Esti Kurir, 1935. augusztus (13. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

Váratlanul meghiúsult Pelneházy minisztersége Genffei, Genf nélkül, vagy Genf ellen! Mussolini lapja a konglikiusvól - Izgalmas tanácskozások Gengben a delegátusok Róma, julius 31. ' (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Abban a feszült, várakozó hangulatban, amely a népszövetségi tanács küszöbönálló ülésezése előtt az egész világ közvéleményét eltölti, megszólalt Mussolini lapja, a Popolo d‘ltátin is. A lap vezércikke, amely nyilván Mussolini tollából származik, világosan kör­vonalazza Olaszország magatartását és meg­indokolja Olaszország eljárását Abesszinia ellen. A cikkíró hangsúlyozza, hogy Olasz­országot állásfoglalásában legelsősorban sa­ját létérdeke vezeti és a rabszolgaságnak, a faji kérdésnek és a civilizációnak csak má- sodrangu szerepe van Olaszország .elhatáro­zásában. A faji gyűlölet szitása nem Olasz­ország célja —- írja a lap —, mert hiszen Abesszinia legfőbb ellenállását nem a har­lemi négerek bátorítása okozza, hanem sok­kal inkább a fehérek és amerikaiak bátorí­tása. — A legfontosabb, legelső és semmikép­pen meg nem dönthető érvelés az olasz nép életszükségletén és Olaszország keletafrikai biztonságán alapul — Írja a vezércikkíró — majd a következőképpen folytatja: — A második érv, amely Olaszországot Abesszinia elleni eljárására bírja, szintén döntő. 1928-ban ugyanis Olaszország és az abesszin kormány egymással barátsági szer­ződést kötöttek. Abesszinia közvetlenül az egyezmény aláírása után az egyezmény „vé­delmének "ürügye alatt megkezdte haderejé­nek álszervezését. Ezt az átszervezést azon­f ban nem olasz tisztek végezték, noha Abesz- szinia Olaszországgal kötött barátsági egyez­I ményt, hanem svéd és belga tisztek. Minden előkészület és katonai szervezkedés azt mu­tatta, hogy Abesszinia olaszellenes lépésre készül. 1931-ben Ogaden tartományban sza­bályos mozgósitást hajtottak végre. Z V-*­Az olasz határon váratlanul az abesszin katonák tízezreit vonták össze. Ugyanaz történt, ami 1911-ben és a világ­háború alatt. A problémát tehát csakis a maga teljes egészében lehet megoldani. A fegyver nélküli terjeszkedés, a protektorá­tus, amelyet nem katonai intézkedésekkel hajtanak végre, ugyanolyan negatív, ered­ménnyel járna, mint az ukdzs'alli szerződés. Mindaddig, amíg el nem hárul a kato­nai veszély Abesszinia részéről, — írja ez­után a vezércikkíró -— a'keletafrikái olasz gyarmat léte veszélyben forog. A biztonság fölött Olaszországnak kell határoznia. Veszély esetén senkitől sem várhatunk segítséget. Sokkal inkább en­nek ellenkezője valószínű. Katonai szem­pontból az olasz-abesszjn probléma igen egyszerű és feltétlenül logikus.. Olaszország - csak teljes megoldást fogad­hat el. A vezércikk a következő szavakkal feje­ződik be: — A probléma ez: ,. Gén ff el, Genf nélkül, vagy pedig Genf ellen." Csak egyféle mexj- ■ oldás lehetséges! dekes nyilatkozatot lett. A császári palotában ez alkalommal a szokottnál nagyobb szám­ban jelentek meg a külföldi újságírók, tekin­tettel arra, hogy az utóbbi napokban szá­mos külföldi ujságiró érkezett az abesszin fővárosba. A négus nyilatkozatának legérdekesebb mozzanata, hogy határozottan engedéke­nyebb volt és kijelentette, hogy hajlandó gazdasági engedményekre. Az abesszin császár sajtónyilatkozatában mindenekelőtt hangoztatta, hogy az abesszin nép zárt egységben áll mögötte és az Utolsó csepp vérig harcolni