Esti Kurir, 1931. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

2. olda Vannay egy ilyen raktárban van alkal­mazva, azután pedig a vezetők a katona­ruhába öltöztetett különítmény­­tagokat A Margit-körúti katonai törvényszék épü­letében ma is folytatták a puccsü­gyben elő­állítottak kihallgatását. Ma délelőtt derült ki, hogy a csendőrök által őr­izetbe vett férfiak között van a 34 éves­­Szente József, aki a kisgazdamozgalmak­­ egyik országosan ismert vezetője. A Vannay és Gyulai Molnár-féle társaságba annak idején bekerült Csapó József, aki a kom­mün alatt exponálta magát és mint veszedelmes kommunista többször is sze­repelt hatóságok előtt. Amikor kiszabadult a fogházból, átvedtelt jobboldalivá és csatlako­zott Hozmecz társaságához. A legvéresebb szélsőséges jobboldali elégedetlenek közé tar­tozott. Csapó tette meg eddig a leghátborzon­­gatóbb vallomásokat, ő mondta el, hogy tár­saival együtt megbeszélték, hogy a száz leggazdagabb pesti zsidó kereske­dőt kiviszik a Vérmezőre, gépfegyverek elé állítják őket s azután felszólítják hozzátartozóikat, hogy huszonnégy órán belül az általuk kívánt nagy összeget te­remtsék elő, mert különben elindítják a gépfegyverek szalagjait. Csapó a puccsszervez­kedésről tett beismerő vallomásában, azt is állította, hogy a szervez­kedésről tudhatott Szente József is. Amikor Szente megtudta, hogy Csapó vallomása alap­ján tartják a Margit-körúti fogházban, vissza­emlékezve régi dolgokra, elmondta a követ­kezőket: "­ Három évvel ezelőtt valóban felkeresett engem szentendrei otthonomban Csapó József és elmondta, hogy sok bajtársával, csupa meg­bízható fiatal­emberrel elhatározták, hogy Albrecht főherceget királlyá fogják ki­­kiáltatni s arra kért engem, hogy az általa megszerve­zett kisgazdatömegekkel csatlakozzam a moz­galomhoz. Én határozottan elutasítottam, jó­formán kirúgtam ezt az embert. Azóta sem beszéltem vele. Úgy látszik, a régi találkozás hatása alatt kevert bele a puccsisták közé. A bűnügyben nyomozó hatóságok most igyekeznek tisztázni mindazok szerepét, aki­ket előállítottak, mert azokat, akikről ki­derült, hogy nem voltak kapcsolatban a puccstervezőkkel, ma vagy holnap szabadlábra helyezik. • Ezek között szerepel Ottó János főszolga­bíró is, akit azzal gyanúsítottak, hogy a tár­saság meghittebb tagjai közé tartozik. Ottó főszolgabíró neve egyébként városszerte el­terjedt a puccsleleplezés első napján. Akkor kelt szárnyra az az álhír, hogy Ottó becsempészik az egyes laktanyákba. A terv az volt, hogy­ ily módon bejutva a lak­tanyákba, lefegyverezik az őrségeket, megszállják a laktanyákat és fegyverekhez jutnak. Amikor már ilyen részleteket is megtudtak, a hatóságok elhatározták, hogy ártalma blánná teszik a szervezkedés mindkét tagját, annál is inkább, mert az információk úgy szóltak, hogy a puccsot és ezzel kapcsolatban a közönséges bűncselekmények egész sorát a közel­jövőben akarták megvalósítani. Az előállítások során egyik-másik tartalékos tiszt lakásán régi Mann­­ikc­herieket találtak, amelyeket bűnjelként be­szállították a Margit-körúti katonai fogházba. Az előállítottak kihallgatása vasárnap reg­gel kezdődött meg. Értesülésünk szerint első­sorban azt igyekeztek megtudni a hatóságok, hogy magasabb társadalmi állású egyének kö­zül kik irányították ezt az akciót. A látható vezérek vitéz Vannay László, Gyulai Molnár Ferenc és Raab Árpád