Esti Kurir, 1934. január (12. évfolyam, 6-23. szám)

1934-01-10 / 6. szám

Budapest, 1934 főszerkesztő: RASSAY KÁROLY január 10, szerda A FŐISPÁN KILÉP Az egri kaszinó egyhangúlag elnökévé választotta Petró Kálmán dr. ellen­zéki országgyűlési képviselőt, a városi lélet egyik közbecáülésben álló, kiváló alakját. Feleletül erre a választásra, Hedry Lőrinc dr., Heves megye fő­ispánja kilépett a kaszinóból. A tényállás egyszerű s mondhatnék jazt is, hogy jelentéktelen: utóvégre miért ne feketézzen és csevegjen a főispán ur ezentúl az egri kaszinón kivid? De eb­ben az eseményben s a körötte támadt bonyodalmakban hű másolatát találhat­ójuk annak az egész főispáni és főható­sági gondolatvilágnak, amelyet a mai rendszer az országra kényszerit. A főis- jpán ur megsértődött és kilépett — aniért? Nem tudta elviselni a gondolatot, Jiogy egy társadalmi egyesület, magán- íemberek egyesülése, azt válassza elnö­kéül, akit jól esik. A választás őszintesé- jgéhez nem férhet kétség: az egyhangú­ság tanúskodik róla. De mit számit a tagok egyöntetű akarata egy főispán (egyöntetű nem-tetszéséhez képest?! Petró Kálmán nem kormánypárti képviselő, ez üt bűne. Hogy ráadásul kaszinói elnök Js lehessen, az több, mint amennyit a it'őispáni liberalitás elbír. Hogy hivatalos természetű fontosabb ihegbizatást, hivatalos természetű maga­sabb állást nem tölthet be, aki nem a kormány szájaize szerint gondolkozik és cselekszik, azt már megszoktuk. Hogy az utcaseprői állások betöltésekor is ku­tatják az emberek politikai hovatartozá­sát, az ma már ugyanotyan kevéssé döb­benti meg a közönséget, mint az, hogy fontos poziciókban, ahol a szaktudás, a tapasztalat és a gyakorlat hiánya mérhe­tetlen károkat okozhat az országnak, egy párturalmi rendszer vazallusai he­lyezkednek el. De ez nem elég annak a rezsimnek, amely a „pártok versengése*' helyén az „egység“-et úgy akarja meg­teremteni, hogy saját akaratát egysze­rűen ráoktrojálja az összes rétegekre. Nem, ez a rezsim még a magánéletet Sem mentesiti a pártpolitikai kontroll alól. Vegye tudomásul tehát a magyar pol­gár, hogy neki még társaskörbe járnia, lapokat nézegetnie, barátaival beszélget­nie is csak hitelesen kormánypárti szel­lemben és irányítás mellett szabad. A fe­ketéje mellől sem hiányozhatik a kor­mánypárti bizalmi férfi atyai szigora. A bőrkarosszékben sem nyujtózkodhatik el anélkül, hogy lelkét ne kelljen állandó haptákban tartania a sérthetetlen hata­lom előtt. Némi leplczhetetlen irigységgel tekin­tünk ama nyugati országok felé, ahol a klubtagok természetesnek tartják, hogy a klubjukban az történjen, amit ők akarnak, s nem az, amit a kormány akar. Gondoljunk csak Anglia klubjaira: a polgári önérzet, a polgári fesztelenség és gentleman-erkölcs micsoda bástyáza- tai azok! Milyen fontos kiegészítői és hajtóerői a közéletnek, éppen azáltal a szabadság és őszinteség által, melynek szelleme tagjaikat összéfogja! Angliá­ban, ahol még a hatalom letéteménye­seinek is a hamisítatlan társadalmi aka- irát diktálja az utat, bizonyára elképzel­hetetlen volna, hogy szabad társadalmi (egyesülésekre a hatalom igyekezzék a maga szempontjait rátukmálni. Mi azonban megértük ezt is. A hata­lom érzékenysége odáig terjedt, hogy még magánegyesület elnöki székében lsem tűri el azt, aki nem tartozik kiszol­gálói közé. A polgár feladata: alkalmaz­kodni a hatalom óhajához a hivatalon fut a klubban is, a közéleten túl a ma­gánéletben is — mindhalálig 1 Három miniszteri tárca cserélt gazdát Stavisky miatt Rejtélyek Stavisky öngyilkossága körül Párizs, január 9. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Stavisky Saeiia kedden reggel meghalt Chainoni.vban, anélkül, hogy egy pilla­natra is magához tért volna. A bayonnei Credit Municipal botrányának hőse, íő- vádlottja és koronatanúja ezzel örökre elhallgatott. Hétfőn este Staviskyt ineg- operálták a chamonixi kórházban, noha az orvosok reménytelennek tartották ál­lapotát. A halálhír nagyon sok ember lelkén könnyített, mert Stavisky magá­val viszi a sírba sok titkát. A halálhír után a lapok most még nagyobb nyoma- iékkal követelik, hogy teljes világosságot derítsenek a botráiiyügy minden részle­tére és emlékeztetnek a Panama-bot­rányra, valamint a Dreyfus-ügyre, amelyeknek feltűnően sok hasonlóságuk volt politikai téren is a Stavisky-bot­ránnyal. Kreuger Ivar sorsúra jutott tehát Stavisky Sacha is. A gyufakirály elbukása csaknem- teljésen hasonló kürühjiéjnyek között történt, mint most a jezőrkirályé. Á párizsi. lapok igen feltűnőnek tartják; hogy a. rendőrség, kezdettől fogva pontosan tudta, hogy a szél­hámos merre van és mégsem kerítették elő élve. December 25-ig visszamenően Stavisky Sacha minden lépését ismerték. December 25-én történt, hogy Stavisky közölte bizal­mas üzletbarátjával és a jelek szerint bűn­társával, Hnyotte szinigazgatóval, hogy el­veszett embernek tartja magát. A színigaz­gató még 26-án és 27-én is találkozott Staviskyvel, aki 28-án a Volonté egyik szer­kesztőjével, Henry Vaui' 38 éves újságíró­val és annak Lucette Alberas nevű barátnő­jével autón Párizs környékére ment. A rendőrség már tiz napja tudta, hol bujkál Stavisky December 29-én már a felsősavoyai Bon- neville egyik penziójában voltak. Stavisky Sacha itt is maradt, mig barátja Chamo- nixba ment, ahol a hegyoldalban fekvő Vieux Logis nevű villát kibérelte. Stavisky újév napján jött át autóján Cha- monixba és azonnal beköltözött a villába. A detektívek ettől kezdve már figyelték a villát. Stavisky állandó telefonössze­köttetésben volt barátja révén párizsi barátaival, akik informálták a fezőr- királyt minden fordulatról, amely ügyében történt. A párizsi rendőrfőnökség hétfőn délelőtt, miután Chiappe rendőrfőnök visszaérke- J zett Florenzből, már erélyesebb rendszabá­lyokhoz nyúlt s a miniszterelnök felszólítására telefon- parancs ment Chamonixba a detektí­vekhez, hogy a csendőrök hatoljanak be a villába és tartóztassák le a szél­hámost. A drámai lefolyású hétfődélutáni esemé­nyek már ismeretesek. Stavisky, mikor megpillantotta a behatoló csendőröket, főbelőtte magát. Mialatt a csendőrök a súlyosan sebesült Staviskyvel voltak elfoglalva, a detektívek a hírlapírót, aki álne.vet használt .és egyéb­ként rovottmultu egyén és annak barátnő­jét vették őrizetbe. Mindketten tanúi voltak Stavisky ön­gyilkosságának, mégsem akadályozták azt meg. Stavisky Sacha egy pillanatra sem tért magához. Letartóztatták Dariust, a di« tőszerkesztőjét Mialatt Chamonixban az izgalmas esemé­nyek lejátszódtak, Párizsban a vizsgálóbíró szobájában másik szenzációs fordulat tör­tént. Órákig tartó drámai lefolyású vizsgálat után a vizsgálóbíró elrendelte Pierre Darius főszerkesztő, a Midi és a Bee ct Ongles című lapok tulajdonosának letartóztatá­sát. A vizsgálóbíró megállapította, hogy Darius 1932-ben élesen támadta a bayonnei zálog­kölcsön intézet üzleteit és Stavisky működé­sét. Ezek a támadások később váratlanul abbamaradtak ’s ittint most megállapították, a támadásokat a főszerkesztő azért hagyta abba, mert közben Dubqrry, a Volonté fő­szerkesztője összehozta őt Staviskyvel, aki nagyobb pénzösszegekkel elhallgattatta őt, Darius főszerkesztő ezután nem csak hallga­tóit, hanem propagandát is csinált Stavisky üzleteinek, sőt ő maga is , üzlettársa lelt a fezőrkirűlynak. A keddi napra ujabb szenzációt várnak. A vizsgálóbíró újból beidézte egyelőre tanú­ként Dubarrg-t, a Volonté főszerkesztőjét, bizonyosra veszik azonban, hogy a kihallgatás után Dubarry főszerkesz­tőt a vizsgálóbíró letartóztatja. Az a vad ellene, hogy tudott Stavisky szél­hámosságairól és a főszerkesztő volt az, aki összehozta Staviskyt Dalimier miniszterrel és a mi­nisztert rávette arra, hogy a fezőr- királynak ajánlólevelet adjon, amellyel az ügynökök a biztosítótársaságo­kat rávették arra, hogy jegyezzenek a bayon­nei Credit Municipal