Esti Kurir, 1938. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

EXYMIUL ,4­­SZMEG A Meteorológiai Intézet jelenti pénteken délben. Budapesten déli tizenkét órakor a hőmérséklet 13 Celsius-fok volt. Várható időjárás a kö­vetkező huszonnégy órára. Északnyugati szél. Hava­zás. Néhány helyen ónos eső. A Dunántúl egyes ré­szein további hófúvás. A hegyeken a hideg tovább tart, a síkságon az enyhü­lés folytatódik, de az ol­vadáspontot alig haladja meg. lakó Manovillék. Őhozzájuk telefo­nált a megboldogult Czigányné nagyságos asszony anyja, hogy nézzék meg, mi van a roanzard­­lakásban, mert a telefon nem felel. Az én kopogtatásomra, csengeté­semre sem nyitottak ajtót, mire az­tán Manovillék sof­őrje elszaladt rendőrért, mi pedig egy feszítővas­­sal együtt újra felsiettünk a lakás ajtaja elé. Ott már a telefonköz­pont embere állott, aki azért jött ki, mert a központban megállapí­tották, hogy Czigányék telefonjá­nak kontaktusa ki van húzva... A feszítővassal feltörtük nagy­­nehezen az ajtót és először az elő­szobán keresztül a kis szobába mentünk... A házmesterné eltakarja arcát, egész testét rázza az újra átélt iz­galom keltette zokogás. — ,,, Borzalmas volt... A két­éves kis Pannit váltam­ meg leg­először arcra borulva, szőke, bor­zas haja alvadt vérrel tele, párnája" sötétvörös vértől átrehedve. A má­sik ágyban a fiatal nagyságos asz­­szony feküdt a hátán. Jobb halán­tékán borzalmas a nyílás, a kiömlő vér egész arcát, orrát, száját be­lepte ... —­ ... Kétségbeesve rohantunk át a műtermen keresztül Czigány úrék hálószobájába, ahonnan horgost hallottunk... A szegény nagyságos asszony hörgőit, még élt, az ír arca is vérrel vojjt borítva... A nagy­ qG UJtl/f/­­/ RÁDIÓ gesen bemutatja 123S3SI33E! , M. kir. és unv. hangszernyár­­ VII. Rákóczi-utca telefon! m 048. 144-30. 13?-JÓS ' ezna-vob’' e* locszphh rártiótemv 26 ive toná!li( amm •'ta í i­ u jusoku, ujjatlant), ,r e.uu«aijU Jüla fcész'o:. Cm re. tittár­u! 60. Ár,egytúli ingyen! kiszolgálással - részletre is JIVAI KIM „jn­et-kezdt 40. Telefon 134-384 Hl ■»■■—■■■■ l.H ■■—■■■...................... írat­an előnyt jelent minden •vertek a iwnvuti bemutatótermet ekintse meg! IV., Váci­ utca 23. ságos úr... a megboldogult Czi­gány művész ur már egész sápadt, fehér és merev volt... Ú­r szájába lőtt, de a kifröcskölő­­ vér még a falat is vörösre festette ... A házmesterné még nem is tudja folytatni, annyira erőt vesz rajta újra a rémület. Ennyit nyög még: — ... Azóta gyorsan bekapcsol­tuk a konnektort, a mentőket értesí­tettük ..! azok elvitték a nagyságos asszonyt, a többi hármon már nem lehetett segíteni.... Arra nem tud választ adni, hogy miért tették. — ... Soha egy hangos szó nem hallattszott ki tőlük— nem értem—­­­­­e. A másodévt házasság annál nagyobb feltűnést keltett művészkörökben, hogy néhány év­vel később „a bohém'', „extra­vagáns" Czigány újra megnősült. Egy előkelő családból származó, finom, művelt úrileányt vett felesé­gül. A békebeli Magyarországon te­kintélyes társadalmi szerepet játszó Szilassy-família leánya halálosan beleszeretett a faunkülsejű festőbe és úgy látszott, hogy ez a házasság végleges nyugalmat és polgári ke­retet jelent majd Czigány Dezső számára. A Szilassy-család amelynek tag­jai közt előkelő és ismert egyetemi k­arok, orvosok és ügyvédek szere­­pelnek, bár eleinte ellenezte a há­ ESTI KURÍR Cseigány Dezső művészi pályafutása Cziffány Dezső neve a modern magyar piktúra első úttörői között szerepelt. Az 1900-as években ,a nyolcak­ bemutatkozó kiállításán, az egykori Művészházban és a Nem­­­­zeti Szalonban bukkannak fel elő­ször­ Czigány Dezső formákban és színekben eredeti festményei. Az impresszionizmus magyaror­szági művészeti forradalmárjai kö­zött ismerte meg tehát a nagykö­zönség is Cigány nevét, aki az ak­kor teljes erejével kibontakozó és a francia barbizoni iskola nyomdo­kain haladó magyar képzőművé­szet egyik legizmosabb, és legtöbbet ígérő tehetsége volt. Zárt formái, mélytüzű szik­éi, ecsetjének utánoz­­­hatatlan lendülete minden képét a kiállítások központjába helyezték. Különösen saját érdekes portré­ját szerette festeni. A feketearcú, ci­­gányos képfi Czigány Dezsőnek egyik állandó modellje — önmaga volt. A legkülönbözőbb színes kosz­tümökben, rikító sapkákban festette önmagát, azt az embert, akit, mint ezt gyakran ismételte ,egy ,életén át nem tudott megérteni.... Mert azonkívül, hogy nagyszerű festő, kivételesen eszes, művelt em­ber is volt. Nemcsak a képzőművé­szetekben, de minden művészetben és tudományban is lépést tartott a korral s a legkuluráltabb társasá­gokban is lenyűgözte az embereket érdekes, eredeti mondanivalóival, tájékozottságával, szellemi felkészült­ségével. Mindezt annál nagyobb érdeméül tudták, de, m­ert Cigány Dezső egy szegény bádogosmester fia volt és a szó, teljes értelmében saját erejéből, néhány jóindulatú ember támogatá­sával,­­nélkülözéseken és szenvedése­ken keresztül­­jutott el addig, hogy Magyarország egyik legismertebb modern festője lett. Abban az időben — a háborút megelőző években —. Czigány Dezső Ady legbizalmasabb barátai közé tartozott és talán az első kö­zött volt, aki Ady Endre portréjá­val szerepelt magyarországi kiállí­táson. De nem volt sokáig itthon nyugta s mint abban az időben a fiatal magyar írók, muzsikusok és képző­művészek, ő is Paris felé vette út­ját. Parisban végképp belemerült a francia impresszionisták tanulmá­nyozásába s ennek a frissítő, termé­kenyítő kirándulásnak az eredmé­nyei, későbbi képein meg is mutat­koztak.­ Még világosabb, még derű­sebb, még lendületesebb lett és ami akkor még valóban ritkaságszámba ment — Franciaországban is elis­merték művészetét. Aztán megnősült. Házasságából egy fiú és egy leány született... A különös, nyugtalan ember azon­ban a családi élettel sem tudott megbarátkozni és néhány évi együttélés után elvált feleségétől.­zasságot, később egyetemlegesen a Czigány-família mögé Alit és erköl­csi és anyagi támogatásukkal az utolsó pillanatig igyekeztek Czigá­­nyék­ megélhetését és érvényesülését biztosítani. A háború után Czigány ism­ét ván­dorbotot vett a kezébe. Párisba, ifjúkori sikereinek színterére tért vissza, ahol néhány képével megint megnyitotta az utat a maga szá­mára. A férfikor első felén már át­lépő Czigány mintha megint meg­fiatalodott volna s feleségével és gyermekeivel a régi bohéméletét élte a francia fővárosban. Majd innen is tovább ment. Niz­zában telepedett le. A kitűnő ízlésű és franciául tökéletesen beszélő Szilassynénak Nizzában sikerült önálló exisztenciát teremtenie — egy divatszalont nyitott — is így nagyban hozzájárult ahhoz, hogy férje minden idejét művészetének szentelhesse. Nizzában egy kis vil­lában laktak esztendőkön keresztül Czigányék és a magyar művészek évről-évre meglátogatták a messzire szakadt magyar művészpárt, ha üt­jük Franciaországba, vagy a fran­cia tenger felé vezete­tt. Néhány esztendővel ezelőtt aztán ismét hazatért Czigány. Barátai, régi ismerősei és tisztelői meglepetten látták rajta