Esti Kurir, 1931. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

Mas Mata Hari 10 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM. ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN 1.50 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GRh ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: V.. VADÁSZ-UTCA II TELEFONSZÁM: 261-41. 261—42, 261-43, 268-29 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/b. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 és 254-05 IX. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1931 NOVEMBER 3 KEDD 249. SZÁM MARAD A REGI E gy nyilatkozatát olvastuk ma Bethlen István grófnak. A nyilatkozat a Deut­sche Allgemeine Zeitungban jelent meg és lé­nyege abt>an az egy mondatában fogható ösz- sze, hogy: a külpodi'tika és belpolitika irányá­ban minden maradt a régi. A Deutsche AUge incine Zeitung a német politika jobboldali lapja. Tehát csak természtes, hogy ha Bethlen István gróf külföldön nyilatkozik, hogy akkor a jobboldali, a vele rokonirányu sajtóban teszi. Talán csak az nem természetes, hogy mi­dőn a volt kormány elnöke, a tízéves rend­szernek nemcsak legpregnánsabb képviselője, de szinte megtestesítője végre megszólal a vádaknak egy oly sorozata után, mint amilye­nek idehaza nemcsak kritikában, hanem a harminchármas és hatos bizottság jelentésé­ben érték rendszerének működését, hogy ak­kor német újságot választ megnyilatkozásának teréül és nem egyenesen és nem idehaza és nem magyar pódiumon áll ki a maga védel­mére, vagy politikájának igazolására. De ez csak külsőség. Lényeg: maga .a nyi­latkozat. S ez a nyilatkozat nemcsak sorai között, de soraiban is elárulja, hogy Bethlen István gróf már megelégelte a pihenésnek ha­talmon kívüli állapotát. Mintha csak azt mon­daná: Szünet volt ez, egyszerű felvonásköz — a Bethlen-rezsim első és második évtizedét választotta el egymástól; ám akik azt hiszik, hogy a kormány távozásával valami változás is jár, azoknak megüzenem — minden maradt a régiben. A külpolitika, a belpolitika, az irány és a szellem változatlanul az enyém, minden úgy megy, ahogy én kijelöltem, min­den úgy történik, ahogy én kiterveztem. Minden marad a régi. ♦ Marad ? m A m mi hisszük és reméljük, hogy Bethlen István gróf nyilatkozatának ez a nem is nagyon burkolt értelme nem egyéb ködös óhajtásnál, nem egyéb egy l'éríiu vágyakozásá­nál, akinek kezeljen volt minden hatalom, minden lehetőség, s aki kénytelen volt hatal­mat és lehetőséget kezéből kiengedni. Mi hisszük és reméljük, hogy a választ —. mely nem a mi feladatunk — a Ház szerdai ülése fogja megadni a volt miniszterelnöknek. Mi hinni akarjuk, hogy gróf Károlyi Gyula ajká­ról szerdán olyan kormánynyilatkozat fog el­hangzani, mely erélyesen és kíméletlenül sza­kit az elmúlt évtized rendszerével, mely uj utón, a kibontakozásnak és talpraállásnak utján akarja vezetni a nemzetet. Mi hisszük és reméljük, hogy az a szellem, amelyet a le­tűnt rezsim képviselt és hagyott megáporodni ezen az országon: a múltnak lomtárába kerül és ott várja meg, amig elérkezik a felelős- ségrevonás ideje a nemzet itélőszéke előtt. Ezt kell hinnünk, ezt kell remélnünk, mert ha csakugyan Bethlen István grófnak volna igaza és itt minden maradna a régiben; ha a jövő lehetőségeit nem vágják el erélyes kézzel a múlt vétkeitől, akkor bizó és még remélni tudó polgár számára — legyen akármilyen pártállásu, akármilyen politikai felfogású — nem marad más, mint egységes frontra fel­sorakozni végeláthatatlan sorban, a legelszán­tabb és legkíméletlenebb harci készséggel a rendszer ellen. A miniszterelnök ma kihallga­táson jelenik meg a kormányzó előtt és szerdán nagyjelentő­ségű expozét mond a Házban Az expozé felett széleskörű vita indul mega Házban—A szociális- ták a Ház első ülésén a statárium megszüntetését és a közszabad­ságok helyreállítását követelik — Hir szerint a miniszterelnök hozzájárul Rassaynak a 33-as bizottságban tett indítványához A miniszterelnök hír szerint magáévá teszi Rassaynak a 33-as bizottságban tett indítványát közelálló helyen elintézettnek tartják, hogy á miniszterelnök expozéja fölött meginduló vita befejezése után elsősorban az igazságügyi javaslatok, köztük az uzsorajavaslat, a részvényjogi novella és az összeférhetetlenségi törvény revíziója kerülnek a Ház napirendjére, de egyelőre még nem történt döntés abban az irányban, hogy az Országos Társadalom­biztosító Intézet szanálásáról törvényhozási vagy rendeleti utón kiván-e a kormány gon­doskodni. Beszéltünk ebben az ügyben Politikai körökben egyre fokozódó érdeklő­déssel beszélnek azokról a politikai esemé­nyekről, amelyek a jelek szerint nagyon rövió időn belül döntően fogják befolyásolni a ma­gyar politikai életet. A Népszövetség pénz­ügyi bizottságának és a hatos albizottságnak jelentései szinte általános vélemény szerint a szó szoros értlmében megpecsételték' a rendszer tiz esztendős uralmát és a pártok