségesebb közszükségleteket, amikor legfeljebb az Államvasutak, az állami vas­művek, a községi intézmények közül pe­dig a villany- és gázüzemek képviselték a közvállalkozásokat, egyáltalában nem hal­lottunk olyan kijelentéseket, aminőkkel például Gömbös honvédelmi miniszter ur tegnapi beszédében t alálkozunk. Sőt, az újabb időkben éppen felelős oldalról kez­dik tagadni a közüzemek szükséget j^s kezdve a kereskedelmi minisztertől a nép­jóléti miniszterig egyre sűrűbben hangoz­tatják a kormány fér fiák, hogy elérkezett Scholtz államtitkár és Csordás tisztifőorvos nyilatkozata — Tegnap vidéken duplájára emelkedett a betegek száma, de mára már csökkent Az influenzás megbetegedések számának állandó növekedésére való tekintettel fel­kerestük ma délben Scholtz Kornélt, a nép­jóléti minisztérium orvos-államtitkárát, aki előbb Ernszt népjóléti miniszternek tett je­lentést, majd az influenza-ügyben ezeket mondta az Esti Kurír munkatársának: Az influenza terjedésére kell számítanunk — Az influenza-megbetegedések Budapesten kezdenek erősebb mértékben mutatkozni, de a megbetegedések száma vidéken is növek­szik. Napról-napra beérkeznek hozzám a vi­déki jelentések, amelyeknek alapján a követ­kezőképen tükröződik vissza a helyzet: a szö­vődményes, vagyis a komolyabb influenzás megbetegedések száma január 26-án tizenkettő volt, 27-én 19, 28-án 15, 29-én 14, 30-án pe­dig 28. A tegnapi helyzet tehát ugrást mutat, egy nap alatt éppen a duplájára nőtt a szövődményes megbetegedések száma. A tegnapi 28 eset még nem aggasztó ugyan, de mindenesetre arra következtethetünk ebből, hogy a baj terjedésére kell számitanunk. A közönségnek szóló általános figyelmeztetést már kiadtuk és nagy hálára kötelez bennün­ket a sajtó, amikor jól megirt cikkekben figyelmezteti a közönséget az egyéni védeke­zés szükségességére és módjaira. Különösen nagy szükség van az egyéni védekezésre a fő­városban, amelynek nagy a forgalma, ahol tehát a fertőzésnek is erősebben van kitéve mindenki. Éppen akkor, amikor Scholtz államtitkár idáig jutott a nyilatkozatában, futott be a legfrissebb jelentés a vidéki helyzetről. A je­lentés meghallgatása után Scholtz államtitkár igy folytatta nyilatkozatát: — Mindenképpen örvendetes, hogy mig a tegnapi szövődményes megbetegedések száma 28 volt, addig a mai megbetegedések száma mindössze tizenöt. Vagyis a helyzet a vidéken egyáltalán nem romlott. A tegnapi 28-as szám magasságát érthetővé teszi, hogy Szatmárból nyolc esetet jelentettek be, de nem tették hozzá, hogy ez a nyolc megbetegedés szövődményes, nem bizonyos tehát, hogy itt komolyabb esetekről van szó. Tegnap egyébként Szegedről hat esetet jelen­tettek be. Hogy a mai megbetegedések száma összesen 11, az mindenesetre azt mutatja, hogy a helyzet nem fordul aggasztóra, ez azonban koránt­sem jelenti egyszersmind azt, hogy a közön­ségnek ne lenne szüksége a legmesszebbmenő óvatosságra az influenzás megbetegedések ve­szedelmével szemben, Nincs influenzajárvány Budapesten — mondja a tisztifőorvos Az Esti Iiurir munkatársa kérdést intézett Csordás Elemér dr. tiszti főorvoshoz az in­fluenza, illetve a náthás, hurutos megbetege­dések számának növekedésére vonatkozóan. Az Esti Kurír munkatársa közölte Csordás Elemér dr. tisztifőorvossal Scholtz Kornél ál­lamtitkár nyilatkozatának azokat a részleteit, amelyek amegbetegedések számának növeke­déséről szólnak. Csordás Elemér dr. erre vo­natkozóan a következőket mondta: — Az államtitkár ur adatai kizárólag a vi­dékre vonatkoznak. A vidéken ugyanis kötele­zővé tették a szövődményes