Esti Kurir, 1937. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

2 Halálos ítélet és rögtön ki­végzés: ez a moszkvai per mér­lege. Egyéb semmi. Mert hogy miben és hol van igazság és mennyi, miért távolítja el a ha­talom a maga útjából eddigi szö­vetségeseit, sőt leghívebb táma­szait, volt-e komoly oka rá a maga telhetetlen kíméletlenségé­ben, vagy egyszerűen egy kis fél­­tékenységi szikra pattant ki kö­zöttük — nem sokat változtat a lényegen. A lényeg az, hogy az erőszak erőszakot szül és fel­falja saját vezetőit. Oroszország húsz év óta a rémuralom hazája, dacára minden parancsuralmi frázisnak, dacára minden szo­ciális ígérgetésnek, dacára a tö­megek felszabadításáról hirdetett elveknek. Húsz esztendő nem volt elég ahoz, hogy az emberek emberi sorsra jussanak, nem volt elég ahoz, hogy a parancs­­uralom biztonságba szilárdítsa magát — még ahoz sem volt elég, hogy legalább közvetlen munkatársaiban lehessen biztos­­ Sztálin, a diktátor. Hattasi miniszterri listája Tokió, február 1. Havasi tábornok a hadsereg és a haditengerészet vezetőivel folyta­tott hosszas tárgyalások után a kö­vetkező miniszteri listát állította össze: Hadügyminiszter: Nakamura tá­bornok. Tengerészeti miniszter: Jonai tengernagy, a hajóhad jelenlegi pa­rancsnoka. Pénzügyminiszter: Uluki, az ipar­bank elnöke. Belügyminiszter: Kova Harada. Elkészült a sztregovai Madách-síremlék Losoncról jelentik: Két esztendő elült Madách Imre és elhunyt hozzátartozói részére a Losonc kö­zelében fekvő Alsósztregován sír­boltot létesítettek. Ez a sírbolt azonban nem tudott ellenál­lani a talajvíznek, úgyhogy a nagy költő és hozzátartozóinak földi maradványait egy ideiglenes sírkamrában helyezték el. Azután hozzáfogtak az új sírbolt elkészíté­séhez, amely az elmúlt esztendő november havában el is készült. Ekkor dr. Gyiller János tarto­­mánygyűlési képviselő, Kövy Árpád lelkész és Reinrohr Dezső párttitkár jelenlétében a koporsókat be­szentelték s elhelyezték az uj krip­tában. .4. uj kripta tulajdonképpen egy nagyobb méretű síremlék, amely egyszersmind egy közel két méter magasságú szobor talapzatául szol­gál. Egyes lapok annak idején téve­sen közölték, hogy a sírbolt fölé Madách Imre szobrát fogják fel­állítani, mert az eredeti terv is úgy készült, hogy a sírbolt fölé egy nemzőt ábrázoló szoboralakzat ke­rül. ,4 szobor el is készült, azt Lo­soncról átszállították Alsósztrego­­vára és már fel is állították a kripta fölé. Az új síremlék a Madách-park legszebb részén, egy erdőkoszo­­rúzta tisztáson épült, amelynek ma­lmig fekvése a Madách-emléket a vidék minden pontjáról láthatóvá teszi. A síremlék ünnepélyes fel­avatását a tavaszra tervezik. — 82-es «székely» találkozója. A v. 82-es­­székely* * tisztek minden hó első szombatján este nyolckor találkoznak a Kisrabló-étteremben (Zenta­ u. 3.). — Házasság: Laufer Éva (Gyula) és Dr. Gróf László (Budapest) jegyesek. Czeisler Lil­yt eljegyezte Orosz Ernő, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó­bank tisztviselője. he e/m­essié& sötét garufzth cfl/ttvtifc **+***■ BEENGEDNI? A német birodalmi vezér és kancellár szombat délutáni be­széde alatt — túlzás nélkül mondhatjuk — minden fül Berlin felé fordult, nemcsak az európai, hanem a tengerentúli politikai világban is. Elhang­­zik-e majd — válaszul Blum és Eden nyilatkozataira — olyan szó, amely megindíthatja az európai államokat az össze­fogás, a bizalom, a szilárd béke útján? Minket, magyarokat termé­szetesen elsősorban szintén eb­ből a szempontból érdekelt a szombat délutáni beszéd, hiszen Magyarország, mint kicsiny és megcsappant erejű ország, csak­is az általános megbékü­lés lég­körében várhatja azoknak az igazságoknak és belátásoknak érvényesülését, amelyek nem­zeti és emberi hivatásának be­töltését lehetővé tehetik. De hogy ennek a