Esti Kurir, 1932. április (10. évfolyam, 73-81. szám)

1932-04-01 / 73. szám

Ma: Szerencsés Imre ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE FŐSZERKE­ZZTI­ 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁK °tjL,; S­Z­E­R­K­E­S­Z­TŐS­É­G: V* VADÁSZ­ UTCA It KIÁBAN 1.50 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR. RA^^iV V­AD­AT V TELEFONSZÁM: 261-41. 261-42. 261-43. 268-29 AUSZTRIÁBAN 20 GR* ROMÁNIÁBAN 6 LEI «&/IKULX KIADÓHIVATAL: VI.. TERÉZ-KÖRÚT 241b. I. EM T JT T rrmrr. t . _ _ ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1932 ÁPRILIS 1 PÉNTEK X. 73. SZÁM 'JM 10 fillér Izgalmak a Ház mai ülésén 39P*L millió pengős költségvetésen kívüli túlkiadás az idei év első felében A kereskedelmi minisztérium 7­5, a földművelés­­ügy 6­5, a népjóléti 1*8, a kultusztárca 1*1, az államvasutak 5*4 millió pengővel költöttek töb­bet . A magyar búzapiac versenyképességé­nek fokozására szolgáló költségtöbblet Károlyi miniszterelnök m­a délben terjesz­tette a képviselőház elé a legfőbb állami szám­vevőszék jelentését «.A törvényhozás által az 1931132. költségvetési évre engedélyezett hite­lekkel szemben az 1931132. év első féléve vé­gén mutatkozó eltérésekről.» A terjedelmes je­lentés rendkívül érdekes adatokat tartalmaz. Végeredményben a legfőbb állami számvevő­szék megállapítása szerint 37.505.982,97 pengőre rúg azoknak a túl­­kiadásoknak és előirányzat nélküli ki­adásoknak a végösszege, amely a tör­vényhozás által megszavazott költségve­tésen felül az idei költségvetési év első felében előállott. Ezek a túlkiadások és előirányzat nélküli­­ ki­adások a következőképen oszlanak­ meg az egyes minisztériumok, illetően költségvetési fe­jezetek között: állami adósságok , /­ 11.128.220.64 külügyminisztérium 39.66 belügyminisztérium , 320.889.09 pénzügyminisztérium fia 38.136.06 kereskedelmi minisztérium 7,522.552.46 földmivelésügyi minisztérium 6,517.715.44 népjóléti minisztérium 1,883.610.93 kultuszminisztérium 1,110.169.96 igazságügy minisztérium 257.150.77 honvédelmi minisztérium 2,584.200.38 posta, távírda és távbeszélő 111.323.57 államvasutak 5.431.464.23 postatakarékpénztár 408.— állami üzemek nyugellátásai 199.88 37.505.982.97 A belügyi tárca dologi kiadásainak rovatán mutatkozó 59.539 pengő túlkiadás­a a nemzeti munkavédelmi tagok mun­kába szántásával kapcsolatban felmerült torbágyi­­ vasúti merénylet szükségessé tette, hogy a vasú­tvonalak biztosítására a nemzeti munkavédelmi tagok egy része munkába szólíttassék». A kereskedelmi tárca dologi kiadás­ainak ro­vatán bemutatott 2.486.428 pengős fúlkiadás az indokolás szerint «azért állott elő, mert a légi forgalom általános fejlődése folytán, a kapcsolatos gazdasági érdekek biztosítása cél­jából a hazai légi közlekedést fejleszteni kel­lett. E cél érdekében az eddigi vonalakon kí­vül biztosíttatott Budapest—Velence között a légi forgalom lebonyolítása. Az üzemi és műszaki szolgálat biztosítása érdekében nagyobb anyagbeszerzési és gép­­javítási költségeket a repülőgépek és rendsze­resített gépkocsiállomány kiegészítése végett pedig nagyobb beszerzési és üzemben tartási költségeket keltett utalványozni. Növelte még a túlkiadást a műszaki ruházat utánpótlása és karbantartása, az épületek nagyobb mérvű nvitása, a légiforgalom fejlődésével kapcsolatos helyiségek létesítése, repülőterek és az azokon lévő utak karbantartása és forgalom érdeké­ben új utak létesítése, tanfolyamok költségei, az üzemanyagok nagyobb mérvű áremelke­dése, továbbá a kincstári vagyon megóvása érdekében a motorok és repülőgépsárkányok elrendelt gyors kijavítása folytán előállott na­gyobb ipari áramfogyasztás költsége". A munkanélküliség enyhítését célzó közmun­kákra cim­l rovaton mutatkozó 539.000 pen­gős előirányzat nél­kül kiadás a miniszterta­nácsnak hozzájárulása alapján, a munkanél­küliség enyhítése érdekében egyes állami, vár­megyei és megyei, városi körutak építésére utalványoztatott. A fö­dmivelésü­gyi tárcánál „a mezőgazda­­sági termények és termékek külföldi értéke­sítésének előmozdítására" rovaton mutatkozó 2.713.896 pengős túlkiadást a mezőgaz­dasági termények külföldi értékesítése tekintetében fennálló rendkívül súlyos helyzet okozta. A gabona, a gyümölcs és egyéb termények, illetőleg termékek, valamint az élőállatok értékesítésének nehézségei, továbbá az ala­csony világpiaci árak ugyanis nemcsak a me­zőgazdasági termelés, hanem külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulását is erősen ve­szélyeztetik, s ennélfogva a kettős cél érde­kében elkerülhetetlen volt mezőgazdasági ki­vitelünk támogatása. A „szerződés felmondá­sából felmerült költségekre" rovaton jelente­kező 133.200 pengős előirányzat nélküli ki­adás indoka a számszék jelentése szerint a következő: *Az ódalmandi és ozorai csikótelepeken annak idején folytatott cukorrépatermelést a nagyobb mérvű csikótermelésre való áttérés miatt 1930-tól kezdődően be kellett szüntetni. A cukorrépatermelésre vonatkozóan 1924-ben a Mezőgazdasági és Ipari Rt-vel (Georgia) szerződés köttetett, amely Ódalmandra vonat­kozóan 1­­32-ben, Ozorára nézve pedig az 1933. év végével járt­ volna le. A szerződésnek idő előtti megszüntetése következtében esedé­kessé állók azok a még hátralékos évi rész­letek, amelyek az ozorai csikótelepen létesített iparvasút és egyéb beruházások céljaira az említett részvénytársaság által 1924-ben szol­gáltatott kölcsön törlesztésképpen még fizeten­dők lettek volna. A­­ folyószabályozással és öntözéssel kapcsolatos tanulmányozásokra és kísértetekre a rovaton felmerült 21.430 pengős túlkiadást tervezési költségek okozták. Ugyan­is az Alsöid nagyobb arányú öntözése érdeké­ben Ruttkay­ Udo tiszteletbeli főkonzul, a volt miniszterelnök úr szóbeli meg­bízása folytán nagyobb arányú tervezési munkálatokat végzett. Tekintettel arra, hogy az 1931—32. évi költ­ségvetési előirányzat összeállításánál e mun­kálat költsége nem vézetett számításba, a föl­merült kiadást a minisztertanács utólagos hozzájárulása alapján utalványozni kellett. A e búzatermelés átszervezési költségeire* rova­ ti A TITKOSSÁG V­égre. Végre eljutottunk odáig, hogy elindulunk, hogy az ország szivé­nek, Budapestnek törvényhatósága fel­emelő egyhangúsággal s a nemzet, egyete­­mes akaratának adva kifejezést, állást fog-­­­lalt a megszégyenítő választójogi rendszer ellen és felsorakozott a szavazás titkos­­­­sága, a polgári akaratnak szabad, őszinte megnyilvánulása mellett, úgy érezzük, ezt az elindított mozgalmat többé feltar­tóztatni nem lehet. Évtizedek óta viseljük méltatlanul s megérdemeletlenül a bélye­get, amelyet egy önző s hatalmára félté­keny politikai rendszer sütött a nemzetre, hogy éretlen s iskolázatlan, hogy kiskorú, gyámkodásra szorult, hogy képtelen a böl­csességnek olyan fokára emelkedni, ahon­nan sorsát maga intézhetné. Persze, a böl­­cseség teljessége maradéktalanul azokba szorult, akik egy féktelen­ párturalom ki­­építésével a hatalmat magukhoz ragad­­­­lók s azután annyi ügyességgel s annyi erőszakkal bástyázták körül, hogy szinte megingathatatlannak látszott. De amint külső kényszer nélkül, pusztán a keserű helyzet belső nyomására végül mégis csak kénytelenek voltak a nemzeti közhangu­lat hatása alatt feladni jól kiépített had­állásaikat, úgy omlik össze az éretlenség brutális vádja is a polgárság megmozdít­­ására. A polgárság — remélni akarjuk — nem pillanatnyi hatás alatt, de elszántan és végre önérzetesen: jogát követeli. Első lépése Budapest határozata volt. Az elsőt követnie kell a többieknek. Fel kell ol­dani ezt az­ országot, elszegényedett, ál­dozatok alatt roskadó népet legalább sza­baddá tenni, kiszabadítani abból a fájdal­mas közösségből, amely méltatlanul brutális diktatúrák rendszerével fogta egybe. Hinnünk kell mindannyiunknak, hogy ez a régen várt s régen megérdemelt idő­­már küszöbön van. * A múlt N­agyon csodáljuk éppen ezért, hogy Kálnoki Bedő Sándor, a kormány­pártnak egyik vezető tagja ma heves cikkben kel a titkos választójog ellen. Csodáljuk először, hogy nem vette tudo­másul az eseményeket s azt sem, hogy Magyarország miniszterelnöke, Károlyi Gyula gróf nem is egyszer és egész hatá­rozottan a választójog reformja mellett foglalt állást. Csodáljuk másodszor, hogy érvként éppen Tisza István egy jelenté­sére hivatkozik, amely hasonló vádakról ad számot a munkapárttal szemben, mint amilyenek a jelenlegi kormánypártot érik. Hogyan? A vádak talán nem igazo­lódtak? Hát nem felelősek mulasztásokért és erőszakos hatalomért, s íme, még mindig makacsul hajthatatlanok, ahelyett hogy hálával s elismeréssel fogadnák az ellenzék önmegtartóztatását, mely nem miattuk, de az ország érdekében fékezi magát s nem süvíti bele a közvéleménybe a vádat irtó erővel — a vádat, mely rop­pant súlyával a tíz év bűnös politikáját terheli.

Next