megbetegedések bejelentését. A városok, járások és vármegyék, beküldik adataikat az Országos Közegészség- ügyi Intézetnek, amely az adatokat statisz­tikába foglaja. Az államtitkár ur ezekből a statisztikákból állapította meg, hogy a vidéken növekedőben van az influenzás megbetegedések száma Tény az, hogy számos vidéki városban több influenzás megbetegedés fordult elő. Ezek az adatok azonban semmiképen sem vonatkoznak a fővárosra. Éppen itt fekszik az íróasztalomon a Szent László járványkórház jelentése, amely szerint ott a legutóbbi három hónapban egyetlenegy Influenzás haláleset sem fordult elő. Már pedig köztudomás szerint oda szállítják a legszegényebb sorsú és a legsúlyosabb betege­ket. Ha Budapesten influenzajárvány volna, mást mutatna a Szent László-kórház statisz­tikája is. Influenzajárvány esetén a járvány kórházak statisztikája halottakról számol be. A valóság az, hogy Budapesten elszapo­r tak a náthás, hnrutits megbetegedések • bár vannak influenzaesetek Is. ezek nem számosak, még kevésbé tömegesek, járványról pedig egyáltalán nem lehet be­szélni. Az igazság az, hogy náthás, hurutos meg­betegedés több van, mint máskor. Ámde ebből a szempontból mindig január és február a legrosszabb hónap. Az nem jelent senunit, hogy influenzás meg­betegedések is előfordulnak, mert hiszen inflnenzamegbetegedés nálunk a kánikulában is akad. Éppen úgy, mint ahogy skarlát ésdif- téria megbetegedés is előfordul a fővárosban. Ha azt kérdik tőlem, hogy van-c Budapesten skarlát, diftéria vagy influenza, azt felelem, hogy van. De járvány, tömeges megbetegedés c beteg­ségek egyikét tekintve, sem fordul elő. Mivel azonban a külföldön nagy influenzajárványok pusztítottak s nálunk a vidéken is több meg­betegedés fordult elő, mint máskor, mi min­denestre mindenre felkészülünk. Dühöng a spanyoljárvány Görögországban Athén, január 31. (Az Esti Kurír tudósitójának távirata.) A spanyol-nátha nem csökkenő erővel pusztít a görög fővárosban és a halottak szánta pénteken 28-ra emelke­dett. Thesszáliúban egyetlen nap leforgása alatt 5 ember halt meg spanyol-náthában. Venizelosz miniszterelnök, aki napok óta lázasan feküdi, már a javulás utján van, úgyhogy kompliká­cióktól nem kell tartani. az üzemi gazdálkodások lebontásának ideje. Gömbös miniszter ur tehát magában állt tegnapi megállapításaival, igaz, hogy csupán a kijelentések tekintetében, mert ami a gyakorlatot illeti, ezen a téren a kormány többi tagjai sem cselekszenek mást, mint a honvédelmi miniszter, ö kissé későn fogott ugyan hozzá a közüze­mi politika gyakorlati érvényesítéséhez, kjssé későn jutott abba a helyzetbe, hogy megszerezze Hárost, hogy megvásárolja a Süss-ggárat, hogy megmentse az Országos Ruházati Intézetet. De el kell ismerni, hogy igen buzgón gyarapítja a miniszter ur a közüzemeket, ugyanakkor, amikor a kormánypolitikában éppen az üzemek revíziója és esetleges megszüntetése kezd programponttá emelkedni, amikor a kor­mány az uj ipartörvényben kivan gondos­kodni arról, hogy vizsgálat alá vegyék a közüzemek létjogosultságát és lehetővé tegyék az indokolatlan és létjogosultsággal egyáltalán nem bíró közüzemek megszán-, tetését. Mindenesetre kívánatos lenne a honvédelmi miniszter ur részéről tisztázni a közüzemi politika kérdését és az ő uj ilyirányu politikáját összhangba hozni a kormány többi tagja részéről beígért köz­üzemellenes politikával. 10 fillér A vidéken számolni kell az influenzás megbetegedések terjedésével, de Budapesten a tisztifőorvos szerint nincs influenzajárvány

Next

/
Thumbnails
Contents