Esti Kurir, 1936. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1936-12-01 / 276. szám

rtA: HALHATATLAN SZERELMESEK v/^||||||^A: NAPTÁRSZELVÉNY É VÉVSZELVÉNY 8S!SÍ“* to filler giff Budapest, 1936 FŐSZerkESZtŐ : RASSAT KÁROLY december 1, kedd A kormányzó külföldi útjának utolsó napja ■ ——— —— i m­ert Újból fellángoltak a véres harcok a spanyol polgárháború vala­mennyi frontj­án Minden ház birtokáért véres ütközet folyik Ma­d­rid külső részeiben Hajléktalan lett Madrid lakosságának nagy része Paris, november 30. Madridból érkezett megbízható jelentések szerint az idő megjavul­­tával ismét fellángoltak a harcok Madrid körül, de a spanyol polgár­háború más frontjain is. Madrid környékén ismét az egyetemi negyed áll a harcok középpontjában. A felkelők soraiban harcoló marokkói lövészek újabb rohamra indultak, hogy az egyetemi negyedtől délre fekvő belső városrészeket végre megközelíthessék. A marokkóiakat azonban borzalmas gépfegyvertűz fogadta, úgyhogy egyelőre még nem tudtak előrehaladni. Madrid nagy része már romokban hever. A légi bombázás borzalmai min­den képzeletet felülmúlnak. A lakosság nagy része hajléktalanná vált s a borzal­mas hidegben a szabadban tölti az éjszakát­ A milícia számára egyre toborozzák az újabb katonákat s a nemzetközi dandárok katonáival együtt most már hatal­mas készültség védi Madridot, amelynek minden jelentékeny utcáján barikádo­kat emeltek a védők. A Madridot védő csapatok mindenre elszántan szállanak szembe az afrikai lövészekkel, úgyhogy a felkelőknek minden egyes ház birto­káért formális ütközetet kell vívniuk. Ilyen körülmények között a most meg­indult új döntő küzdelem rendkívül hevesnek ígérkezik. Ma délután minden sza­kaszon véres ütközetek folytak. A villanuovai szakaszon nagy ütközet folyt le. A nemzeti csapatok 1500 főből álló hadoszlopa megtámadta a köztársaságiak állásait, de a köztársaságiak vissza­verték őket. A felkelők az ütközetben negyven halottat és hatvan sebesültet vesztettek. parancs érkezett, amelynek értelmében az ütegek tevékenységüket még jobban fokoz­ták s ugyanakkor megkezdődött a főváros eddigi legna­gyobb bombázása. Negyven felkelő repülőgép indult el légi­támadásra. Két óra hosszat keringtek a fel­kelők bombavető repülőgépei a főváros fö­lött és bombákat zúdítottak a kijelölt célpon­tokra. A déli órákban a felkelők tüzérsége tevé­kenységét a Cuatro Caminos munkásne­gyedre és a másik északi városrészre, Te­tuan de los Vittoriosra, valamint az Arguel­­los városnegyedre összpontosította. Délután két órakor a felkelők gyalogsági csapatai rohamra indultak. A gyalogság ro­hamát harci kocsik és tankok támogatták. A roham az egyetemi negyedből és az An­tónia de Lorida városrészből indult ki és az első célpont az erődítménnyé változta­tott egykori királyi palota volt. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki, amelyben a roham házról házra tartott és felkelőknek minden egyes emeletért és az emeletek minden egyes emeletért és az emeletek kellett folytatniuk. Varela tábornok, az ostromló csapatok fő­­parancsnoka ekkor látta, hogy a védőcsapa­tok minden tartalékukat Arguellos város­negyedben gyűjtötték össze s ezért kiadta a parancsot, hogy a rohamot terjesszék ki az egész frontszakaszra és pedig délen az Atocha (déli) pályaudvartól egészen északig, a Pacifico (északi) pályaudvarig. A főváros északi városnegyede, a Cuatro Caminos előtt összegyűjtött felkelő csapatok ugyanakkor szintén rohamra indultak és el­foglalták a San Puablo­­ d'Iglesias Avenue több megerősített épületét. A legelkeseredettebb küzdelem a déli vá­rosrészben, az Atocha városnegyedben folyt. A felkelőknek sikerült is egészen az Atocha­­térig előnyomulniok. Az egykori királyi palotához vezető út­vonalakon a házakat egyenként kellett meg­­­­rohamozni. (Folytatása a 2. oldalon) *" házakat egyeskén­t kellett megrohamozni. Paris, november 30. Az ideérkezett