Esti Kurir, 1935. július (13. évfolyam, 149-172. szám)

1935-07-04 / 149. szám

MA: A MÁRCIUSI IFJAK ^ JlÁTlPFl H. v XIII. évfolyam _______ - |$M JLH. VlSt.V-149. izém ^===p^«iai^^^ir 10 lillCf w mmsi Budapest, 1935 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY július 4, csütörtök Budapest, 1935 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY julius 4, csütörtök Hitler kancellár és Beck lengyel külügyminiszter Berlinben »temetik« a keleti egyezményt Izgalom Parisban, London várakozó állásponton. Berlin, július 3. (MTI): Beck lengyel külügyminiszter me­netrendszerű gyorsvonattal szerdán délelőtt Berlinbe érkezett. A lengyel államférfi foga­dására a következő német személyiségek je­lentek meg a berlini pályaudvaron: Meissner államtitkár a vezér és kancellár képviseleté­ben, továbbá Neurath külügyminiszter, Burow állam­titkár, Moltke varsói német nagykövet, Bassewitz gróf kabinetirodai főnök és Meyer minisztériumi igazgató, a külügyi hivatal keleti osztályának vezetője. Lengyel részről Lipski berlini lengyel nagykövet vezetésével megjelent a pályaud­varon a lengyel nagykövetség egész személy­zete és a berlini lengyel kolónia igen sok tagja. A megérkezés után Beck külügyminiszter élénk beszélgetést folytatott Neurath biro­dalmi külügyminiszterrel, majd elhagyta a tiir.:'!' . . y-'v.-.m'vy,- el-'»!(. ti'r.-n dísz­század várta a lengyel államférfit. Beck kül­ügyminiszter rövid köszönőszavak után el­búcsúzott a fogadására megjelent német uraktól és feleségének, valamint kísérete tagjainak társaságában a lengyel nagykövet­ségre hajtatott, ahol kétnapos berlini tartóz­kodása alatt lakni fog. 2. .A keleti egyezmény kérdése. Beck és Hitler meg fogja vitatni a támadást és a tá­madó megsegítését kizáró egyezményterv kérdését. 3. A memnek­ kérdés: Hitler és Göring rá akarja venni Lengyelországot arra, hogy eb­ben az ügyben engedjen szabadkezet Német­országn­ak­ . Beck ma megkezdi tárgyalásait Hitlerrel Berlin, július 3. (Az Esti Kurír távirata.) A német sajtó rendkívül szívélyes hangú cikkekben üdvözli Beck ezredes lengyel külügyminisztert. A Völkischer Beobachter többek közt a következőket írja: Annak ellenére, hogy­ Beck ezredes látogatása magántermészetű célokat is szolgál, egész természetes, hogy egy politi­kailag olyan mozgalmas időben, mint a mos­tani, a látogatás során meginduló tanácsko­zásokban felszínre kerül majd a két kor­mányt érdeklő valamennyi kérdés. Lengyel­­ország évek óta fáradozik azon, hogy a jó­szomszédi politikát kövesse Németországgal szemben. Rendkívüli jelentősége lesz annak a kö­rülménynek, hogy Beck ezredesnek most elsőízű­en lesz al­kalma, hogy a Vezérrel és a birodalmi kancellárral közvetlen megbeszélést foly­tasson. Beck a hírek szerint még ma megkezdi tár­gyalásait Hitler kancellárral. A többi lap emlékeztet arra, hogy Beck ezredes Génfben minduntalan kifejezést iidott a Népszövetség intézménye iránti bi­zalmatlanságának. A lengyel kü­lügym­inisz­­ter a politika realitásai iránt éles látókörrel rendelkezik és politikai tradíciója mutatja, hogy rendkívüli politikai személyiség, aki­nek eltökélt szándéka, hogy Németország és Lengyelország békés együttműködését foly­tassa. Varsó, július 3 A varsói lapok közük Beck külügymi­niszter berlini látogatásának programját és rámutatnak arra a rendkívül szívélyes fo­gadtatásra, amely­ben a német sajtó a len­gyel államférfit részesíti. Beck látogatásának valódi politikai jelen­tőségét és tárgyalásait Hitlerrel természete­sen csak akkor lehet majd megítélni, — ír­­ják a lapok, — ha ismertté válnak a bérl­bbi tárgyalások részletei, amelyek minden bizonnyal behatóan fogják érinteni a jelen­kor legfontosabb politikai kérdéseit. Paris, július 3. A francia sajtó élénk figyelmet szentél Beck lengyel külügyminiszter berlini láto­­­gatásának. — íme — írja a Petit Párisien — ismét egy látogatás, amely a németeknek annyira kedves kétoldalú tárgyalás szellemében tör­ténik. Ez a váratlan látogatás — teszi hozzá — Franciaországot arra kötelezi, hogy éber figyelemmel kísérje a további fejleményeket. Az Oeuvre azt hiszi, hogy Beck berlini tárgyalásai gyümölcsözőek lesznek és a mi­niszter értékes ellenengedményekkel fog visz­­szatérni Varsóba. Az Echo de Paris úgy tudja, hogy Beck lengyel külügyminiszter Berlinben a követ­kező három kérdésről fog tárgyalni: 1. A lengyel hajóraj kiépítése. .A német nagyipar magának akarja biztosítani a len­gyel hajómegrendeléseket. »A keleti egyezmény temetése« London, július 3. Az angol sajtó nagy fontosságot tulajdo­nít Beck alezredes lengyel külügyminiszter berlini látogatásának. A Morning Post varsói levelezője szerint Beck külügyminiszter többek között a kö­vetkező kimagaslóbb kérdéseket hozza szóba Berlinben: 1. A keleti egyezmény temetése. 2. A francia-szovjet egyezmény. 3. A cseh és litván kormányok hajthatat­lan magatartása. 4. A kisantant bolsevizálása. (?) A Times varsói levelezője szerint a német birodalom és Lengyelország közli korrekt és barátságos viszony mindinkább az őszinte barátság jellegét kezdi ölteni, ami — leg­alább Lengyelország részéről — főként an­nak tulajdonítható, hogy a szovjet mind fokozottabban részt vesz­ a középeurópai ügyekben. Kenyeres- Kaufmann Miklóst ma kihallgatták az ügyészségen Rendkívül érdekes fordulat történt ma délben Kenyeres-Kaufmann Miklós ország­gyűlési képviselő ismeretes ügyében. Kenye­res-Kaufmann mentelmi jogát a képviselőház legutóbbi ülésén felfüggesztették az ügyész­ség megkeresése alapján. Az ügyészi meg­keresés csalás és közok­irat hamisí­tás gyanúja címén­­ kérte Kenyeres-Kaufmann mentelmi jogának felfüggesztését. Ilyen előzmények után történt, hogy Grok­ó Lajos királyi ügyész, a képviselő bűnügyének referense ma déli kihallgatásra idézte meg Kenyeres-Kaufmannt a királyi ügyészségre. Déli fél egy órakor Grottó ügyész szo­bájában megjelent Kenyeres-Kaufmann Mik­lós. Azonnal megkezdték kihallgatását.­­ Kenyeres-Kaufmann Miklós a kiszivár­gott hírek szerint ezúttal is hangoztatta,­­ hogy sem közirat hamisítást, sem csalást nem­­ követett el. Kimondotta az i­sibész előtt egész élettörténetét, hogyan került fel Erdélyből Budapestre, hogyan lett egyetemi hallgató, hogyan há­zasodott meg és hogyan szerzett képviselői mandátumot. A délutáni órákban még javá­ban­­tartott k­i­hal­lga­t­ása, amelyet­­ valószínű­leg holnap is folytatni fognak. A »Karakán« pilótája is holnap érkezik Buda-­­­pestre Botter Lajos, az új magyar vitorlázó-­ repülőrekord hőse, a petrográdi Aero-klubtól­­ meghívást kapott a vasárnap Nagybecskere­ 1­­ken rendezendő repülőmeetingre. Botter a­­ meghívást elfogadta azzal­ a feltétellel, ha­­ engedélyt kap a meetingen való részvételre­­ a Magyar Cserkész Szövetségtől. A hírek­­ szerint a Karakán pilótája