Esti Kurir, 1937. január (15. évfolyam, 15-25. szám)

1937-01-20 / 15. szám

MA:DREYF€S \81­1 W xy. éVf°I^ ENYHÜL A HIDEG A Meteorológiai Intézet jelenti kedden délben, Budapesten déli tizenkét órakor a hőmérséklet —8 Celsius fok. Várható időjárás a kö­vetkező huszonnégy órára. Élénkebb szél Sok he­lyen köd. Újabb havazás, főképpen az ország nyu­gati felében. Lassú enyhü­lés, a hegyeken azonban a hideg lényeges csökkenése. ­ Süllyed a viharos ■leiigrren egy gőzös Oslo, január 19. A Trynn nevű háromezer tonnás norvég gőzös, amely tizenkilenc fő­nyi személyzetével Anglia felé volt útban, hétfőn éjjel 10 óra tájban ssegély éleket adott le. A hajó szikra­távírón közölte, hogy kormányszer­kezete a tengeren tomboló nagy vi­har következtében eltörött és a hajó lassan süllyed. L * Vénusz nevi? norvég gőzös, ■Leivg^zin­t-"|, felfogta * segélyjele- N­ a veszé!;/I»en levő ■rynn segítségére sieti de a dü­­s -—‚ * illat- erősen narraltatta útjá­ban. [' A Vénusznak a hullámokkal való több írás küzdelem után mégis sike­­rü­lt a­­lllyedő Trynnt elérnie, de az rt.észak­i sötétjében nem tudott hozzá­fogni a mentési művelethez. A Trynn norvég gőzös parancs­ Xioka szikratávírón közölte, hogy bár a hajó állandóan süllyed, re­méli, hogy reggelig fenn tudja ma­­gát tartani a hullámokon és akkor a segítségére jött Vénusz hajó meg­menti a Trynn legénységét. ­ A horvát-szerb béketárgyalások Belgrád, január 19. • (Avala.) Sztojadinovics minisz­terelnök hétfőn este visszaérkezett Belgrádba. A vonalból leszálló mi­niszterelnököt azonnal körülvették az újságírók, a miniszterelnök azonban nem volt hajlandó nyilat­kozni Macsek ellenzéki vezérrel történt megbeszéléséről. A találkozással kapcsolatban a „Vremert azt írja, hogy ezután a megbeszélés után meg van a lehe­tősége a modus vivendi megterem­tésének. Ha egyelőre nincs is kilá­tás arra — írja a lap —, hogy a miniszterelnök újabb megbeszélést folytasson Macsekkel, mindenesetre gondoskodtak arról, hogy az össze­­köttetés köztük fennmaradjon. LET­ARTÓZT­ATT­ÁK BUHAN­INT Varsó, január 19. A Lengyel Távirati Iroda moszk­vai jelentése szerint a szovjet­rendőrség letartóztatta Bu­harint, az „Izvesztija“ felelős szerkesztő­jét. A Lengyel Távirati Iroda e hír kapcsán megemlékezik arról, hogy az „Izvesztija"* a Zinovjev-per óta nem közölt többé Bucharin-cikke­­ket és hogy Bucharin e per kez­dete óta nem lépte át az „Izvesz­­stja“ szerkesztőségének küszöbét. jU \ j - J ' f f (Budapest, 1937 Főszerkesztő: KASSAY KÁROLY január 20, szerda BOMBÁZTAK ÍGY FRANCIA HADIHAJÓT HAGY IZGALOM PÁRIZSBAN AZ ISMERETLEN REPÜLŐ MIATT Mussolini és Göring új kibontakozási terve A spanyol polgárháború kö­rül a nemzetközi izgalom to­vább tart. A német-olasz válasz tovább késik és előreláthatóan nem is fog egyhamar elkészülni. Az olasz hivatalos Stefani- iroda maga jelzi, hogy az Angliának a semlegesség kérdésében adan­dó válasz jegyzék elküldéséig még hosszabb idő telhetik el. Mussolini olasz miniszter­­elnök és Göring porosz minisz­terelnök állítólag új kibontako­zási tervben állapodtak meg. Szárnyra kapott a híresztelés, hogy Berlin és Róma arra igyekszik rávenni Londont, egyezzék ki a burgosi kormány­nyal és ennek fejében Franco kötelezi magát, hogy