Esti Kurir, 1931. október (9. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

2. oldal a bajai szénárakat nem emeljék. Ennek garantálása nélkül nem is fogadná el a rendelettervezetet. Végül szóváteszi, hogy a rendelet ügyében nem hallgatták meg az ipar­tanács állandó bizottságát, holott ezt törvény írja elő. Schandl Károly attól tart, hogy a mezőgaz­dasági kivitel fogja megszenvedni a szénbeho­­zatali engedélyrendszer visszahatásait. Sokkal helyesebb lenne a hazai tűzifatermelés foko­zásáról gondoskodni. A hazai széntermelés fo­kozását örömmel üdvözli. Orffy Imre osztja Szterényi aggodalmait és a rendelet mellőzését ajánlja megfonto­lásra, miután azt hiszi, hogy a kitűzött cél más — a külső és belső gazdasági közvéleményt ke­vésbé izgató — eszközökkel is elérhető. A t­örvényre kell térnünk Nagy Emil elfogadja a rendeletet, mégha ezért a külföldi érdekkörök meg is neheztelnek. Elég volt, — úgymond — abból a kifelé szóló finom gavallérkodásból, amiért semmi ellen­szolgáltatást sem kaptunk. Legyünk csal, kímé­letlenek, ezzel többre megyünk. De azután a kormány ne finomkodjék befelé sem az itteni hatalmas érdekkörökkel szem­ben. Csak úgy fogadja el a rendelettervezetet, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi. Ha hatalmas széntermelő körökkel szemben gyönge lesz a kormány, akkor ezzel a rendelet­tel csak félmunkát csinált a kormány, önzés a külföldi hatalmakkal szemben és kíméletlen erély bent is, — ebben a szellemben meg lehet menteni az országot, de ha nem térünk rá új ösvényekre, hanem mindig félúton maradunk, akkor el fogunk pusztulni. Rubinek István elvileg ellene van minden gazdasági korlátozásnak és így a szénrendelet­­n­ek is. E meggyőződésén csak akkor hajlandó változtatni, ha kellő garanciákat kap, hogy a belföldi széntermelés fokozása lényegesen fogja csökkenteni a hazai szénárakat. Kéri a fakitermelési korlátozások enyhítését. Csizmadia András legfontosabbnak azt tartja, hogy a rendelet következtében ne emelked­jenek a szénáraik. Az ipar a devizanehéz­ségek miatt nem állhat le Chorin Ferenc lehetetlennek tartja, hogy az ipar a devizanehézségek miatt leállhasson. Nem híve a forgalom megkötésének, de jelen­legi körülmények között kénytelen a javas­latot elfogadni. Az árkérdésben az a meggyő­ződése, hogy a bányák a mai helyzetet nem fogják árdrágításra felhasználni. Szükségesnek Most jelent meg! Életbevágóan fontos könyv! Hogyan éljen a gyomor- és bélbajos ember? Gyakorlati tanácsok gyomor- és bélbetegségi ív­ben szenvedők részére. Szerzője az ismert budapesti főorvos, LUKÁCS PÁL DR. A tartalomjegyzékből: A gyomor- és bélbajok megelőzése. — A gyomor- és bélbajok okai. — A gyomor- és bélbajok tünetei. — A gyomor- és bélbajok felismerése. — A gyomor- és bél­bajok gyógyításának módjai. — A gyomor meg­betegedései. — A heveny gyomorhurut. — Az idült gyomorhurut. — A gyomornedvtermelés zavarai. — Gyomorsavtúltengés. — Gyomorsav­­h­iány. — Gyomorsavcsökkenés. — Gyomorégés —— A táplálkozás törvénye. — A tápcsatorna szerkezete és működése. — A helyes táplálkozás. — A táplálkozási reformtörekvések kritikája. — Vitaminok. — Tápsók. — Nyerskoszt. — Honnan együn? — A diétetika mint tudományos mester­ség és művészet. — Fájdalmak, hányás, étvágy­talanság. — Gyomorsüllyedés és magasan álló gyomor. — Gyomor- és vékonybélfekély. — A gyomorrák. — Az ideges gyomorbántalmak. — Az idegbeteg gyomor és az ideges ember gyomra. — Bélhurutok­­és hasmenések. — A vakbélgyul­ladás. — Az idült