Esti Kurir, 1936. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

szám Budapest, 1936 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY február 1, zzombst Kondylisz tábornok, a sörös király-puccs vezére hirtelen meghalt Athén, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) 'Görögország volt kormányzója, Kondy- lísz tábornok pénteken délelőtt váratla­nul meghalt. Kondylisz nevéhez íüződik a görög monarchia visszaállítása s ő volt a miniszterelnöke annak a kormánynak, amely a múlt év novemberében . | zás megtörtént volna. A királyság kikiál­tásától György király hazatéréséig Kondylisz tábornok a kormányzói címet viselte és teljhatalommal gya­korolta a lemondásra kényszerítőit Zaimisz köztársasági elnök helyett a legfőbb állami hatalmat. tizenegy órakor szivszélhiidés érte. Ivondylis tábornokot a szivszélhiidés akkor ölte meg, amikor éppen Mcrcuri képviselővel folytatott tárgyalást. Halálának hire gyorsan terjedt el az egész országban és mindenütt nagy meg­döbbenést keltett. puccsszerűen átvette a Caldarisz- kormánytól az államügyek intézését, hogy azután kikiáltsa a görög királyság yisszaállitását, mielőtt még a népszava­Kondylisz tábornok inár hosszabb idő óta betegeskedett s régi asztmája állan­dóan kinozta. Pénteken délelőtt hirtelen ttsbaina támadt s délelőtt Athén, január 31. Demerdzisz miniszterelnök hétfőn az egyik athéni klinikán könnyebb műiéinek veti alá magát. A műtétet balszemén végzik. Károly és Borisz király, Starhemberg, Titulescu és Litvinov tárgyalásai Párisban Starhemberg Brüsszelben meglátogatja Ottó királyfit7 Az uj középeurópai helyzet kialakulása Páris, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának jelentése.) A francia sajtó érdeklődésének előterében azok a nemzetközi tárgyalások állanak, amelyeket a londoni nagy temetésről haza­utazó államférfiak folytatnak a legköze­lebbi napokban Párisban. Mint ismeretes, ezek a tárgyalások már Londonban megin­dultak Európa vezető kiilpolitikusai között. Londonban kedd óta szünet nélkül folytak tanácskozások Európa fontos külpolitikai kérdéseiről s ezekbe VIII. Edwarcl király is bele­kapcsolódott. Már a londoni tanácskozásokról megírták az angol lapok, hogy azoknak messze ki­ható jelentőségük lesz, mert e megbeszélé­sekben nagy szerepet játszott a középeurópai helyzet uj kialakulása. A francia—román tárgyalásokat a Quai R d'Orsayn más nemzetközi természetű tárgya­lások is követik, amelyeket Flandin külügy­miniszter több államférfival folytat s ame­lyeknek jórészt azok lesznek a tárgyai, mint a román uralkodóval folytatandó megbeszé­léseknek. Starhemberg herceg, osztrák alkancellá- ron és Litvinov orosz külügyi népbizto­son kívül a legközelebbi napokban Pá- fi ris’ía várják Rüzsdi Arasz török külügy- I nisztert is, továbbá Borisz bolgár ki- I rályt. 1 Enüitést érdemel, hogy. Károly; román ki-1 A párisi tárgyalások középpontjában most Károlti román király és Titulescu állanak. Károly román király Titulescu külügy­miniszter kíséretében a péntekre virradó éjszaka megérkezett a francia fővárosba. A lapok úgy tudják, hogy a román uralkodó három-négy napig marad majd a francia fővárosban s annak ellenére, hogy a látoga­tásnak kifejezetten magánjellege van. fontos politikai jelentőséget tulajdoní­tanak a látogatásnak. A román király 1030-ban történt trónra- lépése óta most tartózkodik első alkalom­mal a francia fővárosban. A román király Lebrun köztársasági el­nökkel, Sarraut miniszterelnökkel és Flan­din külügyminiszterrel találkozik majd. Nagyon fontos diplomáciai megbeszélésekre kerül a sor — Írják a párisi lapok — amelyeken behatóan megvizsgálják majd Középenrópa statusát. rály párisi látogatásával kapcsolatban az egyik párisi lap megemlékezik arról is, hogy Antonescu román pénzügyminiszter péntek este elutazik Parisba, hogy a francia keres­kedelmi miniszterrel tárgyalást folytasson a francia—román kereskedelmi és gazdasági egyezmény megkötéséről. Litvinov orosz külügyi népbiztos küszö­bönálló látogatásával kapcsolatban a Petit Journal tudni véli, hogy Litvinov mindenekelőtt az orosz-francia kölcsönös segélynyújtási egyezmény mi­előbbi ratifikálását szeretné elérni. A kajnara elnöksége egyébként sál® csütör­tökön úgy határozott, hogy a február 6-iki, csütörtöki ülés napirendjére liizi a francia­orosz, szerződés ratifikálásának kérdését. A Jour ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy a kormánynak most már be kell váltania Ígé­retét, amelyet megalakulásakor az orosz külügyi népbiztosnak adott. Az egyezményt a legsürgősebben ratifikálni kell s semmi sem mutathatja világosabban Flandin és a kormány behódolását a népi front előtt, mint az, hogy Moszkva parancsát teljesiti. A Matin jelentése szerint Károly román király párisi tárgyalásai elsősorban a román­szovjet kapcsolatok kérdéséről lesz szó és e kérdésnek különös jelentősége azáltal lesz, hogy a francia-szovjet segélynyujtási egyez­mény parlamenti jóváhagyása küszöbön áll. A francia-szovjet és csch-szovjet segély­nyújtási egyezmények megkötése óta — irja I a lap — szovjet-román egyezmény megköté­séről is szó van. Romániában azonban élénk aggodalommal fogadják ezt a tervet. A Petit Journal úgy tudja, hogy Károly király azért jött Párisba, hogy itt bizonyos megnyugtató kijelentéseket kapjon. Az Oeuvre értesülése szerint Románia csak akkor határozza el ma­gát román-szovjet egyezmény megköté­sére, ha a francia törvényhozás már jóváhagyta a francia-szovjet egyez­ményt. Paris, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Károly román király tiszteletére Lebrun köztársasági elnök ma délelőtt az Elysée- palotában reggelit adott. A román uralkodó viszonzásul hétfőn este a román követségen ebéden látja vendégül a- köztársaság el­nökét. ár I (Eolytatása a SL oldaton), j*„ **, Litvinov, Starhemberg és Borisz király tárgyalásai FEandinnal Kereskedelmi iiitbizományek (A. Gy.) A hitbizományi javaslat vitás jának folyamán ismételten halljuk enn legelni az ipari és kereskedelmi hítbizo* mányokat. Valahányszor elhangzik a! hitbizományok eltörlésének követelése,5 úgyszólván mindig fölhangzik a csata* kiáltás: „mi lesz az ipari és kereskedőt* mi hitbizományokkal?“ Tisztázzuk a fo* galmakat! Az ipari hitbizományok emlő* getése a nagyipar ellen irányul, szembe* állítva annak prosperitását a mezőgaz* daságnak, elsősorban a nagybirtoknak a helyzetével. Itt azonban — jó- vagy, rosszhiszeműen — alapvető tévedés, vagy megtévesztés forog fenn. A nagy* iparnál nincsenek hitbizományszeru megkötöttségek. A gyár a szabad forga-t lom, szabad verseny tárgyául szolgál,- csak úgy, mint a szabad nagybirtok.; Akik a hitbizományok eltörlését ltiván* ják, nem a nagybirtokok megszűnteié* sét követelik, hanem csak azt, hogy a birtokkötöttség megszűnésével szabaddá,, forgalom- és versenyképessé legyen és szűnjön meg az öröklési jog kiváltságos, tárgya lenni. Más lapra tartoznak a íoM-, birtokpolitikai kérdések, amelyeket <t' magántulajdon elvének a közérdek kí­vánalmaival összeegyeztethető tisztelet-, bentartásával kell megoldani, de ame­lyek nem jelentik a nagybirtok teljes megszüntetését. Éppen ezeken a hasábo­kon volt alkalmunk minden, az ipar, a kereskedelem és a földbirtok szocializá­lását célzó újabb szélsőjobboldali irány­zatokkal szembeszállni. Az olyan nagy­birtok, amely szabad verseny mellett életképesnek bizonyul, éppen úgy fenn­tartandó, mint az a nagyipar, amely ugyis magától elpusztul, mihelyt nem versenyképes. A kartellek és monopóliu­mok ellen, mint amelyek a szabad ver­senyt gátolják és egyes iparágaknak ki­váltságos helyzetet teremtenek a közös­ség rovására, mi komolyan harcolunk. Mindenesetre komolyabban, mint a kor­mány, amely egyfelől nyugodtan tűri pártjának demagógiáját, de ugyanakkor óvakodik minden komoly és elhatározó lépéstől. Ő tudja, miért. Más kérdéssel állunk szemben, ha a ke­reskedelmi hitbizományok létezését vizs­gáljuk. Jogi értelemben vett hitbizo- mánvszerü intézmények természetesen itt sincsenek, de újabb időben mindin­kább érvényesülnek és testet öltenek azok az elgonodlásolc, amelyek épp oly privilégiumot jelentenek -a kereskedelem terén egyes alakulatoknak a többség ro­vására, mint amilyeneket élvez a többi nagybirtokok között a hitbizomány. Ha elolvassuk, hogy elsősorban a mezőgaz­dasági cikkek exportjánál fokozatosan hogy törnek elő bizonyos régi és újkeletű szövetkezetek, hogy lépésről lépésre hogy szorítják ki a legális kereskedelmet mű­ködési területéről, meg keJI állapíta­nunk, hogy a külkereskedelem terén va­lóban kialakulóban van, sőt nagyrészt már ki is alakult egy versenyen fölül álló kiváltságos réteg. Mert tévedés volna azt hinni, hogy ezek az alakula­tok a szabad verseny törvényei szerint nagyobb üzleti agilitásukkal, uj piacok szerzésével, jobb árak biztosításával, a termelés megszervezésével biztosították maguknak az ország exportjának orosz­lánrészét. Ha ez igy volna, nem emel­hetnénk ellenük kifogást. Lássuk azoh- ban, hogy miképpen jött létre ezeknek a vézetőszerepe az exportkereskedelem terén. Először is nagy pénzáldozatokkal az adófizetők pénzéből, tehát a keres* V f

Next

/
Thumbnails
Contents