Esti Kurir, 1935. október (13. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

mim PALESZTINÁBA hetenként kétszer legmodernebb gyorshajók­kal Triestből, egységes- és turistaosztály EGYIPTOMBA m­inden szombaton Triestből és Genovából 3 nap alatt pazar luxushajókkal A LEVANTERA, INDIÁBA ÉS A TÁVOLKELETRE sűrű járatok modern óceánjárókkal Prospektusok, felvilágosítás a társaság mindkét budapesti irodájában: THÖKÖLY­ ÚT 2 VÁCI­ UTCA 4 (Folytatás az 1. oldalról) az ügyészségre teszi át. Detektívek alkalma­zása azért sem engedhető meg, mert a de­tektívek nyomozása a választók megfélemlí­tését is előidézheti. A harmadik panaszra vonatkozólag meg­állapítja a bíróság, hogy az ajánlás jogo­sultságát a választók névjegyzéke alapján kell megállapítani. A pártok kartotékai a hivatalos névjegyzéket nem pótolhatják, az ilyen eljárást tehát szabálytalannak kell te­kinteni. Iga az egyes pártok kartotékainak a bizottság által való felhasználása csak abb­ól a célból történik, hogy váljon egyes ajánlók neve nem szerepel-e több párt ivein, ez az eljárás nem minősíthető sza­bálytalanságnak. De annak megállapítása, hogy az ajánlások érvényesek, vagy érvény­­telenek-e, nem történhetik pusztán a párt­kartotékok alapján. Kizárólag az a körülmény, hogy valamely választó több párt kartotékain szerepel, nem jelenti, hogy több párt ajánlásában vett részt, és senkit sem lehet tehát megfosztani aján­lási jogától olyan módon, hogy nevét jogosulatlanul más párt ívére ráírják. A kartotékok felhasználásával kapcsolatban a közigazgatási bíróság szabálytalanságot nem állapított meg. A nagy és kis pártokra vonatkozó meg­jegyzésre a bíróság megállapítja, hogy a bi­zottságnak nincs joga megkülönböztetést tenni nagy és kis pártok között. A bíróság nem vizsgálta meg, hogy a választási bizott­ság valóban vizsgálat nélkül fogadta-e el a nagy pártok ajánlásait, mert­ a panaszosok nem állítják, hogy a nagy pártoknak nem lett volna kellő számú ajánlásuk a választási bizottság eljárása komolytalan volt... Az ajánlások elbírálására vonatkozólag­­megállapítja a bíróság, hogy a választási bi­zottság a panasztók pártjának ajánlásai kö­zül 3362 ajánlást utasított el. Brédy bizott­sági tag javasolta, hogy a bizottság fogadja el az összes ajánlást. A döntés után annak kihirdetése nélkül Verebély Jenő bizottsági elnök a pártmegbízottakat észrevételre szó­­­lította fel, majd a bizottság tanácskozásra vo­nult vissza. Jeszenszky bizottsági tag java­solta, hogy a pótlásra utasított ajánlásokat 1500-ra mérsékeljék. A bizottság módosította a korábbi hatá­rozatot és 1500-ban állapította meg a pótlandó aláírások számát. A választási bizottságnak ez az eljárása — mondja pz. indokolás —arra mutat, hogy a bi­zottság nem komoly­ és alapos vizsgálat után határozott, hanem feltevésekből és következtetésekből indult ki. Komoly és alapos vizsgálat után nem lehet szó ar­ról, hogy alkudozás után állapítsák meg, mennyit kell pótolni. A választási bizottság többségének eljárása komolytalan volt. A párt 1840 ajánlást nyúj­tott be pótlólag. A fővárosi tisztviselők plusz és mínusz jelekkel látták el az ajánlá­sokat. Azok az ajánlók, akik a névjegyzék­ben szerepeltek, plusz-jellel, akik nem szere­peltek, mínusz-jellel, akiknek nevei más pár­toknál szerepeltek, az illető pártok neveinek kezdőbetűivel voltak megjelölve. A pótaján­lási íveken 2199 ajánló neve van plusz-jellel megjelölve. A választási bizottságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy ezek közül mennyi tekinthető érvényesnek. Erősdy Sán­dor elfogadásra ajánlotta valamennyit, Zsel­­léry bizottsági tag azonban csak 900 aján­lás elfogadását indítványozta. Verebély Jenő elnök szavazásra