légkörnek meg­teremtéséhez Hitler Adolf be­széde mennyire járul hozzá, an­nak lemérésére nem mi va­gyunk hivatottak, mi csak re­gisztrálhatjuk a visszhangot, amelyet a különböző világ­­hatalmi tényezők részéről kel­tett. Sajnos, ez a visszhang az ed­dig érkezett jelentések szerint nem nagyon biztató. Delbos francia külügyminiszter válasza is, a különböző francia és angol lapok kommentárjai is arra val­lanak, hogy bár sokhelyütt méltányolják a barátságos han­got, amelyet a birodalmi vezér a legtöbb hatalommal szemben használt, nem látnak beszédé­ben olyan mozzanatot, amely a mostani bizalmatlan nemzetközi légkör enyhítésére alkalmas volna. Mi mindemellett tovább re­ménykedünk a viszonyok meg­­javulásában, a tárgyalások és becsületes megegyezések szelle­mének érvényesülésében, melyet emberi, európai és magyar szem­pontból egyaránt kívánatosnak vallunk. * A birodalmi vezér világnézeti és belpolitikai természetű kije­lentéseihez nincs hozzáfűzni va­lónk, amíg azok csakis német belügyeket érintenek. Ha be­­idegzett emberi érzéseink és lo­gikai fogalmaink némi ellenál­lást tanúsítanak is a bölcseleti rendszerrel szemben, amelyet Hitler Adolf a nemzeti szocia­lista kormányzat elvi alapjává minősít, nemzeti érdekeink és lehetőségeink figyelembe vétele mérséklően hat szavunkra. Ismételjük: kicsiny és meg­csappant erejű ország vagyunk. Nem engedhetjük meg magunk­nak a fényűzést, hogy kezdemé­nyező vagy vezető szerepet kö­veteljünk államrendek közt mu­tatkozó jogbölcseleti és ember­tani nézeteltérések tisztázásá­ban. Ha a birodalmi vezér a Né­metországban uralkodó totalitá­rius egypártrendszert a nép­uralom legnemesebb válfajának tekinti, akkor ezt csak tisztelet­tel tudomásul vehetjük, mint egy hatvanmilliós nemzet mai állam- és kormányfejének saját hazájára vonatkozó legilletéke­sebb megnyilatkozását. Ugyanígy fogadjuk azt is, ha kinyilatkoztatja, hogy „amiként a föld napkörüli keringésének felismerése a világról alkotott általános kép alapvető megvál­toztatásához vezetett, éppen úgy a nemzeti szocializmusnak a vérről s a fajról vallott tanítása az emberiség múltjáról és jövő­jéről alkotott kép teljes megvál­toztatására fog vezetniÚgy tekintjük a „vér és faj“ állam- és történelemalakí­tó szerepéről vallott felfogást, mint sajátos német hitet, mely — úgy látszik — leginkább felel meg e nem­zet lelki és hatalmi szükségle­teinek. Más a helyzet, ha jelentkeznek zavaros és zabolátlan elmék, kik a sajátos német tanítást ma­gyar földön is az uralkodó esz­mék rangjára akarják emelni. Ilyenre pedig nem egy példa akad a különböző görbített és átmázolt, lényegükből kiforga­tott keresztek propagátorai közt. Hogy egyebet most ne említ­sünk: még az új Egyesült Ke­resztény Párt vezető várospoli­tikusa is kijelentette tegnap, hogy „olyan idegen eszméket, például a hitlerizmust, amellyel külföldön nagy eredményeket értek el, hozzánk is be kell en­gedni". Nos, a külföldi szükségletek és a külföldi óhajok szerint te­remtett eszméknek a magyar lélekre való ráerőszakolása, ma­gyar földön való szolgai lemá­solása az, ami ellen a legerélye­sebben óvást emelünk. A magyarság semmiféle kül­földi, hatalmi eszközökkel biz­tosított egypárturalmi rendszer állítólagos vagy valódi sikereinek káprázatában nem mondhat le hagyományos alkotmányáról, mely a nemzetnek a legborzal­masabb megrázkódtatásokon át erőt adott függetlensége biztosí­tására, megbecsülést szerzett a kultúra élén haladó nyugati nemzetek társadalmában, és amely jogmegvonás helyett a jogok minél szélesebbre való ki­­terjesztése irányában szabja meg politikai fejlődésünk útját Ugyanígy merénylet volna a magyar nemzeti egység és népi jog ellen az is, ha valaki a vér és faj tanítását igyekeznék bel­földi használatra alkalmazni. A magyar államiság hordozói különböző nyelvű