akar idegen hatalmuk becsvágya ellen,' amellyel abesszin területre törnek. A császár kiemelte, hogy az egyes törzsek között e tekintetben nincsen széthúzás. A ha- ■ tártörzsek is kifejezték hűségüket az etióp császári házzal szemben. Ezek a határtör­zsek is az utolsó csepp vérig harcolni akar­nak minden ellenség ellen, amely megkísé­relné, hogy az abesszin határt átlépje. A né- ■ gus ezután emelt hangon a világ közvélemé- 9 nyéhez fordult és hangoztatta, hogy Abesszinia soha nem ismeri cl idegen nép fennhatóságát. Az abesszinek évszázadok óta élvezik a sza- ■ badságot és szabadok akarnak maradni. — Ha azonban európai és nyugati nem- y zetek befolyását hajlandók leszünk elismerni W — mondotta a császár —, ugy ez kizárólag gazdasági térre szorítkozhat és sohasem po­litikai térre, Egyiptom fölött repülnek át az olasz 1 hadígépek Genua, julius 31. Az Ernani gőzös fedélzetén ezer észak- ■ olaszországi munkás indult útnak Kelet- ai'rika felé. Kairó, julius 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) | Hivatalos jelentés szerint eddig busz olasz katonai repülőgép repült át Eritrea felé Egyiptom fölött. I Az olasz repülőgépek az egyiptomi l kormány engedélyével repülték át az I országot. I Hivatalos helyen hangoztatják, hogy álta- í lános átrepülési engedélyt az egyiptomi 1 kormány nem adott és minden egyes eset- S ben külön-külön kell kérni az engedély | I megadását. *' t V.*t * ;íj 4 • [ (Folytatása a 2. oldalon) Anglia az egész konfliktus megvitatását kívánja Genf ben London, julius 31. havai és Edén tegnapi megbeszélésével kapcsolatban a Times párisi levelezője azt Írja, hogy az a gondolat merült fel, hívják fel Abesszíniát, helyezze magát a népszö­vetségi tagok közös gvarmalügyi igaz­gatása alá. Ez az igazgatás külsőleg abban jutna kifeje­zésre, hogy egy főbiztost neveznének ki és hogy népszövetségi hivatalnokokat osztaná­nak be az abesszin állami igzagatáslioz. Olaszország helyi engedményeket kapna, de nem jutna kizárólagos felügyelethez Abesz- szinia fölött. Abesszinia javára az ellenszol­gáltatás az lenne, hogy a Népszüveiség vé­delmet és pénzügyi segélyt nyújtana szá­mára. A Morning Post párisi levelezője szerint most, ugy. látszik, nagyobb .figyelemre méltat­ták, mint korábban, azt a gondolatot, hogy a Népszövetség közbelépne Abesszíniában és lépését azzal igazolná, hogy Abesszinia nem felelt meg a népszövetségi tagokat terhelő kötelezettségeknek. Ez a módozat lehetővé tenné, hogy kielégítsél; Olaszország igényeit a gazdasági terjeSzekedés terén, egyidejűleg pedig megoltalmaznák Abesszíniát egyoldalú hatalmi törekvésekkel szemben. A sajtó nagy része továbbra is elkerülhe­tetlennek látja a láborrt. mert nem fi zi. hogy Olaszország lemondjon hódítási szán­dékairól. A londoni lapok figyelmét elsősor­ban a népszövetségi tanácsnak ma kezdődő ülésszaka köti le. Félhivatalos londoni kö­rökben azt mondják, hogy Franciaország, ugy látszik, még mindig pártolja azt az olasz kívánságot, hogy' szorítsák szőkébb korlátok közé a genfi vitát, úgyhogy időt nyerjenek a további közvetítő kísérletekre, az angol kormány szükségesnek tartja azonban — tekintettel Olaszország nagy afrikai csapatösszevonásaira —, hogy a Népszövetség az egész problémát megvitassa. Ezidőszerint az esős évszak megakadályozza az ellenségeskedéseket, mihelyt azonban szeptemberben az esőzés elmúlik, brit fel­fogás szerint a Népszövetségnek — további elhalasztás esetén — nem lesz már ideje a hatályos