vol­tak. Hogy ezek kikkel állottak összeköttetésben, azt nem tudták az előállított fiatalemberek. A legrészletesebb beismerő vallomást az Esti Kurír munkatársának értesülése szerint Gyulai Molnár Ferenc tette a hatóságok előtt. Gyulai Molnár leplezetlen őszinteséggel vallotta be, hogy mindaz, amit a hatóságok a nyomozás során megállapítottak, megfelel a valóságnak. Vitéz Vannay László kihallgatását a katonai hatóságok végzik, miután Vannay fölött a ka­tonai büntetőtörvénykönyv rendelkezései alap­ján fognak intézkedni, ha kellő bizonyítékot szereznek be ellene. Királyfit behozták Magyarországra és vele kapcsolatban leplezte le a hatóság az össze­esküvőket. Most derült ki, hogy ez az álhír tulajdonképen úgy terjedt el, hogy Ottó fő­­szolgabiról is az előállítottak között szerepelt. Hivatalos jelentés A puccskísérlettel kapcsolatban ma délelőtt órák hosszat tartó fontos tanácskozás volt a­­ miniszterelnökségen. E tanácskozáson Károlyi miniszterelnökön kí­vül részt vettek Keresztes-Fisch­er belügyminisz­ter, Gömbös honvédelmi és Zsitvay igazság­ügyminiszter, továbbá Csáky István gróf, a külügyminisztérium és Hlatky Endre dr. a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, valamint Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda vezetője. A tanácskozás után beavatott helyen a kö­vetkezőket közölték az Esti Kurír munkatár­sával a péntekről szombatra, valamint szom­batról vasárnapra történt letartóztatásokkal kapcsolatban.­­ A rendőrségi és a nyomozó hatóságok körülbelül egy évvel ezelőtt észrevették, hogy bizonyos szervezkedések folynak precízen meg nem határozható célra, amelyek kifelé hazafias lobogó alatt történtek, befelé azon­ban több jelből arra lehetett következtetni, hogy politikai, sőt közönséges bűncselek­ményre történt szövetkezés. Az utóbbi időben e mozgolódás konkrétebb formát kezdett ölteni és a rendőrségnek és a nyomozó hatóságoknak tudomására jutott, hogy egyes, az 1920-as évek elejéről ismert egyének, akik közül nem egy büntetett előéletű, a karhatalom raktáraihoz igye­keznek hozzáférkőzni, hogy innen fegy­vereket szerezzenek és erőszakos módon részint a kormány tagjait, részint azo­kat az exponált hivatalnokokat hatal­mukba kerítsék, vagy befolyásuk alá vonják, akik leginkább játszanak irá­nyító szerepet az állami életben. A cél megvalósítására végrehajtóbizottság alakult, amelynek tagjai Vannay László gaz­­dászati tiszt, Molnár Ferenc útbiztos, Raad Árpád magántisztviselő,­ Kovács Sándor kőműves, Pólyák Jenő elektrotechnikus. Körülbelül három héttel ezelőtt a rendőrség kezébe jutott egy felhívás, amelyet ez a végrehajtó bizottság és né­hány a parlamentben nem képviselt, állí­tólag létező politikai párt adott ki. Ebben az aláírottak, köztük első helyen Van­­nay László, forradalmi cselekményekre és bűntettek­re uszítottak. A végrehajtóbizottság a felhívás elkobzása után arra határozta el magát, hogy most már sietni fog és november 21-re, szombatra megkísérlik a laktanyákba, a rendőrségre és a köz­épületekbe való beférkőzést, a posta, távírda és telefon, valamint a rádió kézrekerítését és ezek utján igyekeznek elhitetni a vidékkel, hogy Magyarorszá­gon forradalom tört és felszólítják a vi­déket, hogy ehhez csatlakozzék. Egyidejűleg gondoskodni óhajtottak a vál­lalkozás anyagi részéről is és ezért tervbe vették a Nemzeti Bank, valamint az összes bankok pénzkészleteinek ma­gukhoz vételét. Ezért pontos tervrajzot készítettek mindazon magánházakról, bankokról és állami épületek­ről, ahol készpénzt véltek találni. 