Esti Kurir, 1934. május (12. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

m 2 GrillAvIrArlik­ ? villamosberendezését I rvuisuAituruim ■ csillárjait átszerelem, se inL«ig.*i*viT«a*dhnir»lv-4U*ut nánió iát átalakítom, nrffihThBtoI ITTI ftSr rá»Híi»b«r«tötium R/\D«Ci»Je\T becserélem IUF tlnn v„ Vilim* eo többi hígjai: A képviselők Megtapsolják Dollr ftissi, a"' ka'szatön ’ mindenki "• feláll. Doli fuss feltűnően sápadt, néhányszor meghajlik s aztán elfoglalja helyét. — Bejelentem, hogy a Nemzeti Tár­ics­­ utolsó ülése óta — kezdi az elnök —■ 471 szü­kségrendeletet adott ki s a mai nappal keltezve benyújtotta az u­j alkot­mány tervezetét is. Ramek azt, indítványozza,­ hogy az új al­kotmányjogi te­rveze­­tét utalják az alkot­mányjogi bizottság, elé s hallgassák meg a lázottság szakvéleményét. "Villámgyorsan, automatikusan elfogadják az elnöki javas­latot." az elnök, öt percre felfüggeszti az ülést, hogy az alkotmányjogi bizottság a ja­vaslatot megtárgyalhassa. Ennek megtörténte után a képviselők újra kiindulnak a folyosóra. Holfuss kancellár a folyosón találkozik feleségével akinek kezet csókol majd a külföldi diplomaták felesé­geivel beszélget. Fey alkancellár(a Heim­wehr egyenruha já■ ban Sclumburg Ktuttenstein hadügyminiszter­rel társalog., Pre­do.ii olasz követ kísérőivel távozik a parlament üléséről. A diplomaták páholyaiban csak a lengyel s a román követ­ség­­egy-egy tisztviselője marad. Az ülés új­­bóli megnyílása*után Hampel dr. emelkedett szólásra. Újabb deklarációt olvas fel egy papírlapról­, tiltakozott az ellen, hogy az al­kotmányjogi bizottság jogosnak ismerte el a háborús felhatalmazási törvény alapján ho­zott 471 szükségrendeletet Olyan gyökeres változtatásokat, mint amilyeneket az ú­j alkot­mány hozott, nem lett volna szabad az 1917. évi kivételes törvény alapján életbelép­tenni. Az alkotmánynak ilyen mélyremenő megvál­­toztaására csak a Nemzeti Tanácsnak lett volna joga. Ramek dr. rövid nyilatkozattal próbálja cáfolni Hampel fejtegetéseit. Az elnök állás­pontját a Ház magáévá teszi. A szavazásnál csak a nagyném­et párt két képviselője mondott nemet. ►” —­ A nagyném­et párt ünnepélyesen ki­jelenti — ugrott fel hirtelen­­Hampel a he­lyéről a szavazás­­végén —, hogy nem veheti tudomásul az alkotmány * megváltoztatására vo­atkozó ..szükségrendeletet. Ezután az alkotmányjogi bizottság meg­kezdte jelentését az új alkotmányról. Lin­dfiller keresztényszocialista képviselő, mint, az alkotmányjogi bizottság jelentésének felolvasása f­lém azt hangoztatta, hogy a par­lament önkéntes kikapcsolása után köteles­ség volt az állam fenntartásának biztosítása érdekében rendeleti úton kormányozni.. A nagyném­et Főpap viszont kijelentette, hogy az események ilyetén alakulása ellen nem­csak az ellenzéknek kellene tiltakoznia, ha­nem a tiltakozás kötelessége lenne minden népképviselőnek, aki esküt tett az al­kotmányra. Az ő pártja esküszik, hogy továbbra is ki­tart a m népiess gondolat előretolt őrhelyén, egészen addig, amíg az osztrák nép létérde­keibe vágó követelések teljesedésbe mennek. Az osztrák kérdést nem lehet megoldani Né­metország nélkül és nincs megoldás Német­ország nélkül a középeurópai probléma szá­mára sem. »A parlament határozatképtelen** A keresztényszociialista párt nevében Aig­­ner képviselő válaszolt Foppának. Az alkot­mányjogi bizottság előadója ezután bejelen­tette, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a 471 szükségrendeletet, ezt a Ház első olvasáskor magáévá tette,­­ a második olvasás megkezdése előtt Hym­pse­ nagyném­et párti­­képviselő a hátrozatképesség megállapítását kéri, azt állítja, hogy a Ház határozatképtelen, mert a házszabályok ér­telmében az alkotmánymódosítá­ törvények fölött csak akkor lehet szavazni, ám a kép­viselőknek legalább fele­ jelen van. Az osztrák nemzeti tanácsnak 165 képviselője van, sza­vazni varni tehát csak akkor lehetne, ha leg­alább 83 képviselő l­enne jelen. Ez az­­ eset azonban nem áll fenn. Ramek dr. ezzel szemben rámutat arra, hogy a szocialista képviselők mandátumának megsemmisítése után a Háznak most már csak 91 képviselője van, a határozatképesség tehát 46 képviselő jelenlététől függ. . Az elnöki bejelentés után­­a Ház áttér a szavazásra , 74 szavazattal kettő ellenében második olvasásban is elfogadja e­ felhatal­mazási törvényt, amelynek értendőben a kor­,­mány jogot nyer az új alkotmány kihirdeté­sére és végreha­jtására. Az igennel szavazó 74 képviselő legnagyobb része­­­ 65 keresz­­ténysocialista volt. A kormány mellett szavazott ezenkívül a Heim­atblock 7 képviselője Landbund-képviselő, közöttük Tauschitz Ilberlin-osztrák követe is. 1 41­­A''' A két nagyném­es jSeti képviselő eret- til­­t lakozása jeléül elhagyta az üléstermet.1 'A­­keresztényszocialista képviselők gunnyös megjegyzéseitől kísérve. A Ház végül harmadik, olvasásban is meg­szavazza az alkotmánymódosító javaslatokat. Ez a harmadik szavazás már egyhangú volt. Ramek elnök a zárszó jogán Dollfuss kancellárt szólítja fel, a kan­cellár azonban kijelenti, hogy nincs mondanivalója. Ramek dr. rövid záróbeszéddel fejezi be az ülést. A szövetségi tanács ülése délután két órakor kezdődik ... A szövetségi kulturtanács 30—40 tagból jáll, amelyek sorában az egyház, az ol.taráis­­ügy, a tudomány és­­a művészet képviselői­­foglalnak helyet. A szövetségi gazdasági tanács 70—80 tag­ból áll; tagjait a v. , foglalkozási rendek küllik .ki.:-- t • . " * .»,*» A tartományi tanácsban az egyes tartomá­nyok főnökei és pénzügyi előadói foglalnak "helyet. ■" A szövetségi gyűlés 59 tagból áll, még­pedig 20 tag szerepel benne az államtanács, ugyancsak 20 a gazdasági tanács, 10 a­ kul­turtanács és 9 a tartományi tanács részéről. A szövetségi tanácsnak­ az, a feladata, hogy határozatot hozzon a kormány törvény­­­­javaslatairól, azonban tárgyalásnak nincs helye és a tanács csupán jelentés, illetve ellen­­jelentés megszerkesztésére szorítkozik, ame­lyek elfogadásáról vagy elvetéséről szavazás­sal dönt. Hogyan választják az elnököt A szövetségi közgyűlésnek az a feladata, hogy különleges álami cselekményeket vé­gezzen, így­­ megválassza a szövetségi elnököt, kivegye az elnöktől az esküt és határozzon esetleges hadüzenetről. Ennek a gyűlésnek tagjai mindazok, akik az előkészítő szervek­ben helyet foglalnak. Az elnöki tisztet a szövetségi tanács­ elnöke tölti be. Ha a szövetségi tanács elveti a kormány valamely javaslatát­,­ a kormány kérheti, hogy a szövetségi elnök bocsássa az illető javasla­tot a népszavazás alá. Ugyancsak népszava­zásnak lehet helye, ha a kormány általános döntést óhajt valamely meghatározott szövet­ségi törvénye■tárgyában, vagy a szövetségi törvényhozásnak valamely meghatározott kérdésében. A szavazás egyszerű igennel vagy nemmel történik és eredményét egyszerű többség alapján állapítják meg. Szavazásra jogosult minden állampolgár, aki 24. életévet betöltődő. A törvényhozó testületek tagjainak első korhatára 26 év. Szövetségi elnökké csak azt választhatják, aki 35 éves már elmúlt. A szövetségi elnök megválasztása a szö­vetségi közgyűlés hármas javaslata alapján történik. Megválasztottnak azt nyilvánítják, aki az első és egyetlen választási menetben a legtöbb szavazatot nyeri el. A szövetségi elnök megbízatása hét évre szóló állására ismét megválasztható. Akadályoz­tatása esetén hivatali ügyeit a szövetségi kancellár intézi. A szövetségi kormány tagjait az el­ök a kancellár javaslatára nevezi ki.