Esti Kurir, 1931. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

ELŐFIZETÉS­I DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁK ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN 1.50 KM., JUGOSZLÁVIÁBAN 201 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY BUDAPEST, 1931 ÁPRILIS­­ SZERDA IX. ÉVFOLYAM SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ­ UTCA 11 TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-26 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ­ KÖRÚT 241­. 1. EM. TELEFONSZÁMOK: 122 — 88­4, 254-05 74. SZÁM A ROSSZUL BEGOM­BOLT MELLÉNY A német-osztrák vámunió terve körül kirobbant politikai kavargásban talán a legemlékezetesebb, mert legdrámaibb és emberileg legmegrázóbb pillanat volt az, amikor Aristide Briand, Franciaország „örök külügyminisztere", kinek nevét már mint a német-francia megértés és a nemzetközi összefogás politikájának szim­bólumát szokták emlegetni, valósággal a személyes megbántottság és csalódás ke­serű lírájával fakadt ki a kamarában Cur­tius és Schober külügyminiszterek „csel­szövése" ellen. Hát ha nektek, németeknek és osztrákoknak, igy tetszik, ha ti ennyire nem respektáljátok a megkötött szerződé­seket s ilyen könnyű szívvel teszitek koc­kára azt a barátságot, melyért nekem itt­hon, sovén nevelésű hazámban, annyiszor kellett a hátamat tartanom, akkor rend­ben van, akkor én sem erőlködöm tovább, akkor én is lemondok Pán-Európáról! — körülbelül ez volt a lényege annak, ami a felingerült államférfi szavaiból és hangjá­ból kicsendült. Csodálkozni nem is lehet ezen. Tagad­hatatlan, hogy a német-osztrák vámunió­nak már csak terve is, minthogy az euró­pai politikai tényezőket pro és kontra gaz­dasági, diplomáciai és katonai frontok ki­építésére ingerli, felbontással fenyegeti a Brianda Stresemann-féle koncepciót, a kontinens nagyhatalmainak barátságos összefogására irányuló politikát. Másrészt viszont igaz az is, amit mostanában a né­met és­ osztrák államférfiak és publicisták részben békítően és mentegetőzve, részben talán a malidénak egy kis árnyalatával dörgölnek a felháborodott franciák orra alá: tagadhatatlan, hogy a német-osztrák vámunió az első tényleges lépést jelentené az európai vámunió s ezen át ama Pán Európa felé, amelynek jelszavát éppen Briand vetette bele először nyíltan a nem­zetközi reálpolitikába. Miért ijed meg hát a francia külügyminiszter attól, amit maga áhított? Mi az oka, mi a magyarázata en­nek a különös ellentmondásnak? Briand a francia baloldali kartel nagy választási győzelme után a legteljesebb politikusi jóhiszem­űséggel és rátermett­­séggel látott hozzá ahhoz, hogy likvidálja­urópában a háborús állapotokat, le­­ntsa a gyűlölet, gyanakvás és diadalmi öszegség emelte sáncokat: lelkek és lel­ek, társadalmak és társadalmak, gazda­gok és gazdaságok közt. Sikereit nem is szabad lekicsinyelni, különösen nem azo­­kat a pszichológiai eredményeket, melyek gyakran maradandóbbak a jogiaknál. Az,­ogy Briand és Stresemann a locarn k­­örnyéki kocsmában derűsen megregye­­tek és megsimogatták a vendéglős fekete acskáját — alighanem nagyobb lépést elentett Európa pacifikálása felé, mint az, miben megállapodtak. Mert hiába álla­ndtak meg Locarnóban is, Hágában is,­árizsban is mindig több és több enge i£nyben, hiába tettek mindig újabb meg jobb lépéseket a h­áború tényleges f­el­s­­ámolása és a jövendő háború elhárítása bekében s hiába áll ma is olyan minisz­­telnök és külügyminiszter a német köz­­rsaság