bocsátotta az ellentétes in­dítványokat, mire Erősdy és Cseh Sándor kijelentették, hogy az ülésről eltávoznak, bi­zottsági tagságukról lemondanak, mert az er­kölcsi büntetőjogi felelősségben osztozni nem tudnak. A választási bizottság a lemondott tagok eltávozása előtt Zselléry Imre indítvá­nyát fogadta el. Ez a döntés súlyos szabálytalanság eredménye, mert nem a segédmunkaerők munkáját vette alapul, hanem vizsgálat nélkül hozta meg a határozatot. Szabálytalanság az is, hogy a bizottság nem jelölte meg, hogy a pótajánlá- Sok közül melyik az a 900 ajánlás, amelyet elfogad és nem jelölte meg az érvénytelene­ket sem. Ezt ugyan a törvény nem teszi kö­telességévé a bizottságnak, de mégis köteles­sége volna minden egyes ajánlásnál meg­jelölni, hogy elfogadható-e, és ha nem, mi okból. A bíróság úgy találta hogy sem a detek­tívek alkalmazása, sem az a körülmény, hogy a nagy pártok ajánlásait vizsgálat nélkül fo­gadták el, nem gyakorolt döntő befolyást a választás eredményére. Ha azonban a pa­nasztók pártja 1500 érvényes pótajánlást be tudott nyújtani, akkor a választásban részt kellett volna vennie, amiből arra lehet következtetni, hogy a vá­lasztás eredményére ez a körülmény döntő befolyást gyakorolt volna. A bíróság a választási bizottságnak a pótajánlások elbírálásánál tanúsított el­járását találta olyannak, amely a válasz­tás eredményére döntő befolyással lett volna. A bíróság vizsgálat alá vette a 2199 pót­ajánlót, ezek közül 159 minősíthető érvény- telennek, tehát 2040 ajánlás érvényessége állapítható meg, ami jóval meghaladja a szükséges 1500 pótajánlást. Az egész választás A panasztók bizonyítási indítványát mel­lőzte a a bíróság, mert az érvényes pótaján­­lások mennyisége az ívek alapján is megálla­pítható volt. Mellőzte a választást védők in­dítványát is, hogy az ajánlási ívek adassa­nak vissza a választási bizottságnak, hogy az megjelölhesse, melyeket fogadta el és me­lyeket mi okból törölt. Ettől az eljárástól ugyanis megnyugtató eredmény nem vár­ható, mert a bizottság nem az ajánlások vizsgálata alapján hozta meg határozatát, hanem önkényesen állapította meg az érvényes ajánlások számát. Minden bizonyítási eljárás nélkül az iratok alapján meg lehetett állapítani, hogy az ér­vénytelenség esete áll fenn, aminek a törvé­nyes következménye a választási törvény 125. §-a alapján az, hogy a választást érvénytelennek kell nyilvá­nítani. A panasztók csak a szavazás megismétlését kérték, de a törvény intencióiból arra lehet következtetni, hogy a tövény a választás ki­fejezés időtt nemcsak a szavazást érti, ha­nem az egész választási eljárást, tehát a vá­lasztás érvénytelenségére vonatkozó rendel­kezés az egész választási eljárásra vonatko­zik, amiből következik, hogy a 124. §. nem ad lehetőséget arra, hogy a választásnak csak egyik része semmisíttessék meg, hanem az egész választási eljárást kell érvénytelen­nek nyilvánítani. Megállapította ezután a bíróság, hogy az eljárási költséget a megválasztott képviselők és pótképviselők űzetik. A választási költsé­gek egy része azonban —­ 6500 pengő — nem terheli azokat a képviselőket és pótképvise­lőket, akik a választást nem védték, de az összes képviselőket és pótképviselőket terheli a költségek másik része, 3500 pengő. Közli végül az elnök, hogy miután az érvénytelenítés azért történt, mert a választási bizottság a pótajánlá­sok elbírálásánál szabálytalanul járt el, Verebély Jenő elnök, Zselléry Imre és Jeszenszky Jenő bizottsági tagok választási jogát és választhatóságát felfüggesztette. A felfüggesztés idejét a bíróság egy évben álla­pította meg. é is n­&mlB. 11935 X. 1. KEDD Elveszti-e Verebély választási elnök felsőházi tagságát? A déli