beavatkozásra. A négus csak gazda­sági engedményekre hajlandó Addisz-Abeba, julius 31. (Az Esti Kurír tudó dió járnak távirata.) Illáié Szelasszié abesszin császár kedden este a szokásos heti sajtókonferencián újabb ér­UTAZÓ FŐISPÁN Sátoraljaújhelyről jeleniik: Egyes la* pókban olyan értelmű híresztelés je- lent meg, hogy levelűi Kozma György dr., Zemplén vármegye, valamint Csongrád vármegye és Hódmezővásám hely főispánja lemondott zempléni vármegyei főispáni állásúról. Illetékes helyen kijelentették, hogy a híreszte­lés nem felel meg a valóságnak, mert Kozma György továbbra is ellátja <t zempléni főispáni teendőket. A sötét „híresztelést11 tehát azzal $ fensőséges eréllyel utasították vissza,- amely általában jellemezni szokta sú hivatalos és félhivatalos cáfolatokat; a cáfolatokat, melyek után néhány, nappal azután mégis az eredeti sötét híresztelés szokott valónak bizo- nyúlni... De a mi feladatunk igaza.ti nem az, hogy találgassunk a várhat > lehetőségek között. Tudomásul ves;:- szűk a jól informált helyről érkező, önelégült hangú jelentést, mely sze- rint az ország északi csücskében és ar. Alföld *;<«ilbs. közepén egyszerre fogja egy hivatott férfi ,,,a főispáni teendő­ket ellátni11. Csak azon vagyunk: bátrak ez alkalommal ismét el-» tűnődni, hogy mi is voltaképpen ez a főispáni teendő? Valamikor azt hitiek, rendkívül fontos, nagy felelősséggel járó, körül­tekintést és figyelmet követelő fel­adat: a főispánnak kell az autpijóní közigazgatást az országos érdekek szempontjából ellenőriznie, a társa­dalmi és' gazdasági élet egész szerke­zetét áttekintenie s a szükségesnek! mutatkozó akciókat kezdeményeznie.; Gyakran felmerült az ötlet, hogy mi­után az ország területe harmad­részére zsugorodott, az egész köz- igazgatás áttekinthetőbbé vált s a tár­sadalom szegényebb, semhogy a nagy­részt dekoratív jelentésű, súlyos re­prezentációs költségeket könnyűszer­rel elviselhesse, szüntessék meg álta­lában a főispánságokat. Emlékszünk rá, hogy a 33-as bizottság előtt is sze­repelt erre vonatkozó indítvány. Dft sem a főispánságokat nem törölték el — noha időközben az önkormány­zati tisztviselőknek a központi hata­lomtól való függősége is tetemesen megnövekedett — sem azt a másik elgondolást nem valósították meg, hogy csökkentsék a számukat és ha­sonlóan sok nyugati országhoz, osz- szák fel az országot nagyobb köz- igazgatási egységekre. A főispáni teendőkre, ugy látszik, nélkülözhetetlenül szüksége van az országnak — ámbár ez a „teendő11 mégsem vesz igénybe egész embert. Hiszen egy ember egészen kényelme­sen halmozhatja fel három közigaz­gatás főispáni teendőit, sőt még az sem zavarja, hogy egyik és másik működési szintere közt mekkora lá- volság van. És bevalljuk: ha azokat a leendőket nézzük, amelyekre a mai rendszer a főispánok munkakészsé­gét összpontosítja, nincs is okunk ezen a gyakorlaton megütődni. Ez- c-lőtt pártszempontokon felülálló köz- funkcionáriusnak igyekeztek tekin­teni a főispánt; ma egy párt bizalmi férfiává minősítik, akinek a közigaz­gatás pártszempontok szerint való irányításún s a polgári lelkek nagyban és kicsinyben történő bevásárlásán kívül .még. a szó, legszorosabb érlel-. inéb;n vett mr.gángazdasági tevékeny- .séget is kell folytatnia. Ha a főispán. i • * m 8 i u' v f MA: A MÁRCIUSI IMÁK V*l» í " \|Y 173.«*» ■ - - -- io fillér Budapest, 1935 F6szerkesztó: RASSAY KÁROLY augusztus 1, csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents