Esti Kurir, 1934. október (12. évfolyam, 222-245. szám)

1934-10-02 / 222. szám

A A ) ( WMOKt-t ' t ' * ’ Ss MA: FRANCIA FORRADALOM . Budapest, 1934 Főszerkesztő: RÁSSAY KAROLY október 2, kedd Ipari próbabékét hirdet Roosevelt legújabb rádióbeszédében ^Fegyverszünet a munkások és munkaadók közötte - Hoover éles támadása Roosevelt ellen Washington október 1. Roosevelt rádión leadott «kandallómelletti csevegése* során kijelentete, hogy határozott időtartamú ipari próbabékét igyekszik iétesiteni. A töke és a munkásság képviselőitől bizto­sítékokat követel arra, hogy kölcsönösen elfogadható egyezményeket kötnek a munka­idő, munkabérek és munkaviszonyok sza­bályozása tekintetében. — Nemzeti jövőnknek egyik főí'eltétele áz — mondotta az el nők —, hogy ne tűrjünk el nagyobb állandó munkanélküliségei. Ez a té­tel legyen nemzeti alapeivünk. Ezzel állok vagy bukom. '% , ' ' ' • - if­Roosevelt kijelentette, hogy nem akarja a vállalkozói nyereséget elvenni és nem akar állami tőkegazdálkodást be­vezetni. Beavatkozásával — mondotta — megnien-. tett igen sok bankot, amely az összeomlás ejött állott és ezenkívül segített a hitelező­kön és az adósokon. Ez volt az első lépése. Második lépésével lényegesen megjavította á tőkepiac egészségtelen viszonyait és gátat vetptt a féktelen tőzsdei üzérkedésnek. Harmadik lépése arra fog irányulni, hogy a magángazdaságot a gyógyulás útjára juttassa. A továbbiakban ismertette azokat az ered­ményeket, amelyeket a nemzeti újjáépítő bi­zottság. vezetése alatt idáig sikerült biztosí­tani. A gyermekmunkát megszüntették, a munkaidőt megrövidítették, megállapították a munkabérek legalacsonyabb határát és. a bérek nagyságát összeegyeztették az életfen- tartási költségek megdrágulásával. . Négymillió munkanélkülit tijból munká­hoz juttattak. A nemzeti újjáépítési bizottság — mondotta — továbbra is legfőbb szerve marad a nem­zeti talpraállitás munkájának, de az első év tapasztalatai alapján bizonyos módosítások-^ nak vetik alá. . A továbbiakban Roosevelt megemlékezett a közelmúlt sztrájkmozgalmairól is. Rámuta­tott arra, hogy ezeknek a sztrájkoknak a terjedelme és hevessége jóval kisebb volt, tíiint régebben. Hibát követnek el — mon­dotta — mind a munkások, mind a munka­adók. ha nem veszik igénybe a békéltető bizottságok közvetítését és ehelyett a sztrájk vagy a murikáskizárás fegyveréhez nyúlnak, ami végeredményben mindkét félre nézve csak veszteségeket okozhat. Közölte, hogy október folyamán tárgyalásokba bocsátkozik mindkét fél képviselőivel cs igyekszik fegy­verszünetet létesíteni közöttük. Londonból jelentik: Ma jelent meg az Egyesült Államok volt elnöke uj könyve «Támadás a szabadság ellcn» («Challenge to Liberty* I, melyben a szerző Nemzetgazdasáunk irányításának az le­gyen egyik főcélja, hogy minél előbb vessünk véget . a munkanélküliségnek. Az amerikai nép nem ijed meg néhány reakciós prókálortól vagy politikai szerkesztőtől. Nem kérek ismét abból a szabadságból, amelynek védelme alatt a népet néhány csekélyszámu kiváltságos ember rabigájába hajtották. Az én célom a legtágabbkörii szabadság, amely fokozatosan nagyobb független- * séget és biztonságot nyújt az átlag­embernek, mint aminőt eddig az ame­rikai történet ismert. Az elnök legutóbbi Kitétele félreérthetetle­nül * Hoover volt elnöknek ma megjelent