kerületi választás ügyében hozott közigazgatási bírósági ítélet a városházán óriási feltűnést keltett. Bár mindenki számí­tott arra, hogy a közigazgatási bíróság a vá­lasztást megsemmisíti, az ítéletnek az a része, amely Verebély Jenő választási bizott­sági elnök aktív és passzív választói jogának megszüntetésére vonatkozik, meglepetést keltett. Az a kérdés merült föl: megszű­nik-e Verebély Jenő városi bi­zottsági örökös tagsága és felsőházi tag­sága az aktív és passzív választói jogo­sultság megsemmisítése következtében? Szepesváry Pál tanácsnok, aki ma délb­en részletesen referált Szendy Károly polgár­­mesternek a közigazgatási bíróság ítéletéről fölvetette ezeket a kérdéseket a polgármes­ter előtt is. Szepesváry Pál tanácsnok és Szendy Károly polgármester tanácskozása a kora délutáni órákban ért véget. Szendy Károly polgármester ebben az ügyben a kö­vetkezőket mondotta az Esti Kurír munka­társának: •­ Megvárjuk az Ítéletnek és az ítélet in­dokolásának a kikézbesítését. Miután Vere­bély Jenő két mandátuma, az örökös tagság és a felsőházi tagság közül az utóbbi a fon­tosabb, megvárjuk a felsőház intézkedését és ha erről intézkedést kapunk, akkor fogunk az örökös tagság kérdésével foglalkozni. Már ebből a nyilatkozatból kitűnik, hogy Szendy Károly polgármester is bizonyosra veszi a felsőházi tagság megszűnését. Ez még vita tárgyává sem tehető, amennyiben az 1926 évi XXII. törvénycikk harmadik szakasza szerint Verebély Jenő felsőházi tagsága a közigazgatási bíróság ítélete után feltétlenül megszűnik. Az 1920. évi XXII. törvénycikk harmadik szakasza a követke­zőket mondja: „Nem lehet a felsőház tagja, aki a vonat­kozó szabályok értelmében országgyűlési képviselővé meg nem választható.“ De rendelkezik a felsőházi tagság meg­szűnéséről a huszonötödik szakasz is, amely ezeket mondja: „Megszűnik a felsőházi tagság, ha a felső­házi tagság tartama alatt, merül fel, vagy nyilvánvalóvá válik olyan ok, amely miatt e törvénycikk harmadik szakasza értelmében a felsőház tagja nem lehet." Ezek az idézett törvényszakaszok kifejezetten előírják Verebély Jenő fel­sőházi tagságának megszüntetését. A városházán egyébként úgy értelmezik a közigazgatási bíróság ítéletét, hogy a petíciós költségek is a választási bizottságnak azt a három tagját terhelik, akiknek aktív és pasz­­szív választói jogát a közigazgatási bíróság megszüntette, vagyis Verebély Jenőt, Gellért Imrét és Jeszenszky Jenőt. Payr Hugó nyilat­­koznta az ítétetről Payr Hugó a közigazgatási bíróság dön­tésével kapcsolatban a következő nyilatkoza­tot tette: " A közigazgatási bíróság ítéletének in­dokolásában benne foglaltatik az, hogy to­­vbbi bizonyítás nélkül a választási iratokból megállapíthatók voltak azok a szabálytalan­ságok és törvénytelenségek, amelyekkel Ve­­­rb­ély választási elnök és két társa a válasz­tásban való részvételtől minket elütött. Ez eléggé megvilágítja azt a tendenciát, amely­­lyel a hatalom birtokosai a választások alatt a nekik nem tetsző és nem kedves pártokat elnyomták. A bíróság ítélete teljes mérték­ben igazolta petíciónkat és teljes elégtételt szolgáltatott nekünk. — Mindazonáltal sajnálom, hogy nem ren­deltek el vizsgálatot, mert a vizsgálat során kiderült volna, hogy Verebélyék milyen külső befolyások hatása alatt tették lehetetlenné a konkurrens pártokat. Azért természetesen ennek bizonyításától nem állok el és remé­lem, hogy a Verebély Jenő és társai ellen, folyamatba tett bűnügyi eljárás, továbbá az ellenük folyamatba tett fegyelmi eljárás so­rán igen érdekes dolgokat fogunk bebizonyí­tani. A bűnügyi és fegyelmi eljárást a leg­­erélyesebben folytatni kívánjuk, mert lehe­tetlenség, hogy a választási elnök urak