népcsaládok fiaiból tevődtek össze. S még a törzsökös, a szinmagyar nyelvű­ magyar nép is a legkülönbözőbb embertani fajták jegyeit mu­tatja. E nép fiai, kiket az orga­nikus történelmi fejlődés for­rasztott össze egyetlen kemény és ellenállóképes amalgámmá, minden különböző szabású ko­ponyaalkatukkal jól megfértek együtt, sohasem kérve számon egymástól a dinári vagy a kau­kázusi, a balti, a mediterrán vagy északi­ fajú vérsejteket. A nemzetiség­ fölötti megbé­­külés, a faj­ fölötti egység, ve­zérlő gondolata a magyar nem­zetnek, s ehhez mai szétszagga­­tottságában keményebben és szí­­vósabban kell ragaszkodnia, mint valaha. Nem gondolnak-e arra, hogy idegen országhatárok közt élő testvéreink milyen hatását érez­nék annak, ha hozzánk a „vér és faj” szupremáciájának taní­tását „beengednék11? Tartsunk ki csak inkább a lélek: az em­­beri és nemzeti lélek szupremá­ciájának tanítása melletti Szent István a magyarságot az idegenekkel való barátságos megértésre és keveredésre, bé­kés és civilizáló asszimilálásra biztatta. Talán nem esünk a destrukció bűnébe, ha Csilléry András tanítása helyett e szent­­istváni tanítás követését választ­juk. A szülők szerepe Házassági ígéret megszegésének vád­jával terhelten állott tegnap Reginald James 21 éves fiatalember a londoni törvényszék előtt. James ellen Edward Beetham londoni villatulajdonos emelt panaszt azon a címen, hogy 23 éves Mabel leányának házasságot ígért és elcsábította, majd amikor viszonyuk­nak következményei kezdtek mutat­kozni, egyszerűen faképné­l hagyta és kijelentette, hogy nem hajlandó fele­ségül venni. — James gyakran járt hozzánk és láttuk, hogy komoly vonzalommal vi­­seltetik Mabel iránt, — adta elő az apa. — Miután jó családból való fia­talember, nem gondoltunk semmi rosszra és megbíztunk benne. Körül­belül hallgatólag elintézett dolog volt közöttünk, hogy feleségül fogja venni Mabeit. *♦ — Körülbelül egy héttel ezután — folytatta az apa —, James hirtelen el­maradt és Mabel a következő levelet kapta tőle: a­­olgo! szüleimmel és arra a meggyőződésre jutottam, hogy helyesebb, ha elválunk egymás­tól. Ami sajnálatos módon történt közöttünk, annak következménye, hogy szüleid nyilván szántszándékkal késő este is magunkra hagytak ben­nünket, amiben kénytelen vagyok cél­zatosságot látni és meg vagyok róla győződve, hogy ilyen módon akartak behálózni. Gyanúmat még megerősíti, hogy mint értesültem, viszonyunkról szemérmetlenül beszéltél széltében hosszában minden ismerősünknek. Szüleim is tisztában voltak a helyzet­tel, mielőtt még szóltam nekik, így hát mindennek vége közöttünk.» Ezután a leány, Mabel Beetham ki­hallgatása következett. * — Teljesen kizártnak tartom, hogy szüleimnek tudomása lett volna arról, ami történt, — jelentette ki erélye­sen. — Még kevésbé lehetett szó ré­szükről szándékosságról, mert hiszen a múltban is mindig gondosan vi­gyáztak reám. Aminthogy én magam is iM'-cen­­járatlan van-m rumde-ek­ben a szerelmi dolgokban és vakon hittem Jamesnek, aki azzal biztatott, hogy rövidesen feleségül fog venni. — Igaz-e, hogy ön minden ismerő­süknek elmesélte Jamesszel való vi­szonyát? — kérdezte a bíró. — Csak néhány barátnőmnek mondtam el, — felelte Mabel Beetham, — akiktől tanácsot kértem, hogy mi­tévő legyek. . A bíró ezután Reginald Jamest szólí­totta maga elé. A fiatalember nagyjából a panasz adatainak megfelelően mond­ta el a történteket és hangsúlyozta, hogy most, miután utólag végiggondol a dolgon, egészen bizonyos benne, hogy a szülők részéről előre megfon­tolt terv alapján történt az, hogy leá­nyukkal a késő éjszakai órákig ma­gukra hagyták. — Egy mai szülőnek tudnia kell, — jelentette ki, — hogy az ilyen alkalmak milyen következményekkel járnak. A bíróság a beismerés alapján ötven font kártérítést ítélt meg Edward Beet­­h­amnek és az Beleiben mind a két fél megnyugodott. 