Esti Kurir, 1935. október (13. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-01 / 223. szám
mim PALESZTINÁBA hetenként kétszer legmodernebb gyorshajókkal Triestből, egységes- és turistaosztály EGYIPTOMBA minden szombaton Triestből és Genovából 3 nap alatt pazar luxushajókkal A LEVANTERA, INDIÁBA ÉS A TÁVOLKELETRE sűrű járatok modern óceánjárókkal Prospektusok, felvilágosítás a társaság mindkét budapesti irodájában: THÖKÖLY ÚT 2 VÁCI UTCA 4 (Folytatás az 1. oldalról) az ügyészségre teszi át. Detektívek alkalmazása azért sem engedhető meg, mert a detektívek nyomozása a választók megfélemlítését is előidézheti. A harmadik panaszra vonatkozólag megállapítja a bíróság, hogy az ajánlás jogosultságát a választók névjegyzéke alapján kell megállapítani. A pártok kartotékai a hivatalos névjegyzéket nem pótolhatják, az ilyen eljárást tehát szabálytalannak kell tekinteni. Iga az egyes pártok kartotékainak a bizottság által való felhasználása csak abból a célból történik, hogy váljon egyes ajánlók neve nem szerepel-e több párt ivein, ez az eljárás nem minősíthető szabálytalanságnak. De annak megállapítása, hogy az ajánlások érvényesek, vagy érvénytelenek-e, nem történhetik pusztán a pártkartotékok alapján. Kizárólag az a körülmény, hogy valamely választó több párt kartotékain szerepel, nem jelenti, hogy több párt ajánlásában vett részt, és senkit sem lehet tehát megfosztani ajánlási jogától olyan módon, hogy nevét jogosulatlanul más párt ívére ráírják. A kartotékok felhasználásával kapcsolatban a közigazgatási bíróság szabálytalanságot nem állapított meg. A nagy és kis pártokra vonatkozó megjegyzésre a bíróság megállapítja, hogy a bizottságnak nincs joga megkülönböztetést tenni nagy és kis pártok között. A bíróság nem vizsgálta meg, hogy a választási bizottság valóban vizsgálat nélkül fogadta-e el a nagy pártok ajánlásait, mert a panaszosok nem állítják, hogy a nagy pártoknak nem lett volna kellő számú ajánlásuk a választási bizottság eljárása komolytalan volt... Az ajánlások elbírálására vonatkozólagmegállapítja a bíróság, hogy a választási bizottság a panasztók pártjának ajánlásai közül 3362 ajánlást utasított el. Brédy bizottsági tag javasolta, hogy a bizottság fogadja el az összes ajánlást. A döntés után annak kihirdetése nélkül Verebély Jenő bizottsági elnök a pártmegbízottakat észrevételre szólította fel, majd a bizottság tanácskozásra vonult vissza. Jeszenszky bizottsági tag javasolta, hogy a pótlásra utasított ajánlásokat 1500-ra mérsékeljék. A bizottság módosította a korábbi határozatot és 1500-ban állapította meg a pótlandó aláírások számát. A választási bizottságnak ez az eljárása — mondja pz. indokolás —arra mutat, hogy a bizottság nem komoly és alapos vizsgálat után határozott, hanem feltevésekből és következtetésekből indult ki. Komoly és alapos vizsgálat után nem lehet szó arról, hogy alkudozás után állapítsák meg, mennyit kell pótolni. A választási bizottság többségének eljárása komolytalan volt. A párt 1840 ajánlást nyújtott be pótlólag. A fővárosi tisztviselők plusz és mínusz jelekkel látták el az ajánlásokat. Azok az ajánlók, akik a névjegyzékben szerepeltek, plusz-jellel, akik nem szerepeltek, mínusz-jellel, akiknek nevei más pártoknál szerepeltek, az illető pártok neveinek kezdőbetűivel voltak megjelölve. A pótajánlási íveken 2199 ajánló neve van plusz-jellel megjelölve. A választási bizottságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy ezek közül mennyi tekinthető érvényesnek. Erősdy Sándor elfogadásra ajánlotta valamennyit, Zselléry bizottsági tag azonban csak 900 ajánlás elfogadását indítványozta. Verebély Jenő elnök