legújabb hírek szerint a spanyol fővárosban vasárnap a felkelő csa­patok új nagy offenzívát kezdtek. Az időjárás megjavult és vasárnap a hajnali órákban megindult az új döntő küzdelem a spanyol főváros birtoklásáért A különböző hírforrásokból beérkezett jelentések alapján az új offenzíva eddigi lefolyásáról a követ­kező képet lehet nyerni: Vasárnap reggel hét órakor a felkelők erős tüzérségi tevékenységbe kezdtek. A tüzérség tevékenysége a fővárosi frontszakasz egész terjedelmére kiterjedt és északról az északi pályaudvartól kezdődően a délkeleti városrészekig, Atocha-utcáig, ahol a déli­­vasúti pályaudvar van. A Manzanares-folyó partja mentén a frontszakasz a Segovia­­hídig terjed. A híd előtt terül el a Cam­po del Moro, a volt királyi palota, amelyet a védőcsapatok valóságos erő­dítménnyé építettek ki. A felkelők tüzérségi tevékenysége észak felé a Cuatro Camillos munkásnegyedre irányult és a Tetuan de los Vittorios városrészre. A tüzérségi­­ előkészítés először két óra t­osszat tartott és reggel kilenc órakor újabb ­ Szociális adópolitika A kormány zöldfü­zetes jelentései, ame­­lye­k az ország pénzügyi helyzetéről szok­ták tájékoztatni a nyilvánosságot, egy időt óta a kincstár bevételeinek állandó nö­vekedéséről adnak számot. A Nemzeti Banknál hétről-hétre növekszik az állami pénzkövetelés. Az egyik jelentés öröm­mel adja hírül, hogy mintegy 30 millióval emelkedett az államháztartás bevétele, igaz, hogy ugyanakkor kiderül a bevételi többlet szerencsés elköltése is. Abból te­hát, hogy az adóbevételek növekednek, hogy a kincstárnak egy idő óta a világ­­konjunktúra és belső gazdasági forga­lom alakulása révén jobban megy a sora, az adózónak, sajnos, semmi haszna nincsen. Az adóteher egyetk v­onatko­­­­zásban nem változik Mir régiben marad tovább, legfeljebb pénzügyi kormány feje dörzsöli vidámabban a ke­zeit, mondván, ime rendben az államház­tartás helyzete! Ha ez így megy tovább, nem kell kiemelni a Nemzeti Bank kasz­­szájából a transzferalapba befizetett pénzeket bizonyos deficitek pótlására.­­ S ráadásul van bőven fedezet új kiadá­­­­sokra, új költekezésekre is. Mindez igaz. Bár, ami a költekezéseket illeti, bátrak volnánk azt a véleményt kockáztatni, hogy az ország mai helyze­tében csak olyan többköltekezést tartunk megokoltnak, amely produktív vagy munkaalkalmakkal jár s a beruházott tőkék gyümölcsözését ígéri. Azonkívül pedig itt volnának a kormány szociális kötelezettségei az adózók tömegével szemben. Itt volna a hadikölcsönök sorsa, mint elintézetlen kötelezettség, amely nem fog elmúlni elrendezés nél­kül. Ha tehát jobban megy a kincstár­nak, ha a viszonyok alakulása következ­tében növekedtek és gyarapodnak tovább a bevételek, ezeket a szociális kötelezett­ségeket kell elsősorban megoldani. Kezd­jük el akkor a terhek enyhítését. Kezd­jük el azoknak az adóknak leépítését, amelyek ideiglenes jellegűek voltak. Talán tudja a pénzügyminiszter úr, mit mondott Károlyi Gyula gróf minisz­terelnöksége idején, amikor a legsúlyo­sabb alkalmi adókkal lépett a nyilvános­ság elé. „Sintérmunkát végzek, tudom*” —­­mondotta akkor Magyarország minisz­terelnöke. Nos, kezdje el a kormány a „sintérmunká“-val alkotott adóterhek könnyítését. Kezdje el a legsúlyosabb és legantiszociálisabb adók, a magánalkal­­mazotti 250 százalékos adópótlékok el­törlését. Kezdje el, ha nem megy a teljes törlés, a felével, vagy kezdje el száz­ százalékkal. Annak idején az egyik száz százalékot egyetlen évre állapították meg s mégis újabb ötven százalék jött hozzá, hogy teljes 250 százalékkal nyomorítsa a legszegényebb a legnyomorúságosabb vi­szonyok között élő kereső osztályt. Nem tudjuk pontosan mennyit tesz az alkalmazottak különadóinak kincstári jövedelme, úgy tudjuk, mintegy 20 mil­lió pengőt, ami elég jelentős összeg. De ha figyelembe vesszük, hogy az adóbevé­telek többlete immár a 30 milliót is megé­r .

Next