élén, aki hű akar lenni a Ra­­enau és Stresemann diplomáciai k­öny­veihez. Németország még a csökkentett időkárpótlást sem tudta kifizetni, a műn­­élküliek száma túlhaladta az ötmilliót még mindig állandóan növekszik. A NÉMET-OSZTRÁK VÁMUNIÓ VILÁGPOLITIKAI HATÁSA — —— ■■ ■■Aflj\5\ÍViVA^ .......... . ■■■ "■ „Ha Németország garantálja a középeurópai status quót, Franciaország bizalommal várja be a német-osztrák tárgyalások befejezését" Sauerwein feltűnő cikke a vámunióról . Az angol sajtó szerint a „legegyszerűbb kivezető út az, amely Genfen át vezet“ Párizs, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A párizsi reggeli lapok kivétel nélkül hosszú ki­vonatokban köztik Henderson beszédét, bár minden lelkesedés nélkül és igen hűvös hangon írnak róla. Érdemleges megjegyzéseket csak igen kevés lap fűz a beszédhez s ezek közül is a legjelen­tősebb Sauerwein cikke, aki sejtetni engedi, hogy Franciaország diplomáciai akciója mi­lyen irányban fog elindulni. Németországnak be kell bizonyítania — írja Sauerwein —,­ hogy respektálni fogja azoknak az államok­nak a fennállását, amelyekkel vámközösségre lép. Ebben az esetben a francia közvélemény talán megnyugodnék és nem tekintené olyan gyanakvással a német-osztrák terveket. Ha Németország garantálná a középeuró­­pai statusqu­ót, ebben az esetben mód nyílnék arra, hogy növekvő bizalommal várná be Franciaország a német-osztrák tárgyalások befejezését. E pillanatban lehetetlen megí­télni, hogy Sauerwein kissé homályos kijelentéseinek mely jelentőséget lehet tulajdonítani és váljon a francia akció tényleg csupán a statusquo védelmére fog szorítkozni Washington, március 31. (Az Esti Kurír tudósításának távirata.) A német nagykövet a berlini kormány utasítá­sára ma közölte az amerikai kormánnyal, hogy a legtöbb kedvezmény elve nem alkalmaz­ható a német-osztrák viszonyban megál­lapítandó különleges és átmeneti vá­mokra és hogy a német-osztrák vámszerződés meg­kötése után amerikai áruk után ugyanazok a vámtételek fizetendők mint eddig. Népszövetség Tanácsa előtt folytassák, a Daily Telegraph véleménye szerint minden józanul gondolkodó angol ember felfogását fedi s a lap szerint Bécs és Berlin nagyon okosan tennék, ha Henderson indítványát elfogadnák s ezáltal elejét vennék, hogy a vita még jobban kiéleződjék. Németország és Ausztria vezető állam f­érfiai helytelen módszerrel dolgoztak — jelenti ki a lap — és nem tudtak ellentállani a nacionalista jel­szavaknak, úgyhogy ma rendkívül nehéz nekik a visszavonulás útját megtalálniok. Egészen bizonyos, hogy még mindig a legegyszerűbb kivezető út az, amely Genfbe vezet. A Times is fenntartás nélkül helyesli a kül­ügyminiszter álláspontját és azt hiszi, hogy a Népszövetség előtti vitával sikerülni fog a kérdést egyszerű jogi probléma színvonalára süllyeszteni. Briand tárgyalásai Párizs, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Maniu­ volt román miniszterelnök után Briand tegnap Spalajkovics jugoszláv köve­tet fogadta, akivel általános vélemény szerint az osztrák-német vámegyesség várható kifej­lődéséről tanácskozott, amelynek megkötésénél pontosan betartották a páneurópai mozgalomban kialakult alap­elveket. Schober újból hangsúlyozta, hogy eddig semmi sem történt, ami a szerződé­sek vagy a genfi jegyzőkönyv ellen szó­lott volna és kérte a követeket, hogy ebben az értelem­ben jelentsenek kormányaiknak. A diploma­ták nevében Sibilia m­ilcius köszönte meg a külügyminisztertől kapott felvilágosításokat. Az angol sajtó Henderson mellett London, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Henderson alsóházi nyilatkozatát az egész angol sajtó majdnem kivétel nélkül rendkívüli helyesléssel fogadta. A külügyminiszter ajánlata, hogy a vitát a Európa igazi pacifikációja felé nem nyíl­tak meg az utak... Miért? Mert az az alap, melyhez Briand minden humanizmusa és békeszeretete mellett is ragaszkodott és ragaszkodik, a párizskörnyéki békeszerződések terem­tette helyzet maga a megcsúfolása annak a páneurópai, vagy akár csak európai és emberi szellemnek, amely a Briand-féle politikát irányította. S amikor azután a kétségbeesett Németország s az életkép­telen Ausztria államférfiai rászánták ma­gukat arra, hogy a valóságos gazdasági és társadalmi viszonyokból kiindulva igye­keznek a briandi koncepció felé lépést tenni, akkor kipattant ez az ellentmon­dás, kiderült, hogy itt választani kell Ver­sailles és Locarno közt. Briandnak, ha is­merné a magyar közelmúlt történetét, eszébe juthatna Deák "Feren­c hasonlata" a mellényről, melyet ha egyszer rosszul gomboltak be, hiába minden rángatás és igazítás, újra ki kell gombolni és újra be kell gombolni. A párizskörnyéki béke­szerződésekkel pedig nem is egy rosszul begombolt, hanem egy nemlétező, imagi­­nárius csodalényre szabott mellényt kény­­szerítettek rá Európa tej­ére a háborús győzelem urai. Ez a mellény az, amely most Európa testén felszakadt. Schober nyilatkozata Bécs, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Schober helyettes kancellár tegnap fogadta a Bécsben akkreditált diplomatákat és újból kifejtette előttük az osztrák kormány álláspontját a Né­metországgal kötött vámszerződésre vo­natkozólag. A helyettes kancellár újból hangsúlyozta, hogy az osztrák kormánynak nem volt szán­dékában fait accompli elé állítani az európai államokat és hogy a szerződés nem egyéb, mint egy előszerződés, amely gazdasági téren modus vivendi­t teremt a két állam között . A francia baloldali és jobboldali sajtó , Párizs, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Henderson alsóházi beszédével a párizsi sajtó’ igen behatóan foglalkozik és megállapítható, hogy azok a körök, amelyek a német-osztrák egyezmény ügyében erélyes közbelépést kívántak, nincsenek megelégedve az an­gol külügyminiszterrel. Perlinax az Echo de Paris-ban éles szavak­kal fordul Henderson ellen, akinek kijelenté­­­sét igen sajnálatosnak minősíti. Németország és Ausztria most már nagyon jól tudja, hogy Anglia jóakarata magatartása biztosítva van. Pedig Briandnak alig néhány nappal ezelőtt még volt bátorsága rá,­ hogy megnyugtassa a­ szenátust. Anglia magatartása egyáltalán nem tekinthető ingadozónak. A népszövetségi ta­nács­­képtelen arra, hogy egyhangú határoza­tot hozzon ebben az ügyben. Még az sem bi­zonyos, hogy egyáltalán a hágai döntőbíróság­hoz fordulhat az ügyben. Ebben a pillanatban mindamellett Francia­­ország még elég erős arra, hogy egy’maga'is megakadályozza az Anschluss-t és egyenesen nevetséges lenne, ha csatla­kozna Anglia magatartásához. A baloldali Oeuvre ezzel szemben hisz a népszövetségi tanácsban lefolyó nemzetközi vita eredményességében. Ha a népszövetségi tanács határozatát nem ismerik el, úgy majd a hágai döntőbíróság hoz határozatot. A lap egyébként arról a hírről ír, hogy a volt szövet­séges hatalmak új diplomáciai lépést készíte­nek elő, amelynek célja az, hogy Bécset és Berlint­ ennek az eljárásnak az elismerésére bírják. •

Next