­­ A minisztériumok számát az elnök rends­­zerben állapítja meg. A tartományokban a törvényhozást a tar­tományi gyűlések végzik, amelyek — épp úgy, mint a közsótanácsok — az egyházak, az oktatásügy, a tudomány és a művészet, to­vábbá a foglalkozási rendek képviselőiből ál­lanak. Külön szakasz szabályozza Bécs város törvényhozását és igazgatását. Az alkotmány szü­kségrendelet kiadásá­nak jogával ruházza fel úgy a szövetségi kormányt, mint a szövetségi elnököt. A szövetségi elnöknek jogában áll, hogy­ a törvényhozó szerveket feloszlassa vagy mű­kű­ködé­seik tartamát meghosszabbítsa; a meg­hosszabbítás nem terjedhet túl a működési idő felénél. »A rendi alkotmánya­ ­ Mécs, április 30. Evi Kutrír tudósító járták távirata.) Az új alkotmányt május elsején hirdetik ki egész Ausztria területén. Az alkotmányt a következő «alaptétel» vezeti be: ((Ausztria szövetségi állam. A szövetségi állam rendi alapon épül fel. Tagjai Bécs városa és a tar­tományok ». Az alkotmány értelmében az állam címere ismét a kétfejű sas lesz, de ennek feje nem koronát,, hanem fény­kört visel. Az alkotmány „elvben" biztosítja a sajtó­szabadságot, azonban a közrend, közbizton­ság és­­köznyugalom megóvása vagy a bün­tetőtörvények érvényének biztosítása céljá­ból a hatóságok elrendelhetik a sajtóközle­mények, a színházi darabok, továbbá a mozgófényképek és a rádióműsorok elő­zetes megvizsgálását és szükség esetén be is tilthatjá­k azokat. Másfelől rendszabályok hozhatók az erkölcs és az illem védelmére és a fiatalság megaltak­­m­azására, továbbá a nép és az állam egyéb érdekeinek javára. . Az­ igazságszolgáltatás terén az alkotmány gyökeres átváltoztatást tartalmaz, nevezete­sen , súlyosabb bűncselekményeknél ki­mondja a laikus bitók bevonását az ítélke­zésbe, míg az esküdtbíróságról nem tesz­ említést. Az állam szerkezetének felépítésében alap­vető rendelkezések szólnak a hivatások szerint csoportosuló rendekről. A főbb cso­portok a következők:­­ 1. mező- és erdőgazdaság­, 2. ipar és bányászat; 3. kézműipar; 4. kereskede­lem és forgalom, 5. pénz-, hitel- és biz­tosító­intézetek; 6. szabadhivatások és 7. kzzszolgálat. Teljesen új alapokra helyeződik a tör­vényhozás. Az alkotmány ebben a tekintet­ben megkülönbözteti az előkészítő szerve­ket, a szövetségi tanácsot és a szövetségi közgyűlést. Az előkészítő szervek a követ­kezők: az államtanács, a szövetségi kultúr­­tanács, a szövetségi gazdasági tanács és a tartományi tanács. Az államtanács tagjait a szövetségi elnök nevezi ki tíz év tartamára az állam érdemes polgárai közül. A tagok szánta legalább 40 és legfel­jebb 50. Feladata az, hogy­ megállapított időn belül szakvéleményt mondjon a tör­vényjavaslatok tervezetéről és megállapítsa, hogy azok megfelelnek-e az államfenség és a közjó követelményeinek. 1934 V. 1. KEDDI Képviselő, akit fegyverrel várnak a határon / Bécs április 30.