Esti Kurir, 1931. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

ELŐFIZETsllI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁK ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN 1.50 Ke., JUGOSZLÁVIÁBAN 2Vs DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR.. ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KAROLY SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ-UTCA 11 TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-26 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 241b. 1. EM. TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 4a 254-05 74. SZÁM A ROSSZUL BEGOM­BOLT MELLÉNY A német-osztrák vámunió terve körül kirobbant politikai kavargásban talán a legemlékezetesebb, mert legdrámaibb és emberileg legmegrázóbb pillanat volt az, amikor Aristide Briand, Franciaország „örök külügyminisztere", kinek nevét már mint a német-francia megértés és a nemzetközi összefogás politikájának szim­bólumát szokták emlegetni, valósággal a személyes megbántottság és csalódás ke­serű lírájával fakadt ki a kamarában Cur tius és Schober külügyminiszterek „csel­szövése" ellen. Hát ha nektek, németeknek és osztrákoknak, igy tetszik, ha ti ennyire nem respektáljátok a megkötött szerződé­seket s ilyen könnyű szívvel teszitek koc­kára azt a barátságot, melyért nekem itt­hon, sovén nevelésű hazámban, annyiszor kellett a hátamat tartanom, akkor rend­ben van, akkor én sem erőlködöm tovább, akkor én is lemondok Pán-Európáról! — körülbelül ez volt a lényege annak, ami a felingerült államférfi szavaiból és hangjá­ból kicsendült. Csodálkozni nem is lehet ezen. Tagad­hatatlan, hogy a német-osztrák vámunió­nak már csak terve is, minthogy az euró­pai politikai tényezőket pro és kontra gaz­dasági, diplomáciai és katonai frontok ki­építésére ingerli, felbontással fenyegeti a Briand—Strésemann-féle koncepciót, a kontinens nagyhatalmainak barátságos összefogására irányuló politikát. Másrészt viszont igaz az is, amit mostanában a né­met és-osztrák államférfiak és publicisták részben békítőén és mentegetőzve, részben talán a malidénak egy kis árnyalatával dörgölnek a felháborodott franciák orra alá: tügadhatatlan, hogy a német-osztrák vámunió az első tényleges lépést jelentené az európai vámunió s ezen át ama Pán Európa felé, amelynek jelszavát éppen Briand vetette bele először nyíltan a nem­zetközi reálpolitikába. Miért ijed meg hát a francia külügyminiszter attól, amit maga áhított? Mi az oka, mi a magyarázata en nek a különös ellentmondásnak? Briand a francia baloldali kartel nagy választási győzelme után a legteljesebb politikusi jóhiszehiüséggel és rátermett- seggel látott hozzá ahhoz, hogy likvidálja urópában a háborús állapotokat, le- ntsa a gyűlölet, gyanakvás és diadalmi észegség emelte sáncokat: lelkek és lel­ek, társadalmak és társadalmak, gazda­gok cs gazdaságok közt. Sikereit nem is szabad lekicsinyelni: különösen nem azo- cat a pszichológiai eredményeket, melyek jyakran maradandóbbak a jogiaknál. Az, ogy Briand és Stresemann a locarno- örnyéki kocsmában derűsen megregge- tek és megsimogatták a vendéglős fekete acskáját — alighanem nagyobb lépést elentett Európa pacifikálása felé, mint az, miben megállapodtak. Mert hiába álla odtak meg Locarnóban is, Hágában is, árizSban is mindig több és több enge i£nyben, hiába tettek mindig újabb meg jabb lépéseket a Jtáboru tényleges f el - :ámolása és a jövendő háború elhárítása dekében s hiába áll ma is olyan minisz- relnök és külügyminiszter a német