Esti Kurir, 1936. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

H »meggyilkolt« Okada uj miniszterelnök Kiderüli, hogy él - Rlázadók tizennyolc vezére főbelőtte magái Végleg leverték a tokiói lázadást Tokió, február 29. A Reuter-iroda hivatalosan jelenti: Qkade tengernagyot megtalálták. Okada életben yan. "ü’ Tokió, feb „ár 29. (Reuter) A kormány is megerősíti, hogy Okada miniszterelnököt a lázadók nem ölték meg, mint ahogyan eddig hitték. Okada tengernagyot élve meg­találták. Öngyilkos leit a lázadás tizennyolc vezére Tokió, február 29. (Havas.) A hatóságok parancsára a lázadást vezető tizennyolc tiszt revol­verrel agyonlőtte magát. Tokió, február 29. (Havas.) A japán rádió szünet nélkül felhívásokat bocsát ki, amelyekben fel­szólítja a katonákat, hogy engedelmeskedjenek a császári parancsnak. A lázadók csoportonként adják meg magukat, idig már 400 lázadó tette le a fegyvert. Okada útra miniszter­elnök Tokió, február 29. (Havas.) Általános megrökönyödést keltett ma délelőtt, hogy egyszerre csak megjelent az utcán Okada tengernagy, akiről azt hitték, hogy február 26-ika óta halott. Okada tengernagy felkereste Goto ideiglenes miniszterelnököt és benyújtotta lemondását. Á császár nem fogadta cl a lemondást s felszólította Okada tengernagyot, hogy vegyed újból a miniszterelnökség vezetését és igy Okada marad továbbra is Japán miniszterelnöke. Goto ideiglenes miniszterelnök természetesen lemondott. Hir szerint Okada tengernagy tegnap személyesen ment a császári palotába, hogy elő: dja „mentségeit44 a császárnak. A császár parancsot adott a lázadók megostromlására Tokió, február 29. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) (Déli 12 óra, helyi időszámítás). A japán fő­városban ma délben érte el tetőfokát az a súlyos államválság, amelyet a szerdai kato­nai zendülés felidézett. A mikádó most adott parancsot arra, hogy ha kell fegyveres erőszakkal távolítsák el a zen­dűlőket az általuk megszállva tartott középületekből. ^A mikádó parancsának kibocsátását nagy izgalmak előztek meg. Pénteken este hivata­losan úgy állították be a helyzetet, hogy a zendülők az ultimátumnak engedelmeskedve, hajlandóknak nyilatkoztak megadni magu­kat és a kaszárnyákba visszavonulni. Kide­rült azonban, hogy a zendülőknek csak egy töredéke engedelmeskedett és a zendülők többsége nem hajlandó a kaszárnyákba visszatérni. Szombaton, a i'ggeli órákban a helyzet az volt, >iog’ a z.< li-lák * legfontosabb köz­épületeket még -o'v 'áPva tartották, többek között a rendőr get k, továbbá a mi­niszterelnöki palp tát. A súlyos helyzetet látva, a mikádó végül ir< engedélyt adott arra, hogy a hadsereg megkezdje ostromát a megszállva tartott épületek élien és a zendiilőket fegyve­res erővel lefegyverezze. Ezzel tetőpontját érte el az államcsíny végrehajtásával felidé­zett válság. Általában azt hiszik, l»ogy a mikádó a ten­gerészeti körök befolyására határozta el, hogy kiadja a parancsot a zendülés fegyve­res letörésére. A lapok már nyíltabban Írnak a súlyos helyzetről és a hivatc los részről elhangzó megnyugtató nyilatkozatokkal szemben határozottan ideges magatartást tanúsíta­nak. A lapok hangozta' iák, hogy csak az erős kéz politikája segit és követelik az crőskezü nemzeti kor­mány kinevezését. Neveket a lapok nem emle .nek, hangoz­tatják azonban, hogy a hadsereg csak olyan kormányt fogad el, Amelyben Araki tábor­nok vagy Mazaki tábornok védető szerepei játszik. Sanghai. február 29. A japán nagykövetség szócsöve kijoleutette a Reuter-iroda tudósítója előtt, hogy a zendülők megadták magukat. Losangeles, február 29. (Havas.) A Losangelesben megjelenő Ra- fusimpo cimü lap szikratáviratot kapott To­kióból. A távirat szerint az összes katonák és altisztek délelőtt 12 óra után elhagyták a megszállva tartott középületeket. Már csak négy százados és egy had­nagy, a lázadók vezérei, tartózkodnak Okada tengernagy eltorlaszolt palotá­jában. A lázadók akkor adták meg magukat, ami­kor repülőgépekről kiáltványokat szórtak a lázadók közé s ebben árulóknak nevezték a felkelőket, mert nem engedelmeskedtek a császár parancsának, hogy este nyolc óráig Uritsék ki az épületeket. A zendülők dél felé, miután reménytelen­nek láttak minden ellenállási kísérletet, gú­lába rakták fegyvereiket és kivonultak a megszállva tartott épületekből. Számuk háromezerről mintegy ötszázra olvadt le időközben. Hivatalos közle­mény szerint rövidesen várható az ügy végleges elintézése, noha még nem lehet tudni, hogy miben áll majd ez az elintézés. (Folytatása a 2. oldalon) SOFORT! (A. Gy.) A Gömbös-kormány propai gandisztikus jelszavai és választási igéi rétéi között a telepítésben kicsúcsosodó' földbirtokpolitika volt az egyik, legtöbb! hévvel hirdetett olyan csodaszer, amely hivatva lesz ennek a kormánynak dicsői tetteit időtlen időkig hirdetni. Ha nem is kutatjuk, hogy ennek a földbirtok- politikai programnak éppen a jelen időkben megvan-e gazdasági és szó ciális indokoltsága, hogy megvannak-e pénzügyi előfeltételei, hogy lélektani alapja valóban él-e a tömegekben, vagy, csak mesterségesen, jelszavaktól felidé­zett hangulatot támasztottak mellette,; annyi bizonyos, hogy a kormányigérei tektől és a kormány sajtóban megjelent sokat sejtető, bár semmi konkrétumot nem tartalmazó közleményektől feli zaklatott közvélemény türelmetlenül várta e téren is a beharangozott tette­ket. Végül benyújtotta a kormány a telepítési törvényjavaslatot. Benyú j tón a úgy, hogy annak tartalmáról még nagy általánosságban sem tudóit meg sem­mit senki. A Bakonytól a Szent Györgyi térig, a Szent György-tértől az Észten házy utcáig ankétezt itatták, tán gyaltak — a hivat*! is iurszolgalat szd rmf — ezl; a javaslat ■ >' 'legcsinálfáK^ átgyHviák, ipódci., íLts, félredobták, újrakezdték, kifelé csak annyit leheléit hallani, hogy folyik a lázas munka, azl érdekelt minisztereknek se éjjelük, se nappaluk, a minisztertanács, a párt minden tudását, minden erejét, minden téglahordó-képességét veti latba, hogy megszülessék minden idők reformjai­nak legnagyobbika, amely hivatva van uj magyar életet teremteni a magyar földön. Ami hir kiszivárgott, a sajtóban napvilágot látott a készülő reformalko­tás tartalmából, azt másnap megcáfol­ták, vagy annak pontosan az ellenkező­jével kecsegtettek — végeredményben sokkal többet lehetett arról hallani, hogy milyen nem lesz a törvényjavaslat, mint arról, hogy mi'lesz benne. A hosszú vajúdás után, amely alatt az irányított közvélemény érdeklődését nagyszerűen ébren tudták tartani egy kérdésben, amelynek ezidőszerint való erőltetésére szerintünk semmi szükség nem volt, a benyújtás után három napra ki is tűzték a több mint százszakaszos törvényjavaslat bizottsági tárgyalását. Ez idő alatt az érdekelt bizottsági tagoknak éppen csak annyi idejük lehetett -— mert hiszen ugyanakkor a Ház plénumában egy másik nagyfontosságu javaslat tár­gyalása folyik —, hogy azt átolvassák.- Ez a váratlanul megnyilatkozó, valóban gyorsvonati tempó teljesen készületlenül talált mindenkit, annyival is inkább, rne» sem a nagy nyilvánosságnak, sem a* <■> lekeltségeknek, sem a sajtónak íwm volt módja, hogy még csak hagy vonaJakban is tudomást szerezzen a ja­vaslatban tervbevett intézkedésekről.- Csak elismerést érdemelnek és a kor-, mány bálájára méltóak azok az ellen­zéki bizottsági tagok, akik ennek ellei nére időt és fáradságot nem kiméivé, alaposan iftanulmányozták a javaslatot és ilyen rajtaütésszerű beterjesztés elle­nére, azt tárgyilagos és beható vila tár­gyává teszik. Minden hivatásának fele­lősségét átérző í örvényhozónak lelki- ismereti kötelessége ez egy ilyen termé­szetű javaslatnál, ainely mélyrehatóan belenyúl jogrendszerünkbe, messzemenő beavatkozást biztosit a v indenkori kor­mányoknak a magántulajdonba, saját indokolása szerint gyökeres változáso­kat van hivatva elő)déznvj gazdasági és szociális téren és kiszámilfiatatlan poli­tikai következményei is lehetnek. Erre 4

Next

/
Thumbnails
Contents