Esti Kurir, 1936. május (14. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-01 / 100. szám

Budapest, 1936 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY május 1, péntek ÚJABB IZGALMAK AUSZTRIA MIATT Az osztrák kérdés az angol minisztertanács előtt - Éles német tiltakozás a írancia sajtó hirei ellen Berlin, április 30. (Az Esti Kurír távirata.) Az egész német v^ajtó a legnagyobb felháborodással tiltakozik azok ellen a híresztelések ellen, hogy Németország katonai akcióra készül b AriÁ^dÉlfta <Vh >;<v v bajor hstárvMé- "•V, folynak a német katonai készülődések. Valamennyi lap francia körökben keresi ezeknek a fantasztikus híreknek a kiagyalóit és óva inti a világ közvéleményét attól, hogy hitelt adjon ennek a politikai kutinérgezés- nek. Minden józanul gondolkodó embernek látnia kell, hogy mi folyik itt. Párisban és más fővárosokban megint visszatértek a régi módszerekhez s a legvadabb dolgokat talál­ják ki, csak azért, hogy ellenséges hangulatot teremtsenek Németország ellen. Addig, amig az ilyen kútmérgezés csak egyéni akció, hi­degen hagyja a német népet, amint azonban kiderül, hogy rendszeres izgatásról van szó Németország ellen, fel kell emelni a tiltako­zás szavát. A német lapok főleg azt tartják feltűnőnek, hogy az egész párisi sajtó ugyanazokat a ha­mis jelentéseket közli és hogy még a je­lentésekhez fűzött kommentárok is fel­tűnően egyöntetűek. A Lokalanzeiger véleménye szerint az újabb németellenes rágalomhadjárat részben egyes francia pártok választási propagandá­ját szolgálja, részben pedig arra enged kö­vetkeztetni, hogy bizonyos francia oldalról minden eszközzel meg akarják akadályozni a Németországgal tervbevett diplomáciai tár­gyalásokat. Egész Franciaország megint tele van a német veszedelem rémhírével. A francia propaganda minden olyan esetben ismét a régi hazugságokkal jön elő, amikor arról van szó, hogy lehetetlenné kell tenni a kibékülést Németországgal. Valahányszor Európában úgy alakul, a helyzet, hogy a béke biztosítása komoly stádiumba jut, meg­ismétlődik ez a francia propaganda. A Deutsche Allgcmeine Zeitung szintén azt Írja, hogy a békebontók nemzetközi tá­bora újabb hazugságáradalot zudit Német­országra. A nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, a Völkischer fíeobacliter többek közt a kö­vetkezüket írja: Már most számtani pontos­sággal meg lehet jósolni, hogy a hivatásos zavarkeltők úgy Európában, mint az egész világon rögtön fokozzák tevékenységüket, mihelyt úgy alakul a helyzet, hogy becsüle­tes tárgyalások és őszinte eszmecsere le­hetővé tennék a népek igazi békéjének biz­tosítását és nyugodt nemzetközi légkör megteremtését. Ilyen esetekben mindig megszólalnak a harsonák és vészriadót fúj­nak. A leghihetetlenebb híreket kürtölik vi­lággá, csak azért, hogy bizalmatlanságot és idegességet keltsenek és megzavarják a tárgyalások nyugodt le­folyását. Nagyon jól ismerjük ezeket a zsoldosokat. Mindig ugyanazok a sötét elemek garázdál­kodnak. Lázas buzgalommal beszélnek bé­kéről és ugyanakkor szítják a tüzet, mert tudják, hogy csak a zavarosban tudnak ha­lászni. Nemzetközi összeesküvők zsoldosai mutogatják egyik kezükben a békepártnak rűásik kezükben azonban tfizettővit rejte­getned. '-.W c­¥ ? A Hémstországtioz intézendő kérdések az angol miniszter- tanács előtt London, április 30. A Dailg Telegraph diplomáciai levelezője szerint a mai minisztertanács a Németor­szághoz intézendő következő kérdések kör­vonalazásával foglalkozik: 1. Miként gondolkodik Németország a szerződések jövendő tiszteletbentartásóról? 2. Mit ért egyenjogúság alatt? 3. Mi a pontos értelme annak a követelés­nek, hogy az alapokmányt válasszák szét a békeszerződéstől ? A minisztertanács dönt majd afelett, hogy az idevonatkozó kérdések milyen messzire Most mái ~ hlRInyüs. h^y’azí Is meg, r- dezik Németországtól, vájjon azúr. a táma- dásfldzáró egyezmények, amelyeket egyes hatalmaknak felajánlott, magukban foglal­ják-e az alapokmányban vagy más kétol­dalú szerződésekben foglalt kölcsönös se­gélynyújtási kötelezettséget is. Azt ajánlják továbbá, hogy a nyugati légegyezmény egy­szersmind a légi haderők korlátozásával is járjon.. Valószínűleg Írásos kérdések és feleletek alakjában, nem pedig emlékirat utján igyekeznek majd tisztázni Németország szándékait Ausztria, továbbá a német-orosz támadástkizáró egyezmény kötésének lehetősége ügyében. Hir az osztrák kormány Ifejjászervezéséről Linz, április 30. A Linzer Volksblatt mai számában szen­zációs hirt közöl, amely szerint az osztrák kormány újjászervezése küszöbön áll. A lap szerint a kormányrekonstrukció végrehajtása már a jövő héten megtörténik. Az osztrák kormányt már most újjáalakí­tották volna, azonban nem akarták a kor­mányrekonstrukciót egy olyan időpontban eszközölni, amikor a szövetségi pénzügymi­niszter, Draxler, a Népszövetség pénzügyi bi­zottsága előtt Ausztria pénzügyi helyzetéről számol be. Ha a pénzügyminiszter visszaérkezik, a kormány lemond és egyes tagjait uj em­berekkel cserélik ki. Bécsi mértékadó politikai körökben úgy tudják, hogy Strobcl földmivelésügyi mi­niszter Dobretzberger népjóléti miniszter, továbbá Sindcrich népjóléti államtitkár ki­lépnek a kormányból. A két kitépő miniszter helyét Weber ud­vari tanácsos, az osztrák távirati iroda fő- szerkesztője, illetve Resch egyetemi tanár fogjá betölteni, fi cseh egyetemi tanár egy Ízben már volt népjóléti miniszter. Feltűnést keltett, hogy a linzi lap híradá­sának közlését a bécsi lapoknak megtiltot­ták. A telepítési javaslat a felsőházi módosítások miatt visszakerül a képviselőházba mutatni. Meggyőződése az, hogy ilyen javas­latokkal akkor kell előállni, amikor erős szükséglet még nem dörömböl az ajtókon. Ezután azt hangsúlyozta a földmivelésügyi miniszter, hogy gróf Károlyi Gyulának, a te­lepítési törvényjavaslat 16. és 29. szakaszá­nál benyújtott módosításai megnyugvást kelthetnek. Ami a LEBOSz követeléseket illeti, a Ml­i NEMI Mi van a titkos választójoggal? Mi van a miniszterelnök által lélek taposásnak minősített nyiltszavazásos rendszer és a magas bírói fórumok által erkölcstelen­nek minősített ajánlási módszerek eltör* lésével? Mi van a pártos-trükkös geo­metria felszámolásával, a kerületek’ arányosításával? Mi van a demokra­tikus parlamentarizmus, a civilizált és önérzetes nemzethez egyedül méltó modern alkotmányosság ez alapjai­nak megteremtésével, melyet Ká­rolyi Gyula gróf után már Gömbös Gyula is kormányprogrammá tett? Már csak „korrektivumokról“ hallunk, a nemzeti közvélemény különféle készülő gátjairól, szűrőiről és csonkitó eszközei­ről, de magáról a nemzeti közvélemény, megnyilatkozási keretéről nem. És be­tetőzésül most olyan javaslatokról ka­punk hireket, amelyek ha valóra válná­nak, teljesen megfosztanák a magyar népet az önrendelkezés lehetőségétől. Mert arról van szó állítólag, hogy7 a képviselőház tagjainak majdnem felét érdekképviseletekkel és törvényhatósá­gokkal küldetik ki; hogy a felsőház, melyben a7 érdekképviseleti és törvény­hatósági kiküldöttek eddig helyet foglal- '.'WMh ... !r 1 -(Víftnáz alakúi, melynek tagjai az államfő által kinevezett főrendeken kívül csak a főúri családok kiküldöttei lesznek; a kép­viselőválasztások elleni panaszok elbírá­lása pedig nem a közigazgatási bíró­ságra, hanem egy képviselőházi bizott­ságra fog tartozni... Ezekre a torz ötletekre az egészséges magyar közvélemény csak egyetlen ha­tározott szóval felelhet: nem! A magyar nép szabadságának és önrendelkezési jo­gának azt az elsikkasztását, alkotmá­nyunk szellemének azt a kiforgatását és meghamisítását, amit az ilyen „érdek- kcpviseleti** és „törvényhatósági*1 parla­mentarizmus jelentene, semmi szin alatt nem fogadhatjuk el! El kell ezt vetnünk nemcsak azért, mert összeférhetetlen a magyar demokráciának azokkal a régi követeléseivel, amelyek nélkül modern, „népies** állami, gazdasági és társadalmi politika elképzelhetetlen — hanem ösz- szeférhetetlen a megszentelt hagyomá­nyokkal is, amelyeken a magyar nemzeti függetlenség és alkotmányosság kiépült. A képviselőháznak ilyen kormányérde­keket és rendi szempontokat képviselő testületté való átalakítása: az első —- vagy talán nem is az első, de minden­esetre nagyon messzemenő lépés volna idegen talajból nőtt diktatúrák áthono- silása, parancsuralmi berendezkedések intézményesítése felé. Hogy nem az egész parlamentet söpörnék el, „csak * közel a felét állítanák össze olyan ele­mekből, akiket nem a polgárság választ — ez a „csak** a lényegen mit sem yál- toztat. így kezdődik, aztán folytatódik... Ehhez stílusosan simul a másik tőrvény- hozótestiilet feudális izii átszabása, vala­mint az a szellemes ötlet, hogy a válasz­tási visszaélések elbírálását vonják ki a független bírói fórum illetékessége alól s bízzák magára a mesterséges eszközök­kel összeállított parlamenti többségre, Miért nem mindjárt a kormánypárt bí­rálja felül, hogy jelöltjei közül kit illet a mandátum? Hiszen a felröppent tervek­től ez az elgondolás sem esnék éppen tá­vol! A pártönkénynek, a „totalitásos"* állameszménynek, a diktatúrának , szál- láscsinálója volna az a választójogi anti- reform, .amelyről a legú jabb hirek fel­röppenjek. Minden alkotmányos érzékű magyarnak, minden öntudatos, önérze­tese szabad'r ojgáv -.ik övsze Xcl! fognia. Ivrv ......... 1 ' ' valóra ne váljék! A felsőház egyesitett bizotlságai ma dél­előtt Oswald István elnöklésével folytattak a telepítési törvényjavaslat tárgyalását. Tegnap befejezték az általános vitát, ma délelőtt pe­dig Darányi Kálmán földmivelésügyi minisz­ter válaszolt az általános vitában elhangzott felszólalásokra. Kijelentette, hogy a fölme­rült politikai Te*'.'.;'autókra rom kivan ref­lektálni, egy momeniumra mégis ra klváD 1

Next

/
Thumbnails
Contents