Esti Kurir, 1935. február (13. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
Kai 935 II. 1. PÉNTEK 3 Izgalmas jelenetek a Rákosi-per mai tárgyalásán Éles szóváltás az elnök és Rákosi Mátyás közt Az elnök tizenegynapi sötét zárkával sújtotta Rákosit Csütörtökön délelőtt Rákosi Mátyás volt népbiztos bűnperének folytatólagos tárgyalásán ismertették a régi népbiztos bűnperben kihallgatott tanuk vallomását. Vörös Béla volt szolnoki államrendőrségi detektív a szolnoki ellenforradalom leverésének részleteiről, majd Szamuelly Tibor kegyetlenkedéseiről vallott, összesen 39 embert végeztek ki s a kivégzettek holttestét tömegsírban temették el. Magyar Ernő csornai főjegyző a csornai ellenforradalom után történtekről vallott. Szamuelly egyedül ítélkezett s az elitélteket a templomtéren törpeakácokra akasztották. Lakatos János földműves a kalocsai ellenforradalom után a vele történtekről vallott. A kivégzéseket nem látta, csak tudja, hogy több embert felakasztottak. Pintér Pál arról vallott, hogy Hartán hogyan kegyetlenkedtek a vörösök. Nagy István elmondta, hogy a terroristák utcán lődözték agyon az embereket. Brunner Imre volt kőszegi állomásfőnök a kőszegi ellenforradalom után történtekről vallott. Kapi Lajos a tassi ellenforradalom leveréséről tett vallomást. Mayer Ödön, a gyüjtőfogház volt tisztviselője arról tett vallomást, hogy miként éltek a kommün előtt Kun Béla és társai a gyűjtőfogházban. Tud arról, hogy Ládár István a börtönügyi osztály főnöke, feleségével, Kun Bélával, Kun Bélánéval és Vágóval együtt ebédelt. Hallott arról is, hogy egyszer Kun Béla így szólt Ládáira vonatkozóan: „Ebből nagy ember lesz.“ A tanú további vallomásából kitűnt, hogy március 21-én este Váry főügyész, aki a kommunisták szabadonbocsátási rendeletével a gyűjtőfogházba érkezett, életveszedelemben forgott, mert kommunista tengerészek szállták meg a gyűjtőfogház épületét. Mikor Kun Béla társaival elhagyta a fogházat, mosolyogva ezt mondotta: «A jó bánásmódért még hálás leszek. Nem lesz senkinek baja. Különben is két hét múlva kaszárnya lesz a gyűjtőfogházból, mert börtönökre nincs szüksége a kommunizmusnak.» Mayer Ödön vallomására Rákosi Mátyás tette meg észrevételeit: — A vörös hadseregbe való belépésre mi senkit sem kényszerítettünk. Tisztán szociális okai voltak annak, hogy sokan mégis beléptek. * A kommunista párt részéről Kun Béla, Rabinovics, Klepkó, Vágó, Szántó és Landler tárgyaltak. Kun Béla gyűjtőfogházbeli cellájában folytak a tárgyalások. Aztán létrejött a szociáldemokraták és kommunisták egységokmánya. Míg aznap este 9 órakor Váry főügyész kibocsátotta a gyűjtőfogházból a kommunistákat a kormány parancsára. A kommunisták a szociáldemokratákkal együtt gyűlést tartottak, amelyen Bokányi Dezső és Kun Béla hangoztatták, felejtsék el a múltat és készüljenek fel az új uralomra. Aztán megkezdődtek a tanácskozások a népbiztosi állások betöltése körül. A hadügyi népbiztosság körül hosszas tanácskozások voltak a szocialisták és kommunisták között. A tanácskozások során felmerült Károlyi Mihály népbiztosságának eshetősége is, de a kommunisták ezt nem tartották célszerűnek és Károlyi népbiztosságát azután el is ejteték. A népbiztosok kijelölése után két proklamáció készült. Másnap reggel a népbiztosok elfoglalták hivatalaikat. Rabinovics vallomása a szocialisták és kommunisták tárgyalásairól Ezután Fleischmann Imre, a gyüjtőfogház akkori bijnokának vallomását olvasták fel. Ezután az elnök Faragó