felfogása ma már harmonikus a tekintetben, hogy az a rendszer, amely létrehozta a mai sú­lyos gazdasági és pénzügyi válságot, sem­miképpen nem lehet alkalmas a helyzet likvidálására. Hangsúlyozzák, hogy az elmúlt rezsim gazdálkodásából előállott helyzet rendkívül súlyos ódiummal nehezedik a kormánypártra is, illetve a kormánypártnak azokra a tag­jaira, akik a helyzet ismeretében állottak a rezsim mögött. Sokan vannak ma már a kormánypártiak közül, akik azt mondják, hogy az elmúlt kormányzat valósággal titko­lódzóit. politikájába nem engedett be­tekintést és magát a kormánypártot Is — éppen úgy, mint nz országot — egy­szerűen félrevezette. ' A szerdán összeülő képviselőház ilenformán komoly, sőt sorsdöntő feladatok megoldása előtt áll. Biztosra veszik, hogy Károlyi Gyula gróf miniszterelnök el­mondandó expozéja döntő fordulatot fog jelenteni a magyar politikában és a hirek szerint olyan politikai átesoporlositas számára akar már ebben a beszédében is lehetőséget teremteni, amely alkalmas lenne a mai politikai és parlamenti erő­viszonyok gyökeres megváltoztatására és kifejezetten és elsősorban a nemzeti erők összefogására fektetni a fősulyt. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ma délelőtt irákon át tanácskozott Csáky István gróf kül- igyminiszteri sajtófőnökkel és az eddigi tervek izerint a délutáni órákban a kormányzóhoz megy kihallgatásra. ! miniszterelnök szerdai expozéja fel fogja ilelni a magyar politikai és gazdasági élet min­ién vonatkozását és kitér azokra a refor­vokra, amelyek a súlyos helyzet likvidálása •rdekében elodáz hatatlanul sürgősek. Ami a parlament munka- és tanácskozási endjét illeti: a miniszterelnök expozéja fölött termé­szetesen széles vita indul meg. Emszt Sándor népjóléti miniszterrel, aki a következőket mondotta munkatársunknak: —- Kétségtelen, hogy rendeleti utón nem lehet annyit elintézni, mint amennyire az OTl. szanálásával kapcsolatban szükségünk van. Ha tehát kilátás nyílik arra, hogy a kép- viseiőliáz gyorsan letárgyalja a szanálás­ról szóló javaslatot, akkor lehetőleg törvényhozási utón oldjuk meg ezt a problémát. Meg kell fontolni azonban azt is, hogy a; gazdasági helyzet a törvényjavaslat kidolgo­zása óta megváltozott és így a törvényjavaslat egyes rendelkezései pénzügyi szempontból nem lesznek esetleg fentarthatók. Felmerült az a kívánság is, hogy az érdekeltségeikkel uj- ból letárgvaltassuk a szanálási rendelkezéseket, ami megint csak késedelmet jelentene, holott ma már mindenképpen fontos az, hogy- ezt a ! kérdést minél előbb megoldjuk. Igazságügyi javaslatot tárgyal először a Ház A holnapután összeülő képviselőház ; munkarendjét holnap délután állítja össze, i véglegesen a minisztertanács. A kormányhoz! 1 Sokat beszélnek politikai körökben arról az indítványról, amelyet Rassay Károly nyújtott be a 33-as orszá­gos bizottság pénteki ülésén. Tudvalévőén azt indítványozta Rassay Ká­roly, hogy a 33-as bizottság küldjön ki egy külön bizottságot, amely záros batáridőn be­lül felülvizsgálja azokat a vállalkozásokat, amelyekben az állam bármilyen formában érdekelve van, felülvizsgálja azokat a szerző­déseket, amelyeket az állam az egyes magán- érdekeltségekkel kötött. Úgy tudják beava­tott körökben, hogy Rassay Károknak ezt az indítványát Ká­rolyi Gyula gróf miniszterelnök elfogadja és az országos 33-as bizottság előreláthatóan egy külön hatos albizottságot küld ki ftassay indítványának megfelelően. A 33-as bizottság egyébként holnap, kedden folytatja tanácskozását a Népszövetség és a hatos bizottság jelentéseiről. Elsőnek Teleszky János válaszol Rassay Károly pénteki beszédére, majd Nagy Emil és Pallavicini György őrgróf szólalnak fel, utánuk pedig Károlyi Gyula gróf miniszterelnök válaszol az Összes elhangzott beszédekre. amely megelőz minden egyen targyaiasi. .vem hitelesek azok a hirek, hogy ötvennégy inter­pellációt mondanak el a szerdai ülésen, mert a házszabályok szerint a képviselőház elnapolása óla bejegyzett interpellációkat csak a szerdai iilés-t követő legelső interpellációs napon lehet elmondani. Ennek megfelelően szerdán nem ötvennégy, hanem mindössze két interpelláció fog elhang­zani. Mind a keltőt a Ház legutolsó ülésén jegyez­ték be, egyiket Weltner Jakab a sajtószabad­ság kérdésében, a másikat Rüchlcr József a képviselőválasztási visszaélésekről. E két in­terpelláción kívül legfeljebb sürgős interpel­lációt lehet mondani, vagy pedig napirend előtt felszólalni, amennyiben az elnök erre engedélyt ad. A szociáldemokrata párt szeretne napirend előtti szónokot állítani. Bucliinger Manó a sta­tárium megszüntetéséről és a közszabadságok kérdésében óhajt napirend előtt felszólalni, ha erre nem kap engedélyt, akkor a napirendi vita során mondja el beszédét. Amennyiben napirend előtti felszólalásra megkapná az en­gedélyi, ebben az esetben Györki Imre és Propper Sándor szólalnak fel a napirendi vi­tában.

Next

/
Thumbnails
Contents