székrekedés. — A bélzáródás. — Bélrák. — Az ideges bélbántalmak. — A vég­­bél megbetegedései. — Gyulladások. — Végbél­­viszketegség. — Berepedések. — Aranyeres bán­ta­lmak. — Szűkületek. — Végbélelőesés stb., stb. Ara: P 2.00 Kapható: az ESTI KURÍR kiadóhivatalában, VI., Teréz-körút 24/b. tartja, hogy a szénellátás lebonyolításánál a kereskedelem eddigi szervezete igénybe vé­tessék. Bíró Pál egyet­ért a rendelet intenciójával, de a behozatalnak külön engedélyhez való kötését a devizamegkötöttség idején szükség­­telennek tartja, hiszen a behozatali lehetőség amúgy is erősen korlátozott. Wolff Károly inti a bányatulajdonosokat, hogy a kizárólagossági helyzetet ne használ­ják ki és ne emeljék az árakat. Eszterházy Móric gróf arról beszélt, hogy amennyiben a szén mellett a tűzifakérdést is rendezné a kormány,­ úgy a legális kereskedelmet és az erdőtulaj­donosokat előbb mindenesetre hallgassa meg. Hoyos Miksa gróf felszólalása után Papp Géza báró helyesli, hogy rendeletileg szabá­lyozzák a szénellátást. Valutát csak végső esetben szabad külföldre vinni A belföldi szén nem drágul Kenéz kereskedelmi miniszter válaszol ez­után az elhangzott felszólalásokra. Kijelenti, hogy kötött gazdálkodásról nincs szó, a kormány nem tervez semmiféle korlátozást a fogyasztás és a belső forgalom tekintetében. A fennálló kereskedelmi szerződések egyikébe sem ütközik a behozatal korlátozása, a jövő­ben kötendő szerződések pedig már a kérdés mostani szabályozása alapján fognak életbe­lépni. A belföldi szén drágulásától nem kell tar­tani és éppen ilyen törekvések elhárítása céljából van szükség a miniszteri biztosra. A tűzifa kérdéseiben az import a szükséges mértékben fog a fennálló kereskedelmi szerződések alap­ján végbemenni. Sem árdrágítás, sem a szénért való ácsor­­gás nem fenyegeti a közönséget. Ivády földművelésügyi miniszter a fa­kitermelésre vonatkozóan kijelentette, hogy miután az ország faszükséglete 250.000 vagon és ebből 165.000 vagont képes a magyar ter­melés biztosítani, mintegy 110.000 vagon külföldi fát kell behozni. Mind külkereskedelmi mérleg, mind valutáris szempontból arra kell törekedni, hogy itthon minél több fát termeljünk ki. Ezt a célt el­érhetjük, ha az erdőknek bizonyos mérsé­kelt túlhasználatát engedjük meg ezekben a nehéz időkben. Maga­ az a kérdés azonban, hogy a fokozott erdőkiterm­elés révén meny­nyivel több munkásnak tudnánk kenyeret­ adni, nem befolyásolhatja őt annyira, hogy ennek a kétségtelenül fontos célnak az egész magyar erdőgazdaság jövőjét feláldozza. A miniszterek felszólalása után a 33-as bizottság elfogadta a szénrendeletet Szterényi Jó­zsef bárónak azzal a módosításával, hogy a behozatali korlátozást a deviza­­korlátozás tartamára és arra való tekin­tettel léptették életbe. Elfogadták Lakatos Gyulának azt a módosí­tását is, hogy a miniszteri biztosság fölállí­tására a közönség érdekeinek megóvása érde­kében van szükség. A 33-as bizottság holnap délelőtt tartja leg­közelebbi ülését, amelyen megkezdik a vitát a földművelésügyi miniszternek a mezőgazda­­sági kivitelről tartott expozéja fölött. Különös letartóztatási parancs Robert Orr, a délafrikai Whitwaters Rand bűnügyi rendőrségének vezetője 29 évi pél­dás szolgálat után parancsot kapott, hogy tar­tóztassa le­­ önmagát. Orr ugyanis 30 évvel ezelőtt megszökött egy gőzhajóról, amelynek szolgálatában állott és a délafrikai rendőrség szolgálatába lépett. A hajóstársaság mint szökevényt köröztette s az elfogató parancsot nemrég megújították. Most, hogy a személy­azonosság kiderült, a körözést elévülés címén megszüntették.