Esti Kurir, 1936. április (14. évfolyam, 76-98. szám)

1936-04-01 / 76. szám

Budapest, 1936 FÓSierkCSltÓ : RASSAY KÁROLY április 1, szerda Izgatott találgatások Hitler ellen­javaslata körül Németország elhalasztja a Rajna-vidék megerősítését London, március 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Daily Express berlini levelezője szerint Hitler Franciaország iránti barátságos gesztust tervezett. Azt akarta javasolni, hogy a bét ország megbízottai üljenek össze és tanácskozzanak a i’enforgó ellentetekről. Flandin vasárnapi beszédének tartalma miatt azonban tervéről lemondott. Paris, március 31. (Az Esti Kurír tudósitójának távirata.) A francia közvélemény nagy izgaüommal vár ja Hitler kancellár uj békejavaslatait, amelyeket ma nyújt át Berlinben Ncu- yath báró birodalmi külügyminiszter Sir Erié Phips berlini angol nagykövetnek. A német javaslatok közzétételét az esti órákra várják. Az angol kormány természetesen azonnal tájékoztatja az dlen javaslatokról a lo- earnói egyezmény többi szignatárius ha­talmát, tehát Franciaországot, Olaszor­szágot és Belgiumot is. Flandin külügy­miniszter, aki az utóbbi napokat yonnei választókerületében töltötte, a keddre virradó éjszaka hazautazott Párisba s a Quai d‘Orsayn várja be a német emlék­iratot. A francia sajtó egyre erélyesebben sürgeti az angol-francia katonai tárgya­lások megindítását s ezt a célt szolgálta Corhin -londoni francia nagykövet hétfő délutáni látogatása is az angol külügy­minisztériumban. Edén külügyminiszter Vansittart külügyi államtitkár társaságá­ban fogadta a francia nagykövetet, aki a március 19-én létrejött londoni megálla­podásra való hivatkozással felszólította az angol kormányt, hogy tegye lehetővé az angol-fran­cía-belga vezérkari megbeszélések mielőbbi megkezdését. Edén, a párisi lapok szerint, azt vála­szolta, hogy végleges időpontot még nem 1 jelölhet ki, mert a hétfői angol minisz- C tért au ács erre vonatkozóan nem hozott | kiöntést, hanem úgy határozott, hogy fi megvárja a német kormány keddre jel- $ jrett elíen javaslatait. Ezeket az ellcnjavaslatokat szerdán vitatja meg az angol minisztertanács S előreláthatóan ugyanakkor döntenek a vezérkari tárgyalások megkezdése ügyé­ben is. Edén azzal búcsúzott Corbin nagykövettől, hogy szerdán délután új­ból találkozni akar vde és akkor majd közli az angol kormány végleges vála­szát. A párisi lapok azt hiszik, hogy a vezérkari értekezlet már a jövő héten megkezdődik Párisban. A Petit Journal értesülése szerint a hétfői engol minisztertanács hosszabb vita l.;íán arra az álláspontra helyezkedett, * Fogy must már sem szabad kétlsHir.! :z | pngol-francia és angol-belga katonai tár- B gyalások megkezdését, ügyelni kell azon­ban arra, hogy ne sértsék meg Német­ország érzékenységét és ezért hasonló vezérkari tárgyalásokat kell kezdeni a németekkel is. A Jonr szintén úgy tudja, hogy az angol kormány Németországot is meg akarja hívni, hogy küldjön ki vezérkari tiszte­ket Londonba angol-német katonai tár­London, március 31. (Az Esti Kurír tudósitójának távirata.) Valamennyi londoni lap megállapítja, hogy az angol kormány kebelén belül súlyos nézeteltérések állanak fenn az angol-francia katonai tárgyalások tekin­tetében és