szavazásra bocsátotta az ellentétes indítványokat, mire Erősdy és Cseh Sándor kijelentették, hogy az ülésről eltávoznak, bizottsági tagságukról lemondanak, mert az erkölcsi büntetőjogi felelősségben osztozni nem tudnak. A választási bizottság a lemondott tagok eltávozása előtt Zselléry Imre indítványát fogadta el. Ez a döntés súlyos szabálytalanság eredménye, mert nem a segédmunkaerők munkáját vette alapul, hanem vizsgálat nélkül hozta meg a határozatot. Szabálytalanság az is, hogy a bizottság nem jelölte meg, hogy a pótajánlá- Sok közül melyik az a 900 ajánlás, amelyet elfogad és nem jelölte meg az érvényteleneket sem. Ezt ugyan a törvény nem teszi kötelességévé a bizottságnak, de mégis kötelessége volna minden egyes ajánlásnál megjelölni, hogy elfogadható-e, és ha nem, mi okból. A bíróság úgy találta hogy sem a detektívek alkalmazása, sem az a körülmény, hogy a nagy pártok ajánlásait vizsgálat nélkül fogadták el, nem gyakorolt döntő befolyást a választás eredményére. Ha azonban a panasztók pártja 1500 érvényes pótajánlást be tudott nyújtani, akkor a választásban részt kellett volna vennie, amiből arra lehet következtetni, hogy a választás eredményére ez a körülmény döntő befolyást gyakorolt volna. A bíróság a választási bizottságnak a pótajánlások elbírálásánál tanúsított eljárását találta olyannak, amely a választás eredményére döntő befolyással lett volna. A bíróság vizsgálat alá vette a 2199 pótajánlót, ezek közül 159 minősíthető érvény- telennek, tehát 2040 ajánlás érvényessége állapítható meg, ami jóval meghaladja a szükséges 1500 pótajánlást. Az egész választás A panasztók bizonyítási indítványát mellőzte a a bíróság, mert az érvényes pótajánlások mennyisége az ívek alapján is megállapítható volt. Mellőzte a választást védők indítványát is, hogy az ajánlási ívek adassanak vissza a választási bizottságnak, hogy az megjelölhesse, melyeket fogadta el és melyeket mi okból törölt. Ettől az eljárástól ugyanis megnyugtató eredmény nem várható, mert a bizottság nem az ajánlások vizsgálata alapján hozta meg határozatát, hanem önkényesen állapította meg az érvényes ajánlások számát. Minden bizonyítási eljárás nélkül az iratok alapján meg lehetett állapítani, hogy az érvénytelenség esete áll fenn, aminek a törvényes következménye a választási törvény 125. §-a alapján az, hogy a választást érvénytelennek kell nyilvánítani. A panasztók csak a szavazás megismétlését kérték, de a törvény intencióiból arra lehet következtetni, hogy a tövény a választás kifejezés időtt nemcsak a szavazást érti, hanem az egész választási eljárást, tehát a választás érvénytelenségére vonatkozó rendelkezés az egész választási eljárásra vonatkozik, amiből következik, hogy a 124. §. nem ad lehetőséget arra, hogy a választásnak csak egyik része semmisíttessék meg, hanem az egész választási eljárást kell érvénytelennek nyilvánítani. Megállapította ezután a bíróság, hogy az eljárási költséget a megválasztott képviselők és pótképviselők űzetik. A választási költségek egy része azonban — 6500 pengő — nem terheli azokat a képviselőket és pótképviselőket, akik a választást nem védték, de az összes képviselőket és pótképviselőket terheli a költségek másik része, 3500 pengő. Közli végül az elnök, hogy miután az érvénytelenítés azért történt, mert a választási bizottság a pótajánlások elbírálásánál szabálytalanul járt el, Verebély Jenő elnök, Zselléry Imre és Jeszenszky Jenő bizottsági tagok választási jogát és választhatóságát felfüggesztette. A felfüggesztés idejét a bíróság egy évben állapította meg. é is n&mlB. 11935 X. 1. KEDD Elveszti-e Verebély választási elnök felsőházi tagságát? A