Esti Kurir, 1931. október (9. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: V.. V AD ÁSZ-UTCA ti 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA ÍO F. CSERSZLOVÁ- __ TELEFONSZÁM: 261-41, 261—42, 261-43, 268-28 KIÁBAN 1.50 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR. PAQ^AY KAROLY KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KORUT 24/b. I. EM. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI 1 * TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 is 254 — 05 IX. ÉVFOLYAM. ♦ BUDAPEST, 1931 O K T O B E R 1 C S Ü T Ö RTÖ K ♦ 222. S Z A M VIZEK Nem emelhetik a szén árát a ma elfogadott szénrendelet titán, amely nem vezeti be a kötött széngazdálkodást A 33-as bizottság ma hosszas vita után elfogadta a külföldi szén behozatalának korlátozásáról szóló rendelet-tervezetet Minden vagon külföldi szénben 10-12 idegen munkás napszámát fizetjük meg, mondja a kereskedelmi miniszter V in valami fájdalmasan, valami két- ségbeejLően lesújtó ebben az ötlet- telen ötletben, az ásványvíz- és keserüviz- adóban. Valami megdöbbentő szegénység, tervtelenség, bénult kormányzati tehetet­lenség, mely mint egy mechanikus csa­vart, úgy forgatja és forgatja az adóprést, de szikkadt aggyal, szélütött fantáziával már nem tud egyebet kifundálni, mint az ásványvíz és keserüviz adóját. Hát ha már minden kormányzati bölcseség a közterhek emelésében merül ki, ha a vál­ság problémája, mely talán kivételes te­hetségeket is nehéz feladat elé állítana, oda egyszerűsödik, hogy egy számvevő hivatalnok koncepcióján túl nem emel­kedve a felduzzadt kiadási oldalhoz akarja duzzasztani a bevételi oldalt: nos, még igy is, ilyen vérszegény program mel­lett is nem jut eszükbe más, csak a ke­serüviz megadóztatása? Egy adó, amely­nek pénzügyi eredménye egész jelenték­telen marad, amelyben sem ötlet, sem fan­tázia, sem lehetőség, amely amellett egy kalap alá von orvosságot és gyógyvizet, amely már-már a nevetségességbe lendíti (ezt a keserves szanálási elgondolást — ámelynek oktalanságánál csak elgondolá­sának szimplicitása nagyobb: ugyan mire !jó? Ahelyett, hogy erélyesen hozzáfogná­nak végre a kiadások csökkentéséhez, fe­lesleges intézmények megszüntetéséhez, külföldre buzogtatott hivatalos pénzek megszűréséhez — vagy akár csak az igazi fényűzés, a külföldi borok, pezsgők ke­mény megadóztatásához: ez minden, amit a mentő munka érdekében még ki tudtak találni — a keserüviz. * Erélyesen C sak erélyesen: úgy látszik ez a jelszó most a kereszténypártban, melynek tegnapi értekezlete a karakán kurucko- dás jegyében folyt lej Szinte elképesztő, mi mindent tud követelni egy ilyen párt, ha egyszer rászánja magát. Még a már­ciusi pontokon is túltesz — legalább mennyiségben — az a lista, amelyet egy­hangúan fogadott el az értekezlet, s amely szigorú ukázokat tartalmaz kormány és fő­város felé, hogy mit követel a keresztény- párt. A felszólalások is nagyon szigorúak voltak. Szigorúak a kormánnyal, a fővá­rossal szemben, a harminchármas bizott­sággal, Teleszkyvel szemben: általában úgy látszott, hogy a kereszténypárt nem ismer semmiféle kíméletet, tekintetet, ha egyszer a közjó szempontjairól van szó. S ami a legkedvesebb: csinálták mindezt a legkomolyabb arccal, senki el nem mo­solyogta magát. Mikor egymásra néztek az urak, megőrizték legméltóságosabb ko­molyságukat. Ámde ne haragudjanak: a közönségtől ne várják ugyanezt. A közön­ség úgy nézi ezt a látványosságot, hogy jól tudja: ez a kuruckodás, ellenzékiség csak ma zk. A rendszer hűséges támoga­tói, mandátum-osztozkodás haszonélvezői, s az eseményeknek, melyek idáig juttat­tak, felelős tényezői voltak. Igen: felelős tényezői. Jíz a felelősség el nem múlik, ha most nem tizenöt, de .száztizenöt pontban foglalják is össze mindazt, amit — már megvalósíthattak volna. Persze. Mielőtt megbuktak. Most már késő egy kicsit. Cselekvésre is, mosakodásra is. Kenéz kereskedelmi miniszter ma terjesz­tette a 33-as országos bizottság elé a szénellá-- tás zavartalan biztosítására hivatott rendelet- tervezetet. Eszerint ' kőszenet, barna szenet, brikettet és kok­szot csak miniszteri engedéllyel szabad Magyarország területére behozni és a szükséglet kielégítése érdekében kibocsá­tandó rendelkezések fogmatositására minisz­teri biztost és helyettes miniszteri biztost fog a kereskedelmi miniszter kinevezni. A minisz­teri biztos az államvasutak szénellátásának ügyét is intézi, de természetesen a kereske­delmi miniszter felügyelete alatt áll és utasí­tásai szerint jár el. Amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással bünte­tendő az, aki a rendelet intézkedéseit megszegi, vagy kijátssza. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutat arra, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlegé­nek egyik legterhesebb tétele a külföld­ről behozott szén és koksz értéke. Ezt a helyzetet tovább fenntartani lehetetlen. Először is nincs külföldi valutánk és ami van, azt a termeléshez szükséges anyagok beszerzé­sére kell fordítani. Külkereskedelmi mérlegünk és fizetési- mérlegünk passzivitása vagyoni helyzetünket rontja és valutánkat deprimálja. Továbbá minden vagon külfördi szénben legalább 10—12 idegen munkás napszámát fizet­jük meg ugyanakkor, amikor nálunk a munkanélküliek száma éppen a téli hó­napokban sokezerrel nő. Mindezek az okok a kormányt arra bírták, hogy a külföldi szén behozatala elé korlátokat állítson, amit annál könnyebben megtehet, mert hazai szenünk mennyisége elegendő és minősége is a legnagyobb részben alkalmas külföldi szenek pótlására. — A közműveknek, a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek egyáltalában nincs szüksége külföldi szénre. ■A pénzbüntetés legmagasabb mértéke. 8000 pengő. Ama kőszén-, barnaszén-, brikett- és kokszkészlet tekintetében, amelyre nézve a ki­hágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékét az országos inség- akció céljára kell fordítani. A kereskedelmi miniszter teljes felhatalmazást nyer arra, hogy az országnak a kőszénnel, barna szén­nel, brikettel és koksszal való ellátása érde­kében szükséges rendelkezéseket megtegye. A 33-as országos bizottság ma délelőtti ülé­sén, amelyen a kormányt Károlyi miniszter- elnök, Kenéz és lvády miniszterek képvisel­ték, Temesvári/ Imre előadó ismertette a szén- rendeletet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági életben minden megkötöttség zavarólag hat, mégis szükség van — fontos érdekekre való tekintettel — a szénkérdés szabályozására. Hangsúlyozta az előadó, hogy a háztartási szénellátás semmiféle korlá­tozásnak nincs alávetve. Ipari szenünk van bőven. Pótolható a tavaly háztartás céljára behozott 47.000 vagon háztartási szén is. Ebben az eset­ben napi 360 vagon hazai darabos szénnel kell bányáinknak többet termelniük. — A hazai szénbányák — folytatja ezután a kereskedelmi miniszter — vállaltak körülbelül 278 vagon többter­melést. Ez már meg is indult, ezentúl Tatán napi 35 vagon, Pécsett napi 5 vagon brikettet termel­nek, a MÁV mozdonyszenének kiutalása pedig 60 vagon durvaszéntöbbletet ód, ami együtt 378 vagont jelent a szükséges 360-nal szemben. Nem lesz korlátozás a háztartási szénben — A külföldi szén elmaradása következté­ben szükséges hazai szén mennyisége tehát a termelés fokozásával biztositva van. A minő­ségi pótlás nem egészen tökéletes, mert bizo­nyos kényelmetlenséggel jár, (többszöri tüze­lés, gyakrabbi hamukiszedés) másrészt pedig a közönség idegenkedésével is találkozik. Ez a„ idegenkedés azonban jórészt indokolatlan. Vannak olyan magyar kályhák, amelyek még a legsilányabb lignitet is olyan tökéletesen égetik el, hogy a szobában semmi füst és bűz nem keletkezik. Gondoskodni kívánok arról, hogy ezeket a kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása ellenében a szegényebb háztartások is megszerezhesék. A fűtés megfelelő módjá­nak szemléltetésére pedig a legközelebbi naJ pokiban egy fűtési kiállítást rendezünk. — De ha mindezek ellenére átmenetileg itt-ott némi kényelmetlenség mutatkozik is, ezt a közönségnek el kell^viselnie három nagy cél érdekében. Ez a három nagy cél: kereske­delmi mérlegünk javítása, devizakészletünk megkimélése és a kettős cél megvalósításával pénzünk értékállásának biztosítása, végül pe­dig" a magyar munkáskezek ezreinek biztosí­tása. A 360 vágón napi többlettermelés a tél öt hónapjában körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt legalább 16.000 embernek ád kenyeret — Hangsúlyozni kívánom — fejezte be sza­vait Kenéz kereskedelmi miniszter —, hogy a kötött széngazdálkodásra áttérni eszem ágában sincs. Nincs is erre szükség, mert a szükséglet telje® mértékben fedezve lesz, A rendeletben terve­zett szankciók inkább csak intelmek, ame­lyek a tömegcikkek forgalombahozásánál eset­leg felmerülő visszaéléseknek elejét akarják venni. Ehelyen csak azt kérem a nagyközön­ségtől, bízzék a magyar szénben és igyekezzék szükségleteit lehetőleg november előtt fedezni, hogy a torlódást elkerüljük. Ne emeljék a hazai szénárakat Szterényi József báró elvi ellensége minden kötött gazdasági rendszernek. Sajnálatos de*! vizahelyzet közepette azonban meg kell als kudni az elvi kérdéssel. Ettől eltekintve ag». gályái vannak a rendelet-tervezettel szemben kereskedelempolitikai szempontból. A lervezett tilalmi rendelkezés beleütkö­zik a fennálló kereskedelmi szerződések rendelkezéseibe és esetleg retorziókra ad alkalmat. Megnehezíti a rendelet azt is, hogy újabb kereskedelmi szerződéseket köthessünk, vagy pedig drágábban kell ezeket megfizetnünk. Indítványozza, hogy a behozatal engedélyezése a devizakorlá­tozás tartantára és csak a devizaellátás céljára korlátoztassék. Ha a hazai széntermelés javára kivételes in* tézkedéseket teszünk, történjék gondoskodás arról is, hogy Kenéz Béla: külkereskedelmi mér­legünk legterhesebb tétele a külföldi szén értéke Mas Fel a kezekkel! fit fiilég

Next

/
Thumbnails
Contents