46 letartóztatott Eddig még teljesen fel nem derített okok­ból a 21-re tervezett mozgalmat elhalasztot­ták 28-ra. A kormányzat most már idejét látta annak, hogy ennek a garáz­dálkodásnak, amely sok jóhiszemű em­bert is bűncselekményekbe sodorhatott volna, egyszers mindenkorra véget vessen és ezért pénteken este megtette azokat a szoká­­­sos óvóintézkedéseket, úgy a rendőrségen, mint a laktanyákban, amelyek ilyen esetekben szük­ségeseknek látszanak. A kormányzat intézkedései teljes eredmény­nyel is jártak, mert a letartóztatások egy-két kommunista Céltítáit három órakor jelenti az Esti Kurír munkatársa. Azután a nagyfontosságú tanácskozás után, amely a kora délutáni órákig tartott a minisz­terelnökségen, nyilvánvaló lett, hogy a tervezett puccskísérlet rendkívül széles keretek között mozgott és következmé­nyeiben sokkal nagyobb jelentőségű lett volna, mint ahogy eddig hitték. Az Esti Kurír munkatársa az egész kérdés­­komplexummal kapcsolatban délután 3 órakor beavatott helyen a következő hiteles informá­ciót kapta: — A tervezett lázadással kapcsolatban ed­dig összesen 46 ember került őrizetbe. Hét egyént szabadlábra helyeztek. További sza­­badlábrahelyezés még várható, mert az őri­zetbe vettek közül egyik-másik csak az előké­szítő munka stádiumában vett részt, illetően olyan szerepe volt, amellyel kapcsolatban bűnvádi felelősség nem terheli. A nyomozó hatóságok értesítése szerint az eddig kihallgatottak nagy része beis­merésben van. A vallomásokból megállapítható, hogy a nyo­mozó hatóságok által feltételezett közönséges bűncselekményhez egy ködös politikai terv kapcsolódott az akció során: a hatalom átvétele.­­• Abban a tekintetben azonban még nem volt megegyezés közöttük, hogy kik és hogyan vegyék át a hatalmat. Ez aszerint alakult volna ki, hogy kik és ho­gyan tudják a tervet végrehajtani. A rendőrhatóságok a nyomozás során megállapították, hogy merényletet terveztek, még­pedig Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula hon­védelmi miniszter, Keresztes Fischer belügyminiszter és gróf Bethlen István ellen. Tervezték továbbá ékszerüzletek és olyan közhivatalok meg­támadását, ahol közpénzek kezeléséről tudtak. Mindenütt a pénztár azonnali le­foglalása volt tervbe véve.­­ A hatóságok előzetes megállapításai alapján Gömbös Gyula és Keresztes Fischer Ferenc együttesen tettek előterjesztést Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknek, hogy a szövetkezés résztvevőire a legenergiku­­sabban csapjanak le. Gömbös Gyula és Fischer belügyminiszter minden tekintetben a legerőteljesebb eljárást javasolták.­­ Mivel mind katonai, mind polgári nyo­mozó hatóságok, részéről ezeket az izgága ele­meket, hónapokon keresztül a leggondosabb­ Zabot hegyezni nem kell nagyobb türelem, mint rádiója fokokra osztott skála-rendszerén át kí­vánt adóállomást megkeresni. A Big-Ben skálán nincs Ikeresés, fokok helyett a kívánt állomás jelentkezik. Többszörös szabadalommal védett egyetlen földrajzi rádió, dynamikus hangszóróval együtt havi 16 pengő. Kapható egyenáramra is. Bővebb felvilágosítást ad rádiókeres­kedője, vagy a SZIKSZ Rádiógyár Bu­dapest, VIII., Rákóczi­ út 9. szám. Tele­fon: 1. 