hogy több miniszter a legélesebben ellenzi a Franciaországgal való szoros katonai együttműködést. A lapok mindamellett bizo­nyosra veszik, hogy az angol vezérkar meg­bízottjai közvetlenül a húsvéti ünnepek után Párisba utaznak és megkezdik a tanácskozásukat a francia nagyvezérkarral, miután a locarnúi halaknak legutóbbi egyez­ménytervezetében Anglia kifejezetten köte­lezte magát Franciaország keleti határának biztosítására és most már nem tud többé meghátrálni. Egyes lapok szerint a vezérkari tárgyalások még husvét előtt megkezdődnek. A Times diplomáciai levelezője szerint az angol mimszlerek tegnapi értekezletén az az aggodalom jutott kifejezésre, hogy a vezér­kari megbeszélések esetleg túlságos tágkö- rüak ki.-zr.ck. A munkáspárti Daily kUarakl is ■« \3iiiB* gyaiások céljából. A Jour londoni tiuló- . sitója egyébként úgy tudja, hogy az an­gol vezérkari tisztek kizárólag technikai részletkérdésekről tárgyalhatnak és szó sem lehet arról, hogy Anglia uj katonai szövetséget kössön Franciaországgal vagy Belgiummal. Az angol kormány nagyon vigyáz arra, hogy semmiféle újabb kötele­zettséget ne kelljen vállalnia az európai kontinensen. A lap szerint egyébként még koránt som bizonyos, hogy a párisi vezérkari érte­kezlet már ezen a héten megkezdődik és sokkal valószínűbb, hogy a tárgyalások a jövő hétre maradnak. I zéki szabadelvű News Chronicle szerint a kormány három szabadelvű tagja, névszerint Sir John Simon belügyminiszter, Ernest Brown munkaügyi miniszter és Sir Gódfreg Coltins skóciai államtitkár élesen bírálja a vezérkari megbeszéléseket. A Dalig Mail politikai levelezője megerő­síti a kormány kebelében felmerült nézetelté­rések hírét. A Morning Post politikai levelezője sze­rint a Sünon-pártnak csupán kis töredéke követeli a megbeszélések elhalasztását, el- I lenben maguk a Simon-párti miniszterek l nem csatlakoznak ehhez a követeléshez, ha- 1 nem vállalják a felelősséget a Fehér Könyv I javaslataiért. A Daily Telegrapli diplomáciai levelezője szerint Franciaország és Belgium tudni kí­vánja, hogy egy esetleges locarnói háború kezdetén milyen szá­razföldi, tengeri és légierővel sietne se­gítségükre Anglia? 1 Nagyon valószínűtlen, hogy az angol vezér- | kar ilyen részletes megbeszélésekbe bocsát- 1 kozzék. Az arról tengeri haderő jelentékeny ff része az otasz-abesszin viszály miatt jelen- EJ J 5i, a 2. oldalon) Hitler ellen; avaslatának négy pontja London, március 31. A Daily Express szerint Hitler válaszának irányvonala a következő lesz: 1. Visszautasítja azt a felhívást, hogy a francia-szovjet egyezmény elleni ki­fogásait a hágai nemzetközi bíróság elé vigyék. 2. Visszautasítja azt a javaslatot, hogy a Hajnavidéken húsz kilométeres katonamentes körzet létesüljön. 2. Bizonyos feltételek melleit felajánlja, hogy elhalasztja egy időre a Rajna- vidék megerősítését. 