holnap délután ,­­ Budapestre érkezik, majd szombaton vissza-­­ utazik Nagybecskerek­re, az engedély elnye­rése esetén, hogy a Karakánnal bemutassa repülőművészetét. EGY HANG A felsőház ma törvénybe iktatta a­­ kormány légvédelmi javaslatát. Mó­­dosítás nélkül, eredeti szövegében. Törvénybe iktatta a kormánynak azt­­ a jogát, hogy tizennégy és hatvan év között férfit és nőt behívhat lévédelmi szolgálatra annyiszor ahányszor, ad­dig ameddig és akkor amikor. Tör­vénybe iktatta a kormánynak azt a jogát, hogy a törvényhozás megkérde­zése nélkül jogvédelmi célokra tet­szése szerint vethet ki adót. És végül törvénybe iktatta lényegileg a bírói jogvédelem kikapcsolását ezen a té­ren, mert a polgár jogorvoslatért csak egy olyan testülethez fordulhat, amelyben a többség a minisztériumok által kiküldött, tehát a kormány által utasítható ülnököké. Ezt iktatta törvénybe a felsőház A ma, túlnyomó többségének szavaza­^B jával. S nem emelkedett ellene csato^H egy, egyetlen egy hang. Arról a ról nem beszélünk, amely IcIháJHHH dőlt azon, hogy mi tegnap ezenflBHH i­lven még egyszer. .iggod.dmz^HHHH sín-cetben tel- '•öltük a \ kel. amiket i ’\ ./) km .ejt.I.i:• ^. . . 11 o.oVJHHHH és a polgári ‘-'xis/h-.mkiknak^BBBBHj pontjábó] jeleni. A felsőházi ht-NHHH nak joga van felháborodni azon, am^HH akar. Nekünk jogunk van szótlanul^M elmenni a meg nem értés, a tudatlan­ság, sőt talán szándékos félremagya­rázás mellett. Soha egyetlen szóval nem kifogásoltuk, hogy a magyar pol­gárság megkapja a légi támadások el­len való védekezésnek a viszonyaink között lehetséges eszközét. Szót emel­tünk az ellen, hogy mérték és eszköz korlátlanul a végrehajtó hatalom ke­zében legyen. Az ellen tiltakoztunk, hogy a törvényhozás kiadja kezéből két legfontosabb jogát, az újonc- és adómegajánlási jogot és feladja a bí­rói függetlenség nagy gondolatát. Ezek az aggodalmak nem hallgathat­nak el a legfegyelmezettebb többség szavazataival szemben sem. Sőt. Minél lojálisabb, minél engedelmesebb több­sége van a kormánynak, annál inkább érezzük kötelességünknek éberen őrt állni a jog és alkotmány vártáján, amíg erőnk engedi. Arról a hangról tehát, amely a felsőház mai ülésén megdöbbenésé­nek adott kifejezést, amiért jog és polgári szabadság mellett és a vak en­gedelmességgel megszavazott korlát­lan felhatalmazás ellen felszólalni mertünk — nem beszélünk. Ide beszé­lünk arról az egy, egyetlen egy hang­ról, amelyet a Beschwichtigungshor­­rato­k leszerelési akciója elnémítani nem tudott; amely az általános elmú­lásban is függetlenül meg tudta óvni lelkiismereti szabadságát és a lelki­­ismereti szabadság természetes bátor­ságát. Amely nem hallgatta el az ag­godalmakat, amely intett és figyel­meztetett és amely felébresztette az ország közvéleményében a hitet és bi­zalmat, hogy a legnagyobb lelki ellan­­kadás idején is vannak férfiak, akik nem szédülnek el sem a frázisok gő­zétől, sem a hatalom erejétől. A hang egyedül szakította meg a felsőház lojális magatartását. Némán és hangtalanul: a Közigazgatási Bíró­ság elnökének, Magyarország egyik legmagasabb ítélkező funkcionáriusá­nak magatartása is az aggodalmakat tükrözte. A Közigazgatási Bíróság el­nöke néhányadmagával ha szóban­ nem is tiltakozott a javaslat ellen­­ .1 szavazás alatt ülve maradt és ezzel demonstrálta felfogását. De volt egy, egyetlen egy tagja a felsőháznak, aki

Next