Esti Kurir, 1936. november (14. évfolyam, 252-275. szám)

1936-11-04 / 253. szám

1936 XI. 4, SZERDA ísíH£» _ 9 . iZuá^idA Vétes vízióként rémlik fel a kép­zelet előtt a jövő század? -— nem: a jövő évtized, de talán a jövő esztendő regénye, amely sötét tragédiájával túl fogja szárnyalni a fantázia nagy költőit, egy Jókait, egy Welint. Meri ugyan miként támadhatnak egymásra ellenségek, ha testvér a testvért bombazáporral mészárolja — mint most Madrid terein és utcáin történt — s még csak nem is a harcban álló katonai alakulatot, hanem asszonyt és gyereket, békés járókelőt, riadt mun­kásleányt, aki nem tudott hová mene­külni az utcai zajtól hnllhatatlanul közeledő repülőgépek elől s akiről még fel is leheteti tenni, hogy egy részük. talán nagy részük az ostromló csapatok színeit hordja szivében? Bor zalmas Ízelítőt kapott a világ, hogy hová tud és hová fog fajulni a háború gyűlölete és korlátlansága, ha egyszer nem egy szerencsétlen és saját véré­ben fetrengö ország elhatárolt terüle­tén, hanem a futótűz szabadságával lobbanva —. mint már egykor — el­lenség ellenségre veti magát és nem is akar kímélni senkit és semmit,.. Amikor nem saját fővárosát bom­bázza, amelynek minden bedőlt falá­val, minden leomlott kövével egy da­rab szive kell, hogy együtt pusztuljon az ostromlónak — de amikor még dicsőséget is érez majd benne és szol­gálatot és eredményt és győzelmet. .4 szerencsétlen Spanyolország ön­magán arat győzelmet minden uj nap­pal. De mi lenne, egek, ha nem benső háborúság, ha nem polgárharc, hanem az elszabadult elemek fékevesztett küzdelme rázná ezt a szerencsétlen, amúgy is ezer nyavalyától meglátoga­tott világot? Az emberiesség eltakarja kezével a szemét; — de hiába nem akarja látni: ennek a szörnyű tűznek fénye keresztülcsap a húson és ■ csonton, a civilizáció, « kultúra auto- dafójának mindent elpusztító erejével. Jtecsze: az élet a maga hétköznapi gondjaival azért egyenletesen menetel tovább. S ezek a hétköznapi gondok néha nem is egyszerűek. Megoldásuk nem is könnyű. Itt van például az el­hunyt miniszterelnök egyik titkárának, az alezredes urnák esete. Vájjon mi le­gyen vele? Államtitkár nem lehet, mert ezen a vonalon a kormány, igen böl­csen, már állást foglalt, csak a leg­szükségesebb posztokat töltve be, de nem szaporítva az ország mai nehéz helyzetében a stallumokai. Igen, igen. De valaminek viszont a kitűnő úri­emberrel mégis csak történni kell. Nemde? Osztályvezető legyen-e tehát, vagy főtanácsos, ez itt a probléma, amely e pillanatban a magyar glóbus csueskérdésévé növi ki magát. A tűz­oltó fő parancsnoki állás sajnos már be van töltve ugyancsak személyi titkár állal — arról nem szólva, hogy talán ebben az esetben az igénynek meg sem felelne. Még egynéhány más állás is be van töltve, amelyet menthetetlen feledékenységből elfelejtettek nyitva- tartani az univerzális tehetségű minisz- ieretnöki titkárok számára. Igaz — mondják —, hogy vannak ebben az országban tisztviselők, akik nemhogy évek, de évtizedek szorgalmával, mun­kájával, tapasztalataival, tanultságával haladnak, de nagyon lassan, előre a hivatalos ranglétrán és akik joggal tarthatnak igényt olyan előléptetésre, amely a volt titkár ur számára most egész természetesnek látszik. S van­nak, akik azt mondják, hogy a szolgá­lati fegyelemnek és tisztviselői ön­tudatnak nem válnak éppen előnyére az ilyen mindenáron való elhelyezési problémák. Ezt azonban csak mond­ják s mi is úgy idézzük, mint akiknek nem sok beleszólásuk van az ügybe. Mi csak azt halljuk, hogy a kormány­nak igen komoly, igen jelentős gondot okoz napról napra és szüntelenül ez az országos jelentőségűvé terebélyesedett probléma. Talán még meg is akad minden, amig ez elintézve nincs. Ki tudja? »Mindenl<mel< van egy pepita notesze«... Mit mond a kiszabadult Rudolfné a Névtelen-utcában történtekről Nemes Rudolfi Aranka, a névtelenutcai er­kölcsbotrány hősnője, miulán szabadlábra ke­rült, hazament "diszkrét bejáratú, elegánsan be- rcndezctt» egyszoba-hallos lakásába és — cső magolni kezdett. Mialatt ugyanis a rendőrség és a vizsgálóbiró a hirhedt kis pepHafödelü notesz adatai alapján némi felvilágosítást kért az előkelő katonatiszt elvált feleségétől — a névtelenutcai lakást uj és szolidabb lakónak adta ki a háztulajdonos... — Oh, nagy rumliban vagyok — védekezik Rudolfi Aranka egy háziasszony obiigát zavará­val —, amint látja, éppen költözködöm és már be van csomagolva minden holmim. Az előszobában folyik a beszélgetés a pesti erkölcsdráma hősnőjével, aki pontosan olyan, | amilyennek egy címekkel teli pepita notesz tu- laidonosnöjét elképzeli az ember. Kicsit molett, csinos, aranyszőke ondolált frizura alatt mo­solygó, hórchér bőrű hölgy, akit azelőtt biztosan ,.jukkcr-asszowjnak" nevezlek. Minden szavát mosoly kiséri és ez izgalmas órákban sem haj­landó kizökkenni diszkréciójából. A lakás, ahová állítólag százhuszonnyolc nő járt délutánonként s az esti órákban randevúra, merőiéiben közelről sem felel meg az elképze­léseknek. Mindössze egy szoba, háti, előszoba, fürdőszoba. Viszont igazán minden kényelem: lépcsőházi bejárat, központi fűtés, rengeteg nipp és szőlőfürtös muranői csillár, amit most éppen szerelnek a munkások, hogy majd fíu- dolfiné uj lakásában világítson azokra az „elő­kelő hölgyekre és utakra", akik állítólag Ru- dolfiné noteszában szerepeltek s akikre a lakás tulajdonosnője nem győz eleget hivatkozni. — Nekem tudniillik nagyon sok előkelő Is­merősöm van. Hölgyek és urak. Persze ezek privát, társadalmi nexusok — mondja és sokat sejtetően néz maga elé. — Rettenetesen felfúj­ták ezt a dolgot, szó sincs százhuszonnyolc névről!... A mérnökné és a többiek Bent a szobában a munkások egy ládát szö­geinek. Rudolfinét láthatóan megzavarja, hogy esetleg a munkások is hallgatják ezt a beszélge­tést, a nagy sárga meg lila rózsákkal díszített selyempongyolát idegesen összehúzza magán és egyre halkabban magyaráz: — Csakis az alacsonyabb társadalmi osztály­hoz tartozó nők tettek ellenem terhelő vallomást Egy manikürösnő, egy vasalónő s különösen egy fodrásznő, aki tartozott nekem s bosszúból igyekszik berántanú — No és a mérnökné? — Hát a mérnöknél... A mérnöknével nem kávéházban ismerkedtem meg, mert én nem járok kávéházba. Az tény, hogy ő megkért: se­gítsek rajta, az ura állás nélkül van, vegyem ide, bármilyen goromba munkát hajlandó elvé­gezni. Mosni, vasalni, takarítani. Idevettem és... Elhallgat. — De a többi hölgyek, akik nem manikürös- nők és nem fodrásznők voltak? ,.. — Hát sokan jártak hozzám, nem mondom és a házbeliek ebből kombináltak. Ugyanis nagyon élénk társadalmi életet élek, a volt férjem és a fivérem révén a legjobb körökkel tartok fenn kapcsolatot. Ezeknek a neve szerepelhet a no­teszben s ez volt a baj. Ez a notesz okozta az egész kellemetlenséget. A notez szabadon feküdt a telefon mellett és az egyik detektív rögtön megtalálta. Mindenkinek van ilyen notesze, nem? ... Az ember felírja az ismerősei íclefon- számát, hogy ne kelljen keresgélnie. Ki gondol arra, hogy egy notesz ilyen pechet hozzon?!... Egyetlen nevet sem hajlandó megnevezni. Még mindig diszkrét és vigyáz arra, hogy a vele szembenálló érezze azt a rengeteg titkot, amit őriz. Persze hogy voltak bankigazgatók, előkelő közéleti emberek is, de hát neveket nem mond­hat, nagyon sajnálja!... Ezek is inkább társa­dalmi nexusok voltak és nem is tettek terhelő vallomást. Gigiröl csak annyit mond, hogy