déli kerületi választás ügyében hozott közigazgatási bírósági ítélet a városházán óriási feltűnést keltett. Bár mindenki számított arra, hogy a közigazgatási bíróság a választást megsemmisíti, az ítéletnek az a része, amely Verebély Jenő választási bizottsági elnök aktív és passzív választói jogának megszüntetésére vonatkozik, meglepetést keltett. Az a kérdés merült föl: megszűnik-e Verebély Jenő városi bizottsági örökös tagsága és felsőházi tagsága az aktív és passzív választói jogosultság megsemmisítése következtében? Szepesváry Pál tanácsnok, aki ma délben részletesen referált Szendy Károly polgármesternek a közigazgatási bíróság ítéletéről fölvetette ezeket a kérdéseket a polgármester előtt is. Szepesváry Pál tanácsnok és Szendy Károly polgármester tanácskozása a kora délutáni órákban ért véget. Szendy Károly polgármester ebben az ügyben a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának: • Megvárjuk az Ítéletnek és az ítélet indokolásának a kikézbesítését. Miután Verebély Jenő két mandátuma, az örökös tagság és a felsőházi tagság közül az utóbbi a fontosabb, megvárjuk a felsőház intézkedését és ha erről intézkedést kapunk, akkor fogunk az örökös tagság kérdésével foglalkozni. Már ebből a nyilatkozatból kitűnik, hogy Szendy Károly polgármester is bizonyosra veszi a felsőházi tagság megszűnését. Ez még vita tárgyává sem tehető, amennyiben az 1926 évi XXII. törvénycikk harmadik szakasza szerint Verebély Jenő felsőházi tagsága a közigazgatási bíróság ítélete után feltétlenül megszűnik. Az 1920. évi XXII. törvénycikk harmadik szakasza a következőket mondja: „Nem lehet a felsőház tagja, aki a vonatkozó szabályok értelmében országgyűlési képviselővé meg nem választható.“ De rendelkezik a felsőházi tagság megszűnéséről a huszonötödik szakasz is, amely ezeket mondja: „Megszűnik a felsőházi tagság, ha a felsőházi tagság tartama alatt, merül fel, vagy nyilvánvalóvá válik olyan ok, amely miatt e törvénycikk harmadik szakasza értelmében a felsőház tagja nem lehet." Ezek az idézett törvényszakaszok kifejezetten előírják Verebély Jenő felsőházi tagságának megszüntetését. A városházán egyébként úgy értelmezik a közigazgatási bíróság ítéletét, hogy a petíciós költségek is a választási bizottságnak azt a három tagját terhelik, akiknek aktív és paszszív választói jogát a közigazgatási bíróság megszüntette, vagyis Verebély Jenőt, Gellért Imrét és Jeszenszky Jenőt. Payr Hugó nyilatkoznta az ítétetről Payr Hugó a közigazgatási bíróság döntésével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: " A közigazgatási bíróság ítéletének indokolásában benne foglaltatik az, hogy tovbbi bizonyítás nélkül a választási iratokból megállapíthatók voltak azok a szabálytalanságok és törvénytelenségek, amelyekkel Verbély választási elnök és két társa a választásban való részvételtől minket elütött. Ez eléggé megvilágítja azt a tendenciát, amelylyel a hatalom birtokosai a választások alatt a nekik nem tetsző és nem kedves pártokat elnyomták. A bíróság ítélete teljes mértékben igazolta petíciónkat és teljes elégtételt szolgáltatott nekünk. — Mindazonáltal sajnálom, hogy nem rendeltek el vizsgálatot, mert a vizsgálat során kiderült volna, hogy Verebélyék milyen külső befolyások hatása alatt tették lehetetlenné a konkurrens pártokat. Azért természetesen ennek bizonyításától nem állok el és remélem, hogy a Verebély Jenő és társai ellen, folyamatba tett bűnügyi eljárás, továbbá az ellenük folyamatba tett fegyelmi eljárás során igen érdekes dolgokat fogunk bebizonyítani. A bűnügyi és fegyelmi eljárást a legerélyesebben folytatni kívánjuk, mert lehetetlenség, hogy a választási