­­ Negyvenéves jubileuma alkalmával a Baross­kávéház vezetősége vendégeinek „Hiszek Ma­gyarország feltámadásában"* jelmondatot viselő gyönyörű égetett majolika ajándékboroskulac­­­csal kedveskedik. Csütörtök, 1931 október 1 Laval és Briand diadalát­ a Berlinből Párizsba Párizs, szeptember 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Laval miniszterelnök és Briand külügy­miniszter útja a berlini Adlon-szállodától a párizsi minisztériumokig valóságos diadalút volt Európán keresztül. Lelkesedéssel és sze­retettel búcsúztatták őket Berlinben, meleg szeretettel üdvözölték őket útközben és ki­törő lelkesedéssel fogadták saját hazájukban. Amíg német földön haladt vonatjuk, az állo­másokon mindenütt nagy tömegek gyűltek össze, hogy csak egy pillanatra is láthassák a minisztereket és üdvözöljék őket. Amig a szalonkocsit Aachenben a köini párizsi gyorsvonathoz csatolták, Laval mi­niszterelnök kiszállt és kabát és kalap nélkül a közönség körébe vegyült és mindenkivel, aki csak a közelében volt, barátságosan el­beszélgetett. Lüttichben hatalmas tüntetéssel fogadta a francia minisztereket a nagy belga gyárváros lakossága. Éljen Laval! Éljen Briand! Éljen a béke! — harsogta a tömeg, amely a francia mi­niszterek kocsiját valósággal elborította szebbnél-szebb virágokkal. Mikor a vonat a francia határállomásra, Jeomontba be­futott, a lelkesedés nem ismert határt. A ha­tárállomáson sűrűn feketéllett az emberek tömege, frontharcosok, egyesületek vonultak fel zászlóikkal, a zenekar a Marseillaiset játszotta és a tömeg lelkesedve ünnepelte a hazatérő minisztereket. Laval miniszterelnök néhány szóval válaszolt a hozzáintézett üd­vözlő beszédekre s a következőket mondotta: — A német kancellár és a német külügymi­niszter nyári látogatása után Párizsban szük­ségesnek tartottuk, hogy egy látogatással a magunk részéről, ezzel a messzelátható gesz­tussal demonstráljuk a német-francia viszony javulását. A német-francia gazdasági bizottság, amelynek felállítását a berlini tanácskozások során elha­tároztuk, a két ország közötti függő gazdasági kérdéseket fogja vizsgálat tárgyává tenni és a megodásokat keresni. A problémák súlyos vol­tához viszonyítva, ez az eredmény nagyon cse­kélynek látszik, de a végső eredményt a vég­zett munka után kell megítélni. Rövid idő múlva Washingtonba indulok, hogy országom nevében részt vegyek egy ta­nácskozáson új, Egyesült Államok elnökével és kivegyem részemet azokból a nehéz és új fel­adatokból, amelyeket a világválság az emberi­­ségre rótt. A miniszterelnök beszéde nagy hatást tett az egybegyűlt tömegre és a vonat zúgó éljenzés közepette indult el Jeumontból Párizs felé. Határtalan lelkesedés Párizsban A párizsi Gare du Nord előtt egy órával a vonat befutása előtt kezdett gyülekezni a tömeg. A rend fenntartásáról nagyszámú lovas- és gyalogrendőr gondoskodott s a pályaudvar belsejét is rendőrkordonnal zár­ták el a kiváncsiak elől. Ennek dacára igen nagyszámú embertömeg gyűlt össze a perronon, köztük a kabinet majdnem valamennyi tagja, Forster német ügyvivő, számos politikus és igen sok újság­író. Alig robogott be­ a vonat a pályaudvar üvegtetője alá, alig pillantották meg a kocsi­juk ablakába álló Lávait és Briand-t az emberek, a lelkesedés vihara minden aka­dályt elsöpört, az emberek áttörték a kor­dont és a két francia miniszter csak a rend­őrök és barátjaik segítségével tudott az át­­törhetetlennek