a különös változást. Az azelőtt mindig derűs, ötletekben ki­fogyhatatlan, sziporkázó ember mintha m­eghasordott volna magá­val. Koromfekete haját lefésülte a homlokába, sportsapkát, bőrkabá­tot viselt s lakásában is olyan fan­tasztikus kosztümökben járt, mint amilyen figu­rákat festett a képein. Míg az­előtt kereste a t­ársaságot, most lehetőleg visszavojsfolt e99re , szótlanabb keserűbb lett. Ezt az elváltozást a beavatottak nem tudták mivel magyarázni, mert a Szitássy család még most is tá­mogatta Czigányt, képei is fogytak — tehát katasztrofális anyagi gond­jai nem lehetnek. A képességeivel tisztában lévő művészt azonban nem elégítette ki az, hogy ilyen ne­hézségek árán, felesége útján tud csak magának és gyermekeinek ke­nyeret biztosítani. Keserűen panaszolta, hogy a ma­gyar festő lehetőségei a kis ország­ban mennyire összeszűkültek s hogy ha még egyszer ki akarná bontani szárnyait külföldre kel­lene mennie, elölről kezdeni min­' dent, manzardszobákban, nép­konyhákban, szajnaparti pado­kon, úgy mint valaha húsz éves korában Ehhez azonban már nem volt ereje. Nem volt bátorsága megint kimenni családjával külföldre s túl az ötven éven, utat törni magának idegen országokban. Egyetlen viga­sza finomlelkü, művészbarát fele­sége volt, aki valósággal rajongott érte.’ Ez a kulturált, törékenylelkü asz­­szony minden viharon igyekezett átsegíteni férjét. Mellette állt a meg­próbáltatások pillanataiban, ő in­spirálta, mikor már feladott min­dért küzdelmet, ő volt valójában , a múzsája, felesége és legjobb barátja is. (*.­i.) ­ Az epekövek, az idősü­lt epesuó­­lyaggyuolladás és a hurutra sárgaság kezelésében reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz, kevés forróvizzel keverve, gyakran rendkívül hatásos. Kérdezze meg orvosát. Kézbesítésre vonatkozó reklamáció­kat, címváltozásokat közvetlenül a kiadóhivatallal közöljünk, levelező­lap, vagy telefon útján. KOLOZSVÁR KÁVÉHOZ Szilveszterkor tánc reggelig Ismét elhalasztották a Marton Béla—Esti Kurír sajtóper tárgyalását A büntetőtörvényszék Szemál­­tanácsa mára tűzött ki újabb tár­gyalást abban a sajtórágalm­azási perben, amelyet Marton Béla indí­tott Gál Imre, az Esti Kurír mun­katársa ellen a Marton-féle tej­gazdaságról írott cikkei ít­tak­. A legutolsó érdemleges tárgyalá­son a törvényszék tudvalévően elrendelte a valóság bizonyítását. A bizonyítási eljárás lefolytatására mindezideig azonban nem került sor, mert a bizonyítás elrendelését követő tárgyalás elmaradt a tanács egyik tagjának a betegsége miatt, a mai tárgyalást pedig ugyancsak elnapolták­ A mára kitűzött tárgyaláson meg­jelent Gál Imre és védője, dr. Pár­kány Frigyes, aki kérte a tárgyalás megtartását, Marton Béla ügyvédje, dr. Uszovszky Lajos azonban nem jelent meg a tárgyaláson, hanem helyettesével bejelentette, hogy betegsége miatt maradt távol és kérte a tárgyalás elnapolását. A bíróság e kérelemnek helyt adott és a bűnvádi perrendtartás 290. szakasza alapján a tárgyalást ismét elnapolta. Újabb drámai vallomást tesz az óbudai gyilkos Tegnap már jeleztük, hogy a rendőrség háromhetes nyomozás után elfogta az óbudai gyilkosság tettesét Matusz József szabómester, személyében. Matusz Józsefet, aki Óbudán a Selmeczi­ út 3. számú házban la­kik, eredetileg azért vették őrizetbe, mert egymás után több jel mutatta, hogy a gyilkosság óta gyanúsan el­kerülte Kitinék házát, holott egy foltozni való tétikabátot kellett vol­na visszavinnie oda, • y •• Zárt ajtók mögött már napok­­óta tartott a