elnök urak utólagos konzekvenciák nélkül és felelőtlenül fosszák meg a választók ezreit alkotmányos joguktól. A Bienenstok-féle tanszerbotrány ügyében egyedül Dezső Elemér felügyelőt ítélte el a tábla A budapesti kir. ügyészség évekkel ezelőtt vádat emelt Bienenstok Dezső budapesti látszerész ellen folytatólag elkövetett megvesztegetés és többrendbeli közokirathamisítás büntette címén. Egyidejűleg a vádlottak padjára kerültek: Dezső Elemér közgazdasági felügyelő, Lázár Kálmán fővárosi polgári iskolai főigazgató, Tyll Anna fővárosi kezelőnő, Protzer Gyula székesfővárosi kezelő és Kobler Ede fővárosi számtanácsos, hasonló bűncselekmények vádjával terhelten. A vádirat értelmében ugyanis a székesfőváros tanügyi anyagszertárában az 1928. év óta súlyos visszaélések folytak. Dezső Elemér és Bienenstok Dezső állítólag összejátszottak egymással, meghamisították az egyes szállítójegyeket, kisebb értékű tanügyi műszereket jóval magasabb értékben számoltak el s ezekben a manipulációkban, a vád szerint, a többi vádlott is részt vett kisebb-nagyobb mértékben. A büntetőtörvényszék az 1932. év őszén hosszú heteken keresztül tárgyalta a nagykomplexumú, szerteágazó bűnpárt s végül is ítéletében Bienenstok Dezsőt kétrendbeli hamis okirat használatának bűntettében bűnösnek mondta ki s ezért nyolchónapi börtönre, valamint ezer pengő pénzbüntetésre ítélte. Dezső Elemért az elsőfokú bíróság hivatali visszaélés vétsége miatt négyezer pengő, Kobler Edét pedig háromezer pengő pénzbüntetéssel sújtotta, a többi vádlottakat viszont —-.az ellenük emelt vád alól — részint bűncselekmény híján, részint bizonyítékok hiányában felmentette Ezt a nagyszabású büntetőügyet most négy napon keresztül tárgyalta a budapesti Ítélőtábla Leitner-tanácsa, amely előtt Almássy Dezső dr. táblabíró ismertette az előzményeket és az ügy mázsányi előiratát. Azután a perbeszédekre került sor: Fischer Ede dr. kir. főügyész mondott vádbeszédet, majd Kardos János dr., Földes István dr., Szentirmay Ödön dr., Zboray Sándor dr., Baksay Miklós dr., Szitás Ferenc dr. és Székely Aladár dr védőügyvédek szólaltak fel. Ma délben hirdette ki a Leitner-tanács az ügyben másodfokú ítéletét. A társalótermet zsúfolásig megtöltötte a vádlottak, a védők és az érdeklődők hatalmas csoportja. A tábla ítéletében egyedül Dezső Elemér közgazdasági felügyelőt mondta ki bűnösnek hivatali visszaélés vétsége tekintetében s ezért 2000 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Bienenstok Dezsőt és a többi vádlottat a kir. tábla az ellenük emelt vádak alól részint bűncselekmény hiányában, részint bizonyítékok híjján felmentette, illetve az elsőfokú ítélet felmentő részét jóváhagyta. Az ítélethez fűzött nagy terjedelmű szóbeli indokolás kiemelte, hogy megvesztegetésről a perbeli adatok alapján egyáltalán nem lehet szó, egyes vádlottak a legrosszabb esetben is legfeljebb fegyelmi kihágást követtek el, másrészt pedig kizárólag adminisztratív intézkedések történtek, amelyeknek felülbírálata ugyancsak nem tartozhatik a büntető hatóságok hatáskörébe. Egyedül Dezső Elemér vádlott terhére lehetett megállapítani annyit, hogy jogtalan vagyoni kárt okozott a székesfővárosnak. A tábla ítéletével szemben egyrészt Fischer Ede dr. kir. főügyész, másrészt az elítélt DezsőElemér, valamint védője, dr. Földes István ügyvéd jelentettek be semmisségi panaszt. TÁVIRAT Jövök WOLF ALBACH BETTYVEL új világfilmemben, a NAGYTAKARÍTÁS-ban, CITY és OMNIÁBA KEDDEN ANNY ONDRA Kérje Parisban is az Esti Kurírt, a magyar lapokat árusító összes kioszkokban. Előfizethető a Messageries Parisiennesnél (magyar levelezés) Paris 9.-e rua St. Quintini 28. rua