Esti Kurir, 1937. január (15. évfolyam, 15-25. szám)

1937-01-20 / 15. szám

2 nyékét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a harcban álló repülőgépek közül százalékszámban csak igen keveset sikerült a szembenálló fe­leknek leszedniük és a repülők vesztesége aránylag igen csekély­nek mondható. A másik modern fegyver, a tank sem érvényesül a spanyol harcté­ren teljes hatályosságában a sok­helyütt vizenyős vagy mocsaras ta­laj miatt. A könnyű és gyors tan­kokkal a gyalogság igen egyszerűen bánik el, amennyiben védekezésül meredek falu árkokat ásnak, ame­lyekbe a tankok belezuhannak és felborulnak. Azonkívül páncélza­tuk annyira nem erős, hogy az ellenfél sokszor kézigránátjaival is jelentős kárt tud okozni bennük. A nehéz tankokkal szemben — írja Steph­ens — úgy védekeznek, hogy petróleummal öntik le, az­után meggyújtják őket. A polgár­háború folyamán eddig mindig az volt a tapasztalat, hogy azokat a tankokat, amelyeket a gyalog­ság nem részesített kettő támo­gatásban, az ellenség legtöbb esetben könnyen meg tudta sem­misíteni. Éppen a tankok be nem válását folytán a hadigépek kiszolgáló sze­mélyzete mindkét oldalon szabo­­botálja a szolgálatot az angol cikk­író szerint, aki megállapítja, hogy támadás előtt a legénység rendsze­rint kifolyni hagyja a benzint, meg­rongálja a gépet és minden lehetsé­ges ravaszsággal megpróbálkozik, csakhogy a tankja tűzvonalba ne kerüljön. Mussolini nyilatkozata Róma, január 19. A Stefini-iroda diplomáciai szer­kesztője megállapítja, hogy a kü­lönböző fővárosokból érkező táv­iratok szerint Mussolininak a Völ­­ksieher Beobachterben megjelent nyilatkozata nagy visszhangot kel­tett Európában és az egész világon. Az olasz kormány feje néhány vo­nással a maga magvas módján le­szögezett néhány alapvető politikai és történelmi elvet: 1. az Európai Egyesült Államok eszméje utópia; 2. a bolsevizmus a nyugati civi­lizáció veszedelme; 3. a demokráciák megbuktak; 4. az Angliával kötött egyezmény több esztendei nyugodt fejlődést biztosít. 5. Az angol-olasz egyezmény nem gyengíti, hanem ellenkezőleg, erő­­síti a róma-berlini tengelyt és ez­zel kiegészíti az európai megbéké­lésre irányuló erőfeszítéseket. 6. A madridi csata nem fog elő­­idézni nemzetközi bonyodalmakat. 7. Olaszországnak nincsenek te­rületi céljai Spanyolországban, míg Szovjetoroszország ottani beavatko­zásának célja nyilvánvaló. 8 Ha Spanyolországban vagy Spanyolország egy részében szov­jetköztársaságot kiáltanának ki, ezt a statuszkvo veszélyeztetésének kel­lene tekinteni. Lopás a főkapitány­ság épületében Vasárnap avatták fel a főkapi­tányság Ferenc József­ téri épüle­tében berendezett vívótermet, amelynek megnyitó ünnepélyén nagyszámú előkelő közönség je­lent meg. A felavató ünnepélyen lopás történt, az egyik rendőrtiszt­vívó észrevette, hogy karkötőórája eltűnt. A rendőrség erélyes nyomo­zást indított annak kiderítésére, hogy ki követte el a lopást a fő­­kapitányság épületében. AZ ESTI KURÍR c­hmofon Rovata szerdán jelenik meg Bolsevizmus és demokrácia Mussolini olasz miniszter­elnöknek nagyjelentőségű nyi­latkozata jelent meg a Völki­­scher Beobachter-ban. Ezt a nyilatkozatot, minthogy cáfolat vagy kiegészítés nem érkezett utána, hitelesnek és mértékadó­nak kell elfogadnunk. Azt mondja benne egyebek közt az olasz miniszterelnök, hogy „a demokratikus eszmék megbuktak és ma már nem egyebek, mint fertőzési gócok és a bolsevizmus csatlósai“. E megjegyzés mellett nem mehetünk el szótlanul. Mussolininak, nagy államfér­fim képességeinek mi minden tiszteletet megadunk. Mindenki­nek el kell ismernie, hogy Olaszország a kormányzata alatt sok téren nagyszerű ered­ményeket ért el. A nagyrabecsülésen kívül hála is köt minket hozzá. A Magyar­­országot ért történelmi igazság­talanságok jóvátételéért bátran és keményen állt ki. Sokszor ki­fejezésre juttatta az olasz nem­zetnek a magyarság iránt érzett barátságát, amelynek a szám­űzött Kossuth Lajos olaszországi fogadtatásától egészen Nittl em­lékezetes megszólalásáig annyi felejthetetlen bizonysága adó­dott a múltban is. Az olasz-magyar együttműkö­dést —­ az eszmei és lírai oko­kon kívül ■— komoly politikai és gazdasági szempontok paran­csolják, amelyeket mind a két közvetlenül érdekelt nemzetnek, de hitünk szerint egész Európá­nak érdekében áll figyelembe vennie és méltányolnia. Hogy Olaszországban milyen kor­mányforma, s az olasz kormány­zatban milyen­­világnézet» ural­kodik, az ebből a szempontból mellékes. Mi mindig azt vallottuk, hogy semelyik ország számára sem lehet kívülről kormányformát, politikai rendszert szabni. A fasiszta rendszer a magyar nem­zet számára képtelenség volna. Várjon megfelel-e az olasz nem­zetnek? Ezt csak az olasz nem­zet döntheti el. Mi tisztelettel tudomásul vet­tük az olasz fasizmus tényét, s nem tartottuk és nem tartjuk azt a mai Olaszország iránt való rokonszenvünk akadályának.­­ Annál inkább így vélekedhe­tünk, mert maga Mussolini mi­­. ...nemnnk jelentette ki annak idején, hogy «a fasizmus nem exportcikk», az olasz nemzet testére-lelkére szabott államfor­mát senki sem kívánja más nemzeti közösségekre ráerősza­kolni. Amíg tehát a fasizmus olasz belü­gy­, addig nekünk, kik a kül- és belpolitikai szempontokat soha sem zavarjuk össze, nem lehet feladatunk, hogy vele vi­tába szálljunk. Ezúttal azonban Mussolini miniszterelnök álta­lában a demokratikus eszmékről beszélt és az egész emberiség számára látszik útmutatásokat adni. Az egész emberiség szem­pontjából állítja be a demokrá­ciát a bolsevizmus fertőző gócá­nak. Ez ellen a beállítás ellen pe­dig­­— nem csökkenő elismerés­sel és hálával Mussolini szemé­lye iránt, nem csökkenő barát­sággal és ragaszkodással az olasz nemzet iránt ■— határozottan szót kell emelnünk. A művelt, civilizált világ túl­nyomó része ma a demokratikus eszmék hívének vallja magát és demokratikus politikai formák közt él. A hatalmas Északameri­kai Unió ugyanúgy, mint a ki­csiny, de gazdag és kulturált skandináviai országok; a francia köztársaság ugyanúgy, mint az angol királyság. A demokratikus eszmék tisz­teletében, a szabad eszmei harc nyomán megnyilatkozó szabad népakarat elfogadásában egyet­ért Roosevelt Lansonnal és a konzervatív Baldwin a néparcvo­­nalas Blummal, belga s hollan­diai katolikus politikusok sza­­badulvű­pártiakkal és szociálde­mokratákkal. Ezek a szabad, demokratikus társadalmak épségben tartják és állandóan fejlesztik azt, aminek lerombolására a bolsevizmus törekszik: az ember szabadsá­gát, méltóságát, erkölcsi és gaz­dasági függetlenségét és bizton­ságérzetét. Hogy ők és eszméik terjesz­tenék a bolsevizmus fertőzétét? Miből hihetnék ezt? Egyetlen megalapozottan demokratikus országon nem lett még úrrá a bolsevizmus. Történelmileg kimutatható és kétségbe nem vonható tény, hogy ennek ellenkezője áll. A bolsevista baktériumgócot egy „jobboldali", egy „antibolse­­vista" jellegű parancsuralom te­nyésztette ki: az orosz cárizmus. Az önkény, az erőszak anti­demokratikus légköre termelte ki a romboló gyűlöletet és ke­serűséget, melyben a bolseviz­mus fogant; ahogy a bolsevista barbárság hajtotta a tömegek nagy részét abba a hisztér­­riás, kétségbeesett lelkiállapotba, mely a más irányú, más színre átmázolt diktatúrák eszmény­képeit kitermelte. A parancsuralmak, az önké­nyességek, az erőszakosságok pusztították ki Európából a bi­zalom, a megbékü­lés, nyugodt együttműködés szellemét. A há­ború segítette „modern" tró­nusra Lenint, a háborús pszi­chózis okozta igazságtalanságok és a nyomukban fellépő bizony­talanság jóvoltából dagadhattak nagyra a parancsuralmi eszme­­áramlatok, s ez áramlatok is­mét a háború és a polgárháború kórokozóit hordják szét. A demokratikus társadalmak­nak csak az lehet a feladatuk, hogy ezt az egész áramot lecsa­polják, nem törődve azzal, hogy fehér, vagy vörös színben hul­­lámzik-e. Minden öntudatos de­mokrácia erre törekszik a maga területén belül. Erre törekszik a magyar tár­sadalom is, melyet régi, alkot­mányos fejlődésében kijegezé­­sedett érzülete hajt a demokrá­cia felé. Ha az olasz nemzet akár­milyen okból a fasizmusban lelte fel a maga működésének legmegfelelőbb keretét, ebbe ne­künk nincs beleszólásunk. A magyar nemzet azonban híven hagyományaihoz, híven klasz­­szikus államférfiai és gondol­kozói tanításához, a demokra­tikus alkotmány útján kíván haladni. S öröm és elégtétel számára, hogy ezen az úton találkozhatik az európai és tengerentúli nem­zetekkel, melyek a nép jóléte és műveltsége, s a szociális ki­egyenlítődés útján a legtöbbet tudták elérni. Szerelem a Naschmarkton Különös kereset ügyé­ben kellett ítélkeznie tegnap a bécsi polgári tör­vényszéknek, amely előtt Franz Haserl csarnoki árus igyekezett érvényesíteni harmincezer schillinges állítólagos kö­vetelését Sophie Lande csarnoki árus­nővel szemben. A felek, valamint a tanúk kihallga­tása alapján furcsa történetre derül fény a bíróság előtt. Haserl előadta, hogy öt évvel ezelőtt Naschmarkton ismerkedett meg Sophie asszonnyal, aki akkoriban jutott özvegységre. A csarnoki árusnőnek megtetszett a fia­tal férfi, akit először kisegítőnek vett maga mellé standjára, majd a kapcso­lat egyre jobban elmélyült közöttük, annyira, hogy végül az asszony felszó­lítására összeköltöztek. — Ettől kezdve, — adta elő Haserl, — valósággal állati munkát végeztem. Kora hajnaltól kezdve ott álltam a bó­déban, segítettem az áru kihordásánál, kiszolgáltam a vevőket, rendben tartot­tam a bódét, pénzt kezeltem és az asszony érdekében foglalatoskodtam egészen késő estig. Soha egy pillanat­nyi szabadidőm nem volt. És este, amikor haatmentünk, Sophie még azt is megkövetelte, hogy kedves és barát­ságos legyek hozzá. — öt éven keresztül tartott szerel­münk és üzleti kapcsolatunk és ez­alatt az idő alatt Sophie, kétségtele­nül nagyrészt az én közreműködésem révén, a könyvekből kimutathatóan hatvanezer schillinget takarított meg. Minthogy úgy éltünk, mintha házas­társak lettünk volna, jogosnak talá­lom, hogy ezt az összeget közszerze­ménynek tekintsük. Ennek fele tehát, harmincezer Schilling, mindenesetre engem illet.* Az asszony védekezése azonban egy kicsit más megvilágításba helyezte a panaszos előadását: — Valóban igaz, hogy Franzzal öt éven keresztül együkttéltem, ez azon­ban nem olyan dolog, ami a bíróságra tartoznék. Annál kevésbbé, mert vég­eredményben csak könyörületből tar­tottam őt: megesett a szívem rajta, amikor még munkanélkül volt és azóta azután ott tartottam magamnál, mert eleinte hasznát tudtam venni az üzletben. Később azonban el­kezdett visszaélni helyzetével. A bódéban min­den csinosabb női vevővel kikezdett, úgyhogy emiatt állandóan jelenetekre került közöttünk a sor. Végül pedig miután öt esztendőn keresztül ki­használt és visszaélt jóságommal — egyszerűen faképnél hagyott és elköl­tözött tőlem.♦ A bíró ezután különböző tanukat hallgatott ki, akik részben azt vallot­ták, hogy Haserl állandóan mint az üzlet társtulajdonosa szerepelt, rész­ben pedig igazolták, hogy a peres fe­lek házastársakként szerepeltek, sőt nem egyszer annak is adták ki ma­gukat A bíró egyezkedésre szólította fel őket, Sophie asszony azonban kardo­san kijelentette, hogy az üzlet egyedül az övé, annak jövedelme felett ki­zárólag ő rendelkezik, tehát egyetlen folért sem hajlandó fizetni.­­ A jelek azonban arra mutatnak — jegyezte meg a bíró —, hogy itt valóban nemcsak szerelmi, hanem üz­leti viszonyról is volt szó. Erre a figyelmeztetésre Sophie asz­­szony beadta a derekát és kijelentette, hogy hajlandó „a múltak fejében" tízezer schillinget fizetni. Az egyesség ezen az alapon létre is jött —, azzal a klauzulával, ami az asszony kikötése volt, hogy Haserl nem állíthat fel a Naschmarkton elárusítóbódét ebből a pénzből, ..ut... 1937 január 20 Letartóztatták a körözött dr. Rejőd Jenőnél Ma délelőtt előállították a főka­­pitányságra dr. Rejőd Jenőnét, aki­nek valamikor nagyforgalmú in­­gatlanforgalmi i­rodája volt Buda­­pesten. Dr. Rejőd Jenőnét csalás miatt jelentették fel, a rendőrség körözőlevelet adott ki ellene, amely­nek alapján ma elfogták a detektí­vek. Dr. Rejőd Jenőnét letartóztat­ták és átkísérték az ügyészség Markó­ utcai fogházába. Óriási árvíz Amerikában Newyork, január 19. Az Egyesült Államok köz­­nyi­ő­gati tartományaiban az árvízi katasztrófa egyre veszedelmesebbé méreteket ölt Különösen Ohio, Ilinois, Missuri, Pennsylvania és Indiak­a államok lakossága szenved sokat az árvíz miatt. A kataszt­ra már-már olyan méreteket ölt, mint a múlt évi már­ciusi árvízkatasztrófa, amm­ely 250 halálos áldozatot követelt. Az ár­­víz sújtotta vidéken a házak ezreit ki kellett üríteni. Tízezrekre rúg a hajléktalanok száma. Az eddigi jelentések szerint nyolc em­ber a vízbe fulladt. Húsz ember eltűnt s attól tartanak, hogy azok is a vízbe fulladtak. A víz szintje továbbra is emelke­dik. A Missuri egyik gátja Fix met- 1­lett hétfőn a nagy víztömegek nyo­mása alatt beszakadt A gátszaka­dás következtében sokezer hektár­nyi föld került viz alá. Rom­banc közelében szintén át­szakadt a Missuri gátja. HIVATALOS VALUTA­­ÉS DEVIZAÁRFOLYAMOK Pénznemek Pénz Áru Angol font (1 font) 16.60— 16 80 Belga (100 belga) 56.90- 57.50 Cseh korona (100 cseh korona) 10.75— 11.85 Dán korona (100 dán korona) 74.00— 74 80 Dinár (top dinár) 7.80- 7.95 USA dollár (100 dollár) 337.20-341 20 Francia frank (100 frank) 1555— 15.95 Hollandi forint (100 forint) 18. 25-187.25 Lengyel zloty (100 zloty) 60.00— 61.40 Lei (100 lei) 2.80- 3­00 Léva (100 leva) 4.00— 4.15 Óra (100 líra)­) 16 90- 17.90 Norvég korona (100 norv. kor.) 83.30— 84 .0 Osztrák schilling (100 schlling) 80 00— 80.70 Svájci frank (100 frank) 76.70— 78.50 Svéd korona (100 svéd korona) 85.50— 86.40 Kanadai dollár (100 dollár) 331 00-341.00­­) 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével Külföldi kifizetések: Amszterdam 100 holland Zrt Athén 100 dracha Belgrád 100 d­lár Berlin I­O márka Brüsszel 100 belga Bukarest 100 lei Kopenhága 100 dán korona London 1 font sterling Milano 100 líra Newyork 100 dollár Oslo 100 norvég korona Paris 100 frank Prága 100 szokol Stockholm 100 svéd korona Varsó 100 zloty Zürich 100 frank Wienn Illírig árfolyam Szófiai elszámolási árfolyam 184.95-187.25 3 025-3.055 7.82-7.SS 135.7­1—136.70 57.02-57.46 3 41 —3.44 74.20-74.80 16.015-16.765 17.66-17.886- 338.60—341 20 83.50—84.20 15.775-15 973 11.79-11.93 851 70—86.40 63.90—64.40 77.525—78.525 80.454 4.15 Az Esti Kurir kiadóhivatalá­­nak telefonszámai: 1-122-88, 1-254-05 ­ Nőismerőse miatt be­jelentette öngyilkosságát Tegnap este kilenc órakor a fő­kapitányság központi ügyeletén­­­megjelent Mérő Bernát gabona­kereskedő, aki bejelentette, hogy fia, Mérő István 23 éves magán­tisztviselő eltávozott hazulról és azóta nem jelentkezett. Búcsúlevelet találtak asztalán, amelyben bejelenti, hogy öngyilkos lesz. Azt írja, hogy az újpesti vasi úti hídról ugrik majd a Duná­on, mert „ez az egyetlen hely, ahol az ember biztos lehet a dolgában A búcsúlevélhez zálogcédulát mel­lékelt, majd elmondotta, hogy egy nő miatt kell megválnia az élet­től, adósságokat csinált, „olyan dolgokat követtem el, —■ írja — amik nem méltók korrekt férfi­hoz." A főkapitányság azonnal intézke­dett, hogy a rendőrök figyeljék újpesti hidat és ha feketekabátos, középtermetű öngyilkosjelölt megje­lenik, akadályozzák meg meggondo­latlan tettének végrehajtásában. 1 1

Next