­­ ’ (Az Esli Kurír tudósítójának távirata.) A szocialista munkásinternacionále laptudó­­sítóján­ak...jelentése szerint Adler Frigyes az osztrák embéri­­ta­nács összehívásának hírfel­­vétele után táviratilag és írásban Ramek dr. elítőkhö­z fordult és meghívót kért az ülésre. Adler Frigyes közölte, hogy még ha ■ ■ gyű­jtőtáborba való szállítás fenyegeti is, t­eljfc Rpc­sbe, hogy tiltakozzék a* elleit, I ' *cg.v­m,'( szociáldemokrata képviselőket ) az ülésre nem hívták meg, és hogy Renner dr. elnököt az ülés vezetésé­ből kiküszöbölték. Adler szerint a nemzeti tanács csonka testület és az új alkotmány annak határozatából nem jöhet létre. Mint értesülünk, utasították a Buchs ■osztrák-svájci határállomás rendőrségét, hogy ha Adler Frigyes a határállomásra érkeznék, akkor feltétlenül tartóztassák le, mert két­ségtelen, hogy részt vett a februári szocialista­­forradalom megszervezésében. Botrányos verekedés miatt elmozdították állásából a kőszegi erdőmestert Szombathely, április 30. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­­tése.) Január első napjaiban — mint annak­idején megírtuk — botrányos verekedés ját­szódott le Kőszegen, amelynek a kisváros életében számottevő szerepet játszó városi tisztviselők voltak a szereplői. A verekedők ‘most kerültek’ az elsőfokú fegyelmi hatóság, alispán elé. A fegyelmi tárgyalás során a botrány lefolyását a következőképpen re­­konstruálták: — Szmolián László város főpénztéres ü­e­­venapját ünnepelte és a SA­rtőo-vendég­őben erre az alkalomra barátai borozásra jöttek össze. ■Köztük volt Mészáros Antal városi erdőmes­­­ter, Leopold Ernő városi iktató és Kónya Dániel városi adóellenőr. Később odaült i­­hozzájuk Wagner János nyugalmazot vasúti tisztviselő is. Éjfél felé már nagyon emelke­dett volt a hangulat. A társaság távozásra készülődött, hogy másutt folytassa a mula­tozást. Wagner tartóz­tatta őke, hogy hadd fizessen még ő is egy liter bort, mire Mészá­ros indulatosan rászólt: — Ha olyan sok pénze van, inkább a vá­rosnál fennálló tartozását egyenlítse ki. Szó szót követett s végül Mészáros rárontott Wagnerre s ütötte verte, úgy hogy a vendéglős csak nagy üggyel-baj­­jal tudta őket szétválasztani. Mészáros és Szmolián ezután az egyik kávéházba tértek­ be s nemsokára utánuk ment Lépőid és Kó­nyai. Elmondták, hogy Wagner a bálháiban van. A társaság átment oda és a konyhába találtak rá Wagnerre, aki­nek éppen a sebeit kötözték. Wagnert kihurcolták és ütötték-verték. A további verekedésnek rendőri beavatkozás vetett véget. Mind a négy tisztviselő ellen verekedés miatt emeltek vádat. Mészáros ellen még azért is, mert a város helyettes polgármeste­rét nyilvános helyen gazembernek nevezte. Azonkívül azért is, mert a városi faeladások­nál mindig províziót kötött ki magának. Ez utóbbi vád alól Mészárost megnyugtató bizo­nyítékok híján felmentettél­, a többi vádban azonban bűnösnek mondták ki őt is, társait is. Az alispán ezért Mészáros Antal várost erdőmestert hiva­talvesztéssel sújtotta, hozzátartozói ellátási igényeinek fenntartá­sával. Szmolián főpénztárost szintén a szol­gálattól való felmentéssel büntették. Lépéidtől három évre megvonták a foko­zatos előléptetést, Kónyát pedig száz pengő birsággal sújtották. Az alispán egyúttal fel­hívta Kőszeg város polgármesterét, tegye megfontolás tárgyává, hogy Kónya adó­ellenőr helyébe, aki csak szerződéses alkal­mazottja a városnak, nem tudna-e megfele­lőbb embert­ állítani. KEDDEN MEGNYÍLIK A MARGITSZIGETI PALATÍNUS HOTEL - SZANATÓRIUM - GYÓGYFÜRDŐ Páratlanul szép az óriási uzsonnázó és vacsorázó terrasz Ha legalább V pengő árát fogyaszt a Palatinius-üzemekben, nem fizet szigeti belépőjegyet i ./, v Fogyasztási jegyek kaphatók. A bidvámnál és a 26-os autóbuszon í

Next