Esti Kurir, 1936. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1936-12-01 / 276. szám

Budapest, 1936 FÖSZerkCSZtŐ : RASSAT KÁROLY december 1, kedd A kormányzó külföldi utjának utolsó napja ■ ——— —— i m irt Újból fellángoltak a véres harcok a spanyol polgárháború vala­mennyi front) án Minden ház birtokáért véres ütközet folyik Ma . ’id külső részeiben Hajléktalan lett Madrid lakosságának nagy része Paris, november 30. Madridból érkezett megbízható jelentések szerint az idő megjavul- tával ismét fellángoltak a harcok Madrid körül, de a spanyol polgár­háború más frontjain is. Madrid környékén ismét az egyetemi negyed áll a harcok középpontjában. A felkelők soraiban harcoló marokkói lövészek újabb rohamra indultak, hogy az egyetemi negyedtől délre fekvő belső városrészeket végre megközelíthessék. A marokkóiakat azonban borzalmas gépfegyvertüz fogadta, úgyhogy egyelőre még n:m tudtak előrehaladni. Madrid nagy része már romokban kever. A légi bombázás borzalmai min­den képzeletet felülmúlnak. A lakosság nagyrésze hajléktalanná vált s a borzal­mas hidegben a szabadban tölti az éjszakát- A milícia számára egyre toborozzák az újabb katonákat s a nemzetközi dandárok katonáival együtt most már hatal­mas készültség védi Madridot, amelynek minden jelentékeny utcáján barikádo­kat emellek a védők. A Madridot védő csapatok mindenre elszántan szállanak szembe az afrikai lövészekkel, úgyhogy a felkelőknek minden egyes ház birto­káért formális ütközetet kell vivniok. Ilyen körülmények között a most meg­indult uj döntő küzdelem rendkívül hevesnek Ígérkezik. Ma délután minden sza­kaszon véres ütközetek folytak. A villanuovai szakaszon nagy ütközet folyt le. A nemzeti csapatok 1500 főből álló hadoszlopa megtámadta a köztársaságiak állásait, de a köztársaságiak vissza­verték őket. A felkelők az ütközetben negyven halottat és hatvan sebesültet vesztettek. házakat egyeskéiit kellett megrohamozni^ Paris, november 30. Az ideérkezett legújabb hírek szerint a spanyol fővárosban vasárnap a felkelő csa­patok uj nagy offenzivát kezdtek. Az időjárás megjavult és vasárnap a hajnali órákban megindult az uj döntő küzdelem a spanyol főváros birtoklásáért A különböző hírforrásokból beérkezett jelentések alapján az uj offcnziva eddigi lefolyásáról a követ­kező képet lehet nyerni: Vasárnap reggel hét órakor a felkelők írős tüzérségi tevékenységbe kezdtek. A tüzérség tevékenysége a fővárosi frontszakasz egész terjedelmére kiterjedt és északról az északi pályaudvartól kezdődően a délkeleti városrészekig. Atocha-utcáig, ahol a déli- vasnti pályaudvar van. A Manzanares-folyó partja mentén a frontszakasz a Segovia- hidig terjed. A hid előtt terül el a Cainpo dél Moro, a volt királyi palota, amelyet a védőcsapatok valóságos erő­dítménnyé építettek ki. A felkelők tüzérségi tevékenysége észak felé a Cuatro Camitios munkásnegyedre irányult és a Tetuan de los Vittórios városrészre. A tüzérségi ’ előkészítés először két óra tíosszat tartott és reggel kilenc órakor újabb parancs érkezeit, amelynek értelmében az ütegek tevékenységüket még jobban fokoz­ták s ugyanakkor megkezdődött a főváros eddigi legna­gyobb bombázása. Negyven felkelő repülőgép indult el légi­támadásra. Két óra hosszat keringtek a fel­kelők bombavető repülőgépei a főváros fö­lött és bombákat zuditottak a kijelölt célpon­tokra. Á déli órákban a felkelők tüzérsége tevé­kenységét a Cuatro Caminos munkásne­gyedre és a másik északi városrészre, Te­tuan de los Vittoriosra, valamint az Arguel- los városnegyedre összpontosifotta. Délután két órakor a felkelők gyalogsági csapatai rohamra indultak. A gyalogság ro­hamát harci kocsik és tankok támogatták. A roham az egyetemi negyedből és az An­tónia de Lorida városrészből indult ki és az első célpont az erődítménnyé változta­tott egykori királyi palota volt. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki, amelyben a roham házról házra tartott és felkelőknek minden egyes emelef-rt és az emeletek minden egyes emeletért és az emeletek kellett folytatniuk. Varela tábornok, az ostromló csapatok fő- parancsnoka ekkor látta, hogy a védőcsapa­tok minden tartalékukat Arguellos város­negyedben gyűjtötték össze s ezért kiadta a parancsot, hogy a rohamot terjesszék ki az egész frontszakaszra és pedig délen az Atocha (déli) pályaudvartól egészen északig, a Pacifico (északi) pályaudvarig. A főváros északi városnegyede, a Cuatro Caminos előtt összegyűjtött felkelő csapatok ugyanakkor szintén rohamra indultak és el­foglalták a San Puablo • d'Iglesias Avenue több megerősített épületét. A legelkeseredettebb küzdelem a déli vá­rosrészben, az Atocha városnegyedben folyt. A felkelőknek sikerült is egészen az Atocha- térig előnyomulniok. Az egykori királyi palotához vezető út­vonalakon a házakat egyenként kellett meg- , rohamozni. (Folytatása a 2. oldalon) *" ! Szociális adópolitika A kormány zöldfiizetes jelentései, ame« Ivc-k az ország pénzügyi helyzetéről szok­ták tájékoztatni a nyilvánosságot, egy idői óta a kincstár bevételeinek állandó nö­vekedéséről adnak számot. A Nemzeti Banknál hétröl-hétre növekszik az állami pénzkövetelés. Az egyik jelentés öröm­mel adja hírül, hogy mintegy 30 millióval emelkedett az államháztartás bevétele, igaz, hogy ugyanakkor kiderül a bevételi többlet szerencsés elköltése is. Abból te­hát, hogy az adóbevételek növekednek* hogy a kincstárnak egy idő óta a világ- konjunktúra és belső gazdasági forga­lom alakulása révén jobban megy a sora* az adózónak, sajnos, semmi haszna nincsen. Az adóteher egyetk A onatko- ‘ zásban nem változik Mir régiben maiad tovább, legfeljeb. pénzügyi kormány feje dörzsöli vidámabban a ke­zeit, mondván, ime rendben az államház­tartás helyzete! Ha ez így megy tovább, nem kell kiemelni a Nemzeti Bank kasz- szájából a transzferalapba befizetett pénzeket bizonyos deficitek pótlására, 1 S ráadásul van bőven fedezet uj kiadd- I sokra, uj költekezésekre is. Mindez igaz. Bár, ami a költekezéseket illeti, bátrak volnánk azt a véleményt kockáztatni, hogy az ország mai helyze­tében csak olyan többköltekezést tartunk megokoltnak, amely produktív vagy munkaalkalmakkal jár s a beruházott tőkék gyümölcsözését Ígéri. Azonkívül pedig itt volnának a kormány szociális kötelezettségei az adózók tömegével szemben. Itt volna a hadikölcsönök sorsa, mint elintézetlen kötelezettség, amely nem fog elmúlni elrendezés nél­kül. Ha tehát jobban megy a kincstár­nak, ha a viszonyok alakulása következ­tében növekedtek és gyarapodnak tovább a bevételek, ezeket a szociális kötelezett­I ségeket kell elsősorban megoldani. Kezd­jük el akkor a terhek enyhítését. Kezd­jük el azoknak az adóknak leépítését, amelyek ideiglenes jellegűek voltak. Talán tudja a pénzügyminiszter ur, mit mondott Károlyi Gyula gróf minisz­terelnöksége idején, amikor a legsúlyo­sabb alkalmi adókkal lépett a nyilvános­ság elé. „Sintérmunkát végzek, tudom*4 —- mondotta akkor Magyarország minisz­terelnöke. Nos, kezdje el a kormány a „sintérmunká“-val alkotott adóterhek könnyítését. Kezdje el a legsúlyosabb és legantiszoeiálisabb adók, a magánalkal- mazotti 250 százalékos adópótlékok el­törlését. Kezdje el, ha nem megy a teljes törlés, a felével, vagy kezdje el száz. százalékkal. Annakidején az egyik száz százalékot egyetlen évre állapították meg s mégis újabb ötven százalék jött hozzá, hogy teljes 250 százalékkal nyomorítsa a legszegényebb a legnyomoruságosabb vi­szonyok között élő kereső osztályt. Nem tudjuk pontosan mennyit tesz az alkalmazottak különadóinak kincstári jövedelme, úgy tudjuk, mintegy 20 mil­lió pengőt, ami elég jelentős összeg. De a ha figyelembe vesszük, hogy az adóbevé­telek többlete immár a 30 milliót is meg* rtA: HALHATATLAN SZERELMESEK v/^||||||^A: NAPTÁRSZELVÉNY É WÉWSZELVÉNV 8S!SÍ“* to fillér giif

Next

/
Thumbnails
Contents