385—33. tüntető méltatlankodásától eltekintve, minden rendzavarástól mentesen foly­tak le és egyúttal valószínűvé teszik azt, hogy az ilyen vállalkozások a jövőben aligha fognak megismétlődni, tekintettel arra az elhatáro­zottságra és erőre, amelyet a kormány óvó­intézkedéseiben azonnal felmutatott. A letartóztatottak száma negyvenhat, akik közül hetet szabadon bocsátottak, tizet pedig már kihallgattak. Valószínű, hogy a nap folyamán további szabadonbocsátások történnek. Az első kihallgatásokból kétség­telenül bebizonyosodott az, hogy nem olyan emberek mozgalmáról van szó, akik mögött tömegek állanának, hogy politikai céljaik teljesen homályo­sak és zavarosak voltak és hogy minden valószínűség szerint olyan rétegek is belekapcsolódtak nagyobb számban a mozgalom vezetői közé, amelyek azt re­mélték, hogy akár egy jobb-, akár egy baloldali, akár egy nagyobbszabású bűn­cselekményre irányuló megmozdulás ese­tén a legszélső baloldalnak útjait előké­szítik a továbbiakra. han figyelték­ a hamarosan megszerzett pon­tos értesülések­­alapján részletesen tudomá­sukra jutott az a terv, amellyel a kigondolt programot végre akarták hajtani.­­ A köznyugalom megóvása érdekében a prevenció eszközéhez kellett nyúlni s ezért a tervezett lázadás éjszakáját megelőző éjszakán a rendőri és katonai hatóságok együttes közreműködésével őrizetbe vet­ték a résztvevőket.­­ A nyomozó hatóságok most a legeré­­lyesebben kutatják a hátteret és az úgy­nevezett második garnitúrát, amely eset­leg a kulisszák mögött maradt, mert nin­csen kizárva, hogy ilyen mozgalmakra kapható embereket mások eszközül akar­tak felhasználni. A nyomozás így minden irányba kiterjed. Ér­dekes, hogy a kritikus éjszakán a főváros több pontján kisebb kommunista tüntetések voltak. Feltűnő az is, hogy az akcióban részt­vevők a lázadás sikere esetén vagyonelkobzást, illetve vagyondézsuiát akartak foganato­sítani. Mozgalmukat, illetőleg a lázadást korántsem lehet lekicsinyelni, éppen ezért a kormány a legkomolyabban szállott szembe és fog szembeszállni az ilyen és hasonló kísérleteikkel és úgy Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, mint Keresztes-Fischer belügyminiszter a legerősebb kézzel fojtják el az ezirányú mozgalmakat. Statárium ? —■ A miniszterelnöknél tartott nagyjelentő­ségű tanácskozáson fölmerült az a kérdés is, hogy a lázadás résztvevői milyen bírói eljárás­­ alá tartoznak. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a legsúlyosabb elbírálás alá kerülnek, mert az állami és a társadalmi rend fel­­forgatását célzó bűnszövetkezet munká­ját nem lehet kisebb jelentőségűnek te­kinteni, mint például egy revolveres rablást.­­ A polgári terhelteket a legrövidebb időn belül átadják a királyi ügyészségnek és mind­nyájuk ellen Baróti Pál főügyész, a budapesti ügyész­ség elnöke fogja a vádat képviselni. ___ s az ő kezébe futnak majd össze a polgári büntető eljárás összes szálai. Hogy a statáriális eljárás kikre fog kiter­jedni, azt az igazságügyi hatóságok dön­tik majd el. Egy kisgazdavezér és egy főszolgabíró a le­tartóztatottak közt Merényleteket, közhivatalok és bankok megtámadását tervez­ték a puccsisták Nincs szükség szakérte­lemre vagy gyakorlatra, oly egyszerű az 5 lám­pás, 7050-es Orion rádió kezdése. Gyártja: Orion izzólámpagyár Speciális hangú, luxus kivitelű készülék a 2 lám­pás 7029-es Orion hang­szórós rádió. Gyártja: Orion izzólámpagyár fixJKSÍBilí Kedd, 1931 december­­.

Next