utó­lagos konzekvenciák nélkül és felelőtlenül fosszák meg a választók ezreit alkotmányos joguktól. A Bienenstok-féle tanszerbotrány ügyében egyedül Dezső Elemér felügyelőt ítélte el a tábla A budapesti kir. ügyészség évekkel ez­előtt vádat emelt Bienenstok Dezső buda­pesti látszerész ellen folytatólag elkövetett megvesztegetés és többrendbeli közokirat­­hamisítás büntette címén. Egyidejűleg a vádlottak padjára kerültek: Dezső Elemér közgazdasági felügyelő, Lázár Kálmán fő­városi polgári iskolai főigazgató, Tyll Anna fővárosi kezelőnő, Protzer Gyula székesfő­városi kezelő és Kobler Ede fővárosi szám­­tanácsos, hasonló bűncselekmények vádjá­val terhelten. A vádirat értelmében ugyanis a székes­­főváros tanügyi anyagszertárában az 1928. év óta súlyos visszaélések folytak. Dezső Elemér és Bienenstok Dezső állítólag össze­játszottak egymással, meghamisították az egyes szállítójegyeket, kisebb értékű tanügyi műszereket jóval magasabb értékben szá­moltak el s ezekben a manipulációkban, a vád szerint, a többi vádlott is részt vett kisebb-nagyobb mértékben. A büntetőtörvényszék az 1932. év őszén hosszú heteken keresztül tárgyalta a nagy­­komplexumú, szerteágazó bű­npárt s végül is ítéletében Bienenstok Dezsőt kétrendbeli hamis okirat használatának bűntettében bű­nösnek mondta ki s ezért nyolchónapi börtönre, valamint ezer pengő pénzbüntetésre ítélte. Dezső Elemért az elsőfokú bíróság hivatali visszaélés vétsége miatt négyezer pengő,­­ Kobler Edét pedig háromezer pengő pénz­büntetéssel sújtotta, a többi vádlottakat vi­szont —-.az ellenük emelt vád alól — ré­szint bűncselekmény híján, részint bizonyí­­tékok hiányában felmentette Ezt a nagyszabású büntetőügyet most négy napon keresztül tárgyalta a budapesti Ítélőtábla Leitner-tanácsa, amely előtt Al­­mássy Dezső dr. táblabíró ismertette az előz­ményeket és az ügy mázsányi előiratát. Azután a perbeszédekre­­ került sor: Fischer Ede dr. kir. főügyész mondott vád­beszédet, majd Kardos János dr., Földes István dr., Szentirmay Ödön dr., Zboray Sándor dr., Baksay Miklós dr., Szitás Fe­renc dr. és Székely Aladár dr védőügyvé­dek szólaltak fel. Ma délben hirdette ki a Leitner-tanács az ügyben másodfokú ítéletét. A társalóter­­met zsúfolásig megtöltötte a vádlottak, a vé­dők és az érdeklődők hatalmas csoportja. A tábla ítéletében egyedül Dezső Elemér köz­­gazdasági felügyelőt mondta ki bűnösnek hivatali visszaélés vétsége tekintetében s ezért 2000 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Bienenstok Dezsőt és a többi vádlottat a kir. tábla az ellenük emelt vádak alól ré­szint bűncselekmény hiányában, részint bi­zonyítékok híjján felmentette, illetve az elsőfokú ítélet felmentő részét jóváhagyta. Az ítélethez fűzött nagy terjedelmű szóbeli indokolás kiemelte, hogy megvesztegetésről a perbeli adatok alapján egyáltalán nem le­het szó, egyes vádlottak a legrosszabb eset­ben is legfeljebb fegyelmi kihágást követ­tek el, másrészt pedig kizárólag adminisz­tratív intézkedések történtek, amelyeknek felülbírálata ugyancsak nem tartozhatik a büntető hatóságok hatáskörébe. Egyedül Dezső Elemér vádlott terhére lehetett meg­állapítani annyit, hogy jogtalan vagyoni kárt okozott a székesfővárosnak. A tábla ítéletével szemben egyrészt Fischer Ede dr. kir. főügyész, másrészt az elítélt Dezső­­Elemér, valamint védője, dr. Földes István ügyvéd jelentettek be sem­misségi panaszt. TÁVIRAT Jövök WOLF ALBACH BETTYVEL új világfilmem­ben, a NAGYTAKARÍTÁS-ban, CITY és OMNIÁBA KEDDEN ANNY ONDRA Kérje Parisban is az Esti Kurírt, a ma­gyar lapokat árusító összes kioszkokban. Előfizethető a Messageries Parisiennes­­nél (magyar levelezés) Paris 9.-e rua St. Quintini 28. rua

Next