Esti Kurir, 1933. május (11. évfolyam, 98-121. szám)
1933-05-02 / 98. szám
MR: KHTflLin CRRNO XI. évfo 98. szám Budapest, 1933 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY május 2. kedd A MUNKA ÜNNEPE Nem tartozunk azok közé, akik az okokat fürkészik, hogy a május 1-i munkaszünet az idén miért maradt el Magyarországon. Egyszerűen tudomásul vesszük, hogy a munka ünnepét az idén úgy ülik meg, ahogy ehhez az ünnephez talán legméltóbb is: munkával. Lehetnek idők, amikor a nagyszabású demonstrációk, a festői tömegfelvonulások többet jelentenek a hétköznapi munka szürkeségénél és amikor nem látszik paradoxnak az ünnepi pillanat, amely a munka eszményének jegyében a munkát szakítja meg. Ma, fájdalom, olyan világot élünk, amelyben szürke hétköznapi munkához jutni maga is fényes ünnepszámba megy és amikor igazán érthető, ha minden becsületes és dolgos ember, aki a szerencsében részesül, hogy munkához juthat, nem akarja tevékenységét semmiféle politikai, vagy társadalompolitikai meggondolásra való tekintettel sem félbeszakítani. Ma mindenkinek ereje teljes megfeszítésével, szellemének és izmainak teljes résenlétével kell kivennie a részét a nemzeti építő munkából, s a látszólag szürke feladatok elvégzése közben tudatában kell lennie annak, hogy nagyobb és ragyogóbb dolgot művel, mint akik energiájukat az építésben való részvétel helyett, az építés eszméjének — elismerjük — pompázatosságában és dekorativitásában, impozáns ünneplésében élik ki. Németországból fényes és nagyszabású ünnepségekről érkeznek hírek. Méreteik meghaladják a legvérmesebb amerikai fantáziát is. A tempelhofi mezőn egymillió embert gyűjtenek össze: ez lesz a világtörténelem legnagyobb népgyűlése. Négyszázméteres tűzijátékfronton ezer világítóbombát röpítenek fel: ez lesz a világtörténelem legnagyobb tűzijátéka. A sötét égbolton két egymásba kulcsolódó kéz jelenik majd meg s alatta hatalmas betűkkel a következő felírás: „A német munka napja.“ Ez lesz a legnagyobb kézpár, mely valaha is sötét égbolton megjelent, — annál inkább, mert eddig semilyen sem jelent meg rajta. A rendezés bizonyára szívelállítóan tökéletes lesz: azt mondanók, hogy reinhardti, ha ez a jelző nem volna difamáló a Harmadik Birodalom urainak szemében. A munka ünnepe nagyszerű lesz. Hogy nyomában a munka milyen lesz, arról már kevesebb konkrétumot hallhatunk. Ne irigyeljük a boldog ünneplőket. Szeressük inkább a saját kicsiny boldogtalanságunkat, melynek nincs tűzijátéka, nincs világító bombája és hála Istennek, egyéb bombája sem, de van vigaszul egy szolidan megalapozott, az élet valóságos lényeibe ágyazott, szerény és mégis fölemelő reménysége, hogy egy tehetséges, tisztaszívű, nobilis gondolkozású nemzet, melyben mindenki szilárdan áll a maga posztján és serényen végzi el feladatát, a legsúlyosabb időkben is megtalálja a maga boldogulásának útját. Garantálják ezt a dolgos magyar értelmiségi rétegek, kereskedők, iparosok, gyári munkások és földművesek milliói Ugyanúgy, mint— időnként — a komoly érdeklődés és a szociális együttérzés megnyilatkozásai olyan emberek részéről, akiket származás, vagyon, vagy kiváló kvalitás magas pozícióba emelt. Éppen tegnap lehettünk tanúi annak, hogy egy királyi herceg milyen odaadással, bensőséges hozzáértéssel és józan bátorsággal nyúlt a magyar nép legszegényebb millióinak legégetőbb problémájához, s hogy az előkelő kör, amelyben erre vonatkozó mmm Bethlen István grófot súlyos lovasbaleset érte Ifikén Ma délelőtt érkezett a hír Budapestre, hogy szombaton a kora délutáni órákban súlyos lovasszerencsétlenség érte Bethlen István gróf , volt miniszterelnököt inkei, birtokán. . Bethlen István gróf húsvét óta tartózkodik lenn a birtokán és idejének nagy részét gazdasági ügyek kötik le. Rendes napi programjához híven délelőtt és délután is kiszokott lovagolni és egy ilyen sétalovaglás alkalmával történt vele a baleset. Szombaton a kora délutáni órákban Bethlen István gróf kedvenc házaslován elindult a kastélyból, hogy bejárja a gazdaságot. Alig ért néhány száz méternyire a háztól, amikor t . v .lova ele útmenti árok oldalán megcsúszott. Az állat ijedtében megbokrosodott és egy szempillantás alatt lovasát levetette a hátáról Bethlen István nem tudta már a lovát megfékezni, kirepült a nyeregből és a közben földrebukó paripa alá került. A szerencsétlenséget csakhamar észrevették a kastélyból, azonnal kirohantak a baleset színhelyére s Bethlen Istvánt kiszabadították, veszedelmes helyzetéből. Nyomban ágybafektették, mert arca és feje több helyütt erősen vérzett. A balesetről telefonon értesítették Takách Zoltán dr. főorvost, a nagykanizsai közkórház vezető sebészét, aki az értesítés vétele után nyomban autóra ült és kihajtatott Inkepusztára. Takách főorvos megvizsgálta Bethlen István grófot, sérüléseit bekötözte, s meghagyta, hogy a sebesült egyelőre ágyban maradjon.. . • • • • ..............- - .. ... . kt‘Esti'Kittir munkatársa ma délelőtt telefonon beszélt Takách Zoltán dr..főorvossal, aki Bethlen István gróf balesetéről a következőket mondotta: — A kegyelmes urat súlyos lovasbaleset érte. Szombaton délután sétalovaglás közben megbokrosodott lova levetette és testének több helyén meglehetősen súlyos zúzódáso kát szenvedett. A legsúlyosabb sérülést az orrán kapta, amennyiben már, az első vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy orrcsonttörést szenvedett. Ezenkívül megsérült a bal karján, az arcán és nyakának jobboldalán. A mai napon a volt miniszterelnök urj állapotában lényeges javulás állott be. Remélhetőleg néhány napon belül elhagyhatja az ágyat. A Magyar Távirati Iroda Bethlen István gróf balesetéről a következő hivatalos jelentést adta ki: . "Az MTI 't arról értesül, hogy' 'Bettilén " feliván grófot szombaton délután Inkán könynyebb természetű lovasbaleset érte. Ez alkalommal karján és arcán zúzódásokat szenvedett. A helyi orvos megvizsgálta és közölte, hogy aggodalomra semmi tekintetben, nincs ok. A zúzódások lefolyása könnyű leffolyású lesz. Lázas hangulatban ülik meg Németországban anemzeti munka ünnepét• Kirobbanással fenyeget az ellentét a hitleristák és a fekete-fehér-piros pártok között Százezer gyereket vezényeltek ki az utcára a nemzeti szocialisták Berlin, május 1. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Németországban példátlanul lázas hangulatban ülik meg a május 1-re hirdetett a nemzeti munka ünnepét. Az előkészületek hetek óta folynak, hogy ezt az ünnepet, minél nagyobb méretűre tegyék; a nemzeti szocialista vezetők büszkén hirdetik, hogy olyan nagyszabású tűzijáték és olyan óriási népgyűlés lesz a Tempelhoftéren, amilyet még nem látott Európa. Berlin városa tarkáink a fekete-fehér-piros és főként a horogkeresztes zászlóktól s a hatalmas feliratoktól: a Becsüljétek a munkát és tiszteljétek a munkást.» «Német munka — német jövő!* A középületeket, magánházakat, valamint a villamoskocsikat is rengeteg zöld levél lepi be. Berlin belvárosában mintegy ötszáz transzparens áll a ünnep szolgálatában. A Pariser Platzon egy virágokból készült hatalmas alkotmány áll és rajta a következő jelmondat: aA német kéznek csak az erős Németország adhat munkát.* A brandenburgi kaput is teljesen befedi a virág és galyerdő. A Graf Zeppelin léghajó az ünnep alkalmából körrepülést rendez Németország felett. Kivezényelt gyerekek Az iskolákban szünetet rendelt el a kormány a nemzeti munka ünnepére.. A fiatal fiukat és leányokat tízezres csapatokban gyűjtötték össze és csoportonként vonultatták fel a Luftgartenben. Eddig mintegy százezer gyerek vonult ott fel a Horst Wessel-Lied-et dalolva, Stindenburg elnök, Hitler kancellár és Göbbels miniszter előtt. Stindenburg birodalmi elnök a következő beszédet intézte a Luftgartenben a felvonult német ifjúság tömegéhez: — Szívből üdvözlöm az iskolák és főiskolák, a műhelyek és irodák német ifjúságát, amely ma itt összegyűlt, hogy fogadalmat tesgyen a közös haza, a kötelességérzet, a nemzetért való odaadás és az alkotó munka iránt érzett tisztelet mellett. Ti vagytok a mi jövőnk nektek kell majd valamikor vállatokra vennetek az atyák örökségét, hogy azt megtartsátok, erősítsétek és kiépítsétek, hogy e feladat teljesíthető legyen, az ifjúságnak alkalmazkodást és alárendelést és ezen alapuló felelősségviselést kell tanulnia. előadását megtartotta, milyen szerető megértéssel fogadta szavait. Nem volt tűzijáték, nem volt fénybomba, csak okos és becsületes szavak hangzottak el egy tiszta szándékú, komoly vizsgálódás nyomán — és úgy halljuk, lehetséges, hogy a felvázolt terv alapján rövidesen megkezdődik a telepítési akció és az ennek megfelelő földreform. Akár így lesz, akár nem: az ilyen és ehhez hasonló jelenségek fényesebben bizonyítják a sorsközösség érzésének erejét egy nemzetiben, mint akár a legmesteribben rendészett ünnepségek fénye, robaja, kapraszata. "