4. A huszonötéves támadást kizáró szerződésről szóló ajánlatát kibővíti azzal, hogy azt Ausztriára, Csehországra és Litvániára is kiterjeszti. Eszmék védelme (A. Gy.) Bírói ítélet bélyegezte meg egy nyilván hiányos beszámithatóságu egyénnek a 48-as idők nagy embereit gyalázó és az akkori eseményeket Kun Béláék forradalmával párhuzamba állitó cikkét. A közvélemény megnyugvással veszi tudomásul ezt az Ítéletet, amely megállapítja, hogy 1848 nagyszerű nem-' zeti ébredését nem lehet a vesztett há­ború után beállott és egy terrorisztikus eszközökkel dolgozó szervezett csőcse­lék által a maga céljaira fölhasznált föl* fordulással közös nevezőre hozni. Való­ban az ország egész társadalmában élő meggyőződés nyert ezzel a birói ítélettel kifejezést, mert nem akad senki ebben az országban, aki azonosítaná magát a modern Magyarországot megteremtő eseményeknek és embereknek az elitéit által alkalmazott beállításával. Ha ez azonban igy van, lehetetlen észre nem venni azt az ellenmondást, amely a 48-as idők emlékének a törvény teljes szigorával alátámasztott birói vé­delme és a mai rendszer híveinek a 48-as eszmékkel szemben tanúsított magatar­tása közölt mutatkozik. Ebben a pillanat­ban m£r nem is az érdekel, hogy mi lesz a szóbanforgó és föllebbezés alatt álló ügy folytatása az igazságszolgáltatás elölt. Elintézik azt majd, bizonyára köz­megnyugvásra, a bírák, ügyészek és ügyvédek. De fönnmarad a nagy kérdés, hogy ha nem szabad, lia nemzetgyalázás- sal egyértelmű 18A8-ról abban a hang­nemben írni, ahogyan azt ennek az ügy­nek a vádlottja tette, vájjon milyen elbí­rálást érdemel az a hangnem, amelyet 1848 vívmányaival szemben mind sűrűb­ben hallunk? Amely a jobbik eselben ezeket a vívmányokat avult, idejüket múlt, „levendulaillatu44 és „dohos“ esz­méknek minősiti, a rosszabbik eselben pedig az 1848-ban megindult fejlődést egyenesen felelőssé teszi összes gazda­sági és szociális bajainkért, sőt Triano­nért is. Ha helyes — aminthogy föltét­lenül helyes — az Ítéletnek az a megál­lapítása, hogy 1848 az egész magyar nemzet megmozdulása volt, milyen Ítéle­tet érdemelnek azok, akik az egész nem­zet megmozdulásából megszületett intéz­ményeket gyalázzák és ellenük izgatnak? Ugyanazok, akik egy egészen jelentékte­len lapocskában megjelent cikk miatt köriilhordozták a véres kardot és felhá­borodva hirdették, hogy meggyalázták Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és a már­ciusi ifjúság emlékét, állandóan és fo­lyamatosan gyalázzák Kossuth, Petőfi és a márciusi ifjúság agitációja folytán is megszületett demokratikus intézménye­ket, a parlamentarizmust, a sajtószabad­ságot, a felekezeti egyenlőséget, gazda­sági szabadságot. Hol van itt a következetesség? Megvet deni az egyik oldalon Kossuth Lajos em­lékét, a másik oldalon pedig szembehe­lyezkedni az ő egész politikai program­jával? A legitimista politika nyakába akarják varrni a felelősséget a 1848-at meggyalázó cikkekért, holott ennek a politikának a hívei valamennyien az ISáS-ban kivivőit parlamentáris demo­krácia alapján állanak, amelynek viszont ők esküdt ellenségei. Önkéntelenül arra kell gondolnunk, hogy ezeknek az urak­nak csak azért szent Kossuth Lajos em­léke. mert a végső elkeseredés pillanatá­ban ő csinálta a debreceni trónfosztást, Petőfié meg azért, mert ő irta azt, bog}' „akasszátok föl a királyokat44. De a kormányzat is viseli a felelős­séget azért, hogy ma előfordulhatnak az ilyen, mindenki által elitéit Ízléste­len és otromba támadások történelmünk­1 1 MA: DUBARRY GRÓFHŐ ^jjfBÜHŰGYI RE1TVÉHYVERSEHYÖHK Anglia nem hátrálhat meg

Next

/
Thumbnails
Contents