Miksának vallomását akarta ismertetni. Felállott helyéről Lengyel Zoltán védő és ezeket mondotta: — Éppen most jutott tudomásomra Faragó Miksa címe, Faragó Linzben tartózkodik, onnan megidézhető. Elnök: Mi megidéztük, de nem érkezett ide, most ismertetjük régebbi vallomását. Faragó Miksa vallomása szerint a kommün kitörése után Ruszt Gábor, az Osztrák- Magyar Bank bizalmi embere hozta a rendelkezést, amely szerint Lengyel Gyulát az Osztrák-Magyar Bank kormányzójává, Faragót pedig adminisztratív vezetőjévé nevezték ki. — Én a kommunistákkal semmiféle öszszeköttetésben nem voltam — vallja Faragó —, ott mutatkoztam be Lengyel Gyulának, aki különböző utasításokat adott, május 18-án pedig, amikor nagyobb mennyiségű aranyat vittek el a bankból, lemondtam állásomról. Most ismét Lengyel Zoltán védő állott fel helyéről: — Éppen ebben az órában kaptam levelet Faragó Miksától; a levél ígyz szól: „Igen tisztelt Ügyvéd Úr! Olvastam a Pester Lloydban, hogy a Magyar Általános Hitelbankra vonatkozóan...“ — Kérem, a bizonyítás kiegészítése során kerülhet csak sor e levél felolvasására — vágott közbe az elnök. A bíróság ezután Rabinovics József volt munkásbiztosító pénztári hivatalnok vallomását ismertette, aki vallomásában elmondta, hogy az orosz fogságban ismerkedett meg Kun Bélával. Tudomása szerint a vörösök nem kényszerítették az ottani magyar hadifoglyokat arra, hogy a vörös hadseregbe belépjenek. Rabinovics Oroszországból hamis útlevéllel szökött haza és Budapesten belépett a kommunista pártba. Rabinovics vallomása szerint letartóztatásuk után 14 nappal már jobb ellátásban részesültek a gyűjtőfogházban, látogatókat fogadhattak és állandóan tárgyaltak a szociáldemokrata párt kiküldötteivel. A kommunistáknak ekkor az volt a felfogásuk, hogy addig nem lehet megegyezésről szó, amíg a szociáldemokraták nem orientálódnak a II. Internacionálé felé. — Hallja ezt a vallomást, Rákosi Mátyás? — mondja az elnök. Rákosi: Nem emlékszem a dolgokra. — Egy fogolytársa vallja. — Rabinovics tizenhat hónap után vallott, én tizenhat év után vagyok itt, tehát nem emlékezhetem — válaszolja Rákosi. Az elnök tovább ismerteti Rabinovics vallomását, amely szerint Weltner, Kunfi és más szociáldemokrata megbízottak tárgyaltak a kommunistákkal. Arról volt szó, hogy zökkenő nélkül, a szociáldemokratákkal együtt vegyék át az uralmat. Holnap revüpremier I Mantin Rougeban Nem félünk a farsangtól énekes, táncos, vidám revü 20 képben. f Irta: Vaszary János Versek: Szenes Andor Zene: Márkus Alfréd y‘T'll‘SorTM I Hacsek és Sajó táncos, műsoros I nálunk, teák I Szöveg: VADNAY LÁSZLÓ . Éles szóharc az elnök és Rákosi közt Rabinovics vallomásának ismertetése után az elnök azt a panasziratot ismertette, amelyet a vörös ezredparancsnokok a hadtestparancsnoksághoz intéztek Szamuelly kegyetlenkedései miatt. " Az igazság és emberiesség nevében kénytelenek vagyunk Szamuelly kegyetlenkedései ellen tiltakozni, — hangzik a panaszirat, — tartozunk ezzel saját nevünknek, nehogy a történelemben mint vérszopók szerepeljünk mi is. ‘ A panaszirat ezután fölsorolja Szamuelly borzalmas kegyetlenkedéseit. Elmondja, hogy Szamuelly megsebesült ellenforradalmárokat élve temettetett el, fehérhaju aggastyánokat agyba-főbe veretett. — Ezt a jelentést a vörös karhatalmi parancsnokok állították össze. Indítottak emiatt eljárást Szamuelly ellen? Kiközösítették őt a népbiztosok tanácsából? — fordul az elnök Rákosi Mátyáshoz, aki így válaszol: — Tanúvallomás hangzott itt el arról, hogy Fehér ezredes állította össze ezt a jelentést, az a Fehér ezredes, aki az ellenforradalmárokhoz húzott. Elnök: Én azt kérdeztem öntől, hogy Szamuelly ellen indítottak-e vizsgálatot? Rákosi Mátyás: Fogalmam sincs róla. Elnök: Pedig ez a jelentés át lett adva Haubricht hadügyi népbiztosnak, aki kije- j lentette: az ország gyilkosok kezében van. — Nem tudok erről, meg kellene nézni, mit vall maga Haubricht e kijelentéséről —■ válaszolja Rákosi. Az elnök és Rákosi Mátyás között most éles szóharc kezdődik, amely izgalmas jelenetet provokál. Elnök ön védekezésében kijelentette, hogy a forradalmi kormányzótanács Szamuellytől nem kívánt jelentést, mert Szamuelly közvetlenül a vörös főparancsnokságtól kapott megbízást. — Én ezt nem mondtam — válaszolja Rákosi. Elnök: De igenis, mondta! Rákosi Mátyás: Ezt nem mondtam, meg kell nézni a jegyzőkönyvben, akkor ki fog derülni, hogy én ilyet soha nem mondtam. — Ne beszéljen ilyen kihívó hangon, viselje magát tisztességesen — szól rá az elnök Rákosira, aki most felcsattanó hangon ezt mondja: — Ha elnök úr így bánik velem, megáll a tudományom! Akkor nem védekezem! így nem lehet velem beszélni! — Ezért a viselkedésért háromnapi sötétzárkát kap! — szól rá az elnök Rákosira, aki most hetykén ezt mondja: — Ezek után pedig én a főtárgyaláson nem veszek részt többé. — Ezért nyolc napi sötétzárkát kap! — Csak hatnapi sötétzárkára lehet ítélni! — mondja megint Rákosi, aki dacosan leül a helyére. — Az előbbi viselkedésért háromnapi, a mostani viselkedéséért nyolcnapi sötétzárkát szabtam ki! — mondja az elnök, aki azután ezeket mondja: — Megállapítom az iratokból, hogy a népbiztosok forradalmi tanácsa volt a vörös hadsereg legfőbb irányítója. Ezzel a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Van-e a feleknek indítványa a bizonyítás kiegészítésére? Az ügyész indítványa Vitéz Tamássy László királyi ügyész áll fel helyéről és a bizonyítás kiegészítésére terjeszt elő számos indítványt. — Nem kívánom reprodukálni a proletárdiktatúra valamennyi kegyetlenségét, de az annak idején lefolytatott népbiztosi perből rendelkezésünkre álló adatok alapján számos tanú kihallgatását kérem még. Ezek a tanúk mind igazolni fogják, hogy milyen kegyesletkédéseket," milvéti "gyilkosságokat hajtottak végre a proletárdiktatúra szereplői. Ezután az ügyész számos tanút jelent be, köztük Páter Bonaventura Antalt, aki vallani tudja, hogy Romanelli ezredes és az antantmisszió tagjainak tudható csak be, hogy a kommunista terroristák szörnyű kegyetlenkedéseiket nem folytathatták. Bodics Gyula arról tud vallani, hogy Rákosi Mátyás Kecskeméten előadást tartott a kommün alatt és ebben az előadásában kifejtette, hogy a proletárdiktatúra nem riad vissza céljainak megvalósításától akkor sem, ha térdig kell gázolnia a vérben. Az ügyész kéri Böhm Vilmos könyvének ismertetését, amely szerint Rákosi Mátyás rendeletet adott ki a kommün kitörésekor minden áruüzlet bezárásáról. A rendelet halállal fenyegeti meg azt, aki e parancsot nem teljesíti. • Számos újságcikk ismertetését kéri az ügyész a kommunisták ténykedéseiről. — Tanúvallomások hangzottak itt el — mondja az ügyész —, hogy 1918-ban a Károlyi-kormány azért nem tudta megvédeni az országhatárokat, mert nem állott megfelelő karhatalom rendelkezésre. Bizonyítani kívánom, hogy a Károlyi-kormány intézkedéseinek következménye volt a hadsereg szétzüllesztése, kérem ezeknek az intézkedéseknek az ismertetését.