kötvényeiből. A Stavisky-ügy által előidézett belpolitikai válság csak részben enyhült Dalimier gyarmatttgyi miniszter hétfőn ; este bekövetkezett lemondásával. A minisztertanácson még menteni akarták! Datimiert és úgy határoztak, hogy a mi­nisztertanács üléséről kiadott kommüniké­ben a gyarmatügyi miniszter becsületének védelme érdekében bizonyítványt állítanak ki a miniszter tisztességéről és jóhiszeműség géről. Minisztertársai azonban értésére ad­ták Dalimiernak, hogy a kormánybukás éli kerülése érdekében le kell mondania. Ez tényleg be is következett és Dalimier a mi­nisztertanács után közölte a miniszterelnök­kel, hogy vissza akarja nyerni becsületének védelme érdekében mozgási szabadságát és lehetővé akarja tenni a kormánynak, hogy az 1932. évi munkaügyi miniszter tevékeny­ségének felülvizsgálatát hathatósabban vé­gezhesse, ezért lemond. j A kamara kedd délutáni ülésében azon­ban ennek ellenére Is megindul az el­lenzék koncentrikus támadása a Sta­visky-ügy miatt a kormány ellen. Nyolc interpellációt jegyeztek be. A tradí­ciók ellenére az ülészak első ülésén nem­csak a tisztikar megválasztásával foglalkoz­nak majd, hanem a Sfauískg-botránnyal is. A miniszterelnök rövid nyilatkozatot olvas majd fel a Stavisky-botrány ügyében és be­jelenti majd, hogy milyen intézkedésekkel óhajtja a kormány a botrány ügyét tisz­tázni és a jövőben, elejét venni hasonló ese­tek megismétlődésének. Bejelenti majd, hogy csütörtökön a Stavisky-ügyben el­hangzó interpellációkra válaszol. Súlyos vád a csendőrség ellen: Staviskyt felsőbb parancsra meggyilkolták A francia közvélemény felháborodása a Stnvisky-boirAny miatt a bekövetkezett ön­gyilkosság után még nagyobb hullámokat ver, mint eddig. Ez a felháborodás már nyílt tüntetésekben is kifejezésre jut. Hétfőn dél­után az igazságügyi palotában zajos jelene­tek folytak le. Nagyobb csoport diák vonult végig a folyosókon és tüntetett. „Pusztuljanak a tolvajok! Mondjon le a kormány!* kiáltoztak a diákok. A folyosókon tartóz­kodó számos ügyvéd meg sem kísérelte a diákok eltávolítását és a rendőrséget sem ér­tesítették a tüntetésről. Kedden estére ujabb tüntetéseket várnak s a rendőrség újból kénytelen lesz a Pa- lais Bourbon-t körülzárni, mert a ka­mara ülésének ideje alatt nagy tömeg­tüntetést várnak a kamara épülete körül. A kamara elnöki tisztikarának megvá­lasztása, a jelek szerint, nem folyik majd le olyan simán, mint ahogyan tervezték. Az el­nök valószínűleg továbbra is Bouisson, az eddigi elnök lesz, ellenjelöltje, André Hcssc radikálispárti képviselő azonban kénytelen visszalépni a jelöltségtől, tekintettel arra, hogy a radikális képviselő éveken át ügy­védje volt a fezőrkirálynak. A francia sajtó mind hangosabban ad kifejezést annak a gyaluljanak, hogy Stavisky nem lett öngyilkos, hanem a 1 csendőrük lőtték le. «Öngyilkosságh> — állítja a rendőrség. «Gyilkosság/» — mondja a közvélemény, amely sohasem téved. — Ezzel a felírással közli chamonixi tudósítását a Jour cimü lap. Több más lap és pedig ugv jobboldali, mint baloldali lapok egészen nyíltan vádolják a esendőrséget a gyilkosság el­követésével. így az Humanité és az Action Francaise is kereken megírják, hogy a villába benyomuló csendőrök lőtték le Staviskyt és pedig felső utasításra, nehogy a sokat tudó Stavisky még egyszer kinyithassa száját. Az Humanité így fejezi be cikkét: — Amint Reynac báró öngyilkossága nem akadályozta meg a Panama-botrány kirobba­nását, Henry ezredes öngyilkossága pedig a Dreyfus-botrányt, épugy nem fogja meg nem történtté tenni a bayonnei botrányt Sta­visky furcsa öngyilkossága. Egyedül a kormányt támogató öt-hat bul- váflap számol be a chamonixi eseményekről olyan formában, hogy Stavisky tényleg ön- gyilkosságot követett el. Valamennyi többi lap kételkedik az öngyilkosság bekövetkezés sében vagy .pedig azt Uifl, hogy Stavisky MA: STUART MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents