Esti Kurir, 1936. június (14. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

Budapest, 1936 Főiierkeiztő; RÁSSAY KÁROLY junius 3, szerda Nem szívbaj okozta a halálautó sofforjének tragédiáját »■ ir 1 1 ■■■■■■ 1 »— ■ ■■ ■ 1 ■ ■■■■i ".I™ ■■■■■■■ v Az igazságosság és egyenlőség békéjéről beszélt Léén Blum Kijelentette, hogy a népfront programját akarja megvalósítani - Teljes nyugalomban folyt le az uj francia képviselőház első ülése Paris, junius 2, (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A szocilista párt kongresszusának legki­emelkedőbb eseménye León Blum jövendő miniszterelnök nagy beszéde volt. A szocia­listapárt vezére beszédében mindenekelőtt Igyekezett az eljövendő kormány irányelveit ismertetni. Kijelentette, hogy a szocialisták a választási küzdelem során bebizonyították, mennyire képtelen a kapitalizmus az embe­riség előrehaladásában résztvenni. A szocialisták egy uj emberiséget akar­nak. A legutóbbi választási csata azonban nem a szocialistáknak hozta meg az abszolút többséget, hanem a népfront pártjainak. Ezért az uj kormánynak nem a szocialistapárt programját kell megvalósítania, hanem a népfront együttes célkitűzéseit. ÍA kormányzatot nem erőszakkal kell meg­változtatni, hanem a nagy változásnak be­lülről kell kialakulnia. Továbbra is nyitott marad az a kérdés, lehetséges-e a békés át­alakulás? A szocialisták a jelenlegi körülmények között csakis a népfront többi pártjával egyetemben készíthetik elő az uj kormány­zati rezsimet. A inunkástömcgeknek meg kell ezt érteniük és bizalommal lehetnek az eljövendő népfront-kormánnyal szemben. — Sokan Kcrcnszkivel hasonlítanak üsz- szc — kiáltott fel ezután I.eon Blum. — Higyjétek el azonban nekem, hogy a Franciaországban jelenleg uralkodó politikai helyzet után semmicsetrc sem következik majd Lenin Kercnszki után. León Bium ezután hangoztatta, hogy a francia politika egész Európa érdekében is tevékeny akar lenni és felszólította az eudó- pai közvéleményt, hogy legyen bizalommal az uj férfiakkal szemben. A világnak meg kell hallania az ujférfiak hangját. A francia szocialisták, akik hiiek ma­radtak az internacionáléhoz, az igazsá­gosság és egyenlőség békéjét akarják, osztatlan és leszerelt békét. León Blum végül felszólította a kongresz- szust, hogy legyen bizalommal iránta. A kon­gresszus tagjai nagy lelkesedéssel fogadták a beszédet és bizalmuknak azzal adtak kifeje­zés!. hogy a szónok felszólítása után azonnal félbeszakították a vitát és még a szavazást sem rendelték el. Páris, junius 2. A szocialista párt nagygyűlése a felszóla­lások elhangzása után megválasztotta az ál­landó végrehajtó bizottság és a- szocialista munkásinternacáonálé ki­küldötteit. Ez utóbbiakul Blumot, Bracket, Longuet-t, pótagokul pedig Víncent Auriolt, Grum- bachot és Zyromskyt választoltak meg. Blum a párt hivattas lapjának, a Popula|fe- nek politikai igazgatói tisztségét is megtar­totta. Párizs, junius 2. A lapok megelégedéssel emelik ki, hogy az uj képviselőház első ülése teljes nyugalomban folyt le és nem vált be azok várakozása, akik heves tünte­tésekre vagy összecsapásokra számí­tottak. Az Oeuvre sürgeti, hogy Blum adjon pro­grammot és jelölje meg szabatosan azokat a célokat, amelyeket a néparcvonal kor­mánya közvetlenül meg akar valósítani. Blumnak a legközelebbi hónapokban, — írja a lap — sok nehézséget fognak okozni a «többet ígérők ». Cachin kommunista szenátor a kommu­nista Humanité hasábjain sajnálkozását nyilvánítja azon, hogy a szocialisták elmu­lasztották az alkalmat a szocialista a kommu­nista párt szervezeti egységének megvalósí­tására. A szocialista és a kommunista mun­kásokat felhívja, hassanak oda minden or­szágban, hogy végre tömöritsék egységes tá­borban a béke minden barátját a fasizmus és a háború elen. Az.‘«Echo de Paris> azt irja, hogy Paul- Boncour nem lép be az uj kormányba', Chautemps pedig tárcanélküli miniszter iesz. A négus törhetetlenül bízik Angliában London, junius 2. A négus kíséretével együtt az Oxford-gőzös fedélzetén Gibraltárból Southampton felé utazik. Útközben angolul tanul és a hajó olvasósza­lonjában buzgón betűzi az angol lapokat. Fia, a tizennégyéves liarari herceg, aki Gib­raltárban angolszabásu sportruhát kapott, a hajó fodrászának egész olaj- és pomádékész- letét kifosztotta annak az eredménytelen kí­sérletnek a céljaira, hogy gyapjas hajfürtjeit angol módon simára tapassza le. A Daily Express kiküldött levelezőjének csak mini elrejtett potyautasnak sikerűit a négust a hajón elkísérnie, mivel a gőzös tiz megürült fülkéjére többszáz kiváncsi ame­rikai pályázót!. A négus örömmel értesült a levelező «merész tette* felől és kijelentette, hogy az újságíró olyan, mini a katona: min­dig készen áll arra, hogy a veszedelmekkel szemlienézzen. A Xcws (’.hronicle levelezője előtt a négus kijelentette, hogy törhetetlenül bízik Angliában, amely bajban igazi jóbarátnak bizonyult. Bizik Franciaországban is. Angliában leple­zetlenül el akarja mondani, mi történt a há­I borúban. Reméli, senki sem fogja akadá­lyozni mozgási szabadságában. Arra a kérdésre, hogy milyen végső elinté­zésre vár, rejtélyes mosollyal igy felelt: — Genf majd megtalálja a megoldást. Abesszínia politikája hajszálnyit sem válto­zott. Róma, junius 2. A Giornaie dTtalia a Népszövetség össze­hívásának kérdésével foglalkozva hang- sulyozza, hogy Olaszország teljesen és tar­tósan távol tartja magát minden genfi előre­törésben való részvételtől. Olaszország elhagyta Genfet és nem tér vissza Genfbc mindaddig, amig az abessziniai kívánságok és az általános kérdések tekintetében nem teremtettek tiszta és elfogadható helyzetet. Minden olyan kísérlet, hogy politikai csere­üzletet hozzanak létre Olaszország és az Abessziniában érdekelt többi állam között, csak zárt ajtókra talál Olaszországnál. A fasiszta uralmat Abessziniában teljesen és véglegesen megalkották, ennek a helyzetnek és a határuknak megváltoztatása már nem lehetséges flz egyetlen út Rassay Károly két héttel ezelőtt azt £t megállapítást tette, hogy a mai politikai életben az organizált hipokrizis uralkoi dik.. Nagyszabású szegedi beszédében^ mely klasszikus tisztasággal fejezte ki az, alkotmányos józan magyar közvéle-* menynek a fennálló viszonyok miatt ér- zett aggodalmait, részletesebben is kifejt tette idézett régebbi megállapításának* tartalmát. Felfejtette azoknak a divatos frázisoknak szövedékét, amelyek a való-! ságos közjogi, gazdasági és társadalmi problémákat betakarják a nagyközönség szeme előtt, átvilágított a homályos zűr-! zavaron, amelyet egyes klikkek becs-! vágya mesterségesen fejlesztett, hogy a megzavart itéletü, felcsigázott képzeletű tömegek szenvedélyét fogja be saját ha-! talmi aspirációinak szolgálatába. Kii mutatta az áthidalhatatlan ellentmondás sokat a gyakorta hallott, sőt ugyanazon! körökből és nemegyszer ugyanazon! személyek szájából hallott szólamok és( kijelentések közt. ,,Ha ma a képviselő1 ház folyosóján titokban mikrofonokat helyeznének el — állapította meg Rflssayj —, amelyek a becsületes emberek siil-t togó aggodalmait az, r szóig elé harsog­nák, a nemzet a felszabátliilás érzésével látná, hogg egy kicsi, hatalomra törő, po­litikailag iskolázatlan csoport kivételével,- pártkülönbség nélkül egy akarat tölti el a jöszándéku emberek lelkét: megmeiu teni az országot a feltörekvő szélsőségek1 tői és megteremteni az alkotmányos kon­szolidáció fellétcleit!“ Ez az egy akarat uralkodik — hol lepi lezetten, hol leplezetlenül — a felelősség- teljes közéleti férfiak körében, de ami még fontosabb: ez az akarat uralkodik az egész nemzeten. A nemzeti egység, ez a sokat emlegetett, előbb kigunyolt, majd az ellenzéktől átvett, homályos frázisok özönében megfüröszlött, külön-* féle diszlobogókkal, díszjelvényekkel, diszfelvonulásokkal, külföldi mintázatú cicomákkal megspékelt és hatalmi tö« rekvések szolgálatában diszkreditált jel- szó — az igazi nemzeti egység érzése és gondolata minden meghurcoltatás és komproniittálás után és ellenére is ele-i ven maradt. A valódi nemzeti egység, a komoly nemzeti összefogás vágya ele­venen él a lelkekben, s az alkotmányos eszme az a jegecesedési pont, amely a józan, komoly épitőerőket köréje vonja. Ha a mikrofonnal, melyet Rassay Ká­roly említett, vagy egy még finomabb műszerrel, amely a lelkiismeret és be-, látás hangjainak rezdülését képes lekot-t tázni, összeállítást készíthetnénk arról, hogy ki Ilivé az erőszakos egypártrend- szernek, a „totalitárius" elgondolásnak, a gyűlölködésnek — s ki akarja a társa­dalomnak a vélemények kölcsönös liszi teletbentartásából kialakuló, a szabadi Ságokat és jogokat megvédelmező, orgai nikus egységét: kiderülne, hogy az utób­biak megsemmisítő többségben vannak. Miért nincs hát elég erő az alkotmányos nemzeti egység akaratában ahhoz, hogy, kialakítja a jog, a józanság, a szabadi ság kemény és félreérthetetlen célkitüi zé.sü arcvonalát? Rassay Károly meg­mutatta a közvéleménynek a tisztulás, a kibontakozás, a- céltudatos haladás egyetlen járható útját. Aki átérzi a nem­zet mai helyzetét, annak erre az útra kell lépnie. •

Next

/
Thumbnails
Contents