az egy idősebb hölgy, akinek panziója van, a többi hölgyről pedig egyáltalán nem hajlandó be­szélni. Általában: láthatóan nincs jó vélemény­nyel a hölgyekről. Az urakat sokkal többre be­csüli, jobban is vigyáz a nevükre. ►Visszavonulok* Közben megmutatja a felforgatott lakást is. A muránói csillárt, a kis sárga márvány vízme­dencét, körülötte az obiigát fehér galambokkal, az ezüst konyakos készletet, a rekamiét, ami mind, mind éppen most indul a kapu előtt álló butorszállitókocsi felé. — Tudom pontosan, ki jelentett feli — foly­tatja. — Egy ur itt a házból, a harmadik eme­letről, aki már régen figyelt. Nem értettem, hogy miért áll ez az ur gyakran órákig a kapu elölt. Most már éltem. Dehát nem olyan nagy ügy az egész, higyje éli Felfújják. Most majd elköltöz­ködöm. Kérem, nekem van rendes megélheté­sem: német nyelvórákat adok, mint eddig is. Egyébként sokáig éltein külföldön; nekem nincs szükségem szórakozásra. Visszavonulok. — Az uj lakásom cime egyelőre titok. (Mo­solyog.) És különben is, hagyjuk ... Mi lehetett ebben az egy szoba-hallos lakásban, mondja már?... Ha olyan nagy dolgot csináltam volna, nem engedett volna a vizsgálóbiró sem szabadon. Persze, nem mondom, ez a három nap ott bent, kellemetlen volt. Különösen, aki nincs szokva az ilyesmihez. Mint például én. Büntetlen előéletű vagyok. A tárgyaláson majd kiderülnek a dolgok, hogy nagyrészt bosszú az egész. Az alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozó nők kellemetlenkedtek ... (Mosolyog.) Az a mérnökné meg véletlenül összetalálkozott itt egy úrral... Hiszen nem mondom ... Áh. Különben hagyjukl... Meg kell állapítani, hogy nincs Rudolflnéban semmi elérzékenyülés. E viharos szituációban is mosolyog, megigazítja a pongyoláját, arany-1 szőke löknijait simítja, halk, tartózkodó: semmi érzéke a megrendülések iránt. Csak vigyék a munkások minél előbb a holmijait, már kinn szeretne lenni ebből a házból, ahol ennyi kelle­metlenséget csinált neki az a harmadikemeleti lakó... Eltolódott a Madách Imre-ut megnyitásának időpontja Amikor a főváros vezetősége a közmunka- tanáccsal megállapodott az Erzsébet-sugár- ut, illetve a Madách Imre-ut megnyitására vonatkozóan, olyan értelmű megegyezés jött létre, hogy a megnyitás a Károly körút 15. számú házának, az úgynevezett Orczy-háznak a lebontá­sával kezdődik. Arról volt szó, hogy november 1-én az Orczy-házból ki kell költözködniök a la­kóknak és a kereskedőknek. November 1-e elmúlt, de a lakók és a kereskedők nem költözködtek ki éspedig azért, mert illetékes helyen elhalasztották az Orczy-ház lebon­tását és ezzenl ismét kitolták az Erzsébet sugárút megnyitásának az időpontját. Az Esti Kurír munkatársa ma délelőtt ér­deklődött ez ügyben úgy a fővárosi közmun­kák tanácsánál, mint Lamotte Károly alpol­gármesternél. A következő felvilágosításokat kaptuk: — Az Erzsébet-sugárut megnyitása kito­lódott ugyan, de csak egészen rövid idővel. A megnyitásra vonatkozó elhatározás végér­vényes formában megtörtént már és csupán szociális szempontokból határozták el magukat az illetékes tényezők a lebontás elhalasztására. Arról van szó ugyanis, hogy a főváros vezetői nem akar­jál; utcára tenni a: Orczy-hdzban lakó ke­reskedőket közvetlenül a karácsonyi ünne­pek előtt, amikor tudvalévőén emelkedni szokott a forgalom, összefüggésben van ez az elhalasztás a Helvétia részvénytársaság­nak adott építkezési engedéllyel is. A főváros magánépitési bizottsága és a fővárosi köz­munkák tanácsa is engedélyt adott a Hel­vétia részvénytársaságnak arra, hogy az Orczy-ház előtt, vagyis ott, ahol most a Beszkárt-sinek húzódnak végig, üzletházat építsen és ide telepítse át a Károly-körut 15. szánni házból kiköltözködö kereskedőket és iparoso kát. A Helvétia részvénytársaságnak ideigle­nes építkezésre vonatkozó engedélye úgy szól, hogy az építkezést november 15-ig feltétlenül meg kell kezdeni és az uj üzletház fennmara­dási ideje három esztendő. Ez idő alatt meg­kezdődik az Erzsébet sugárútnak, illetve most már Madách Imréről elnevezett útnak a megnyitása, a Károly-körutra torkolló térnek a kiképzése, valamint az úgynevezett Orczy- parcellának a beépítése. Három év múlva a Helvétia részvénytársaság által épített üzlet­házat le kell bontani. — Egyelőre még tárgyalások folynak a Helvécia részvénytársaság és a főváros érde­kelt intézményeinek a vezetői között. A fő­város ugyanis a sínek eltávolításáért 20.000 pengőt, a közmüvek áthelyezéséért 12.000 pengőt, területfoglalási díjként pedig 15.000 pengőt, vagyis közel 50.000 pengőt követel a Helvécia részvénytársaságtól, amely ezek­nek a követeléseknek a mérséklését kéri, arra való hivatkozással, hogy mindössze há­rom esztendeig hasznosíthatja a felépítendő üzletházat. Amennyiben a Helvécia Rt. és a Szenzációs novemberi műsor a CMPRI bán, leréz-hörui 34 VflRtifl & JIIRY, PIIOUS DflREE, főváros között végleges megállapodás jön létre és november 15-ike előtt meg lehet kez­deni az üzletház megépítését, akkor az Orczy-ház lebonátását január köze­pén kezdenék meg. A Helvécia Rt. üzletháza ugyanis újévre készül el és az átköltözést január közepe tá­ján lebonyolíthatják. Amennyiben azonban a Helvécia Rt. bármilyen okból nem kezdené tneg november 15-ig az építkezést, úgy feb­ruár 1-én kell minden körülmények között kiköltözniök a Káro/y-körut 15. számú ház lakóinak. Az Orczy-ház helyén és környékén létesülő 15 parcella harminc éves adómen­tességet kap, abból a célból, hogy az épitke- zési tevékenység fellendülhessen és az Er­zsébet sugárút gyakorlati értelemben fefeicg- nyilhassbn. Mindenesetre közérdek volna a még füg­gőben lévő kérdések sürgős megoldása, hogy minél előbb elintéződhessenek a városházán azok az építkezési kérvények, amelyek a megnyitandó Madách Imre-ut környékére eső területek beépítésére vonatkoznak. A főváros illetékes hatóságai ugyanis esztendőkön keresztül megtagadták ezek­nek az építkezési engedélyeknek a ki­adását, azzal a megokoiással, hogy az Erzsébet su- gár-ut, helyesebben Madách Imre-ut megnyi­tása előtt nem hajlandók befejezett helyzetet teremteni. A főváros vezetősége most módosítja ezt a régebbi elhatározást és a kidolgozott ter­veknek megfelelően megadja az engedélyt az Erzsébetváros területén a Madách Imre-ut környékén építkezni szándékozóknak. Azon a területen, amelyek a sugárút úttestének a céljaira kell fenntartani, természetesen nem lehet építkezési engedélyt adni. Az uj sugárút Károly-köruti torkolatába egyéb­ként a fővárosi közmunkák tanácsa akar u] székházat épiteni. A Károly-körut 15. számú ház a főváros tu­lajdona volt, de évekkel ezelőtt elcserélte tabáni telkekkel. — A Fészek Művészek Klubjában (VII., Ker­tész-utca 36) megnyílt Littkey Antal festőmű­vész gyűjteményes kiállítása. Ezen a kiállitá- són bemutatásra kerülnek legújabb pastell- képci, úgymint női figurális, valamint táj- és csendélet képei. A kiállítás megtekinthető díj­talanul folyó hó 14-ig délután 4 órától este 8 óráig. — Adományok. Schwarzenberg Jolán részére K. S.-né 5 pengőt, N. N. 2 pengőt küldött. Az adományokat rendeltetési helyére juttattuk. A KÖLTÖZKÖDŐ KÖZÖNSÉGHEZ! Mielőtt uj csillárjait beszerezné, látogassa meg AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB CSSLLÁRGYÁRA fővárosi lerakatait LAMPART VII., Erzsébet-körút 19 LAMPART V,, V ö r ös m ar t y-1 é r 3 LAMPART VII., Rákóczi-ut 42 vagy bármely viszonteladónkat a fővárosban vagy vidéken

Next

/
Thumbnails
Contents