1937 február 2 Szentbeszéd az újságíróról Sajtómise volt vasárnap az Egye­­temi-templomban Szalézi Szent Fe­rencnek, a katolikus újságírók vé­dőszentjének tiszteletére. A szent­beszédben Kovács Sándor püspöki tanácsos a sajtó jelentőségét mél­tatta. — Az újságírót — mondotta —­ a múlt század végéről itt felejtett ferde felfogás nem egyszer még ma sem látja rendes embernek. Mert hogyan lehetne rendes ember az, aki akkor tér nyugovóra, amikor más már munkára indul és aki el­lentétben a szokástól, mely azt tartja, hogy ollóval kell vágni és tollal írni, fordítva cselekszi: olló­val ir és tollal vág. — Ezek elfelejtik, hogy ez az ujságirótipus már kiveszett s elfe­lejtik azt is, hogy a toll mai munká­sai emberfeletti munkát végeznek s nagy benső tusát vívnak azért, hogy a tiszta lelkiismeret megközelíthe­tetlenségével és az anyagi szempon­tok semmibevételének bátorságával álljanak ki a­­gátra. Gyakori jelen­ség, hogy ezt a hivatást lekicsiny­lés, lesajnálás, méltánytalanság éri.­­ A toll fegyverforgatói, ha fiatal­korukban nem értettek a köpö­­nyegforgatáshoz is, számot vethet­nek az öregkor nélkülözéseivel, pe­dig tollal küzdeni az eszményekért: apostoli hivatás.­­ Az első kőnyomatost maga d jó Isten sugalmazta: Mózesnek Is­ten diktálta kőbefaragásra a tízpa­rancsolatot. Krisztus riporterei az evangélisták voltak, akik följegyez­ték szelíd ajkának gyönyörű igéit, hogy azok tüze mellett 2000 év táv­latában is melegedni tudjanak a jóakaratu emberek. Az első nyílt leveleket az apostolok írták, akik igy szentek a maguk híveinek szerte a világon. Nagy küldetése van te­hát az újságíró tolinak s a közös­ség roppant érdeke fűződik ahhoz, hogy ennek a tolinak sohase legyen árfolyama, csak értéke, még­pedig megfizethetetlen értéke. A penna tisztessége közös nemzeti kincs le­het, a toll lelkiismeretlensége nem­zeti veszedelem. . —------ - t.Akkor fizess, ha kérem a pénzt“ Szokatlan polgári per került tárgya­lásra a központi járásbíróságon. A ke­resetet egyik ismert budapesti hírlap­­terjesztő vállalat indította Kondor László magántisztviselő ellen. Kerese­tében harminchárom pengőt követelt, mert ilyen összeggel maradt adós az alperes. A tárgyaláson rendkívül érdekes vé­dekezéssel állott elő Kondor. Azt han­goztatta, hogy ő tényleg adós har­minchárom pengővel a felperes cég­nek, de a cégtulajdonos, akivel ő ba­ráti viszonyban volt, sohasem kért tőle pénzt, hanem azt mondotta: „Akkor fogsz fizetni, amikor majd kérni fogom tőled." A hírlapterjesztő vállalat tulajdonosa, aki élemedett korú úr volt, operáció következtében néhány héttel ezelőtt meghalt. A vő vette át a vállalkozást. Megállapították, hogy Kondor már másfél esztendeje adósa a cégnek. Fel­szólítást küldtek, de az adós ezek ut­án se fizetett, mire perre került a dolog. — Én biztosan hiszem, — folytatta az alperes — hogy ha az öregúr ma is élne, nem követelné tőlem adóssá­gom megfizetését, miután pedig nin­csen életben, a fizetési terminus nem következett be, tehát kérem a keresd elutasítását. Előadom még, hogy ta­núim vannak, akik előtt a felperes ki­jelentette, hogy csak akkor fizessek, ha ő erre felhív. A bíróság minden bizonyítás mellő­zésével azonnal kihirdette ítéletét, mely szerint kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül, jogerőre való te­kintet nélkül fizesse meg 33 pengő tar­tozását. Indokolásában kimondotta a bíróság, hogy az elhalt hitelező he­lyébe lépő örökösök teljes joggal lép­tek fel az alperes ellen és miután Kondor a felszólítás ellenére sem fize­tett, köteles a harminchárom pengőt megfizetni. — Február 27-én tartják a Budai Vigadóban a GFB—Pók Báli, ammely­­nek nem utolsó atrakciója lesz a Pók­­kisasszonyok szépségversenye. Meg­hívók: Guttmann és Fekete, Révay­­utca 20-

Next