könyve ellen, irányul, amely, az újjáépítésben a szabadság veszélyeztetését látja. Rooseveltct zsarnoki törekvésekkel gya­núsítja. Az amerikai köztársaság épületének alapja Hoover szerint a szabadság társadalomböl­cseleti eszméjének megvalósítása az összes elidegeníthetetlen , emberi jogok biztosításá­val. Ezzel szemben a Roosevclt-rendszer olyan bilincsekbe veri a szabadságot, aminfikre Amerika gyarmati története óta nem volt példa. A kormány parancsol nap-nap után a keres­kedelemnek, iparnak cs földművelésnek és állandó börtönbüntetés terhével Írja elő, hogy az emberek miként éljék magánéletüket, minden városban és minden faluban. .4 kor­mány most még a pénz- és hitelrendszert is önkényes hatalma alá gyűrte, ami a zsar­nokság legrégibb jellemvonása. Nem enyhíti a zsarnokságot az a tény, hogy az alkotmány keretei között pró­bálják azt gyakorolni. Roosevelt csalódik, ha azt hiszi, hogy a ba- sáskodást a szabadsággal lehet egyesíteni, mert semmiféle kormányzati rendszer nem lehet részben demokrácia, részben önkény­uralom. Minden önkény újabb önkényt tesz szükségessé, míg végre eltűnik a szabadság utolsó foszlánya is. Amerika közgazdászai a bankjegyduzzasztás ellen . * - • ■ • > V ' • ~ % .y'.' " **• • • ■■ i N'ewyórk, október i. ‘ (Az k'sti Kurír tudósítójának távirata.) A newyórki reggeli lapok, nagyhatású cikkek­ben közük. Roosevelt elnök rádióbeszédét többnyire olyan címekkel, amelyek utalnak «a munkaadók és a munkásak között létrejött fegyverszünetre*. A közgazdasági -élet vezető köreiből eddig el­hangzott kijelentések örömmel üdvözlik az elnök békejavaslatát. A legismertebb 53 köz­gazdász nyomatékos intelmet tett közzé a bankjegyduzzasztási törekvésekkel szemben. Az amerikai szakszervezeti szövetség kiemeli a NIRA-törvényen alapuló kötelezettségek meghosszabbítását 1935 júniusán túl és szin- 'tén hangsúlyozza a bankjegy szaporítás ve­szélyét, amelyet legjobban a bérmunkások sinyfenének meg. Sörorgiákat rendeztek a Fehér Házban? London, október 1. A newjerseyi mctbodisla egyház Atlantic Cityben tartott ,értekezlete elutasította az egyház erkölcspemésitö' és' antialkoholista csoportjánák 'jelentését, amely megrótta Roosevelt elnököt és feleségét a Fehér Házban rendezett állítólagos sörorgiák miatt. A jelentés azt állította, hogy az elnöki család ifjabb tagjai számára rendezett újévi ünne­pen a Fehér Ház előcsarnokában sörösbor­dókat halmoztak fel, amelyeket később csapra vertek és a jelenvoli vendégek korlátlan ivásnak és dőzsölésnek adták magukat. • —. Mit gondoljanak a szülők arról a pél­dáról, — fejezte be, a jelentés — amelyet az elnök és az ország első asszonya a nemzet ifjúságának szolgáltatott. Richardson püspök felháborodását fejezte ki a jelentés felett, amelyet valótlanságnak nyilvánított. A ' sérelmezett újévi ünnepségen jelen,vol­tak szerint az ünnepség igen mérsékelt han­gulatban és az illem legszigorúbb határai között folyt le. A meghívott ötszáz vendég összesen két hordó sört ivott meg, úgyhogy egy-egy vendégre csupán két pohár 3.2 százalék szesztartaltnu sörital jutott. Összehívták a főváros rendkívüli közgyűlését Borvendég Ferenc főpolgármester ma délelőtt intézkedett a rendkívüli közgyűlés összehívása iránt. A rendkívüli közgyűlés összehívását a ke­resztény községi párt kérte az OTBA ügy­ben. <A keresztény községi párt által benyúj­tott indítványban azt követelik, hogy Sipőcz Jenő polgármester vonja vissza azt a rende­letét, amellyel a főváros szolgálatában álló orvosokat az Orvosszövetségböl való kilé­pésre kényszerUette. A közgyűlés többsége előreláthatólag megszavazza a sürgősséget, ami azt jelenti, hogy az indítványt azonnal napirendre tűzik és nyomban megindul a vita. A városháza őszi munkaszezonja egyéb­ként holnap reggel indul meg hivatalosan Holnap délelőtt 10 órakor tartja ugyanis első ülését a pénzügyi szakbizottság, amely­nek napirendjén a jövőévi költségvetés tár­gyalása szerepel. FÜGGETLEN ALLAM, BŰNÖS BUDAPEST Az idén van tizenöt esztendeje an­nak, hogy Horthy Miklós kormányzó — akkor fővezér — bevonult Buda­pestre. Ennek a jubileumnak meg­ünneplését összekötötték a „Nemzeti munkahét1* megnyitásával s ez alka­lommal Gömbös Gyula miniszterel­nök üdvözölte a kormányzót. Az a tisztelet és megbecsülés, amely- Iyel a magyar nemzet az államfő sze­mélye iránt viseltetik, valóban szerve­sen összekapcsolódik a „Nemzeti munkahét1* címében viselt gondolat­tal. Abban, hogy ez az ország a hábo­rús .vérveszteségből, a forradalmak megrázkódtatásaiból, a megcsonki- tottság fájdalmas döbbenetéből és a bomlás gyilkos pszichózisából fcltá- pászkodva, a rettenetes gazdasági vál­ság és politikai elhagyatottság évein át is bebizonyította komoly munka­készségét, tehetségét és életrevalósá­gát, hatalmas érdeme van annak a férfinak is, akit a sors* a közügyek élére rendelt. Horthy Miklós, aki más tevékenységek teréről került az ál­lamigazgatás óriási felelősséggel járó s. végtelenül súlyos és kényes problé­mai közé, a maga érős hazafiságával, alkotmányos érzésével s az országot a különféle zökkenőkön átsegítő, se­beket behegesztő és kedélyeket meg­nyugtató bölcseségével, csakugyan a termő nyugalomnak azt a légkörét árasztotta szét, amely a nemzeti mun­kának legfőbb alapföltétele és egy­szersmind egyik legfontosabb célja. A társadalmi béke, az erkölcsi igazsá­gosság, az összes rétegek emberi jo­gait és életigényeit szerves egységbe összefogó méltányosság szelleme áz, ami ennek a nemzetnek az európai népek társadalmában helyet biztosít­hat és ezt az érzést kell kifejezésre juttatnia annak a szónoknak is, aki a nemzet nevében üdvözlő szavakkal fordul a kormányzóhoz. Sajnáljuk, hogy a miniszterelnök, ahelyett, hogy ezeknek az eszméknek jegyében üdvözölte volna a kormány­zót, ez alkalommal a politikai állás- foglalás és az időszerűtlen történelmi reminiszcenciák területére tévedt. A miniszterelnök felszólította a társada­lom rétegeit: becsüljék meg azl az .ál­dást, hogy „ma egy szabad és függet len államban dolgozhatnak", s kifeje­zésre juttatta azt a meggyőződését, hogy ha a múltban tudtuk volna, mit jelent a teljes állami függetlenség, akkor helyesebben jártunk volna el... .Azt kell kérdeznünk ezeknek a ki­jelentéseknek hallatára: mit nevez a miniszterelnök függetlenségnek? Ha a tényleges függetlenségről beszél — vagyis arról, hogy egy nemzetnek minden erejével igyekeznie kell olyan anyagi és szellemi erőkre szert tennie, amelyek idegen hatalmak aggressziv, vagy akár csak korlátozó beavatkozá­sától megóvják —, akkor magától ér­tetődik, hogy minden józan ember Nem lesz állami tőkegazdálkodás Amerikában

Next

/
Thumbnails
Contents