köz- rsaság élén, aki hű akar lenni a Ra- enau és Stresemann diplomáciai irány­veihez: Németország még a csökkentett idikárpótlást sem tudta kifizetni, a műn méíküliek száma túlhaladta az ötmilliót még mindig állandóan növekszik. A NÉMET-OSZTRÁK VÁMUNIÓ VILÁGPOLITIKAI HATÁSA — —— ■■ ■■Aflj\5\ÍViVA^ .......... . ■■■ "■ „H a Németország garantálja a középeurópai staiusquót, Franciaország bizalommal várja be a német-osztrák tárgyalások befejezését" Sauerwein feltűnő cikke a vámunióról — Az angol sajtó szerint a „legegyszerűbb kivezető ut az, amely Genfen át vezet“ Párizs, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A párizsi reggeli lapok kivétel nélkül hosszú ki­vonatokban közük Henderson beszédét, bár minden lelkesedés nélkül és igen hűvös hangon Írnak róla. Érdemleges megjegyzéseket csak igen kevés lap fűz a beszédhez s ezek közül is a legjelen­tősebb Sauerwein cikke, aki sejtetni engedi, hogy Franciaország diplomáciai akciója mi­lyen irányban fog elindulni. Németországnak be kell bizonyítania — Írja Sauerwein —,' hogy respektálni fogja azoknak az államok­nak a fennállását, amelyekkel vámközösségre lép. Ebben az esetben a francia közvélemény talán megnyugodnék és nem tekintené olyan gyanakvással a német-oszlrák terveket. Ha Németország garantálná a középeuró- pai siatusgiict, ebben az esetben mód nyilnék arra, hogy növekvő bizalommal várná be Franciaország a német-osztrák tárgyalások befejezését. E pillanatban lehetetlen megi lélni, hogy Sauerwein kissé homályos kijelentéseinek mely jelentőséget lehet tulajdonítani és vájjon a francia akció tényleg csupán a slatusquo védelmére fog szorítkozni Washington, március 31. (Az Esti Kurír tudósitájának távirata.) A német nagykövet a berlini kormány utasítá­sára ma közölte az amerikai kormánnyal, hogy a legtöbb kedvezmény elve nem alkalmaz­ható a német-osztrák viszonyban megál­lapítandó különleges és átmeneti vá­mokra és hogy a német-osztrák vámszerződés meg­kötése után amerikai áruk atán ugyanazok a vámtételek fizetendők mint eddig. Az angol sajtó Herderson mellett London, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Henderson alsóházi nyilatkozatát az egész angol sajtó majdnem kivétel nélkül rendkívüli helyesléssel fogadta. A külügyminiszter ajánlata, hogy a vitát a Népszövetség Tanácsa előtt folytassák, a Daily Telegraph véleménye szerint minden józanul gondolkodó angol ember felfogását fedi s a lap szerint Becs és Berlin nagyon okosan tennék, ha Henderson indítványát elfogadnák s ezáltal elejét vennék, hogy a vita még jobban kiéleződjék. Németország és Ausztria vezet# állam l'érfiai helytelen módszerrel dolgoztak — jelenti ki a lap — és nem tudtak ellentállani a nacionalista jel­szavaknak, úgyhogy ma rendkívül nehéz nekik a visszavonulás útját megtalálniok. Egészen bizonyos, hogy még mindig a legegyszerűbb kivezető ul az, amely Genfbc vezet. A Times is fenntartás nélkül helyesli a kül­ügyminiszter álláspontját és azt hiszi, hogy a Népszövetség előtti vitával sikerülni fog a kérdést egyszerű jogi probléma színvonalára süllyeszteni. Briand tárgyalásai Párizs, március 31. (Az Esti Kurír tudósitójának távirata.) Maniit volt román miniszterelnök után Briand tegnap Spalajkovics jugoszláv köve­tet fogadta, akivel általános vélemény szerint az osztrák-német vámegyesség várható kifej­lődéséről tanácskozott. Schober nyilatkozata Bécs, március 31; (Az Esti Kurír tudósitójának távirata.) Schober helyettes kancellár tegnap fogadta a Bécsbcn akkreditált diplomatákat és újból