kihallgatása., Végre tegnap megtört és részletes beismerő vallo­mást tett, amelyben elmondotta, hogy kocsmákban járt aznap délután, amikor a gyilkosság történt, több helyen ivott, részeg fővel ment inkasszálni s mert Kleinné nem adott neki pénzt, egy ott talált kalapáccsal fejbesujtotta. Ezzel­ a beismerő vallom­ással a rendőrség nem elégedett meg, mert tárgyi bizonyíték nem támasztja alá­. Ezért ma egész délelőtt keresték a bűnjelet,, a kalapácsot,, Matusz állí­­tólag a Dunába dobta. Ma délben Matusz jelentkezett Krizsanéc* Kálmán rendőrkap­tány előtt, hogy őszintén mindent el akar mondani. ■—* A késő délutáni órákig vall Matusz­­ József, a gyilkosság drámai rész­,­léteiről. A Vatikán lapja az antiszemitizmus ellen Róma, december 31. Az Osservatore Rom­ano, a Vati­kán lapja vezércikkben foglalkozik a zsidókérdéssel. «Izrael drámája® a vezércikk címe, amely kifejti, hogy az 1937-es esztendő a meg­próbáltatások éve volt Izrael népe­­ számára. Húsz évvel a világháború befe­jezése után a Szentföldön még min­dig véres harcok folynak és a zsidó­­bevándorlás beszüntetése Európá­ban is erősen érezteti a hatását mindenütt, ahol a zsidók politikai üldözésnek vannak kitéve. — A diadalmasan előretörő anti­szemitizmus szégyen. — írja a Vatikán hivatalos lapja. Egyik faj harcol a másik ellen és egy vallás ellen, amelynek nincs más bű­ne, minthogy megőrizze egyetemleges jellegét. Az antisze­mitizmus nem a szellem terméke, hanem az erőszak győzelme a szel­lem fölött.­­ A kereszténység számára a zsidókérdés mindenekfölött vallási kérdés, a keresztények nem akarják a zsidókat országról-országra űzni, hanem a közeledést akarják. A zsidóság ellenségei szellemi érté­kek ellen folytatnak harcot. Korunk antiszemitizmusa nemcsak a zs­dó nép nemzeti aspiráció­ elleni harc, hanem csak egyik tünete annak a harcnak, amelyet az új pogányság a nemzetközi politikai életben pro­vokál. Boldog újévet kíván kedves vevőinek LENKEI ERNŐ épületfa, építői és füred anyai nagykereskedő. Kőbánya alsó p. u. Mázsa-tér Telefon: 148-955 1938 Január A hóakadályok miatt lezártak több autó­u­tat A Királyi Magyar Automobil Club a következőket jelenti az utak állapotá­ról: 30-án­ este. Sopron környékén erős,, lökésszerű szé­l mellett gyenge hófú­vás, Szombathely környékén mérsé­kelt északi szél mellett havazott, Keszthely környékén igen erős északi szél, Pécs környékén a Mecsekben rendkívül erős, viharszerű északi széli Ma, 31-én az erős szé­l megszűnt, havazás csak nyomokban. A hideg némileg csök­kent Hóakadályok miatt lezárva a követ­kező útvonalak: Zirc, Csesznek, Pécs, Bonyhád, Pécsvárad, Mohács, Sümeg, Vk, Kőszeg, Srohonc, Vác, Acsád, Cso­ma— Vámoscsatád, Zsedény—Sár­­­vár. A­­ Miskolc—debreceni közlekedési úton a Tisza zajlása miatt a Tiszán való átkelés mindenféle járművel szüne­tel. Hólánc, vitele mindenüvé, hólapát pe­dig a Mecsekben, a Bakonyban és a Dunántúl északi vidékein feltétlenül ajánlatos. Várható időjárás: gyenge havazások a hegyekben, a kemény hideg to­vább tart. Csehszlovákiában kisebb havazások vannak, a tegnapi naphoz képest némi­­ enyhülés. Ausztriában, Tirolban, Vorarlbergben kisebb havazások, a hőmérséklet kissé enyhül. Olaszország­:,­bán Velence és Ravenna közt kisebb havazások. A Balkánon a nagy hava­­s még mindig tart. Ó-Szerbiában, Romániában és Bulgáriában a ha­vazás­ megszűnt. A sporthóban változás nincs, a mi­nőség mindenütt kitűnő. Külföldön a hegyi, utakban változás nincs, az art-, bergi utak járhatósága kétséges.

Next