csak át­menetileg fog parancsuralmat életbe léptetni, aztán rövidesen áttér a szabadelvű és alkotmá­nyos, parlamentáris kormány­zásra. Ezek a hírek Párisban ideges­séget keltettek. Franciaország hallani sem akar Francóék el­ismeréséről. Az orosz és francia válasz­­jegyzék, mely elvben hozzájárult a spanyol polgárháború számá­ra való utonctoborzás betiltásá­hoz, de ezt különböző feltétel­hez kötötte, nem segítette elő a közeledést egyfelől e hatalmak, másfelől Német- és Olaszország között. Anglia római­­ nagykövete hazautazott Londonba. Feltehe­tően Mussolini és Göring javas­latairól számol be személyesen kormányának. Spanyolországban közben a nagy esőzések közepette is változatlan hevességgel tom­bol a polgárháború. Madrid körül a fölkelők is, a köztár­saságiak is sikereket jelente­nek. Mindkét tábor a halot­tak nagy számáról számol be. Franco tábornok a jelek sze­rint igen hosszú hadjáratra készül. Ha nem is egy hét, vagy hat hónap múlva, de föltétlenül győzni fogunk — hangoztatja. Ezzel szemben a kormány is ugyanilyen szi­lárdan bízik saját győzelmé­ben, sőt aránylag közelebbi időpont­ra jósolja a polgárháború befe­jezését. Paris, január 19. (Az Esti Zturi­ tudósítójának táv­irata.) A francia főváros politikai és diplomáciai köreiben felügyeltek arra, hogy az olasz fővárost csak­nem egyidőben hagyta el Sir Eric­­ Drummond angol nagykövet és ■ Hassel német nagykövet. Kedden a­­ délelőtti órákban ezekben a körök­ben a leghatározotabb formában beszéltek arról, hogy a két nagy­követ a Mussolini és Göring meg­beszélései során létrejött olasz-né­met kibontakozási terv ügyében uta­zott Londonba, illetőleg Berlinbe. Az új olasz-német tervet a nagykö­vetek személyesen terjesztik elő a F­ireign Officeban, illetőleg a Wil­­helmstrassen. Párisban kedden délben m­ár a német-olasz kibontakozási terv tartalmáról is elterjedtek értesülé­sek. A kibontakozási terv az első konkrét tervezet lenne, amely nem­csak a külföldi hatalmak között hozna létre megállapodást, hanem a spanyol hadviselő feleket is be­kapcsolná a megállapodásba. Párisban idegenkedéssel fogad­ják a háromhatalm­i diplomáciai tevékenység h­írét. A francia diplo­máciai köröknek nem tetszik, hogy Anglia, Németország és Olaszország egymással diplomáciai tárgyaláso­kat kezdenek és Franciaországot azokból, ha átmenetileg is, kihagy­ják. Nyilvánvaló, hogy a lázas diplo­máciai tanácskozások hátterében egy kompromisszumos megoldás le­hetősége áll. Londonban az a fel­fogás alakult ki, hogy egyetlen ha­talomnak sem szabad előnyöket sze­reznie a spanyol polgárháborúból, sem Németországnak, sem Olaszor­szágnak, de Franciaországnak és­ Szovjetoroszországnak sem. Egyes londoni körök állítólag már nem ellenzik, hogy Franco tábornok győ­zelmét elősegítsék, feltéve, hogy egyetlen külföldi hatalom sem akar ebből a győzelemből hasznot húzni. Éppen ezért az angol kormány haj­landó a burgosi kormánnyal érint­kezésbe lépni és a kompromisszu­mos megoldásba Franco tábornokot is belevonni. Franco tábornoknak köteleznie kellene magát arra, hogy győzelme esetén csak átmenetileg lesz Spanyolországban katonai dikt­­­tatúra és azt egy liberális-alkotmá­nyos rezsim váltja majd fel. Rómá­nak és Berlinnek kezességet kellene