kifejtette előttük az osztrák kormány álláspontját a Né­metországgal kötött vámszerződésre vo­natkozólag. A helyettes kancellár újból hangsúlyozta, hogy az osztrák kormánynak nem volt szán­dékában fait accompli elé átlitani az európai államokat és hogy a szerződés nem egyéb, mint egy előszerződés, amely gazdasági téren modus vivendi-t teremt a két állam között s amelynek megkötésénél pontosan betartották a páneurópai mozgalomban kialakult alap­elveket. Schober újból hangsúlyozta, hogy eddig semmi sem történt, ami a szerződé­sek vagy a genfi jegyzőkönyv ellen szó­lott volna és kérte a követeket, hogy ebben az értelem­ben jelentsenek kormányaiknak. A diploma­ták nevében Sibilia nuilcius köszönte meg a külügyminisztertől kapott felvilágosításokat. A francia baloldali és jobboldali sajtó > Párizs, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Henderson alsóházi beszédével a párizsi sajtó’ igen behatóan foglalkozik és megállapítható, űogy azok a körök, amelyek a német-osztrák egyezmény ügyében erélyes közbelépést kívántak, nincsenek megelégedve az an­gol külügyminiszterre!. Pcrlinax az Echo de Paris-bán éles szavak­kal fordul Henderson ellen, akinek kijelenté-, sét igen sajnálatosnak minősiti. Németország és Ausztria most már nagyon jól tudja, hogy Anglia jóakarata magatartása biztosítva van. Pedig Briandnak alig néhány nappal ezelőtt még volt bátorsága rá,' hogy megnyugtassa a: szenátust. Anglia magatartása egyáltalán nem tekinthető ingadozónak. A népszövetségi ta­nács ykéDtelen arra, hogy egyhangú határoza­tot hozzon ehben az ügyben. Még az sem bi­zonyos, hogy egyáltalán a hágai döntőbíróság­hoz fordulhat az ügyben. Ebben a pillanatban mindamellett Francia- ország még elég erős arra, hogy egj’maga'is megakadályozza az Anschluss-i és egyenesen nevetséges lenne, ha csatla­kozna Anglia magatartásához. A baloldali Oeuvre ezzel szemben hisz a népszövetségi tanácsban lefolyó nemzetközi vita eredményességében. Ha a népszövetségi tanács határozatát nem ismerik el, úgy majd a hágai döntőbíróság hoz határozatot. A lap egyébként arról a hírről ir, hogy a volt szövet­séges hatalmak uj diplomáciai lépést készíte­nek elő, amelynek célja az, hogy Bécset és Berlint' ennek az eljárásnak az elismerésére bírják. • Európa igazi pacifikációja felé nem nyíl­tak meg az utak... Miért? Mert az az alap, melyhez Briand minden humanizmusa és hékeszeretete mellett is ragaszkodott és ragaszkodik: a párizskörnyéki békeszerződések terem­tette helyzet maga a megcsúfolása annak a páneurópai, vagy akár csak európai és emberi szellemnek, amely a Briand-féle politikát irányította. S amikor azután a kétségbeesett Németország s az életkép­telen Ausztria államférfiai rászánták ma­gukat arra, hogy a valóságos gazdasági és társadalmi viszonyokból kiindulva igye­keznek a briandi koncepció felé lépést tenni: akkor kipattant ez nz ellentmon­dás, kiderült, hogy itt választani kell Ver­sailles és Locarno közt. Briandnak, ha is­merné a magyar közelmúlt történetét, eszébe juthatna Deák "Féréiic hasonlata' a mellényről, melyet ha egyszer rosszul gomboltak be, hiába minden rángatás és igazítás: újra ki kell gombolni és újra be kell gombolni. A párizskörnyéki béke­szerződésekkel pedig nem is egy rosszul begombolt, hanem egy nemlétező, imagi- nárius csodalényre szabott mellényt kény- szeritettek rá Európa tes ére a háborús győzelem urai. Ez a mellény az, amely most Európa testén felszakadt, BUDAPEST, 1931 ÁPRILIS 1 SZERDA IX. ÉVFOLYAM

Next

/
Thumbnails
Contents