látszó embergyűrűn keresztül kocsijához eljutni. A jelenet lelkes volt, viha­ros és kissé féktelen, a zene a Marseillaiset játszotta, az emberek éljeneztek, kalapjukat lengették, virágokat szórtak nagy lelkesedésükben Briand és Laval felé. Éjfél lett, mikor a fotográfusok magnézium­lángjai utoljára fellobogtak és a tömeg ősz­ülni kezdett. A pályaudvar előtt sikerült fen­­tartani a rendet és mint egyetlen harsogó ki­áltás hömpölygött végig az útvonalon, amerre csak a két miniszter autója gördült, a meg­rendítő kiáltás: Európa új jelszava: Five la paix! , Laval miniszterelnök megérkezése után a belügyminisztériumban fogadta az ü­dvözlé­sére megjelent újságírókat és kijelentette ne­kik, hogy mélyen meghatolta és megrendí­tette az a határtalan szeretet és melegség, amellyel Berlinben fogadták és amellyel Ber­­­lintől Németországon, Belgiumon és Francia­­országon keresztül egész Párizsig a lakosság őt és Briandt, nemzeti különbség nélkül üdvö­zölte. Ebből a fogad­tatásból azt kell követ­keztetnie, — mondotta a miniszterelnök — hogy a három nagy ország lakossága helyesli és támogatja kettőjük fára­dozását a béke érdekében és ezt a munkát lankadatlan erővel folytatni fogja. Letartóztattak egy házasságszédelgő ál­hajóst Az­ utóbbi időben több szobaleány, szakácsnő tett feljelentést a főkapitányságon egy ismeret­len fiatalember ellen. Elmondották, hogy meg­ismerkedtek egy jó megjelenésű dunai hajókormányossal, aki udvarolni kezdett nekik, természetesen kü­­lön-külön, anélkül, hogy egyik a másikról tu­dott volna. A fiatalember elhitette a lányokkal, hogy jól jövedelmező állása van a Dunagőz­­hajózási Társaságnál. A legtöbbször ki is tűz­ték már a hazaságkötést, amikor a fiatalember mindenféle ürüggyel kisebb-nagyobb összegeket kért a leá­nyoktól. Egyiknek azt mondotta, hogy hajókormányosi vizsgát kell letennie, a másikat azzal ültette fel, hogy búvárvizsgát akar letenni. Amikor a pénzt megkapta, nyomtalanul eltűnt. A rendőrség megállapította, hogy a fiat­al­­ember, akit Gasser Jánosnak hívnak, sohasem volt dunai hajós, hanem egyszerű asztaloslegény. .. Teleki­­téren vásárolt magának egy hajósegyenruhát, hajóssapkát és egy bársonygalléros, arany­­sujtásos hajóstiszti köpönyeget. Ebben az uniformisban kereste a fiatalabb háztartási alkalmazottak ismeretségét és igy férkőzött áldozatai közelébe. Több menyasszonya volt egyszerre és mindegyiktől pénzt csalt ki. Ma délelőtt letartóztatták. ELSEJÉN NYIT KERN KLÁRA . REGGELIG NYITVA Párosban betiltottak két német­ellenes uszító­­filmet Párizs, szeptember 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A jobb német-francia hangulat fölülkerekedését ma az a tény is bizonyítja, hogy a betiltottak két németellenes heccfilmet. Mindét film gyarmatokon játszódik és a németek kegyet­lenkedését kívánja nyilvánvalóan propagan­­disztikus célal bizonyítani. A külügyminiszté­rium fellépésének engedve a cenzúrahatóság, amely azelőtt Németország érzékenységére nem szokott tekintettel lenni, a két filmet be­tiltotta. Letartóztattak egy kolozsvári bankigazgatót Kolozsvár, szeptember 30. A vizsgálóbíró tegnap kihirdette a letartóz­­tatási végzést László Ákos, az Erdélyi Taka­rékpénztár igazgatója előtt. Lászlót azzal vá­dolják, hogy a Lőrinci ü­zelmeiről tudott és abban része volt.­­ Számos női bajnál a természetes „Ferenc József" keserűvíz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József ke­serű­víz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható.

Next