vállalnia azért, hogy Franco tábor­nok teljesíti ezeket az előfeltétele­ket. Franciaországot és Lengyelor­szágot csak a tárgyalásoknak végső szakába vonják bele, mint az euró­pai kontinens többi nagyhatalmát, ezzel szemben Szovjetoroszországot semmiképpen sem kapcsolják bele a tárgyalásokba. Paris, január 19. (Az Esti Kurír távirata.) A spanyol vizeken újabb diplomáciai incidens történt. A «Maillé-Brézé» nevű francia torpedórombolóhajót, amikor a hadihajó út­ban volt az egyik délfranciaországi kikötő­ felé, a spa­nyol partok közelében egy repülő­gép bombázta. A re­pülőgép nemzetiségét még mm sikerült megállapítani. A repülőgépről öt bombát dobtak le a francia hadi­hajóra, a bombák azonban a hajótól meglehetős távol­ságra a vízbe estek. A francia lapok nagy izgalom hangján tárgyalják­ ezt az újabb incidenst és a kormánytól felvilágosításokat kérnek arra vonatkozóan, hogy a francia hadihajót mi­lyen nemzetiségű repülőgép támadta meg. Az egyik francia hírszolgálati iroda jelentése úgy szól, hogy a francia hadihajót hétfőn reggel 9 óra 30 perckor bombázták a katalán partvidéken fekvő San- Sebastian-fok előtt. Hivatalos körök hallgatása nyugtalanító — írja a Joar. Az illetékesek talán attól tartanak, hogy a bom­bázásról szóló részletek közzététele Valencia, vagy Bar­celona felé irányítja a gyanút. ft Csődöt mondtak a tankok és repülőgépek London, január 19. Pembroke Stephens,­­ a Daily T­elegraph spanyolországi kü­lön­­tudósítója beszámol lapjában azok­ról a tapasztalatokról, amelyeket a spanyolországi polgárháború alatt különböző modern fegyvernemek, különösen repülőgépek és tankok használatát illetően tettek. A tudósító, megállapítja a követ­kező és első pillanatban talán meg­­lepetésszer­űen ható tényeket: a repülőgépek hadi jelentőségét — mint ez éppen a spanyol polgárhá­ború folyamán most kitűnt — erő­sen eltúlozzák, mert bár a városi lakosság számára rémes lehet az a tény, hogy házaikat bombákkal szétrombolják, de vájjon az ilyen bombázásnak végeredményben mi­lyen katonai jelentősége van? Számtalan esetben — állapítja meg Pembroke Stephens — kísérel­ték meg a repülőgépek, hogy bom­báikkal hidakat vagy egyes utcákat semmisítsenek meg, de ezek a kísér­letek mindig sikertelenek maradtak. A bombák csaknem kivétel nélkül mindig néhány méternyire estek le a célbavett ponttól. Ezzel szemben — vélekedik a cikkíró — a repülőbom­bák elől meglehetős könnyű a védekezés és elrejtő­zés. A városokban mindenesetre nagyobb a veszély, aki azonban még idejekorán el tud rejtőzni valamilyen pincében, vagy egy­szerűen csak lefekszik az utca kövezetére, már minden való­színűség szerint megmenekült a haláltól. Stephens ezzel kapcsolatban le­­­szögezi, hogy bár a felkelők Madrid elleni repülőtámadásaikkal óriási károkat okoztak és igen sok pol­gári személyt öltek meg, de nem si­került semmiféle katonai szempont­ból jelentős épületet megsemmisí­­teniök. Éppen, a repülőgépek gyor­sasága akadályozza meg, hogy a bombavetésnél pontosan célozni jör­hessen. Csak az új orosz bomba­vető repülőgépek bizonyulnak va­lamivel hatásosabbnak, éppen cse­kélyebb sebességük révén. A Daily Telegraph cikkírója sze­rint a légelhárító ütegek sem vál­tották be a hozzájuk fűzött rémét

Next